Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1972-11-11 / 46. szám
A MINSZKI MILLIOMOS jj <Qf ■O A Szovjetunióban nem azokat nevezik milliomosoknak, akiknek vagyonát egymillióra becsülik. Ez a szó itt egészen mást jelent. A pilóta, aki szerencsésen egymillió kilométert repült, a szövőnő, aki egymillió méter szövetet szőtt, egy kiállítás egymilliomodik látogatója — ezek a milliomosok. Még a kisfiú is, aki pólyában alussza át a nap kétharmad részét, az is lehet milliomos. Zója és Valentyin Bászkónak, a minszki Krupszkaja Ruhagyár két fiatal dolgozójának gyermeke született. ElsőszUlöttük világrajöttét a szovjet távirati irodák is hírül adták. Arról van szó, hogy Olegröl — így hívják a legfiatalabb Bászkót — kiderült, hogy ő Minszk egymilliomodik lakosa. Világrajöttével a belorusz főváros — tizenegyedikként — belépett a milliós szovjet városok klubjába. Eddig Moszkva, Leningrád, Kijev, Harkov, Taskent, Baku, Gorkij, Novoszibirszk, Kujbisev és Szverdlovszk voltak azok a szovjet városok, amelyekben hétjegyű számmal írták a lakosság létszámát. Most már Minszk is közéjük tartozik. Az újságírók megkérdezték Zóját, az ifjú minszki édesanyát, hogy mit szeretne, milyen legyen Oleg. így válaszolt: Ugyanolyan, mint az édesapja. Derék ember, jó munkás, és talán ő is lakatos. Lehet, hogy más lesz, tréfálkoztak az anyával az újságírók: — a milliomos Oleg a Lunohod jegyében született! — Valóban, Oleg első játéka a Minszk) Játékárugyár ajándéka, a Lunohod holdjáró modellje volt. V. Illés ARANYOS ÖREGEK Ismét megtelt egy lap a Turnianske Podhradie (Torna) anyakönyvi hivatal emlékkönyvében, amikor aranylakodalomra jöttek össze a vendégek. Szabó János bácsi Anna nénivel ugyanebben az épületben kötött házasságot ötven évvel ezelőtt. Berzsi Magda, a polgári aktíva elnöke kedves ünnepséget készített elő az ünnepeiteknek. A pionírok, gyerekek, unokák és az ismerősök pedig sok szeretettel köszöntötték az aranylakodalmas házaspárt. Farkas Rózsa, Háj (ÁJ) NEM HIÄBA KOPOGTATTUNK Salkán (Szalka) a nőszervezet tagjai sorba járták a házakat, ide is, oda is bekopogtattak, hogy vegyenek részt a nőszövetség által meghirdetett „A némáét a gyermekekért“ akcióban. Ki-ki járuljon hozzá a Trenéín —Zlatovce-i Gyermekváros felépítéséhez, ezúttal „egy marék tolI“-lal. A határban folynak az őszi munkák. Az aszszonyoknak is sok a tennivalójuk. De lemaradni mégsem akartunk egyetlen község mögött A sem. A gyűjtés napján ki is derült, hogy nem hiába kopogtattunk a házak ajtaján. A marék toliakból nehéz kilók lettek, összesen 2S3 család kapcsolódott be a gyűjtésbe, hat kilogramm fosztott és 28 kiló fosztatlan tollat gyűjtöttünk össze. Az összegyűjtött tollat elküldjük rendeltetési helyére és kívánjuk, hogy a zlatovcel gyerekeknek gondtalan, szép álmaik legyenek. Leszkó Borbála, Salka (Szalka) A sahyi (Ipolyság) határátkelő helyen évről évre nagyobb a forgalom. Ebben az évben mintegy negyven ország turistái utaznak keresztül a városon. A városi nemzeti bizottság mindent megtesz azért, hogy a külföldiek jó benyomásokkal távozzanak ebből az Ipoly menti kis városból. Kilencmillió korona beruházással korszerű, elsőosztályú, negyvenöt ágyas szállodát építenek. A meglevő Ipoly szállót újjáépítik. Csoportok részére pedig a szomszédos Verké Túrovcen (Nagytúr) a volt kastélyban rendeznek szálláshelyet. Deák Teréz, Sahy (Ipolyság) SZERVEZETI élet Röviden a munkánkról, terveinkről A Blatná na Ostrove-i (Sárosfa) helyi nőszervezet a közelmúltban kedves összejövetelre hívta meg azokat az édesanyákat, akiknek regruta fiuk van. Kérésünkre eljött Bulajcik