Newyorki Figyelő, 1986 (11. évfolyam, 1-17. szám)
1986-09-19 / 13. szám
1986 szeptember 19. NEWYORKI FIGYELŐ 11 TÁRCA EGY JELENTŐS KEGYELETI ESEMÉNYRŐL JACK HAHN: BUDAPEST RÉGI ÉS ÚJ ARCA Könnyebb bevallani hibáidat, bűneidet, mint eltitkolni, hosszú éveken át álcázni őket és szenvedni miattuk. A Mindenható teremtett gyönyörű nagyszemű, szépen ívelő orrú, magashomlokű, tükörsima arcú leányokat, asszonyokat, férfiakat, de még több csúnya, kifejezéstelen külsejűeket is. Ha azonban szereted ezeket a természettől minden ok nélkül büntetett arcokat, akkor az élettől mostohán kezelt csúnya vonások hihetetlen módon megszépülnek, akárcsak az utálatos, nyálkás hernyó, amely gyönyörű pillangóvá változik. Budapest régi arcát jól ismerem, amit próbáltam gyűlölni, mert bizonyos származási és biológiai formák miatt megnehezítette életem első 24 évét. Bajban voltam, mert hogy lehet gyűlölni a várost, ahol megtanultad, hogy 2x24 ? Fütyültél pénzre, jólétre, de mindenáron egy magasabb rendű, olvasás, tanulás által kifinomodott tízezerhez akartál tartozni, ami odáig vezetett, hogy barátaid társaságában hajlandó voltál királyokat, hercegeket, fasiszta kormányokat, sváb politikusokat, sznobokat és bornirt szomszédaidat lepocskondiázni. Hogy lehetett gyűlölni a várost és annak szellemét, ahol a Vigadó termében Milstein, Hubermann-hegedűkoncerteket lehetett hallani, a Nemzeti Színház kakasülőjén Shakespeare-drámákban gyönyörködhettél, vagy a Vígszínház utolsó sorában Törzs Jenőnek, Csortos Gyulának, Gombaszögi Ellának tapsolhattál és öntudatlanul - saját magadnak is, hogy mindezt átérzed, élvezed és ezáltal hozzájuk tartozol. Hogy lehetett komoly maradni Békeffy, Nagy Endre sziporkázó szellemességének hallatára, vagy Hacsek és Sajó pestijcét ballábas, de mégis emberi viccein ? A Pesti Napló, Az Est, Az Újság, Móra Ferenc vasárnapi cikkei, Zsolt Béla brilliáns, senkitől sem félő írásai oly közel voltak hozzád, mint a vallásos emberhez a Biblia tanítása. Istenem, milyen nehéz volt gyűlölni a várost, ahol költők azt Írták: Vannak Budapesten utcák, oly sötétek, Amelyekben némák a házak, Kapuik aljában rosszképü cselédek, Kifestett leányok tanyáznak, Az orcájuk pírja: ámítás, hazugság Hazudnak, ha sírnak, nevetnek: Ezek az utcák, azok az utcák, Amelyekben szeretnek. Milyen nagyszerűek voltak a Párizsi Árúház 5. emeletén lévő ping-pong teremben lefolyt csaták, a Túrán és Tivoli mozik dupla filmelőadásai, az MTK és FTC futball meccsei, az Ilkovits-vendéglő roseibnije, Rigó Jancsi, az Emke kávéház híres cigányprímása, akinek a játékát a rádió naponta közvetítette mindaddig, amíg egy éjjel azt hitte, hogy a mikrofont már kikapcsolták, a banda és saját vigalmára kijelentette: Hölgyeim és uraim, s most mindenki, stb... — Rigó Jancsi egész életére elintéződött, amiben az a szomorú, hogy a mai modern és előrehaladott világ komédásai minden ok nélkül és a szellemességtől messze fekvő logikátlansággal, a trágárság nevében úgy használják négy betűs szavaikat, vicceiket, mint az asztalos a gyaluját. Sok mindenre próbálok nem gondolni, de mindhiába. Mert hogy lehet elfelejteni az apámtól kapott pofont, amikor figyelmeztetése ellenére új cipőmben focizni