Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1971-10-01 / 40. szám
ZENEI süwj2fioeaeé' FŐVÁROSUNKBAN Városszerte- és valószínűleg országszerte — ízléses vörösarany plakátok hirdetik, hogy 1971. szeptember 26-tól október 14-ig Szlovákia fővárosa egy immár hagyománnyá váló kulturális, szorosabban zeneművészeti esemény: a Bratislavai Zenei ünnepségek színhelye lesz. A rendezvény szervezője a Slovkoncert művészeti ügynökség, fő védnöke a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya, de bővelkedik további olyan védnökökben, mint: о Szlovák Tudományos Akadémia elnöksége, a Zeneművészeti Főiskola, a Szocialista Ifjúsági Szövetség bratislavai városi bizottsága, a Slovnaft n. v. stb. Tulajdonképpen minden hangversenynek más-más intézmény vagy vállalat a védnöke, ami egyben azt a célt is követi, hogy az illető intézmények dolgozóinak figyelmét a komoly zene felé irányítsák. így például szép gesztus a Bratislavai Elektrotechnikai üzemé, amely patronált hangversenyére több mint 300 jegyet, vagy a Juraj Dimitrov vegyi üzemé, amely 100 jegyet vásárolt meg alkalmazottai számára. A szervezők az előzetes sajtóértekezleten kiemelték a CSEMADOK központi titkárságának védnöki magatartását is, mivel a miskolci szimfonikus zenekar koncertjének jegyeit felvásárolta, sőt, a zenekar vendégfellépését is biztosította a samoríni (Somorja) EFSZ dolgozói számára. Ez — komoly zenéről lévén szó — különösen jó bizonyítvány a falu kulturális igényének fejlesztése szempontjából. Mi minden és ki mindenki szerepel a Bratislavai Zenei ünnepségek programján? Valamennyit felsorolni nehéz lenne, hiszen mintegy 180 külföldi vendég cserélődik ki, nem beszélve a szép számú és jó nevű hazaiakról, beleértve a szép reményű fiatalokat. Nevezzük meg a szimfonikus zenekarok közül a Szlovák Filharmónia, a Bratislavai Rádió Szimfonikus zenekara mellett a prágai és a már említett miskolci szimfonikus zenekart, a bécsi szimfonikusokat és a lengyel rádió és televízió katowicei nagy szimfonikus zenekarát. A kamaraegyüttesek közül a híres brnoi Janácek-kvartettet, a bulgáriai fiatalok zenei együttesét, a lettországi, rigai Állami Filharmónia kamaraegyüttesét, a szlovák kamarazenekart, a zágrábi szólistákat. A karmesterek közül a fiatal bolgár Ivan ANGELOV Koppenhágában első díjat nyert, az észt származású szovjet Eri KLAS, a Moszkvai Nagy Színház másodkarmestere, Kazimierz KORD nemzetközi sikerekkel ismertté vált lengyel dirigens és sokan mások mutatkoznak be a közönségnek a mi ismert hazai karmestereink mellett. A zongora, a hegedű, a cselló, a viola, az orgona és fuvola előadóművészei, valamint az énekesek közül sokan már több ízben szerepeltek nemzetközi hangversenydobogókon, számos fiatalabb pedig az Interpódium '71 vendégeként most indul felfelé művészi pályája lépcsőin. És hogy mi az az Interpódium 71? Az Interpódium a zenei ünnepségek egyik legfontosabb küldetését: a fiatal művészek nemzetközi bemutatkozását hivatott megvalósítani. Ez a bemutatkozás döntő jelentőségű, hiszen az induló tehetségeknek itt alkalmuk nyílik kiváló zenekarok kíséretében, a legszélesebb publicitással fellépni, felfigyeltetni magukra. A jelenlevő külföldi zenei szakemberek és ügynökségek képviselőin kívül a rádió és a sajtó, a televízió interviziós adásai és a gramofon-feljátszások lehetősége is mind-mind a fiatalok sikeres indulásának ügyét szolgálják. És hogy ez mennyire a fiatalok ügye, azt tanúsítja a kritérium, hogy az Interpódium keretében szereplő előadóművészek korhatára 30 év, a karmestereknél 35 év. Az Interpódium-rendezvény az idén másodszor valósul meg Bratislavában. A menet közben szerzett tapasztalatok alapján az ideit a tavalyinál jobban készítették elő. A külföldi ügynökségekkel együttműködésben egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a vendégművészek részéről is. Ezért az eddigi gyakorlat mellett, — hogy az Interpódiumon szocialista országok fiatal művészei mutatkoznak be, — szeretnék a jövőben azt az UNESCO révén nemzetközi világtalálkozóvá fejleszteni. A zenei ünnepségek szervezői már most latolgatják az 1973/ 74-es évek kilátásait. Remélik, hogy meghívásukat sikerül elfogadtatni a leningrádi és a bécsi filharmonikusokkal, és hogy a lehetőségek szárnyakat adnak a mai szlovák zeneszerzőknek is újabb nagyszabású művek komponálásához. A mai szlovák komoly zene egyébként szép részt vállal az idei Bratislavai Zenei ünnepségeken a CSKP megalakulásának 50. évfordulóját köszöntő kompozícióval is. ü О >_J о Gyermekeink könyvespolcára P'Hnos A^Mgk/A80a L. AAGKU^BAN BERNARD CLAVEL az'éneklő fa Eszem A gyermek és ifjúsági irodalom területén nincs nagy bőség szerzőkben. Ifjúsági irodalmat írni manapság igényes feladat. Már nem elég a bőven csörgedező meseszövés, hiszen a legújabb kör gyermekei szinte a bölcsőből ugranak ki a gyakorlati világban szükséges realitások teljes fegyverzetében, és a klasszikus grimmi, anderseni tündérmesék csak keveset elégítenek ki közülük. Ezért a mai g>’ mek oda iá- >k komoly feladat előtt '"•ml- г■ 'hológ. 'ai pedig giailag és cselekményében is korszerű, szakszerű, fantáziagazdag, és nyelvezetében is színvonalas művekkel jelentkezni, szólni az ifjúsághoz. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közös könyvkiadási egyezményének keretében, a Móra Ferenc ifjúsági könyvkiadó gondozásában számos olyan könyv jelent meg és kapható a Kniha könyvesboltjaiban, elsősorban pedig a magyar könyvesboltokban, amelyeket bátran, örömmel adhatunk gyermekeink kezébe, életkoruknak megfelelő kellemes szórakozást, erkölcsszilárdító és egyben esztétikai élményt jelentenek számukra. Itt van például Bemard Clavel „Az éneklő fa" című prózában elmondott, de lírai hangvételű története, amelyből Isabelle-el és Gérard-ral, a két kedves gyermekszereplővel együtt megtudják az ifjú olvasók, miért nem hal meg a jávorfa, akkor sem, amikor kiszárad. A szépen illusztrált könyv nemcsak a gyermekeknek, hanem a felnőtteknek is gyönyörűséget nyújt. Verses formába öntötte „Eszem a gesztenyét" című bájos, modern meséjét a gesztenyerajongó Fülöp gitárosról Szécsi Margit. Fordulatos cselekménye és briliáns modern verselése élvezetes olvasmánnyá teszi a könyv „füle“ szerint mai „Orpheus“, de mondhatnánk inkább gitárral bűvölő „vadászfuvolás“, gyermek-kriminek is beillő történetét. Kántor Zsuzsa pedagógus a szerzője számos más si-
