Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-02-24 / 9. szám
— És ennek már vége? — Csak az együttélésnek. A fiam ugyanis megnősült és a szülővárosomban, Samorínban (Somorja) telepedett le, ahol a Felvásárló Üzem gépkocsivezetője. A felesége ugyanott laboráns. A boldogságunk azonban hiánytalan, mert van mór egy kis unokánk is, a 3 éves Rolandka — ő a mi „mindenünk“... — Gyakran van együtt a család? — Két-három hetenként, legfeljebb havonta ők jönnek, vagy mi megyünk. A kis Rolandot jól nevelik, szépen fejlődik. És mivel már szövetkezeti lakásuk is van a fiaméknak, igazán elmondhatom, nincs semmi problémánk. — Ezt ritkán hallja az ember. Tényleg semmi felhő sincs a család egén? — Az egyetlen a beteg édesanyám, aki Somorján él a testvéremékkel. Neki szegénynek nehéz sorsa volt. 35 éves korában elhagyta őt az apám hét gyerekkel. És a mama dolgozott ránk, kézimunkából, hímzésből tartott el minket. Ragaszkodott hozzá, hogy valamennyien legalább négy polgári középiskolát végezzünk. Én ennek köszönhetem, hogy mint hivatalnoknő kezdhettem a pályámat. A MATESZ-nél 14 éve dolgozom. Vonzott a színházi légkör — magam is műkedvelő színjátszó voltam —, és amikor Fellegi István Kuchórné Lukács Rózsi volt igazgató felkínálta a titkárnői munkakört, inkább elvállaltam, mint másutt a nagyobb fizetéssel járó adminisztrálást. — A színház mostani, 25 éves jubileuma alkalmából kitüntetést is kapott, igaz? — Igen, a „Lelkiismeretes és sikeres munkáért“ adta Komárno (Komárom) Városi Nemzeti Bizottsága. Örülök neki, bár igazán nem ezért dolgozom. Tagja vagyok a Városi Nőszervezet plénumának, a Városi Nemzeti Bizottság szociális (CO), és a polgári ügyeket intéző bizottságának. Azelőtt sokat dolgoztam a szakszervezetben is, évekig a Szlovák Szakszervezeti Tanács tagja voltam. — És a férje? Nem neheztel a sok funkcióért? — A férjem nagyon jó ember. Még a hobby-jaival is a környezete javát szolgálja: szenvedélyesen fúr-farag, ő készítette a szép modern konyhabútorunkat is. Azonkívül, férfias hivatásával kissé ellentmondásos kedvtelésből — nagyon szeret gobelint hímezni. Körülnézek a meghitt, kényelmesen berendezett lakásban, amelyből valóban csak az éppen szolgálatban A család szemefénye: Rolandka levő férj, no meg pillanatnyilag Rózsika egészsége hiányzik. Remélhetőleg mindkettő hamarosan visszatér... Azt mindenesetre megállapíthattam, hogy Kuchafné Lukács Rózsinak nincs szüksége széles kötényre — nyíltan a világ szeme elé állhat családi életével, tiszta emberségével. g o. „Jardo" — a jó férj, jó apa és büszke nagyapa ZENIÜNK FÉNYE Sir a csecsemő. A fiatal anya szeretne segíteni, de nem tudja, mit kell tennie. Nagyon fontos, hogy sem az újszülöttnél, se később ne tartsuk természetesnek, ha a gyermek sir. Hogy segíthessünk, tudnunk kell, miért is szokott sírni az egészséges csecsemő. Sir, ha nagy a zaj, a nyugtalanság körülötte, sír, ha fázik, sír, ha melege van. Ha a csecsemő fázik, sápadt lesz az arca, a szájaszéle kissé elkékül, keze, lába jéghideg lesz. Ha melege van, nagyon nyugtalan, fészkelődik, kipirul, a feje alja izzad, bőrén kiütések jelenhetnek meg. Ez olyankor fordul elő, ha a fütött szobában vagy nyári melegben túlságosan felöltöztetik. Nagy hőségben hűvös, szellős helyen tartsuk a csecsemőt, kabátot, sapkát ne adjuk már az újszülöttre se. Télen ne fűtsük túlságosan a szobát (20 — 22 foknál ne legyen több). Akkor is sir a csecsemő, ha szomjas. Néhány kanál tea után megnyugszik. Ne tízpercenként kínáljuk, hanem legfeljebb ötszörhatszor naponta. Sír a baba, ha éhes, kevés neki az anyatej, pótolni kell. Sír, mert fáj a hasa, ha szelek bántják. A szopós gyermeknél ez gyakori tünet. Néhány kanál világos kamilla- vagy köménymagos tea megnyugtatja. Az újszülött nem szokott még a világossághoz, akkor is elsírja magát, ha bántja a nappali fény, mert