mentem az angyalföldi grundra, ahol a meccs elején levetettem cipőmet és a két kővel jelzett kapuhoz helyeztem, mert a többi fiúk mezítláb játszottak. Mi győztünk, de az új cipőm kámforrá lett... Lehet-e nem szeretettel gondolni Budapestre, amelyet a művelt Nyugat gyönyörű városnak könyvel el (ami nem olyan szép, mint Bécs), de véleménye szerint, a gulyás, a palacsinta, a Tokaj-bár fontosabb a kultúránál. Az anyjuk keservit ! Lehet-e nem szeretettel visszagondolni Budapestre, ha 45 éves távoliét után még mmdig magyarul számolsz ? Budapest új arcát is tisztán látom. A mait, ahol az idegennek, ha megérkezik, jelentkeznie kell a rendőrségen, ahová 1956 után megjelent könyvet, magazint, újságot nem vihetsz be. Bizonyos helyeken nem fényképezhetsz: nem katonai támaszpontokat, municiót gyártó gyárakat, hanem a város közepén fekvő, semmit el nem áruló (mert nincs mit elárulnia) helyeket. Keleti és Nyugati pályaudvart, amelyek még mindig úgy festenek, mint 50 évvel ezelőtt, azzal a különbséggel, hogy a régi MÁV-alkalmazott büszke volt állására és boldogan adott felvilágosítást minden kérdésedre, míg a a mai szintén büszke, de legkedvesebb válasza: — Nem tudom. — Mint túrista, más ország polgára, nem kritizálni, ítélkezni szándékozom az ország felett, amely óriási nehézségeket volt kénytelen leküzdeni és tisztességes életet akar teremteni az ország lakosságának, ami nem könnyű, mert kielégíteni kell a valutában gazdag nyugatot és a keletről jövő politikai kívánságokat is. Tisztán látom az új Budapest előnyeit, hátrányait, szép és csúnya arcát. Tudomásul veszem megjegyzés nélkül, még akkor is, ha kritikámat jóhiszeműen gondolom gyakorolni. Hónapokkal ezelőtt hírt adtunk arról, hogy dr. Randolph L. Braham profeszszor kezdeményezésére a Jad Vasém megindította az eljárást Novák Istvánnak a Világ Jámborai sorába való felvételére. Akkori híradásunkban részletesen leírtuk a megindító történetet, amely Braham doktor munkaszolgálatos életszakának egy részét képezi, sőt ezen túlmenően, saját maga és négy munkaszolgálatos társa életének megmentését jelentette. A newyorki magyar főkonzulátus volt a professzor segítségére Novák István, nyíri-i (Zemplén vármegye) parasztgazda családjának felkutatásában. Braham társaival a X/2. munkaszolgálatos század beosztottja volt, amely a nagybányai X.sz. zászlóaljhoz tartozott. A század a galíciai Wygoda-Dolina-Solotwina háromszögben teljesített szolgálatot, majd a Vörös Hadsereg 1944. őszi előrenyomulása során utasítást kapott — a többi katonai és munkaszolgálatos egységekhez hasonlóan — a visszavonulásra. Magyarország felé vonultak vissza és így érkeztek a zempléni hegyek közé. Nyíri falu közelébe, 1944 decemberében. Braham ötödmagával elhatározta, hogy megszökik egységétől. Egy istállóban találtak menedéket, ahol a szovjet erők rövides megérkezésében reménykedtek. Ez nem történt meg, mert a náci és magyar katonaság beásta magát a közelben. A bujkáló munka szolgálatosok még hallották is a náci csapatok újabb katonai eskííjét.hogy teljesíteni fogják hazájuk iránti kötelességüket. A kis tanya tulajdonosa hamar felfedezte az istállójában rejtőző munkaszolgálatosokat. Feljelenthette volna őket, ami