Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-06-28 / 26. szám

A trebisovi (terebesi) járás plénumtagjai több sike­res rendezvényről számoltak be: milyen versenye­ket szerveznek a népművészeti hagyományok ápo­lása érdekében: mit tesznek a cigánycsaládok szo­ciális körülményei javításáért; hogyan kapcsolják be a fiatalokat a nőszövetség munkájába. U4 О 2 § Q vj QC 'S I ui VJ U4 s $ 2 V) —J 3 u О N V) О V) 5 N 4 A nevelés érzelmi és értelmi tényezők bonyolult össze­függéseiből, tényezőiből tevődik össze. A családnak mindenkor döntő hatása volt és van a gyermek szemé­lyiségének alakulásában, jellemének formálódásában. 5Mr a családi nevelés alatt mindkét szülő aktív tevé­kenységét értjük, mégis vitathatatlan, hogy az anya sze­repe a nevelésben kétszerte nagyobb az apáénál. Az ifjúság nevelése társadalmi érdek. Érthető hát, hogy а XIV. pártkongresszus határozatai nagy súlyt fektetnek az ifjúság nevelésére is. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott az SZLKP KB múlt évi júliusi plénuma, amely körvonalazta az ifjúság nevelésével kapcsolatos feladatokat. Mivei az anyára mindenkor kétszeresen hárulnak a gyermeknevelés feladatai, természetes hát, hogy a nők társadalmi szervezete, a nőszövetség is nagy figyelmet szentel a jövő nemzedék nevelésének. Mint már arról előző számunkban hírt adtunk, ezzel a témakörrel fog­lalkozott a Szlovákiai Nőszövetség plénuma a kongresz­­szus utáni első ülésén. A központi beszámolót, amelyet Darina Cernová, a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának al­­elnöke tartott, tartalmas és gazdag vita követte. A plénumtagok társadalmi életünk legkülönbözőbb (egészségügy, oktatás- és művelődésügy, mezőgazdaság, ipar, kereskedelem) területeiről hozták el tapasztalatai­kat, vagy éppen orvoslásra váró gondjaikat. , A vitából egyértelműen kitűnt az a tény, hogy a csa­ládnak döntő hatása van a gyermek testi és lelki fejlő­désére. Ezért nem lehet számunkra közömbös egyetlen család, egyetlen anya magatartása, sorsa, helyzete sem. Elsőrendű feladatunk, hogy minden egyes nőben, anyá­ban kialakítsuk a magas fokú erkölcsi tudatot és politi­kai-nevelő munkánk fokozásával elősegítsük a családok helyes nevelési feltételeinek kialakítását. Ezért a nőszö­vetségnek intenzívebb munkára kell serkentenie tagjait, és nemcsak a saját tagjaira kell hatást gyakorolnia, ha­nem a dolgozó nők, anyák legszélesebb rétegeire. Termé­szetesen azokra is, akik anyasági szabadságon vannak, vagy a háztartásban dolgoznak. Több felszólaló alátámasztotta azt a jogos követel­ményt, hogy a pedagógusokat nagyobb arányban kell bevonni á nőszövetség munkájába. Hiszen elsősorban ők azok, akik alaposan felkészülve, tudományosan megala­pozott pedagógiai módszerekkel dolgoznak az ifjúsággal, tágítják a fiatalok ismereteit, felvértezik őket a tudo­mány alapjaival, s ezáltal a tudományos világnézetre nevelnek. Napjainkban, amikor a szülők — mint az idő­sebb generáció tagjai — még nem minden esetben a tudományos világnézet hordozói, különösen nagy szük­ség van a pedagógusok segítségére, hogy a család és iskola nevelési feladatait összehangolják, hogy egyetlen gyermek se legyen a kétvágányú nevelés áldozata. Az ifjúsággal kapcsolatos problémakörhöz tartozik az is, hogy a dolgozó anyák gyermekeinek szabad ideje — a nap egyik fele, amit az iskolán kívül töltenek a gye­rekek — hasznosabban ki legyen töltve, hogy az anya nyugodtan dolgozhassák, ne kelljen azon töprengenie, vajon hol jár a gyermeke, míg nincs a családi felügyelet alatt. A napközi otthonok nélkülözhetetlenek, éppen ezért Szükséges, hogy céljukat a dolgozó anyák igényei szab­ják meg. A nőszövetség hathatós segítséget nyújthat főleg a háztartásbeli asszonyoknak, ha a szülői munkaközössé­gekkel, a szocialista akadémiákkal jobban összehangolja a munkáját. A közeljövőben főleg a világnézeti nevelés, Pásztor Sarolta, Ri­­mavská Sobota (Rima­szombat), a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága elnökségé­nek tagja: „Elsőrendű feladatunk, hogy min­den egyes nőben, a­­nyában kialakítsuk a magas fokú erkölcsi tu­datot.“ Doc. Mikulásová Dari­na, Bratislava, érdekes gondolatot vetett fel: meg kellene vizsgálni a főiskolai hallgatók há­zasságkötéseit, és az ez­zel járó rendezetlen la­kás- és életkörülményeik hogyan befolyásolják a hallgatók tanulmányi előmenetelét, a házassá­gok tartósságát, a popu­láció alakulását. Á Kocsis Rozália, Samorín (Somorja): „A jövőben még nagyobb számban kell a fiatalokat bevonni a nöszövetség munkájába, a különféle érdek- és mű­vészeti körökbe, hogy szabad idejüket hasznosan töltsék el." Farkas Mária, Dun. Streda (Dunaszerda­­hely): „A jövő mun­kásai, az iparitanuló­iskolák növendékei is­merkedjenek meg a munkásnemzedékek múltjával, történelmé­vel. Ezekben a fiata­lokban erősítsük a munkásosztályhoz való tartozás büszke érzé­sét, az osztályöntuda­tot.