Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1965-03-05 / 5. szám

»X<| "Г A csípőficamról A csípöficam ritkán fordul elő szü­letési hibaként. A csecsemő testileg és szellemileg még fejletlen, tehát születésekor sem a combcsont fejecs, sem a csípőízületi árok nem fejlődött ki tökéletesen. Az arányok már ki­alakultak ugyan, de az ízületek még nem teherbírók. A működőképesség a gyermek első életévében fejlődik ki, éspedig behajlított és szétterpesztett combbal történő alvás, pihenés alka­lomból, Ha erre a csecsemő gyermek­nek nincs lehetősége, könnyen elő fordulhat, hogy a láb mozgatásával, különösen, ha már felállással próbál­kozik, a combcsontfejecs kiugrik a csípőízületi árokból, mert ott még hiányzik a természetes ellenállás. Tudva, hogy ezt az elváltozást a szülők későn veszik észre, elterjedt M. Hrusková felvétele az a nézet, hogy a gyermeknél vele­született bajról van szó. A csípöficamot már az ókorban is ismerték. Hipokrates, a görög orvos írt róla. Mivel akkor még ismeretlen volt a csípőízületi árokból kiugrott combcsontfejecs visszahelyezésének módja, gyógyíthatatlannak tartották. Később feltűnt az ii, hogy ez a be­tegség gyakoribb a civilizált orszá­gokban, mint a primitív népeknél, ahol az anyák kis gyermekeiket csí­pőjükhöz kötve vagy hátukon hord­ták. Ebben a helyzetben a gyermek lába a csípő ízületében hajlik és ter­peszkedik, ami a természetes alvási helyzetnek felel meg. Amikor például Japán bizonyos köreiben áttértek az európai szokásokra, átvették az itt meghonosodott gyermekágyat és pe­­lenkázást is. A csecsemő lábát szó rosan egymás mellé szorítva, ki­nyújtva lekötötték, s ezzel meg­akadályozták a csecsemő természetes alvás-pihenési helyezkedését Rövid időn belül Japánban nagy számban lépett fel az addig alig ismeri csípő­ízületi ficam Amikor az orvosok ezekre az összefüggésekre rájöttek és az anyák megváltoztatták a pályázás módját, csökkent a csípőízületi ficam­ban szenvedő gyermekek száma A Drezdai Orthopédiai „Carl Gustav Carus“ Klinika tanára, dr Büschel­­berger és munkatársai, a csípőízület formájának megfelelő pelenkanadrágot készítettek, melyei „Baby-Chic“ néven hoznak forgalomba. Az új fajta pe­lenka nadrágot a csecsemő éjjel­­nappal hordhatja a pelenka fölött. Teljes mozgási szabadságot biztosít és kizárja a káros nyújtó és szoro­san egymáshoz záródó iábtartást. A statisztika azt bizonyítja, hogy a csípőízületi ficam hatszor annyi­szor fordul elő lányoknál, mint fiúk­nál, A csípőízületi ficamok kb. 40 százaléka kétoldali, és ez is leg­­többnyire lányoknál fordul elő Hogyan ismerhetjük fel ezt az elváltozást? Minden komplikált szülésnél gon­dolnunk kell a gyermek csípősérülé­sére, ezért ajánlatos kétoldalú rönt­genfelvételt készíteni. Úgyszintén azoknál a gyermekeknél, akik don­galábbal, nyakferdüléssel, gerincfer­­diilessel vagy hasonló hibákkal szü­letnek, esetleg ahol a családban ilyen betegségek már előfordultak, a csípő­ízületekről röntgenfelvételt kell ké­szíteni, mert ilyen esetben a csecse­mőnél valóban született csípőhibáról lehet szó. Ahogy a háromhetes csecsemő a természetes izomfeszültséget eléri és a végtagok mozgása élénkül, figyel­jük, hogy lábaival egyformán mo­zog-e. Egyoldalú csípőízületi ficamnál a terpesz mozdulat a hajtásnál ne­hézségeket okoz. Ha a csecsemő lá­bait csípő- és térdízületben behajtva egymás mellé fektetjük, akkor a kifi­camodott láb rövidebbnek tűnik. Ha a csecsemőt hasra fektetjük, úgy a combredók különböző magasságban vannak vagy teljesen hiányoznak. Az ülepnyílás a kificamodott oldal felé húzódik. Kétoldalú ficam esetén csak a röntgenfelvétel a mérvadó. A csípő az eredményesen kikezelt ficam után is gyengébb marad. Ezt szem előtt kell tartanunk akkor is, ha például a gyermeknek játékot ve­szünk. Ajánlatos a hintaló, később háromkerekű bicikli, de nem meg­felelő a roller, mely egyoldalúan ter­heli meg a csípőízületet. Az iskolai tornánál a gyermek kerülje a futó- és и gró gyakorlat okát. Ugyanakkor az úszás minden korban ajánlatos. Pá­lyaválasztáskor ne válasszunk olyan foglalkozást, mely hosszan tartó állással, teherhordással és hasonló megterheléssel jár. A pubertás és ter­hesség különös megterhelést jelent a csípőízületeknek. Szülés után ajánla­tos az anya csípőjéről röntgenfelvé­telt készíteni. Nőknél hormonzavarok­nál és elhízásnál, az átmeneti kor­ban jelentkezhetnek nehézségek. A tünetek felsorolásával az anyák figyelmét akartuk felhívni, hogy a legkisebb gyanúnál is forduljanak orvoshoz. Alkalmazkodjanak az előírt gyógykezeléshez, amely gipszkötést, orthopéd készülékeket ír elő vagy néha műtétet ajánl, hogy a gyermek életét ne keserítse a fájdalmas csípő­ízületi ficam. Dr. med. Siegfried Glaubitt (Átvéve a Für Dich-ből) ÉDESAPA A férj idegesen csomagolt. Fehér­neműjét ügyetlenül rakosgatta a bő­röndbe. Közben azon töprengett, mi a legszükségesebb, mit vigyen magá­val. Mozdulatai elárulták, hogy fel­dúlt lelkiállapotban van. Ügyet sem vetett a feleségére, aki szintén a szo­bában tartózkodott. A kályha mellett ült szótlanul és elmélázva maga elé nézett. Kusza, zilált gondolatai mesz­­sze röpítették, nagyon messze Rossz álomnak vélte mindazt, ami közöt­tük lejátszódik- Lehetséges ez? — töprengett. — Elmegy, elhagy engem és a kis­lányomat — Mennyire szerettük egy­mást. Milyen csodálatosan bontako­zott ki szívünkben a legszebb em­beri érzés: a szerelem. Hittünk és bíztunk egymásban. Boldogan, re­ménykedve indultunk el az új élet felé. Talán igaz sem volt, ha ezt így el lehet felejteni és félredobni, mint egy megunt ruhadarabot, mert az életében egy másik nő jelent meg. — Klári — szólt rideg, színtelen hangon a férj. Klári megborzongott. Furcsa, kellemetlen hidegség futott végig testén a rideg megszólítás hal­latára. — Tessék — válaszolta alig hall­hatóan. — Elkészültem a csomagolással, indulok. Ha akarsz valamit mondani, tessék — és feleségéhez lépett. Klárinak nagyon fájt férje meg­alázó viselkedése, de elhatározta, hogy nagyon erős lesz. Összeszedte minden erejét, hogy könnyeit vissza­fojtsa, nyugodtan akart válaszolni. Hogyan és mit válaszoljak? — töprengett. Gyorsan kell dönteni. Lehet, hogy minden jóra fordul, ha . . . Csöngetés hallatszott. — Biztosan Katika. Az óvodából jön — mondta Klári és férje sze­mébe nézett, mintha kérdezni akart volna valamit, majd beengedte kis­lányát. — Ez hiányzott még — mormogta fogai között a férj. — Hogyan bú­csúzzak el tőle? — Apukám is 'itthon van? Vár rád a szobában. — Apukám! Apuci! — kiabálta boldogan Katika és szaladt a szo­bába, ahol édesapja nyakába kapasz­kodott. — Elmondjam, mit tanultunk az óvodában? — kérdezte, miközben szeméből sugárzott az ártatlan gyer­meköröm. — Jó, nem bánom — mondta rövid habozás után. — De nagyon siess, mert sok dolgom van még! — A tanító néni arról mesélt, hogy mennyit szenvednek azok a kis­madarak, akik kiesnek a fészekből. Néha el is pusztulnak, mert ők még kicsinyek, nincs, aki megvédje őket - mesélte kipirult arccal a kislány. — Apukám, a tanító néni arról is beszélt, hogy nagyon szeressük szü­leinket, mert ők bennünket minden bajtól megvédenék. Akinek nincs apu-Lisicky felvétele kája és anyukája, azokat ki védi meg? — kérdezte és tágra nyílt sze­mekkel nézett édesapjára Az apa arca hol vörös, hol fehér lett. Erre igazán nem számított, hogy ötéves kislánya ilyen kellemetlen helyzetbe hozza. Akaratlanul felesé­gére nézett, majd a kislányára — Csacsi kérdéseid vannak! — válaszolta és letette a székre a cso­dálkozó gyermeket. — Már nincs időm, majd máskor beszélgetünk — enyhíteni akarta előbbi kijelentését. Utána le-föl járkált a szobában. De akármit tett, cselekedete elárulta, hogy kislánya utolsó kérdése belopta szívébe az önvád csíráit Érezte, hogy gyermeke naiv csacsogása vádol és figyelmeztet. Az ablakhoz lépett, s idegesen tenyerébe gyűrte a füg­göny szélét. Katika meglepődve nézte édesapját. Buksi fejében zavart idézett elő apja szokatlan viselkedése. Kérdően nézett édesanyjára s várta, hogy magához hívja. Majd észrevette a fal mellett levő bőröndöt. Talán sejtett valamit, mert arcáról elillant a mosoly. Apuka talán elutazik.' Anyuka azért szomorú — gondolta. Az ötéves kislány még nem értette a felnőttek bonyolult világát. Csodálattal nézett föl szüleire: ők nagyok, erősek, min­dent tudnak. Édesapjához lépett és bátortalanul tenyerébe csúsztatta kicsi kezét. — Apukám! Apukám! — kérlelte kedvesen, s várta, amíg édesapja vá­laszol. Mit akarsz, kislányom? — Elutazol? Hová mész? — kér­dezte félénken, miközben buksiját édesapja kezéhez támasztotta, mintha azt akarná ezzel mondani: — Ugyan, nagyon szeretsz? Az apa nem válaszolt. Fölemelte a kislányt és megölelte. A szíve táján kellemes meleget érzett. Felesége felé fordult, majd egy pillantást vetett a bőröndre, miközben egyik kezével kislánya szőke haját simogatta. Mé­lyen sóhajtott és azt mondta: — Itt maradok veletek, kislányom és mind­hárman vigyázunk egymásra. Ratimorszky Gyula (/f'emlékkönyvébe Húsz évvel ezelőtt úgy éreztük, a madár is búsabban dalol, a virág is másképp nyílik. Nagyon nehéz éle­tünk volt a háború alatt, nem is jú talán felidézni. öt testvéremmel si­rattuk édesapánkat, mert nem tud­tuk, merre jár. Rettegtünk az életéért és nem maradt más hátra, csak a vá­rakozás. Egyik éjjel fülsiketítő dübörgés ébresztett fel minket. Legkisebb öcsém kilenc hónapos volt akkor. Hirtelen fölkaptuk, ruháskosárba tet­tük és úgy futottunk le vele a pin­cébe. Nagy sietségünkben és félel­münkben nem vigyáztunk eléggé, rosszul léptem és a kicsi, kosárral együtt lecsúszott a lépcsőkön. Sze­rencsére nem történt semmi baja. Ti azt el sem tudjátok képzelni, milyen izgalmakat éltünk át a pincében is. Nagyon hiányzott nekem az iskola, mert akkoriban bizony nem volt taní­tás. Iskolánk tele volt foglyokkal. Néha ügyesen besurrantam közéjük és vizet vittem nekik. Egyik nap na­gyon megrémültem, mert ahogy egy német tiszt meglátta, hogy be akarok menni, rámrivallt és a puskáját ne­kem szegezte. Azt hittem, rögtön végem van. Remegő térdekkel futot­tam haza. És végül egy napon hazajött az édesapánk. De akkor már béke volt és úgy emlékszem, gyermek­éveimnek az volt a legboldogabb napja. Azt kívánom, többé egy gyermek­nek se kelljen átélnie a háború szenvedéseit. Örüljetek és becsüljétek meg, hogy gond nélkül, vidáman tölthetnek iskolás éveiteket! Dvorák Erzsébet Somorja A DOLGOZÓ NŐ, A SLOVENKA ÉS VLASTA AJÁNLJA FELSZABAD II Ác I JNK 20. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE 1 50 2 I m Л * V m Д

Next

/
Oldalképek
Tartalom