Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1970-11-30 / 48. szám
ge még Esztergomnak a Keresztény Múzeum, melyet a prímási palotában helyeztek el. Világhírű a Múzeumnak a XIII—XIV. századi itáliai festészetet, és a középkori magyar táblaképfestészetet bemutató gyűjteménye. Kiemelkedő értékű a múzeum francia, olasz és flamand gobelin anyaga. Esztergom megtekintése után a turista a 11-es úton a Dunakanyarban, rendkívül festői útvonalon ér Budapestre. Aki Magyarországon jár, el ne mulassza megnézni Debrecent, ötven holdas parkerdő közepén elterülő gyógyfürdője kellemes pihenőt nyújt. Debrecen környékének nevezetessége a Hortobágy. A 200 ezer katasztrális hold kiterjedésű puszta egy részét ugyan már szántóföldi művelés alá vonták, de így is egyedülálló látványt nyújt. A puszta közepén a Hortobágy folyón épített kilenclyukú híd mellett a csárda kitűnő enni-innivalóval, a mellette levő helytörténeti és néprajzi kiállítás pedig látnivalóval várja a vendégeket. Feltétlenül álljanak meg kis pihenőre Szegeden. Ha nyáron járnak erre (július 20. és augusztus 20. között) igyekezzenek jegyet biztosítani a világhírű szabadtéri játékok valamelyik előadására. A Szabadtéri Játékok természetes díszlete a szegedi Dóm, két, egyenkint 93 méter magas tornyával. Szeged gyönyörű tiszai strandjáról, meleg vizű uszodájáról és kitűnő vendéglőiről is híres. Pécs, a kétezer éves múltú város sok római őskeresztény és török emlékkel rendelkezik. „Pécs és a Mecsek-hegység a világ legszebb tájai közé tartozik.“ — E, mondatot egy francia újságíró írta be néhány évvel ezelőtt a város emlékkönyvébe, és aki ellátogat Pécsre, meggyőződhet róla, hogy a francia vendég nem túlzott. Négytornyú székesegyháza tíz évszázadra tekint vissza. A feltárt római őskeresztény temető sírboltjai ritka műemlékek. A város főterén áll Magyarország legnagyobb török eredetű emléke, Gazi Kászim pasa dzsámija, mely ma a Belvárosi templom. Pécs a „legvárosiasabb“ magyar város. Kulturális múltjára jellemző, hogy 1307-ben, Prága, Krakkó és Bécs után itt nyílt meg Európa ötödik egyeteme. Pécsről feltétlenül el kell látogatni Harkányfürdőre. Az út nem tart tovább fél óránál. Harkány-fürdő 62 Celsius fokú radioaktív gyógyvizének hatása felülmúlja például a Bécs melletti Baden híres gyógyvizét. A harkányi víz a reumás és ízületi megbetegedésekre, ideggyulladások, idült izzadmányok kezelésére kiválóan alkalmas. A fürdő télen is üzemel. A vidék jó borairól is híres. íme néhány ötlet. A téma koránt sincs kimerítve, de mindenképpen hisszük, hogy aki követi a Centi útmutatásokat, legközelebb keresni fogja az újabb „megállási lehetőségeket“. о a £ KONCZ ANTAI D ■ : SzP M W iÁ " ÁLMOK Mennyire ismerhetjük meg a valóságot, az igazat egy-egy híres emberről, művészről, tudósról, katonáról, akik előbbre vitték a történelmet, vagy kevésbé szebbé tették életünket, ha film készül róluk? Mennyit mutat meg Lisztről az új, a Budapesten és Leningrádban készült magyar—szovjet közös film? Mennyi fért a filmszalagra a csodából, akit Lisztnek nevezünk. Sikerült megörökíteni Liszt lényegét. A gyerek-Liszt, d’Agoult Marie, a hangszeres virtuóz, a Thalbergzongorapárbaj, Lola Montez, Pétervár, Kijev, az új szerelem: Carolyn Sayn-Wittgenstein, a voronicei mézeshetek, az Opera Leningrádban, Glinka, menekülés Wei-Liszt Ferenc alakítója Sinkovits Imre marba, Wagner, a magyar szabadságharc 1848-ban, az elbukás, Petőfi halála, a gyászzenék, az oratóriumok és misék komponálásának kora Rómában, majd Pesten, ahol az 6 elnökösködésével avatják fel annyi híres újkori művész tanulóhelyét, a róla elnevezett Zeneakadémiát. Életének, történelmünknek, kortársainak megismerését művészi módon szolgálják a film képei. A csodálatos muzsika interpretálására Cziffra György és Szvjatoszláv Richter vállalkozott. Az énekesek közül Simándy Józsefet, Faragó Andrást, Réti Józsefet és Ilosfalvy Róbertét kérték fel az