Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-02-03 / 6. szám
OPfRAtHE i PÖRÖGNE Síit ItllTü IES SZÜLD 51 A Csehszlovák Rádió magyar adásának és a Nö szerkesztőségének közös riportja MÉGIS KÉT CSALADOT LÁTOGATTUNK MEG A DUNAJSKA STREDA-I (DUNASZERDAHELY) JÁRÁSBAN, AHOL A KIS ÚJSZÜLÖTTET, a hívatlanul Érkezett parányi emberkét SZERETET, FÉLTÉS, GONDOSKODÁS — KIEGYENSÚLYOZOTT CSALÁDI LÉGKOR VESZI KORUL. PEDIG MILYEN KEVÉS KELLETT VOLNA AHHOZ, HOGY SOHA MEG NE LÁSSÁK A NAPVILÁGOT? t A kis Lóránt alig múlt kéthónapos, de már olyan falánk, hogy Anyuka nem győz eleget készíteni a finom fejecskéből, szinte egy szuszra kiszippantja az üveg tartalmát. A kis legény már néhány napja dudllsttvegből táplálkozik. Nem tartotta érdemesnek a néhány csepp anyatejért órákig „fáradozni“, így gyorsabban megtelik korgó gyomrocskája. És amikor jóllakott, versenyt mosolyog a napsugárral, szemét rajtafelejti az ágyon terpeszkedő hatalmas mackón, amelyik talán tízszer is nagyobb nála, azután végigpásztázza a szobában levő arcokat. Igen, ez Itt Anyuka, mellette a Nagymami és itt a heverő mellett a Dédnagymami. Milyen jó nekem, hogy ennyi pesztonkám van, ennyien vigyáznak rám. Ráadásul van még egy Nagymami ott, abban a szép, új szomszéd házban ... Az ifjú házasok egyedül laknak, de mióta megvan a kicsi, mindig „befut“ valaki a szülők közül, megnézni a klsunokát és segíteni is valamit, ha éppen szükség van rá. — El sem tudjuk már Lórántka nélkül képzelni az életünket — mondja a fiatal, húszéves Anyuka. — Pedig először megijedtünk, hogy túl korán érkezik... Másképpen akartuk kezdeni a fészekrakást... Már az engedélyt is megkaptam, csak az ötszáz ko-Vidéki Értünk dolgoznak A jórósl szervek nemrég értékelték a Csehszlovák Vöröskereszt alopszervezeteinek munkáját. A kitüntetések mellett sok elismerő szó esett a tagok sokrétű tevékenységéről, akiknek áldozatkész munkáját talán sokan nem értékelik úgy, ahogy az megilletné őket. Az ő nagyszerű igyekezetükről szálnak levelezőink tudósításai. VANDORZASZLOT NYERTEK A Vöröskereszt catai (Csata) alap□03 szervezete a levicei (Léva) járás egyik legtevékenyebb szervezetei közé tartozik. A járási értékeléskor jó munkájukért vándorzászlót kaptak. A szervezetnek 130 tagja van, akik közül tizenegy többszörös véradót „Jansky-emlékéremmel" tüntettek ki, tíz tagot pedig.Az Áldozatkész Érdemes Munkáért" kitüntetésben részesítettek. Danis Ferenc elvtárs, a szervezet elnöke jó szervezőmunkájáért ezüstérmet kapott. Az olapszervezet élénk tevékenységet fejt ki. Nem feledkeznek meg az utánpótlásról sem. A kilencéves alapiskolában csoportot szerveztek, a közelmúlóban húsz új véradót nyertek meg. Legutóbb harminckét ingyenes véradó ajándékozta vérét. A tagok szívesen vesznek részt a társadalmi munkában is, kirándulásokat szerveznek, hogy sokrétűvé tegyék működésüket. Katona Dóra AZ ELNÖK AZ ELEN Mlieíno (Tejfalu) kisközség a közelmúltban azzal szerzett hírnevet, hogy a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járásban első helyezést ért el az ingyenes véradásban. Cvedler Ilona, a szervezet elnöke jó szervező hírében áll. Az ő érdeme is, hogy a rendszeres véradásokon 30—35 tag vesz részt. A legtöbb vért Halász János és Orosz Mihályné ajándékozta, de meg kell említenünk Meleg Rudolf elvtársat, a hnb elnökét is, aki elsőként jelenik meg a véradásokon. Meleg elvtárs segítségével megmentették egy asszony életét a lamoríni (Somorja) kórházban. Kocsit Rozália, képviselőnő Ml IS OTT VOLTUNK... Nagyszerű érzés részt venni egy ünnepélyes ülésen, ohol járási viszonylatban sokszoros véradókat tüntettek ki, s főleg akkor, ha érzi az ember, hogy csak egy kicsit is közreműködött ebben az ügyben. Jóleső érzés volt látni a megilletődött arcokat, amikor átvették a kitüntetést és elismerő oklevelet. A mi községünkből, Pohronsky Ruskovról (Oroszka) Csuda! Oéza tizenkétszeres véradót tüntették ki. Mócsaj Júlia A mi postásunk .A Nö-t eladni nem probléma. Hetente száz darabot adok el szinte órák alatt, ezért nemrégen hússzal többet kértem. Az olvasók szeretik, várják a Nö-t, és ez a postásnak Is örömet jelent. A szakácskönyvből először csak kilencvenet kaptam, azt sem tudtam, kinek adjam, úgy elkapkodták. Annak idején abból Is emelést kértem. Jó árulni olyan lapot, amit szívesen olvasnak. Néha a kollégáktól Is kölcsön kérek, hogy eleget tegyek Ígéretemnek, mert senkinek sem