“ a szocialista hazafiság és proletár nemzetköziség kérdé­seinek kell nagyobb figyelmet szentelni, s többet kell foglalkozni az általános társadalmi kérdésekkel, mint például a szocialista és kommunista erkölcs normáival, a munkatársi és embertársi viszonnyal, a család és tár­sadalom kapcsolatával, az iskola nevelésben betöltött szerepével. Az ifjúság nevelését a legkorábbi szakaszban kell kezdeni. Ezért a nemzeti bizottságoknak a nőszervezetek­kel közösen a „Jó ötlet aranyat ér“ mozgalom keretén belül fel kell tárni a helyi rejtett tartalékokat, hogy javítsák a bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, iskolai éttermek, klubok épületeit, berendezéseit. Főleg az üze­meknek, állami gazdaságoknak, szövetkezeteknek kell jobban szorgalmazni az iskoláskor előtt és az iskolán kívüli nevelési intézmények hálózatának kiszélesítését. Az eddigi kezdeményezések, tapasztalatok igazolják, hogy ugyancsak nagy szükség van a nőszövetség és a Szocialista Ifjúsági Szövetség — ennek keretén belül a Pionírszervezet — munkájának összehangolására is. A fiatal lányok, fiúk körében nagy népszerűségnek örvend a „Családi iskola" elnevezésű tanfolyam, amely­nek célja, hogy a fiatalokat felkészítse a családi életre, a gyermeknevelésre. Az életre való felkészítés kapcsán sok szó esett a munkás-utánpótlás neveléséről, különösen a lányok szem­pontjából, hiszen ők képviselik jelenleg a legnagyobb tartalékot. Itt kell megemlítenünk azt is, hogy a munkás­utánpótlás nevelése már a szülők felvilágosításával kezdődik, akiket meg kell győznünk arról, hogy lányaik kitűnően megállják helyüket a műszaki pályákon. Az iparitanuló-iskolákból kikerülve mint ipari munkásnők is jól helytállnak. Segítségünk főleg abban nyilvánuljon meg, hogy a jövő munkásai, az iparitanuló-iskolák nö­vendékei ismerkedjenek meg a munkásnemzedékek múlt­jával, történelmével, s hogy erősítsük bennük a munkás­­osztályhoz való tartozás büszke érzését, az osztály­öntudatot. A szakszervezetekkel és az ifjúsági szerveze­tekkel karöltve ápoljuk és tegyük még szebbé a segéd-SALÁD, £ ^NYA, Cff YERMEK levelek és a szakérettségi bizonyítványok átadásának ünnepségeit, hogy a fiatal megérezze, egy nagy és erős osztály közösségébe lépett, ami rangot, a társadalmi megbecsülés előlegezését jelenti számára. S ezekről a munkásfiatalokról a későbbiek során se feledkezzünk meg. Elsősorban a szocialista munkabrigádok segítségé­re támaszkodunk, akiknek tagjai tapasztalataikkal se­gítsenek áthidalni a fiatalok pályakezdési nehézségeit. Sok szó, javaslat esett a különféle munkakörökből, a termelés minden területéről. És persze nemcsak a munkaterületekről. Nem mondunk újat azzal, hogy a tudományos-műszaki forradalom korában megnőtt az emberek szabad ideje. És azt is tudjuk, hogy a szabad idő hasznos kitöltése ugyancsak nagymértékben hozzá­járul a személyiség fejlődéséhez. A nőszövetségnek erre is gondolni kell, amikor az ifjúság nevelésének kérdései­vel foglalkozik. Mégpedig: a jövőben nagyobb számban kell a fiatal lányokat, fiúkat bevonni a különféle művészeti érdek­körökbe, mélyíteni esztétikai érzéküket, ápolni a nép­művészet iránti szeretetüket, meglátni a' szépet minden­napi életünkben. S ami ugyancsak a szabad idő hasznos kitöltését szolgálja: a testnevelés, a sportolás népszerű­sítése is sürgős feladatunk. El kell érnünk, hogy a napi torna, a rendszeres testedzés, sportolás a családok — idősebbeké és fiataloké egyaránt — napirendjének nélkü­lözhetetlen pontja legyen. Ebben elsősorban a Szlovák Testnevelési Egyesülettel kell kidolgoznunk közös kon­cepciót. A nőszövetségnek tehát, hogy munkája gyümölcsöző legyen a fiatal nemzedék nevelésében — szorosan együtt kell működnie a többi társadalmi szervezettel, és a közös munkával először is a családokra kell hatni. Azt akarjuk elérni, hogy a családok eszmei, kulturális, erkölcsi értéke, színvonala olyan legyen, amely elősegíti a testileg, lelkileg egészséges, a sokoldalúan fejlett, szo­cialista ifjúság nevelését. Hogy a gyermek megfelelő anyagi biztonság mellett erkölcsi támaszt is kapjon a szülői házban, hogy felnőtté érve ne csak meg­találja helyét a társadalomban, hanem annak hasznos tagja, továbbfejlesztője is legyen. Mindnyájan tudjuk, hogy hazánk szocialista jövőjének felvirágoztatása attól függ, milyenné neveljük az ifjúságot, a jövő nemzedé­ket. Ebben a munkában pedig az anyáknak, — és szer­vezetüknek, a Szlovákiai Nőszövetségnek, igen nagy része, feladata van. Mint a plénum anyagából, a felszó­lalások tartalmából kitűnik, a cél világos, a lendület megvan hozzá, s munkánk is van — nem is kevés! MEGYERI ANDREA «

Next

/
Oldalképek
Tartalom