őrnagy, a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) katonai parancsnokság tisztje is, és így érdekes beszélgetésre került sor. Az asszonyok a katonák életéről kérdezgették, a bevonulás utáni, kezdeti időszakról stb. Az őrnagy keresetlen, baráti szavakkal szólt az aszszonyokhoz, mintha régi ismerősök lettek volna. Külön ki kell emelnem a beszélgetésnek azt a részét, amelyben az őrnagy a hazaszeretet jelentőségét fejtegette. Valamennyien éreztük, hogy amit mond, azt őszintén gondolja, ezért szavai nem hatottak frázisként. Arról is beszámolt, mi mindent tanulnak meg a bevonuló katonák, hogyan készítik őket elő a katonai szolgálatra. Büszkén mondta, hogy országszerte megbecsülik a mi járásunkból bevonuló fiúkat, a nyelvi nehézségek ellenére sok kiváló katona kerül ki közülük és a leszerelés után sokan kapnak katonai alakulatuktól elismerő oklevelet. A beszélgetésen részt vett asszonyoknak az volt az érzésük, hogy ilyen találkozókra máskor is alkalmat kell keresni. Meggyőződhettünk róla, hogy a híreszteléssel ellentétben, az embereket más kulturális élmény is érdekli, nemcsak a televíziónézés. Mi szeptember végén autóbuszkiruccanást szerveztünk 5amorínba (Somorja), moziba Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy egy nap alatt 42 mozijegy talált gazdára, sőt még több is elfogyott volna. Ha a komárnói (Komárom) Magyar Területi Színház Bratislavában vendégszerepei, azt sem mulasztjuk el soha megnézni, mert sok a kultúrát kedvelő ember nálunk Sárosfán. Terveink: A Csehszlovák Szovjet Barátság Hónapja alatt vitaestet rendezünk Maxim Gorkij Anya c. könyvéről. Ennek megszervezését a Szlovákiai Nőszövetség helyi szervezetének vezetősége vállalta Méry Andorné könyvtárossal együttműködve. A könyvből részleteket olvasnak, mutatnak be a helyi ifjúsági szervezet tagjai. Méltón akarjuk megünnepelni Petőfi születésének 150. évfordulóját is. Ebből az alkalomból irodalmi estet szervezünk, ismertetjük Petőfi életrajzát, sok verssel illusztrálva. ANDREJKOVICS TERÉZ BIZTATÓ INDULÁS MATESZ Thalia Színpada a fiatal szlovák szerző első darabjának a bemutatásával kezdte meg új évadját. Zahradnik idén debütált a szlovák színházakban Kinek üt a torony(óra)? című színmüvével. Elsőként a bratislavai Szlovák Nemzeti Színház játszotta, majd Eperjesen (Presov) került közönség elé, de sikerrel játssza az ostravai Állami Színház is, s most — a Thália Színpad. Mielőtt magát az előadást és a darabot elemeznénk, el kell mondanunk, hogy hazai színházaink életében ritkán fordul elő, hogy az éppen játszott darabhoz hozzátegyenek, segítve ezzel az író ihletének fáradtabb perceit, tollának botladozását. Nos, a jelen esetben ezt is éreztük, s ez rendezőt, színészt egyaránt dicsér. De ne vágjunk a dolgok elébe. A Zahradník-darab alaptémája a generációs harc. Már maga ez a tény is azt mutatja, hogy időszerű társadalmi mondanivalójú darabról van szó. Az író az unokák világát, álmait állítja szembe a nagyapák lényegében már lezárt, befejezett világával, hogy bizonyos önvizsgálatra szoríthassa mind a két generációt. Tóth Erzsébet és Boráros Imre sok színnel és kedvvel játszották szerepüket Gyurkovics Mihály (Abel Ferenc) és Gombos Ilona (Continé) a darab egyik jelenetében Abel Ferenc lakásán, aki unokájával, Jeszenszky Palival él együtt, időről időre összejönnek a nyugdíjas barátok: Reiner órás, Chmelík mindenes és Continé, a régi világ tipikus úriasszonya. A fiatalok (Pali és Dósa, a szerelmese) megmosolyogják őket, a múltjukat élő öregeket, mert nekik még nincs mire visszanézniük. A jövőről álmodoznak, de amikor arról van szó, hogy összeházasod-
