Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-05-19 / 21. szám
KULTURÁLIS KRÚDY GYULA (1878—1933) Különös hangvételű, egyéni stílusú regényei sajátos színt képviselnek a magyar prózairodalomban. A 40 éve elhunyt, 95 éve született író dzsentricsaládból származott. Erről a rétegről, erkölcsi, anyagi romlásáról ír szenvedélyes hangnemben, később líraivá változó és nosztalgikus emlékezéssé szelídülő tónusban, önvallomósszerűen. Hősei álomvilágban mozognak. Ezek a bohémek, századforduló körüli gavolléj rok, érzelmes kisasszonyok, költők, újságírók ábránjáygl) dozva, céltalanul tengetik életüket, szemlélődnek, r4W 7w*// szeretnek, éheznek, szórakoznak. Dekadenciájuk nyil*/f vánvaló. Ugyanakkor, mikor az író lebilincselően festi le ezt a légkört, éles tórsadalomkritikót is felvillant műveiben. (A Szindbód-regények, A vörös postakocsi, Aranykéz utcai szép napok, Őszi utazások a vörös postakocsiban). Krúdy Gyula üdvözölte az 1919-es forradalmat; a bukása után emigrált. Később visszatérve, bizonyos reménytelenség, letörtség kerítette hatalmába. Később írt műveiben az ódon budai utcácskák és környezet hangulatát érzékelteti tündéri módon és lakóinak, a kisembereknek életét tolmácsolja. Varázslatos légkört teremt, de a romantikus vonások mellett a realista ábrázolás is kifejezést nyer műveiben. (Asszonyságok díja, Hét bagoly, Boldogult úrfi koromban.) Modern írói eszközöket alkalmaz: az időrend felbontása, sok metaforával, hasonlattal él. Mesteri stílusa, nyelvének zeneisége és költőisége teszi Krúdy prózáját — mondanivalója mellett — a maga nemében egyedülállóvá. KIÁLLÍTÁS Renato Guttuso, a Szicíliában született olasz festőművész bratislavai kiállítása méltán vonzza a látogatókat. A Leningrádban, Moszkvában, sok eyrópai nagyvárosban, Prágában bemutatott tárlat a művész 1931 — 1971-ig terjedő alkotó időszakáról ad képet. Guttuso szuggesztív erővel, realista ábrázolással, melybe némi romantikus elem is vegyül, de az impreszszionista, kubista és expresszionista hagyományok felhasználásával is vall, modern kifejezőeszközökkel múltról és főleg a jelenről. A ma emberéről, a bányászokról, a szónokló nőről, a jelenségekre reagáló tömegről. Csodálatos színei Itáliát, ragyogó kék égboltját napsütésben izzó harsány színeit idézik. Emlékezetesek maradnak a látogató számára Dante: Isteni színjátékához készített illusztrációi is. — Renato Guttuso művészi elkötelezettséggel alkot. A háború idején fasisztaellenes magatartást tanúsított. A béke megszilárdítása érdekében kifejtett tevékenységéért Nemzetközi Lenin-békedíjjal tüntették ki. (bér) A NŐ KÖNYVESPOLCÁRA SZEBERÉNYI ZOLTÁN: A VOX HUMANA POÉTÁJA Régen várt könyv került a kezünkbe. Szeberényi Zoltán munkája bizonnyol nagy érdeklődésre tarthat számot, mert ez az első olyan hosszabb lélegzetű tanulmány, amely a csehszlovákiai magyar költészet egyik kimagasló egyéniségéről szól. Ez az úttörő jellegű munka elsősorban azokat érdekli majd, akik a csehszlovákiai magyarság két világháború közötti kulturális és politikai életét szeretnék tanulmányozni. Ennek a korszaknak a megismerése közben ugyanis minduntalan találkozunk Győry Dezső nevével, akinek „költészete és publicisztikai tevékenysége mélyen gyökerezik a magyar kisebbség társadalmi-politikai valóságában, a hazai táj igézetében, ... számbavétele nélkül fel sem mérhető a csehszlovákiai magyar irodalom. . . Győry Dezső a két háború közötti időszakban a legvilágosabban látó polgári-humanista