a bujkálóknak a helyszínen, azonnal való kivégzését jelentette volna. Ehelyett kilencéves Margit lánykájával ételneműt küldött a rejtőzködőknek és várakozástól feszült, hosszú napokon keresztül folytatta emberbaráti tevékenységét, amíg a felszabadító csapatok meg nem érkeztek. A rejtőzés kb. három hétig tartott, amíg a felszabadulás bekövetkezett. A magyar hatóságok, Braham doktor felkérésére megtalálták a családot. Novák István már nincs az élők sorában, de az akkor kilencéves leánya, Margit, ma Géczi Béla nevű személy neje. Braham meghívására egy washingtoni kongresszuson személyesen meg is jelent. Dr. Braham, négy társának tanúvallomásával kiegészítve, kérelmet nyújtott be a Jad Vasém illetékes hivatalához, amely legutóbb értesítette a professzort annak kedvező elintézéséről. Mivel Géczi Béláné nem tudott New Yorkban néhai atyja kitüntetésének átvétele végett jelentkezni, Braham professzor vette át továbbítás céljából az okiratot a newyorki izraeli főkonzulátuson, további három, más nemzetiségű kitüntetett személlyel együtt. Az ünnepségen, Braham meghívására megjelent Bánlaki György magyar főkonzul is, ami magasrendű jele a magyar-izraeli kultúrális és kegyeleti kapcsolatok feléledésének, bár a két ország között ezidőszerint nincs diplomáciai kapcsolat. Az esemény jelentőségét növeli,hogy a zsidó túlélők hálaérzetének is fényes bizonyítéka az a fáradozás, amelyet Braham megmentője családjának felkutatásában kifejtett és az a segítő közreműködés, amelyet a magyar állam tanúsított az események során. QOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Gondoljon magyarországi szeretteire! Bízza meg a CURA szervezetet, hogy gondozza.látogassa,segítse őket életvitelükben. Ajándékszolgálat, ingatlankezelés, sírgondozás. Minden kívánságát teljesítjük. CURA 1126 Budapest, Szendrő 1. Még ma írj o n! FOGSOROK, KORONÁK ÉS HIDAK ÚJSZERŰ KÉSZÍTÉSE EGY NAP ALATT! ! ! Biztosítók tagjainak meghitelezését elfogadjuk| Mindenfajta fog- és idegkezelés Fogadás előzetes megállapodás szerint vasárnaptól péntekig Beszélünk magyarul, jiddisül és oroszul ROBERT ADLER, D.D.S. fogorvos 5824 14TH AVENUE BROOKLYN. NEW YORK 11219 Telephone (718) 438-8400 TISZTELETPÉLDÁNY NAHARIÁRÓL A Nahariában székelő Izraeli Magyarul Beszélők Klubja, amely — amint előzőleg közöltük — csatlakozott a NEWYORKI .FIGYELŐ-höz, beküldte tartalmas, kőnyomatos ÉRTESITŐ-jét, amely az 1986. év első harmadának eseményeit, valamint értékes irodalmi megnyilvánulásokat foglal magában. Meggyőződésünk, hogy a nahariai klub az egyetemes magyar-zsidó kultúrális életnek is jelentős tényezőjévé vált és csak örömünket fejezhetjük ki, hogy a FIGYELŐ a klubot és annak tagjait munkatársaink közé sorolhatja. TERJESSZE LAPUNKAT! EMLÉKSZEL? ZSOLNAI HÉDI émUt a PILVAXANNA-ban, KEDVES-ben, a ZENE- f AKADÉMIÁN. 1b k ott TOMI estéről estire, vek __.shad: 1A KÉT SZEMÉT MÉG MOST IS LÁTOM [TE VAGY NEKEM A NYÁR... IÁRA LOMB LEHULLT... [HARLEM SZERENÁD ZSOLNAI HÉDI 60 perce videokazettán (VÉS, BETANTSO) felidézi* nép estiket. MEGRENDELHETŐ: AP Production, Lajos von B Hobeazoflernstnuse 77/S D-8000 München 40,West Genaa^ Aa: US SO Delir, DM 120, fletve < Ifslftíáia - - -M--41--- Mlsiintns I
