Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)

1983-05-31 / 8. szám

1983 május 31. NEWYORKI FIGYELŐ SCHREIER GÉZA VISSZAEMLÉKEZÉSEI REVICZKY IMRE EZREDESRŐL — Részlet Reviczky Ádám készülő művéből — 5 Sajtószemle N:\sOIIIZ FRIGYES TÖPRENGÉSEK A NOBEL-DÍJRÓL Tudott dolog, hogy képtelenség mindenki­nek a kedvében járni. Hétköznapi vagy rend­kívüli kérdésekben egyaránt, amelyek az élet különböző normákat követő magas hőfokú, vagy mélyhűtésű területeiről fonódnak a sor­sunkba. De ha ízlésről nem is célszerű vi­tatkozni, állást foglalni mindenkinek jogában áll, még abban az esetben is, ha a többségi véleménynek ellentmondó akadékoskodó bírá­latával súrlódásnak teszi ki magát. Nem annyira a kutatók tudományos felfe­dezéseit jutalmazó elismerések aratnak tartós elismerést, mivel az emberiség javarésze integ­rálszámításhoz, molekuláris anyagvizsgálathoz, vagy katódsugársebességhez még csak nem is konyít, - hanem merengők és széplelkek ma­radandó értékű, az idő márványába belekövült alkotásai. Azon egyetemes emberszeretet esz­méjét valló személyek (és közületek) tényke­dése is lehorgonyozza a kortársak figyelmét, akik (vagy amik) a béke létrehozásában, vagy megszilárdításában látják a „condition hu­­maine” neuralgikus pontját. A sarkított néze­teket valló világviszonylatban is kimagasló Friedrich Dürrenmatt a következő sarkigaz­sággal világított rá a robaj os ütemű világrend­re: - A háború rövidebb lejáratú pergátló, a béke hosszabb lélegzetű perdöntő folyamat.­­Esetenkint fordítva. * Minden időszaknak van egy vezérszólama. Elfogadása vagy elhár.tása az életszerepeket megjelentető színészeknek a láthatatlan súgó­lyukból elsuttogott szövege határozza meg, a fatalisták hisznek benne és beletörődnek a diktátumba - még ősközösségi társadalomban élő néptömegek is. De az emberi szabadság, méltóság és nemzetközi jogvédelem érdekében tevékenykedő államok nem fogadják el a vég­zet sorsirányító szupremáciáját, hanem politi­kai és erkölcsi elhivatottságuk ösztönzésére nemzetközi megnemtámadási szerződések tör­vénybeiktatását szorgalmazzák. Felmerül a kérdés, hogy milyen szemszög­ből ítélendő meg a közel 70 év óta repedezett falú béke ? Hasznára vannak-e a fegyverkezés korlátozást célzó intézkedések, vagy az éle­sedő konfliktusok következményeit tompító erőpolitikára alapozott zsarolás ? Vajon szám­ba jöhetnének-e más, viszálykomponenseket bomlasztó, monolitikus tömbök kitárulkozá­sát fékező, vérontást és rombolást elkerülő al­ternatívák is? Ki, vagy milyen szervezet volna képes olyan eszközöket igénybe venni, ame­lyek a harcos ideológiát józan látásmóddal váltják fel ? A távirányított érdekeket és elfo­gultságból eredő véleményeket kiszolgáló Egyesült Nemzeteket a mérlegelés nélküli, au­tomatizált állásfoglalás folytán megrendült „tárgyilagosság" már régen illetéktelenné nyomorította a nemzetek és csoportok közti összhang megteremtésére. Létezik-e kiút ? * Allied Nobel végrendelkezése éneimében a licke Nohel-díjat az osloi Storting annak a s/emelyiségnek vagy szervezetnek ítéli oda, aki (vagy ami) a népek közöm összefogást a leghaiásosabban mozdította elő. Olyan igye­kezetei is honorál, amely a béke elérésére vagy megőrzésére irányuló törekvést ered­ményesen szolgálja. Kézzelfogható siker híján a norvég parlamenti osztag olyan kényszer­­megoldás elérésére törekszik, amely hatalmi csoportosulások érzékenységét figyelembe vé­ve, valamelyes pozitív tünetet tartalmaz. Az 1982-os év csak korlátolt lehetőségekre össz­pontosult mozzanatokból formálta ki a dön­tést HIRDESSEN LATUNKBAN I Alva Myrdal asszony és Garcia Robles ugyan korunk közösségi sorsviszonyait