írók egyike, a társadalmi és morális igazság kérlelhetetlen harcosa, a szellemi sötétségnek gátat vető szellem, a vox humana poétája volt". A tanulmány azonban nemcsak A kisebbségi Géniusz és az Új arcú magyarok költőjének munkásságával foglalkozik, hanem a sorok között kirajzolódik Győry emberi arculata, egyénisége is. Szeberényi Zoltán A VOX HUMANA POÉTÁJA Győry Dezső csehszlovákiai költészete Az erdő még hajnali álmát aludta. Gomba Gyöngyi kidugta pici lejét a langyos-avaros földből, és kiváncsion nézett körül, A nap is éppen akkor kelt fel, és egy vékony sugárral megcirógatta Gomba Gyöngyi orrocskáját. Ettől aztán Gyöngyi még nagyobbra nőtt, és egyre csodálkozóbb tekintettel nézett körül az erdőben. — Ö, be gyönyörű, de csodás itt mindenI De szeretnék még többet látni, még nagyobb lenniI — mondta, és szemlátomást nőtt, növekedett a meleg időben. Testvérkéi is kibújtak a földből, és szerényen sorakoztak Gyöngyi mellett. Egész gombacsalád nőtt azon a helyen. Am Gyöngyi nem szerette testvérkéit. Sőt haragudott róják I — Minek bújtok itt mind utánam? Mit akartok? Úgyis én leszek a legnagyobb, még a napot is elfogom előletek! Egészen a virágok szirmáig fogok nőni, velük akarok beszélgetni, és nem veletekI Szél Sanyi, — aki éppen arra járt, meghallotta ezt a hivalkodó beszédet. Mérgében gyorsan megfordult, elnyargalt, hogy nirül vigye az erdő világának ezt a rossz hirt. Gomba Gyöngyi pedig egyre növekedett, növekedett, már majdnem el-A tücsök Alszik már a tarka lepke, alszik a madár is, alszik már a kis méhecske, alszik a virág is. Aludjatok, tarka lepkék, madarak, virágok ... cini-cirip, cini-cirip, — majd én muzsikálok! SZÁRAZ PÁL REJTVÉNYÜNK Kedves Gyerekek 1 A képen látható jelekből három argot egészíthettek ki. Mégpedig: egy nevető, egy szomorú és egyi csodálkozó arcot. A jelek felhasználásával egészítsétek ki a rajzot, és küldjétek be címünkre: Nő szerkesztősége, 601 00 Bratislava, Prazská 5. Gyermekeknek. érte a lila harangvirág kelyhét. Hízelgőén mosolygott a kis harangvirágra és dicsekedni kezdett: — Kis harangvirág. Láttál te már ilyen nagy és szép gombát mint én vagyok? — Nem, még nem láttam, mert én még egészen kicsiny harangvirág vagyok, most nyitott első kelyhem, csingi-ling-ling, — szólt kedvesen a harangvirág. öreg néni jött arrafelé, lassan, csoszogva, a bokrokat hajtogatva kereste a megbúvó gombákat. Karján nagy kosár, ebbe szedte az illatos erdei terményt. Fáradt szeme felcsillant, amikor meglátta a nagyra nőtt, szép gombát: Milyen szép, hogy megörülnek majd az unokáim! Es késével kivágta Gomba Gyöngyit a testvérei közül. A kis gombákat nem bántotta. Volt is nagy öröm, amikor otthon a gyerekek meglátták a nagy gombátI Megnézegették, megcsodálták, aztán az öreg nézte egy éles kést vett elő, vékony szeletekre szelte a nagy gombát, a gyerekek pedig cérnára ' tűzték, és kitették a napra száradni... Azóta is ott szárad — ha közben meg nem ették! Farkas Rózsa Erdei bál Tücsök húzza, áll a bál. Tarka-barka karnevál. Nyuszi, mókus, őzgida, vígan járják, nincs hiba. Szitakötö-Szépike Fátyoltáncot mutat be. Pille Piri, Futrinka a gyorscsárdást aprózza. Táncolnak a virágok Sokszínű a ruhájuk, Zini-zene áll a bál — De szép ez a karnevál! BÖSZÖRMÉNYI ILONA + + L o ß é é A lapunk 17. számában közölt rejtvény megfejtése: Jó tett helyébe jót várjl Nyertesek: Győri Ida, Gém. Vés (Gömörújfalu), Farkas Albert, Samorín (Somorja), Szathmáry Edit, Vel\ Kapusany (Nagykapos). le.