együttműködésre. Ze-Klara Lucsko, Marie szerepében Szűts I. felvétele nés film ez a javából. Minden kockája és minden hangfelvétele gyönyörűség hallgatónak, nézőnek, fülnek, szemnek egyaránt. Keleti Mártonnak és alkotótársainak az volt a koncepciója, hogy a stílusában romantikus filmregény a történelmi események láncára fűzze a nagy műveket, méltó előadásban. A filmen két Liszt támad életre: a bámulatos fiatal virtuóz, majd a később magába vonuló, a kor zenéjét tiszta alázattal szolgáló alkotó lángész. A film egyaránt megmutatja a diadalutat Európa díszletei között, és a fehér falú római cellát, ahová a világ szeme elől menekült, miután elérte a csúcsot. Liszt szerepét Sinkovits Imre vállalta. Alakítására sokáig emlékeznek majd. Liszt négy szerelmét négy szovjet színésznő alakítja. A jól ismert Klára Lucskó Marie-t alakítja sok franciás bájjal és szeretettel. Lola Montez és Olga Janina kisebb szerepében Larissza Trembovelszkája és Irina Gubanová csillog: a legnehezebbet, Carolyne izgalmas, visszafojtott, lángokon tisztuló alakját Ariadna Sengelája formálta meg. A legkisebb szerepeket is kiváló magyar művészek vállalták, Tolnay Klári Cosimát, Major Tamás a pápát, Bessenyei Ferenc Vörösmarty-t, Huszti Péter Ferenc Józsefet keltette életre. A csodálatosan szép tájakat és színeket látó kamerát Hildebrandt István kezelte. A Szerelmi álmok messze kiemelkedik a mai zenésfilmek világából. Szűts István Ielhi régi városrészében óriási, poros tér. A kövezeten maguk alá húzott lábakkal emberek kuporognak. Megszámlálhatatlanul sok ember. A gyarmatosítást elítélő tiltakozó találkozón akarnak részt venni valamennyien. A régi Delhi dolgozó népe van előttem .. . Megannyi fáradtan görnyedő hát. A kartoningek alatt élesen rajzolódnak ki a kiálló lapockák. Hosszú karuk, sovány kezük bágyadtan kulcsolódik össze a térdükön. De a fejüket magasra tartják, és a szemük úgy parázslik, mint izzó széndarab. DELHI polgármestere Az avitt ládákból összetákolt emelvényen egy asszony áll. Szárijának fehér széle lecsúszott a tarkójára, és látni engedi sűrű, fekete haját. Átszellemült, szép arca most egészen fiatalnak tetszik, holott ez az asszony már nem a legfiatalabb. Arca egy néptribún arca, aki szivének lángjával ezernyi más szivet tud meggyújtani. A szemem előtt teszi ezt. Nem értem a szavát. A hinduk nyelvén beszél. De szemöldökének heves rándulásaiból, ajkának erélyes mozgásából, hangjának sokféle árnyalatából, s a benne lobogó szenvedélyből kiérzem haragjának erejét, amellyel az Afrikát, Indokinát, Latin-Amerikát marcangoló gyarmatositókat ostorozza. Szavaira a tér félelmetes, egyetértő zúgással válaszol. Elég ha kimondja a jelszót, s a sok ezres tömeg, felkorbácsolva szenvedélyes szavaitól, gondolkodás nélkül elindul, s követi őt az igaz ügy védelmében. Ilyen Aruna Aszal Alítt. Ott van a békevédők konferenciáin, a nökongrcsszusokon és gyormoktalálkozókon. Nem mindennapi ember, s eseményekkel dús élete sem mindennapi. Indiában mindenki ismeri. Ifjú korától küzd az angol gyarmatosítók ellen. Körözik, s igy illegalitásban kell dolgoznia. Elfogják, bebörtönzik. Amikor szabadlábra helyezik, ismét felveszi a harcot. Az angol gyarmatosítók kikiáltják az első számú közellenségnek, s tízezer rúpiát — egy egész kis vagyont —■ tűznek ki a fejére. India felszabadulása óta Aruna már hazájának legnépszerűbb közéleti személyiségei közé tartozik. Megválasztják Delhi polgármesterének, az afroázsiai szolidaritás indiai szervezete és és Indiai Béketanács egyik vezető funkcionáriusának. Részt vesz a nemzetközi tanácskozásokon, a világbéke megőrzésének minden fórumán ott van. Ennek a hősies asszonynak a nevét egyaránt áhitatos tisztelettel ejtik ki a kalkuttái dokkmunkások és a radzsasztani parasztok, a delhi munkások és a punai diákok. Hire, neve bejárta csaknem az egész világot, s mindenütt forró lelkesedést váltott ki, amikor megkapta a nemzetközi Lenin-békedijat.
