Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-02-15 / 7. szám

ELHATÁROZTUK: TÜKRÖT TARTUNK NÉHÁNY, KÜLÖNBÖZŐ KOR­OSZTÁLYHOZ TARTÓZÓ, KÜLÖNBÖZŐ HIVATÁST BETÖLTŐ Nő ÉS FÉRFI ELÉ, HOGY TÁJÉKOZOTTSÁGUK, AKTIVITÁSUK VAGY ÉPPEN x PASSZIVITÁSUK FÓKÁBÓL KÉPET NYERJÜNK EGY ÁLTALÁNOSABB KÖVETKEZTETÉSHEZ. MEGKÉRDEZTÜK A NŐKTŐL, HOGY TAGJAI-E A NOSZOVETSÉGNEK? HA NEM TAGJAI - MIÉRT NEM? MIT TETT EDDIG A NÖSZOVETSÉG CÉLKITŰZÉSEINEK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT? Ml A HELYZET A MUNKAHELYÜKÖN, ILLETŐLEG A KÖRNYEZETÜK­BEN — MILYENEK A MUNKA- ÉS ÉLETFELTÉTELEIK? MILYENEK AZ ELKÉPZELÉSEIK A JÖVŐRŐL? MEGKÉRDEZTÜNK FÉRFIAKAT IS: MIT TUDNAK A NOMOZGALOM MÚLTJÁRÓL ÉS JELENÉRŐL? MIBEN LATJAK ANNAK EREDMÉNYEIT? MILYEN A NŐKET ÉRINTŐ PROBLÉMÁKKAL TALÁLKOZNAK A MUNKA­­HELYUKON? A MEGKÉRDEZETTEK ÍGY VÁLASZOLTAK. a nőszervezet munkájában, mert így közelebbi kapcsolatba kerülnek az élettel, a társadalmi való­sággal. A mi iskolánkban kevés a női munkaerő, azért nincs is üzemi nőszervezetünk, de számomra na­gyon vonzó ez a terület és alkalomadtán bekap­csolódom ebbe a tevékenységbe, Szerintem főleg a falvakban van nagy szerepe a nőszövetsignek — mondja Omaszta Erzsébet gazdasági ügyvezető Samorin (Somorja). GOGH PIROSKA, 17 éves gimnazista: — Tudom, hogy van nőszövetség, de közelebbit nem tudok róla. Jómagam még nem kerültem vele kapcsolatba és így természetesen a program­ját sem ismerem. De úgy gondolom — folytatta a kislány némi gondolkodás után —, hogy a nő­szövetségnek elsősorban a dolgozó, munkába járó édesanyáknak kell segítségére lennie, hogy ott­hon is, meg a munkahelyükön is könnyebb jegyen a helyzetük. Aztán . . . aztán ... ne tessék hara­gudni, de igazán nem is tudom . . . nincs semmi elképzelésem. De nem lehetne elintézni, hogy egyszer nálunk az iskolában valaki erről beszél­jen a lányoknak?! JOZEF NEMCIK mérnök, a bratislavai Emailit üzem gazdasági és kereske­delmi igazgatóhelyettese, nős, három gyermek apja, 52 éves: — Előző munkahelyemen, a Munkaügyi Mi­nisztériumban szorosan együtt dolgoztam a nő­szövetség szervezeteivel, jóformán országszerte, mégpedig a cigánykérdéssel kapcsolatban. A nő­szövetség tevékenységében a legjelentősebbnek azt tartom, hogy gondoskodása egyaránt kiterjed az anyák és a dolgozó nők problémáira. Ma már a nők többsége nem akar otthon maradni. Dol­gozni akarnak, méghozzá nemcsak a pénzért, hanem magáért a munkáért is, amely érdekli őket. Viszont a nőknek ebben az „önmegvalósítási" tö­rekvésükben támaszra, erős, okos irányításra van szükségük. Én ezt a rendeltetést látom a nőszö­vetség munkájában. — A nők munkahelyi problémái közül sze­rintem elsősorban a nehéz, nem nekik való testi munkát és az éjszakai műszakot kell felszámolni. Ez már sok helyütt megvalósult, de még nem mindenütt! Azután feltétlenül rendezni kellene, vagy inkább pontosabbá tenni a nők beosztás szerinti fizetését, mert ezen a téren még kisebb­nagyobb visszaélések tapasztalhatók. És talán a legégetőbb probléma a nő családi életének és a munkájának összehangolása. Nem szabad, hogy a családi élet a nő számára csak a háztartásveze­tést, a halom szennyest, a bevásárlást, sütés­főzést jelentse. A családi élet jelentsen még kor­szerű gyermeknevelést, pihenést, szórakozást, ki­­kapcsolódást, művelődést is. Hogy a nő mind­ehhez hozzájusson, abban a szolgáltatásoknak kell játszaniuk a főszerepet — persze a jó minő­ségű szolgáltatásoknak. KARDOS ERZSÉBET vegyészmérnök a Szlovák Tudományos Akadémia Kémiai Inté­zetének dolgozója. Tanulmányait 1963-ban fejez­te be a Bratisíavai Műszaki Egyetem vegyész­­mérnöki tagozatán, azóta minden erejét és idejét a tudományos kutatómunkának szenteli, öttagú munkaközösségével együtt a poliszaharidok vegy­­elemzését végzi; munkájuk eredményét a hazai és külföldi lapokban ismertetik. Külföldi kutató­intézetek vendégeként járt már Kanadában, a Magyar Népköztársaságban, az idén pedig Leningrádba készül. Ugyancsak ez év augusztu­sában részt vesz a szénhidrátokkal foglalkozó vegyészek világkongresszusán, amelynek megren­­dezője — Franciaország és az Egyesült Államok után — most Szlovákia fővárosa, Bratislava lesz. Kardos Erzsébet egyike emancipált nőtársadal­munk öntudatos, magabiztos, „férfiasán“ helyt­álló tagjainak és így az ember azt hihetné, hogy ideje sincs, de különösebb érdeke sem fűződik ahhoz, hogy a nők problémáival foglalkozzon. Pedig ez nincs Így. A mérnöknő tagja a munka­helyén néhány hónapja működő nőszervezetnek. Kardos Erzsébet vegyészmérnök: „Na­gyon fontos, hogy a nők ráébredjenek saját társadalmi és emberi értékükre...” Bár ennek törekvéseire a független ember szem­szögéből tekint, akinek személy szerint nincsenek nehézségei a „második műszak“ miatt, méltá­nyolja a nőszövetség programját, amellyel nő­társait társadalmi és emberi értékük felismeré­sére és megbecsülésére ösztönzi. » * * Ahány ember — annyi sors: ahány fej — annyi gondolat, annyi vélemény. Ami a sorso­kat és véleményeket összefogja és egy neve­zőre hozza — akár nő, akár férfi, akár sokat küzdött és tapasztalt idős ember, akár a csa­lád védelmet nyújtó fészkében az élet komoly problémáitól még megkímélt fiatal, vagy a társadalmi mozgás sűrűjében tevékenykedő férfi vagy nő a kérdezett — az egyén és a közösség harmonikus fejlődésének igénye, és ennek részeként a nő egyénisége teljes ki­bontakoztatásának biztosítása. Nőmozgalmunk, nőszövetségünk az a fogas­kerék, amely társadalmunkban ezt a pozitív fejlődést pártunk irányvonalának megfelelően előbbre segíti. EREDMÉNYES TANÁCSKOZÁST! Február 15-én é$ 16-án tartja második kongresszu­sát a Szlovákiai Nőszövetség. Ot év munkáját, ered­ményeit értékeli a tanácskozás most, amikor egész dolgozó népünk a CSKP XIV. kongresszusa határoza­tainak valóra váltásán fáradozik, amikor hazánk minden dolgozója fokozott munkaaktivitással, politi­kai felelősségtudattal tevékenykedik népgazdaságunk fejlesztésén, életszínvonalunk emelésén, társadal­munk építésén. A XIV. pártkongresszus nagyra értékelte a nők részvételét szocialista társadalmunk építésében és határozatában társadalmi feladattá emelte a nőkről való gondoskodás fokozását, a dolgozó édesanyák élet- és munkakörülményeinek javítását, a családok­ról való sokrétű gondoskodást. Azt az időszakot értékeli most a Szlovákiai Nőszö­vetség országos kongresszusa, amelyben társadal­munk megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a nők hármas küldetésben — dolgozóként, anyaként és állampolgárként — helytállhassanak, tevékeny részt vállalhassanak a szocialista országépítésben. Történelmi évfordulók jegyében vesszük számba nőmozgalmunk eredményeit. Az idén emlékezünk meg a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójáról, a nagyüzemi mezőgazdaság, a szövetkezetesítés negyedszázados jubileumáról és készülünk felszaba­dulásunk 30. évfordulója méltó megünneplésére. Üzemeinkben, szövetkezeteinkben egymás után szü­letnek a kötelezettségvállalások. A szocialista munka­­brigádokban dolgozó lányok és asszonyok ezrei, nő­szervezetek százai fejezik ki köszönetüket társadal­munknak, hogy békében, biztonságban, jólétben élhetünk, nevelhetjük gyermekeinket. És e munkában, társadalmi tevékenységben kifejezésre jutó hálából óvodák, új iskolák, játszóterek, korszerű üzletek, virá­gos ligetek, ruhák, cipők — milliós értékek születnek, amelyeknek mindannyian örülhetünk. Küzdeni, munkálkodni a holnapért, dolgozóként, bátor harcosként, gondos anyaként, öntudatos állam­polgárként egyaránt megtanultunk. S ha hármas funkciónkra gondolunk, emlékezetünkben ott világí­tanak a partizánként harcoló nők nevei éppúgy, mint a szövetkezet alapításakor agitátorként falukat járó kommunista asszonyoké. Dolgozni, építeni, tanulni, gyermekeinket társadal­munk iránti felelősségtudatra nevelni — életszükség­letünkké vált. És társadalmunk fejlődésével párhuza­mosan egyre jobban dolgozni, még többet tanulni, még nagyobb hozzáértéssel nevelni — ez a célunk, nőszövetségünk az elkövetkező időszakban erre akar­ja felkészíteni hazánk asszonyait. Ennek feltételeit, módszereit kívánja megteremteni a nőszövetség ter­veinek, feladatainak körvonalazásával, valamint az új alapszabályzattal, amely szerint hazánk cseh és szlovákiai nőszövetsége szervezi majd tevékenységét. Eredményeink lelkesítő örömétől erőt merítve, szép céljaink elérésére összpontosítva figyelmünket, meg­beszéljük tennivalóinkat. Eredményes tanácskozást! H. MÉSZÁROS ERZSÉBET t

Next

/
Oldalképek
Tartalom