Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1957-10-15 / 20. szám

Sok további eljárá/i következik még. ban, hogy ez a családfő foglalkozását te­kintve — autóvezető volt — nem okozott megoldhatatlan feladatot. Érdekes volt a begubózás. A hernyók hat hót alatt mutatóujjnyi nagyságra dagadtak. A szederfá leveléből táplálkozó selyemhernyó rövid élete folyamán tíz­szeresére nő meg, és súlya harmincszoro­sát éri el. A szürke, ujjnyi vastagságú és nagy­ságú hernyók a hatodik hét végén arany­sárga vagy fehér fonálba göngyölődve kezdik a begubózást. Ez a tünet néhány napig tartott, amíg burkukban teljesen eltűntek. Azután már csak gyorsan el kellett az egészet küldeni a Moravské Chrástové-i HEDVA-üzembe, mert kü­lönben két hét múlva lepkékké változtak volna, átrágták volna magukat a levegő­re. Ilyen állapotban pedig a gubók érték­telenek, nem lehet őket már legöngyölí­teni. Ezért, amint a gubók az üzembe ér­keznek. egy negyedórára kemencébe ke­rülnek. itt a lárvákat megölik és a gubá­kat feldolgozzák. Pekarovic Margit családjával közel 50 kg gubát termelt, s ezért, a gyárból 2673.14 Kfs-t kapóit. Ez az összeg nem olyan nagy, de a rendes foglalkozáson kívül hat hét alatt különösebb megerőltetés nélkül több mint két és félezer koronát keresni, nem utolsó dolog. Pekarovicék ezért a pénzért jöl bevásároltak, mindnyájan felöltöztek Amint a gyárban a lárvákat megölték, a gubákat meg kell tisztítani n fölösleges szálaktól. így kell forró vízben a szálakat felfogni. belőle. A különke­reset mindenesetre jól jött. És ilyen keresete sok ezer családnak lehetne nálunk, ott. ahol a szederfák nőnek. Ahol pedig még nincsenek, ott könnyen ültethe­­tők, mivel az állam a szederfák ülteté­séhez kiadós segít­séget nyújt. Tebát miért ne határoz­nánk el magunkat'! Mert nem tud­tunk róla? De ez­ért írunk most er­ről . Keressünk a tél folyamán megfele­lő helyet, szemel­jük ki a szederfá­kat. amelyekről majd a leveleket gyűjtjük. A her­nyópeték beszerzé­séről a Földműve­lési és Erdőgazda­sági Megbizotti Hi­vatal sely ernte -nyésztő osztálya ad felvilágosítást. Es majd tavasszal, amikor a nap suga­rai félmelegítik a levegőt, s kihajta­nak a szederfa le­velei, foglalkoz­zunk a selyemher­­ny ótenyésztéssel. Örömet szerzünk vele társadalmunk­nak és magunknak. R. M. A Cseh-Morva fenn­sík festői környe­zetében fekszik a Moravské Chrásto­vé-i MED VA -üzem. Itt dolgozzák fel a köztársaság terüle­tén tenyésztett összes selyemhernyó gubát. „cA tűz tdmadáááza kéázen a zap. Büszke voltam rátok, felsőjányoki lányok, mikor szeptember 8-án — mint csendes szemlélő — figyeltem ügyes, gyakorlott, biz­tos és mindamellett kecses, nőies mozgásia­kat, amint a somorjai zöld fűvön bemutattá­tok tucUístokat, gyakorlottságtokat és jó fel­­készültségteket a tűz elleni védekezésben. Több tekintetben még a gyakorlottabb, idő­sebb férfi tűzoltókat is túlszárnyaltátok, amint azt néhány an a nézők közül is meg­jegyezték. Jó van lányok, csak így tovább! Mindnyájunk érdeke, hogy minél felké­szültebben nézzünk a-tűzzel, az emberi élet és egészség, valamint a vagyoni érték ezen egyik legádázabb ellenségével farkasszemet, hogy ne találjon soha — békében és hazánk védelme esetén egyaránt —- senkit készület­­lenül. Különösen a nőkre várnak e téren nagy feladatok. Álljanak ezért minél többen a tűzoltóság soraiba. Felvételünk a Somorján megtartott ossz - állami tűzoltóverseny járási fordulóján ké­szült és szemlélteti a győztes felsőjányoki női tűzoltó-raj gyakorlatozását. Strhársky Tibor szövege és felvételei. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom