Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-06-28 / 26. szám
A trebisovi (terebesi) járás plénumtagjai több sikeres rendezvényről számoltak be: milyen versenyeket szerveznek a népművészeti hagyományok ápolása érdekében: mit tesznek a cigánycsaládok szociális körülményei javításáért; hogyan kapcsolják be a fiatalokat a nőszövetség munkájába. U4 О 2 § Q vj QC 'S I ui VJ U4 s $ 2 V) —J 3 u О N V) О V) 5 N 4 A nevelés érzelmi és értelmi tényezők bonyolult összefüggéseiből, tényezőiből tevődik össze. A családnak mindenkor döntő hatása volt és van a gyermek személyiségének alakulásában, jellemének formálódásában. 5Mr a családi nevelés alatt mindkét szülő aktív tevékenységét értjük, mégis vitathatatlan, hogy az anya szerepe a nevelésben kétszerte nagyobb az apáénál. Az ifjúság nevelése társadalmi érdek. Érthető hát, hogy а XIV. pártkongresszus határozatai nagy súlyt fektetnek az ifjúság nevelésére is. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott az SZLKP KB múlt évi júliusi plénuma, amely körvonalazta az ifjúság nevelésével kapcsolatos feladatokat. Mivei az anyára mindenkor kétszeresen hárulnak a gyermeknevelés feladatai, természetes hát, hogy a nők társadalmi szervezete, a nőszövetség is nagy figyelmet szentel a jövő nemzedék nevelésének. Mint már arról előző számunkban hírt adtunk, ezzel a témakörrel foglalkozott a Szlovákiai Nőszövetség plénuma a kongreszszus utáni első ülésén. A központi beszámolót, amelyet Darina Cernová, a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának alelnöke tartott, tartalmas és gazdag vita követte. A plénumtagok társadalmi életünk legkülönbözőbb (egészségügy, oktatás- és művelődésügy, mezőgazdaság, ipar, kereskedelem) területeiről hozták el tapasztalataikat, vagy éppen orvoslásra váró gondjaikat. , A vitából egyértelműen kitűnt az a tény, hogy a családnak döntő hatása van a gyermek testi és lelki fejlődésére. Ezért nem lehet számunkra közömbös egyetlen család, egyetlen anya magatartása, sorsa, helyzete sem. Elsőrendű feladatunk, hogy minden egyes nőben, anyában kialakítsuk a magas fokú erkölcsi tudatot és politikai-nevelő munkánk fokozásával elősegítsük a családok helyes nevelési feltételeinek kialakítását. Ezért a nőszövetségnek intenzívebb munkára kell serkentenie tagjait, és nemcsak a saját tagjaira kell hatást gyakorolnia, hanem a dolgozó nők, anyák legszélesebb rétegeire. Természetesen azokra is, akik anyasági szabadságon vannak, vagy a háztartásban dolgoznak. Több felszólaló alátámasztotta azt a jogos követelményt, hogy a pedagógusokat nagyobb arányban kell bevonni á nőszövetség munkájába. Hiszen elsősorban ők azok, akik alaposan felkészülve, tudományosan megalapozott pedagógiai módszerekkel dolgoznak az ifjúsággal, tágítják a fiatalok ismereteit, felvértezik őket a tudomány alapjaival, s ezáltal a tudományos világnézetre nevelnek. Napjainkban, amikor a szülők — mint az idősebb generáció tagjai — még nem minden esetben a tudományos világnézet hordozói, különösen nagy szükség van a pedagógusok segítségére, hogy a család és iskola nevelési feladatait összehangolják, hogy egyetlen gyermek se legyen a kétvágányú nevelés áldozata. Az ifjúsággal kapcsolatos problémakörhöz tartozik az is, hogy a dolgozó anyák gyermekeinek szabad ideje — a nap egyik fele, amit az iskolán kívül töltenek a gyerekek — hasznosabban ki legyen töltve, hogy az anya nyugodtan dolgozhassák, ne kelljen azon töprengenie, vajon hol jár a gyermeke, míg nincs a családi felügyelet alatt. A napközi otthonok nélkülözhetetlenek, éppen ezért Szükséges, hogy céljukat a dolgozó anyák igényei szabják meg. A nőszövetség hathatós segítséget nyújthat főleg a háztartásbeli asszonyoknak, ha a szülői munkaközösségekkel, a szocialista akadémiákkal jobban összehangolja a munkáját. A közeljövőben főleg a világnézeti nevelés, Pásztor Sarolta, Rimavská Sobota (Rimaszombat), a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága elnökségének tagja: „Elsőrendű feladatunk, hogy minden egyes nőben, anyában kialakítsuk a magas fokú erkölcsi tudatot.“ Doc. Mikulásová Darina, Bratislava, érdekes gondolatot vetett fel: meg kellene vizsgálni a főiskolai hallgatók házasságkötéseit, és az ezzel járó rendezetlen lakás- és életkörülményeik hogyan befolyásolják a hallgatók tanulmányi előmenetelét, a házasságok tartósságát, a populáció alakulását. Á Kocsis Rozália, Samorín (Somorja): „A jövőben még nagyobb számban kell a fiatalokat bevonni a nöszövetség munkájába, a különféle érdek- és művészeti körökbe, hogy szabad idejüket hasznosan töltsék el." Farkas Mária, Dun. Streda (Dunaszerdahely): „A jövő munkásai, az iparitanulóiskolák növendékei ismerkedjenek meg a munkásnemzedékek múltjával, történelmével. Ezekben a fiatalokban erősítsük a munkásosztályhoz való tartozás büszke érzését, az osztályöntudatot.