Dolgozó Nő, 1954 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1954-11-01 / 11. szám
KEHI ES SZERKESZTŐSÉG! A nyár folyamán kissé lenmrmlUint az olvasók szerzésében, meri brigádmunkákkal voltam elfoglalva, de már újból elkezdtem, mint ezt a megrendelők mellék !t névsora is bizonyítja. Az idén a brigádmunkát a Vöröskereszt keretén belül szerveztük meg. A panyidaróci és tomásovcei egységes földművesszövetkezetekben és az állami birtokokon olyan szép eredménnyel dolgoztunk, hagy ezt a brigádot ismerték el a legjobbnak. Továbbá értesítem a szerk <ztöséget, hogy a ..Dolgozó Nő“ egyik hű olvasója, Szívok Mária elvtársnó, az Ipolyi téglagyár dolgozója, szorgalmával és odaadó munkájával példát mutatott az összes téglagyári munkásnak: munkatervit magasan túltel je eltette, amiért dicséretet és ezer korona jutalmat kapott. Szívok Mária az ezer koronát megosztotta munkatársai isii. E nemes tettével is példát mutatott, hogyan kell szeretnünk és megbecsülnünk egymást. J ‘'i[Mi tj Alóriti 1‘rthtL A nun t’ufuuu Jolán A tőketerebesi járásban az asszonyok sokáig lemaradtak a többi járás dolgozó asszonyai mögött. Ennek okát nemcsak az asszonyokban kell keresni, de be kell ismerni, hogy mind a helyi nemzeti bizottságok, mind pedig a járási nemzeti bizottság kevés figyelmet fordítottak rájuk. Mindamellett a mi járásunkban vannak nők. akik megértették az idők szavát, és ha nehézségekbe ütköztek is, mégis sokat tettek a közös ügy érdekében Például Pribik Anna. a járási nemzeti bizottság tagja, hrehói tanítónő. Ez a fiatal nő szocialista szellemben és nagy odaadással tanítja az ottani gyermekeket. Azonkívül kulturális téren is sokat tevékenykedik, színdarabokat rendez. Az aratás idején estén ként szép kultúrműsorral szórakoztatta a falubelieket és a járásunkban dolgozó traktoristákat is. Mint a JNB iskolai bizottságának tagja, iskoláink fejlesztéséhez sok egészséges javaslattal járult hozzá. Ki kell emelnünk még özv. Pápai Máriát, a nagytoronyai nőbizottság elnöknőjét, aki szorgalmasan dolgozik mind a közéletben, mind az ottani EFSz-ben. Kb. 50 sertés van az ő gondjaira bízva, mégis van ideje gyűlésekre járni, beszélni választóival és jó tanáccsal szolgálni. Sok ilyen asszonyra volna még szükségünk. Fábián Jolán a slovenské nové-mestoi brigád alkalmazottja. Négy gyermek anyja, példásan dolgozik munkahelyén és mégis jut ideje arra. hogy mint a helyi nemzeti bizottság mellett működő nőbizottság elnöknője — vezesse az ottani asszonyokat. A nyári munkák idején több mint 20 asszonyt szervezett be — mint állandó munkaerőket — az EFSz-be, hogy meggyorsítsa a munkamenetet. Ez év május 16-án a kistorony»i dolgozók megválasztották, mint küldöttüket, a járási nemzeti bizottságba, ahol szintén lelkiismeretesen képviseli választóit. Büszkén tekint járásunk dolgozó népe az ilyen kiváló asszonyokra. Matuch Mihály Miklós, a terebesi JNB titkára. KOVÁCS JÓZSEF К É. Losonc. Somorján, a szeptember 17-én megtartott járási aktíván a légi nőbizottság mu n káját értékelték ki, mint a legjobbat a já rásban. danák Mária, az ó-gyermekes anya, példásan irányítja — mint elnöknő — az ottani nőbizottságot. Kora tavasztól késő őszig ott találjuk őt a földi - ken, készségesen kapcsolódik be a munkálatokba és ami a fő, jó példától buzdítva, magaköré gyűjti a község összes asszonyát. A sajtónap alkalmiéból a kislégi asszonyok vállalták, hogy lapunknak legalább 100 előfizetőt szereznek, Kötelezettségvállalásuknak nagy részét már teljesítették is. A jókai nőbizottság tagjai az utolsó gyűlésen elhatározták, hagy a ,,Dolgozó Nő“ című lap terjesztése érdekében tevékeny munkát fejtenek ki. Ezen Ígéretüket teljesítették is. mert ezideig H0 megrendelést küldtek be. Az agilis népszerűsítők közül kiemelkednek: Kiss Eszter. Machácsek Mária és Ágh Etel. Ezúton is hálás köszön etünket fejezzük ki úgy nekik, mint a többieknek. A SZERKESZTŐDÉI.. gyermekének sem. Л nők ugyanazon munkáért mindig kevesebb bért kaptak, mint a férfiak. Sőt a munkanélküliek segélyéből a nő csak feleannyit kapott, mint a férfi. A nő nem választhatott magának bármilyen pályát. Ezek a nézetek még a nők jogtalanságára mutattak. S ez annál visszataszítóbb volt, mivel a törvénykönyvek mindkét nemet „egyenjogúsították". Más volt azonban a valóság. A nők helyzete a kapitalista országokban bizony nem változott azóta sem sokat. Vegyünk csak példát Xyugatnémetországról. Ott a férfi havi keresete kb. 280 márkát tesz ki. De a női munkás ugyanazért a műnkéért, csak 175 márkát kap. Ha a nők ellen tiltakoznak, akkor azt mondja a kapitalista gyáros: ..örülj, hogy dolgozhatsz, a női munka úgyis csak esökevény az utolsó világháborúból." A nők tehát tűrnek, de alacsony bérük leszorítja a férfiak bérét is. S lm leszáltnak a bérek, kinek fáj az legjobban? Az anyának! Hogy magyarázza meg könnyesszemű, éhező, gyermekének, hogy miért nem ad neki enni? Amikor az asszony a munkából holtfáradtan hazakerül, nem várja barátságos otthon, hanem éporodott levegőjű, kormos bérkaszárnya. A kapitalista országokban számos család ma is még bunkerekben, fatákolmányokban, nádfedeles kunyhókban, vagy néha egyenesen, híd alatt lakik. A gyermekek ily körülmények között elvadulnak. Például Nyugatnémetországban minden tizenegyedik vádlott ifjúkori bűnöző. Ebhez a nyomorhoz még a háború borzalmai is hozzájárulnak. De sok millió női szív törik össze, mert soha többé nem láthatják a messze harctereken elesett fiaikat és férjeiket. Hát az imperialisták által sugallmazott háborúból visszatérne-e csak egyetlenegy férj vagy fiúgyermek is ? Segíthetünk a szerencsétlen nyugati nők során, segíthetünk a világbéke megőrzésében, ha mi nők itt hazánkban becsületesen, szívvel-lélekkel dolgozunk. így gyorsabban építjük a szocializmust. az emberiség boldogságának útját. T)r. 7’. Г.
