Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1971-07-16 / 29. szám

törülközők, törlőruhák, abroszok, kötények. De nem akármilyenek áml A díszes abroszokra, gyúróköté­nyekre, kosárkendőkre a hosszú téli estéken az asz­­szonyok ügyes kezükkel hímezték a szebbnél szebb népi mintákat. Ebben is megmutatkozik a vidék népének egyik fő jellemvonása:'a szorgalom. Nem tudnak a kisgéresi asszonyok egyetlen este sem összekulcsolt kezekkel, tétlenül ülni. Szabad idejükben szőnek, fonnak.„Vala­mikor maguk termesztették a kendert, földolgozták, vásznat szőttek belőle. Ezekre a vásznakra hímeztek tetszetős mintákat. Kár, hogy lassan feledésbe merül ez a szép hagyomány, a fiatalok már nem nagyon éitenek hozzá. Pedig valamikor az egész ország ismerte a szép bodrogközi szőtteseket. A férfiak sem tétlenkednek szabad idejükben. A kosárfonás és gyékényszövés főleg az ő foglalko­zásuk volt. Még ma is sok helyen díszítik a falakat, tornácokat a házi szövésű gyékénydarabok. Sőt itt­­ott még a szőnyeget is helyettesítik. Az idősebbek bizony fájlalják, ha a fiatalok át­rendezik a lakást és a régi tulipános láda, a komód, vagy a százéves szövőszék fölkerül a padlásra. Érzik, ami egyszer odakerült, azt már legfeljebb csak a múzeum mentheti meg a pusztulástól. SZORGALOM ÉS KORSZERŰ TERMELÉS A szövetkezet gazdasági udvara felől gépek zú gását hozza a szél a falu felé. — Az utolsó előkészületeket is befejeztük, hogy par nap múlva megkezdhessük az aratást. A szük­séges gépek és felszerelések teljes készenlétben áll­nak a gazdaság udvarán. A mezőgazdasági munkák legfontpsabb szakasza a gabonafélék betakarítása. A lakosság nyolcvan százaléka szövetkezeti dolgozó. Csupán kis részük dolgozik a tiszacsernyő (Cierna nad Tisou) átrakodó állomáson, vagy az építkezési vállalatoknál. Szövetkezetünk 1936 hektáron gazdál­kodik. Elsősorban gabonaféléket termesztünk, de a termékeny bodrogközi földben a dohány és zöldség­féle is kitűnően megterem. Kertészetünk 37 hektáros. Főleg paprikát és uborkát termesztünk. Minden év­ben vagonszómra szállítjuk a friss uborkát a perbe­­nyíki (Pribenik) felvásárló üzembe, — mondja büsz­kén Géresi József, a kertészet egyik vezetője, Berta János tizenegy éve áll a szövetkezet élén. ö így be­szél a szövetkezetről: — Ma már szép eredményekkel dicsekedhetünk. — Tavaly 27,50 koronát fizettünk egy munkaegységre. S ha ehhez hozzászámítjuk a háztáji gazdaságot és a szőlőskerteket, akkor mindenki megértheti, hogy miből építik a kisgéresi családok emeletes, kényel­mes házaikat. A kisgéresi asszonyok nem szívesen hagyják el falujukat, még a munkalehetőség hiányában sem. Sokan háztartásbeliek, mások a szövetkezetben dol­goznak. Különösen nyáron, a mezőgazdasági csúcs­munkák idején. Télen csak az állattenyésztésben 4. Dócs László, a HNB elnöke is jó szőlős­gazda. 5. Naponta 140 gyerek utazik a nagygéresi alapiskola felsőbb osztályaiba. 6. A kicsinyek nyáron is rendben tartják isko­lájuk virágoskertjét. 7. Géresi József, a kertészet csoportvezetője: Ilyen uborkánk teremi 8. Kistóth Róza néni gyúrókendőit sokan meg­csodálják. Foto: GROSSMANN a dolgozó tiz tejönőnek van állandó munkája, a töb­biek alkalmi munkát végezhetnek, például dohány­simítást a késő őszi hónapokban. A dolgozó asszonyok problémáiról Berta Irén, nőszövetség helyi szervezetének elnöke beszélt. — Falunkban 44 asszony tagja a nőszövetségnek. A közélet Irányításából Is kiveszik részüket, a plé­­numtagok 30 százaléka nő. Különösebb szervezeti tevékenységgel riem dicsekedhetünk, bár mostaná­ban azon gondolkozunk, hogy szép szőtteseinkből kiállítást rendezünk, amelyet vándorkiállítás formájá­ban megtekinthetnek más községek is. Asszonyaink érdekében nagyon szeretnénk, ha a falu üzletháló­zatát bővítenék, legalább olyan mértékben, hogy alapvető árucikkekért ne kelljen Királyhelmecre utaz­ni, Jelenleg csupán két vegyesáruval ellátott üzletünk van. Nagyon hiányzik egy tejcsarnok, kenyérbolt és hentesüzlet. Másik problémánk — egy új iskola fel­építése, — mely nemcsak az anyákat érinti, hanem a falu közéletét. A régi, kevés tantermes, hiányosan felszerelt Iskola helyett nagy szükség lenne egy kor­szerű iskolára. Alkonyodott mór, mire útnak indultunk. A kertek alól az asszonyok kapával a vállukon siettek haza­felé. Napbarnított, fáradt kezüket szelíden simogatta a paprika földek felől érkező meleg szél. D. MEGYERI ANDREA KŐSZEGI ZSUZSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom