Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-04-13 / 15. szám
n élreértés ne essék, nem a hóolvasztó, rügyfakasztó meleget hiányolom. Amikor ott jártam, sütött a nap és gazpusztító tüzek égtek a dombok oldalán. Vetőgépek csókolták bele a milliónyi magot a termékeny földbe és a tokaji szőlőhegyen vigyázó kezek ébresztették a venyigéket. Csak éppen az emberben volt még téli borongás, hallgató fázás. Mikor az okát kérdeztem, nem az ő termést ígérő tavaszukról beszéltek. Attól nincs mit félni. Azt elhozza az idő, a dolgos igyekezet, mert megteszik érte, amit tenni kell, Másról volt szó. Arról a tavaszról, amit politikai megújhodásnak nevezünk már egy esztendeje. — Itt nem változott semmi ,.. — Evek óta ígérik a helmeci buszmegállóhoz a várótermeket — hogy csak a legkevesebbet említsük — de még mindig esőben, szélben az utcán várakozhatunk, — Munkaképes fiatalok, lányok — asszonyok hiába várnak, hogy lesz itt valamilyen munkalehetőség. Nincs rá kilátás. Ki törődik vele? — Tudjuk, hogy van nemzetiségi törvényünk, amely biztosítja, hogy anya nyelvünkön szóljanak hozzánk, s mi is így beszélhessünk dolgainkról. De a te rebesi járás következetesen szlovák elö-Jogos türelmetlenség — jogos bizalmatlanság * A járásban a munkaképes nők 47,4 százaléka nem dolgozhat * Terebes mostohagyermeke — Királyhelmec * Húsz év gyakorlatával szemben újszerű politikát * Az új járásra szükség van * A miniszter segítségében bíznak, de elvárnák a járási funkcionáriusok jóakaratát is! adókat küld a királyhelmeci környék falvaiba egy-egy HNB plénumülésre, szövetkezeti taggyűlésre. Az agronómusok szemináriumát, az élelmiszer- és vegyesáru üzletek vezetőinek gyűlését egyetlen magyar szó elhangzása nélkül tartották meg, annak ellenére, hogy az elmúlt években többször külön rendezték meg a királyhelmeci körzet értekezleteit, összejöveteleit. — Azt ígérték, hogy végre kapunk egy gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzemet, hogy a bodrogközi szövetkezetekben termeiteket — ha piacon nem is — legalább így tudjuk értékesíteni. Már épül a gyár — de Terebesen . .. Hát ilyen demokrácia jutott nekünk! — Lesz járás? Hiába akar Dobos László segíteni, ha itt a helyi „kiskirályok", meg a járás funkcionáriusai olyan jól érzik magukat abban, ami most van ... • Sok lenne a félelem, bizalmatlanság és a türelmetlenség gondolatait, kérdéseit felsorolni. A volt helmed járás mindén falujában akad belőlük. A lényeg ennyiből is érthető, látható: a helmeci járás a terebesi járás mostohagyermeke. A 242/66-os kormányhatározat értelmében ökonómiailag kevésbé fejlett területté nyilvánították a terebesi járást. Ekkor Királyhelmec lakosai is reménykedtek, hogy a járásnak juttatott állami támogatás lendít valamit az ő helyzetükön is. Ondrej Olenák, a JNB titkára is úgy nyilatkozott szerkesztőségünknek adott interjújában, hogy elsősorban Királyhelmecnek és környékének van szüksége segítségre. De hát azóta két év telt el, s maradt minden a régiben — persze csak a járás déli részén. Terebes és közvetlen környéke a munkahelyek bővítésével, jelentős fejlődéssel dicsekedhet. (Természetesen még ez is az országos színvonal alatt van.) Érthető, hogy ennek tudatában az elmúlt esztendőben a királyhelmeci rész a rezolúciók tömegével árasztotta el a párt- és kormány vezetőit, országos szerveket: kérve a járás visszaállítását. De érthetetlen, hogy ez csak 1968 októberében jutott eszükbe, s nem korábban. — Sajnos, kérésüket nem teljesítették. Aztán újra reménykedni kezdtek, amikor járásunk szülöttét, Dobos Lászlót kinevezték miniszternek, Tolvaj Bertalan, a királyhelmeci középiskola igazgatója pedig a nemzetiségi titkárság vezetője lett. Hozzájuk fordultak most már: segítsenek. Március 24-én, Dobos László és kísérete Klrályhelmecen találkozott a város és környék lakosaival, hogy megvitassák, mire számíthatnak a bodrogköziek és mit tehet hazánk első magyar nemzetiségű minisztere szűkebb hazájáért. „Rám bízták a nemzetiségi ügyek intézését. Ilyen Szlovákia történetében még nem volt, hogy fontos és intézményes megoldásra váró ügynek tekintsék a nemzetiségi problémákat. Természetes, hogy figyelem, várakozás előzi meg a munkát. Hallatlan türelmetlenség gyűlt össze bennünk a húsz év alatt. Ez bennem és munkatársaimban is él, — mondotta beszédében a miniszter. — Egy újszerű politika kialakításáról van szó, amely sajátos viszonyokból nő ki. Feltettük magunkban, hogy szép szavaktól mentes politikát valósítunk meg. Olyan szervek jöttek létre, amelyek az itt élő nemzetiségek ügyével foglalkoznak. Amit elértünk, nem kevés, nem sok. Érdekes találkozón vettem részt nemrég Pozsonyban. A fővárosban élő bodrogköziek szülőföldjük helyzetéről beszéltek; itt is elhangzott fő problémaként a királyhelmeci járás visszaállításának kérése. Ez jogos. Beszéltem a pénzügyminiszterrel, miniszterelnökkel a terebesi járás keleti részének ügyéről. Egy-két év kell hozzá, hogy Bodrogközt, Helmec környékét érezhetően támogathassuk. A kormánytól kaptunk egy kazalnyi rezoiúciót, amelyek a járás visszaállítását kérik. Azt a választ kaptuk, hogy a választásokig nem alakítanak új járásokat. Egy, mert pénzbe kerül, kettő, hogy felszámolják a kerületi nemzeti bizottságokat s átszervezik a közigazgatást, Az új járásra szükség van. Támogatjuk, akarjuk. Viszont amíg erre lehetőség lesz, nem várhatunk ölbe tett kézzel. Országos terv készül, hogy a városokat, amelyek azelőtt járási székhelyek voltak, támogatni kell. Jogilag is rendezik a kisvárosok helyzetét. Próbaként megalakulnak a körzeti nemzeti bizottságok. Jó lenne, ha többet, szebbet, jobbat mondhatnánk, De országos ügyek is vannak. Ezek mellett szeretnénk hűek lenni a földhöz, ahová valók vagyunk. Mindnyájunk elhatározása szükséges ahhoz, hogy eredmények szülessenek. Ezért kérünk támogatást, segítséget, megértést és türelmet." — Fejezte be őszinte, emberi és tárgyilagos beszédét Dobos miniszter. Királyhelmec pedagógusai, funkcionáriusai, lakosai kérdéseikben, hozzászólásaikban és javaslataikban a már felsorolt problémákat elemezték, vitatták. Meg kell mondani, nem eléggé felkészülten s tárgyilagosan. Több falu és sok szövetkezet vezetői, szakemberei is megjelentek a gyűlésen. Kár, hogy itt nem mondták el, amit náluk járva, az előzőkben idéztünk. A tényeket azonban így is aláhúzták a találkozón elhangzottak. A járás keleti részén alkalmazott módszerekre pedig Michal M i ha leik járási nemzeti bizottsági elnök szavai világították rá. Szavai — enyhén szólva nem voltak meggyőzőek, akár két-három évvel ezelőtt is elmondhatta volna őket (el is mondta). Beismerte, hogy „kicsit" elhanyagolták ennek a résznek a fejlesztését, De személytelenül, hogy pontosan idézzük: „Trosku sa zanedbalo" (egy kicsit el volt hanyagolva — szó szerint). Ügy látszik, a bodrogköziek már többször hallottak ilyen beszédet eredmény nélküli A bodrogköziek nem kételkednek a miniszter segítő szándékában. Viszont a frázisokkal, a sokszor hallott szavakkal szemben bizalmatlanok. Mert látják, hogy húsz év gyakorlata érvényesül a direktív irányításban, emberekkel való bánásmódban, szólni-merésben, elhallgattatásban, a minden újjal szemben megnyilvánuló idegenkedésben. Meddig még? HARASZTINÉ M. ERZSÉBET Foto: Molnár J. és F. Spáéil késik a tavasz