szereti a félhomályt. A napfény vagy a lámpafény mindig fejtető felől vagy oldalról érje a csecsemőt. Sir a baba, ha kényelmetlenül fekszik és nem tud szabadon mozogni, ha nyomja a ruha, szorítja valami, vagy karja és lába van kényelmetlen helyzetben, ha kinyújtott lábbal pólyázták be és nem tud rugdalózni. Az újszülöttnek, csecsemőnek sokat kell mozognia, mert akkor fejlődik jól. A csecsemő általában ritkán sir amiatt, hogy vizes. Ez csak akkor kényelmetlen neki, ha átázott és fázik vagy ha csípi a vizelet. A csecsemő élete első heteiben általában 10—15 percenként vizel, tehát bármikor bontják ki, mindig vizes. Sőt minél többször bontogatják, annál többször nedves, s így nemcsak hogy sok pelenka fogy, de a gyermek fölöslegesen lehűl és könnyen megfázik. És végül az újszülött akkor sír, ha fáj valamije, vagy ha beteg. Ha nem tudjuk megállapítani a gyakran ismétlődő vagy huzamosan tartó sírás okát, kérjünk tanácsot az orvostól. (folytatjuk) •l A NO KÉRDEZ ff a fogász válaszol K. Jánosné írja szerkesztőségünkhöz címzett levelében, hogy már régebben gyomorbántalmai vannak, és orvosa azt tanácsolta, hiányzó fogai helyett csináltasson fogsort, mert a darabos, roszszul rágott étel túlzott megterhelést jelent a gyomornak, a beleknek és ez okozza panaszait. Olvasónk eleget tett a felhívásnak s most mégis csalódott: — Azt hittem, ha elkészül a műfogsorom, minden problémám megoldódik, de azt tapasztalom, hogy a műfogsor viselése rengeteg kellemetlenséggel jár. Már egy hete viselem és még úgy sem tudok rágni vele, mint azelőtt fogak nélkül, fáj tőle az Ínyem, állandó hányingerem van és úgy nyálasom tőle, mint egy kisbaba. Mit tegyek? — Gyakran fordulnak fogorvosaikhoz ilyen problémákkal a türelmetlen betegek. Alig csukódik be mögöttük a rendelő ajtaja, azonnal enni akarnának az új fogsorral, és ez természetesen nem sikerül. Aki sokáig fogatlan volt, az -ne akarjon új fogaival rögtön ropogós kenyérhéjat fogyasztani, hanem fogadja meg az orvos tanácsát és óvatosan tanuljon meg ismét rágni. Ne veszítsük el a türelmünket, ha ez nehezen megy. — Miért nyomja a foghúst az új protézis? — A foghiány pótlása a fogsor szájba helyezésével még nem fejeződött be, mert a fogsor, amely az állcsontokat boritó lágy részekre fekszik, sok esetben érzékennyé, sőt sebessé teheti a foghúst. Rágás következtében ugyanis a műfogsor kemény anyaga a szintén kemény csont felszínéhez szorítja, illetve nyomja a nyálkahártyát és ez természetesen fájdalmat okoz. Ilyenkor vissza kell menni a fogorvoshoz és az igazit a fogsoron. Mielőtt azonban a fogászt felkerestük, legalább 4— 6 óráig legyen a fogsor a szánkban, mert csak igy válik láthatóvá a foghúson a feltörés helye. — Okozhat-e hányingert a protézis? — A szervezet minden, számára idegen, szokatlan anyagot igyekszik eltávolítani magából. A szájba helyezett új fogsor is ilyen szokatlan, idegen anyag a szervezetben. Ettől az idegen testtől öklendezéssel, hányingerrel, esetleg hányással próbál megszabadulni. Az öklendezés és a hányinger azonban a műfogsor megszokásával teljesen megszűnik. Hányingert okozhat azonban még a protézis lemezének helytelen szerkesztéséből eredő hiba is, a műfogsor lazasága és hasonlók is. Ezért ha úgy látjuk, hogy a hányinger a megszokással sem szűnik, forduljunk tanácsért orvosunkhoz, aki esetleg a fogsor kijavításával megszünteti a panaszokat. — Mi az oka a fokozott nyálfolyásnak a műfogsor viselésekor? — A nyálképződés egyike a szervezet önműködő védekezésének. A fokozottan képződő nyál a műfogat, a szájba került idegen testet akarja felhígítani, kimosni, azaz eltávolítani. Ezt tapasztalhatjuk akkor is, ha például homokszemcsék kerülnek a szájunkba; nagy mennyiségben képződött nyálunk szinte kimossa azt a szájunkból. Ez a panasz is a megszokással szűnik meg, helyre billen a nyálképződés egyensúlya.