“ a szocialista hazafiság és proletár nemzetköziség kérdéseinek kell nagyobb figyelmet szentelni, s többet kell foglalkozni az általános társadalmi kérdésekkel, mint például a szocialista és kommunista erkölcs normáival, a munkatársi és embertársi viszonnyal, a család és társadalom kapcsolatával, az iskola nevelésben betöltött szerepével. Az ifjúság nevelését a legkorábbi szakaszban kell kezdeni. Ezért a nemzeti bizottságoknak a nőszervezetekkel közösen a „Jó ötlet aranyat ér“ mozgalom keretén belül fel kell tárni a helyi rejtett tartalékokat, hogy javítsák a bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, iskolai éttermek, klubok épületeit, berendezéseit. Főleg az üzemeknek, állami gazdaságoknak, szövetkezeteknek kell jobban szorgalmazni az iskoláskor előtt és az iskolán kívüli nevelési intézmények hálózatának kiszélesítését. Az eddigi kezdeményezések, tapasztalatok igazolják, hogy ugyancsak nagy szükség van a nőszövetség és a Szocialista Ifjúsági Szövetség — ennek keretén belül a Pionírszervezet — munkájának összehangolására is. A fiatal lányok, fiúk körében nagy népszerűségnek örvend a „Családi iskola" elnevezésű tanfolyam, amelynek célja, hogy a fiatalokat felkészítse a családi életre, a gyermeknevelésre. Az életre való felkészítés kapcsán sok szó esett a munkás-utánpótlás neveléséről, különösen a lányok szempontjából, hiszen ők képviselik jelenleg a legnagyobb tartalékot. Itt kell megemlítenünk azt is, hogy a munkásutánpótlás nevelése már a szülők felvilágosításával kezdődik, akiket meg kell győznünk arról, hogy lányaik kitűnően megállják helyüket a műszaki pályákon. Az iparitanuló-iskolákból kikerülve mint ipari munkásnők is jól helytállnak. Segítségünk főleg abban nyilvánuljon meg, hogy a jövő munkásai, az iparitanuló-iskolák növendékei ismerkedjenek meg a munkásnemzedékek múltjával, történelmével, s hogy erősítsük bennük a munkásosztályhoz való tartozás büszke érzését, az osztályöntudatot. A szakszervezetekkel és az ifjúsági szervezetekkel karöltve ápoljuk és tegyük még szebbé a segéd-SALÁD, £ ^NYA, Cff YERMEK levelek és a szakérettségi bizonyítványok átadásának ünnepségeit, hogy a fiatal megérezze, egy nagy és erős osztály közösségébe lépett, ami rangot, a társadalmi megbecsülés előlegezését jelenti számára. S ezekről a munkásfiatalokról a későbbiek során se feledkezzünk meg. Elsősorban a szocialista munkabrigádok segítségére támaszkodunk, akiknek tagjai tapasztalataikkal segítsenek áthidalni a fiatalok pályakezdési nehézségeit. Sok szó, javaslat esett a különféle munkakörökből, a termelés minden területéről. És persze nemcsak a munkaterületekről. Nem mondunk újat azzal, hogy a tudományos-műszaki forradalom korában megnőtt az emberek szabad ideje. És azt is tudjuk, hogy a szabad idő hasznos kitöltése ugyancsak nagymértékben hozzájárul a személyiség fejlődéséhez. A nőszövetségnek erre is gondolni kell, amikor az ifjúság nevelésének kérdéseivel foglalkozik. Mégpedig: a jövőben nagyobb számban kell a fiatal lányokat, fiúkat bevonni a különféle művészeti érdekkörökbe, mélyíteni esztétikai érzéküket, ápolni a népművészet iránti szeretetüket, meglátni a' szépet mindennapi életünkben. S ami ugyancsak a szabad idő hasznos kitöltését szolgálja: a testnevelés, a sportolás népszerűsítése is sürgős feladatunk. El kell érnünk, hogy a napi torna, a rendszeres testedzés, sportolás a családok — idősebbeké és fiataloké egyaránt — napirendjének nélkülözhetetlen pontja legyen. Ebben elsősorban a Szlovák Testnevelési Egyesülettel kell kidolgoznunk közös koncepciót. A nőszövetségnek tehát, hogy munkája gyümölcsöző legyen a fiatal nemzedék nevelésében — szorosan együtt kell működnie a többi társadalmi szervezettel, és a közös munkával először is a családokra kell hatni. Azt akarjuk elérni, hogy a családok eszmei, kulturális, erkölcsi értéke, színvonala olyan legyen, amely elősegíti a testileg, lelkileg egészséges, a sokoldalúan fejlett, szocialista ifjúság nevelését. Hogy a gyermek megfelelő anyagi biztonság mellett erkölcsi támaszt is kapjon a szülői házban, hogy felnőtté érve ne csak megtalálja helyét a társadalomban, hanem annak hasznos tagja, továbbfejlesztője is legyen. Mindnyájan tudjuk, hogy hazánk szocialista jövőjének felvirágoztatása attól függ, milyenné neveljük az ifjúságot, a jövő nemzedéket. Ebben a munkában pedig az anyáknak, — és szervezetüknek, a Szlovákiai Nőszövetségnek, igen nagy része, feladata van. Mint a plénum anyagából, a felszólalások tartalmából kitűnik, a cél világos, a lendület megvan hozzá, s munkánk is van — nem is kevés! MEGYERI ANDREA «