és ál­éi lékeit felfedő, világnézetek kozott szinté­zist kereső nemes szándékú békéltetők híré­ben állnak, de például Filip llabib és Lecli Walesa a norinalizáció és a fennálló ellentétek elsimítása terén nagyobb előrehaladást értek el, miül az elméleti síkon mozgó díjazottak. Előfordult, hogy háborús vagy zavartalan együttélést veszélyeztető időkben a békedíj kiosztására nem került sor, így 1914/18, 1939/43, 1955/56-ban és azóta is néliányszor. Nem lehetett volna-e ezúttal is tartózkodni a dicséretes igyekezet jutalmazásától? * Az irodalmi Nobel-díj nyertesének személye és jelentősége sem aratott általános tetszést. Gabiiéi Garcia Marquez kétségtelenül tehet­séges, szórakoztató, a közélet fellazításáért síkra szálló regényíró, de a legrangosabb iro­dalmi jutalom elnyerését, - amelyet részben a stockholmi zsűri hagyományos és érthető ovezetstratégiájának köszönhet inkább szűkebh hazája: Kolumbia történetének, vala­mint kozjólétet szomjúhozó vízióját eláruló, társadalmi válságtüneteinek feltárása eredmé­nyezte. Az 54 éves Marquez, forróvérű ibcto-amcrikai felkelők örököse, akinek al­kotói ihletéi az európai abszurd irodalmi irányzat pezsdítette, tisztában van a szub­kontinens kőkorszak-traumája és a kedve­zőbb életfeltételeket kínáló civilizáció közti uziskulonbséggel. Ezt a jakobinus létlátással párosult szemléletet tükrözik vissza az elszi­getelt „Én”-t és a paradox valóságot érzé­keltető regények („A rossz csillagzat alatt”, „100 év magánya” stb.). Egyébként a He­­iumg«j> |cl rokonszenvező, orwelli termi­nológián nevelt laureatus kisembert mivoltára vall, hogy a disztinkció közzétételét követően, szélsőséges partállása sugallatára, provokatív űrügy nélküli támadásra ragadtatta el magát Izrael ellen. 1982-ben sem apadt az esélyes, de kiselej­tezett kandidátusok listája. Élükön az argen­tin 83 éves, vak Jorge Luis Borges-szel, aki 10 ev előtt Jeriizs.ilem-díjat nyert. A Kafka által befolyásolt lírikus, esszéista és epikus, aki „száműzött európaidnak tekinti magát, mél­tán duzzog a Nobel-Díjbizottság verdiktje felett, de sok milliónyi hívét és tisztelőjét azzal vigasztalja, hogy addig kíván élni, amíg a túl esedékes dijat nem nyeri el. „Homeiosés Milton is vakok voltak” — mondta nekem egyik izraeli látogatása folyamán, ami azt bizonyítja, hogy onfenntartási ösztönét testi fogyatékossága nem ásta alá. „Futottak még” anélkül, hogy a célsza­lagot átszakítollik volna: Alberto Moravia (1907, Olaszország), Graham Greene (1904, Anglia), Nadina Gordimer (Dél-Afrika), John Updike (1932, USA), O. Fáz (1914 Mexico), Jasar Kemal (Törökország) és mások. A ver­senybíróság fiatalabb tagjai kardoskodtak a társadalomkritikai tárgyköröket felkaroló je­löltek érdekében Hasrnos lenne, ha legközelebb olyan köl­tő részesülne a kitüntetésben, aki anélkül hogy valamilyen ideológia uszály hordozója lenne, tehetsége mágikus ösztönzésére, tartós tűzszünetet propagáló humanista hite jutái UMuLérdéméSüln^Jdijra^^^^^^^^ "InfftMtffca NEWYORKI FIGYELME. Egy évi előfizetés 15 dollár díját □ cikkben mellékelem □ kérem számlásai y*.r .................................................... da» — Kimeríthetetlen volt az ötletekben,hogy mivel tudja fontos, közérdekűnek tűnő munka cí­mén a hátországban tartani munkaszolgálatosait. A legjobb példa erre a nagybányai római katoli­kus 2. számú plébániatemplom építése. Az ötlet születéséről keveset tudok, ha jól emlékszem, egy szaléziánus rendbe tartozó pap volt a kérelmező, de a munka kezdetétől fogva én lettem a megbí­zást elvállaló sváb származású építész és a 35-50 fő között változó létszámú gárdánk összekötője. Amellett kőfaragóként is dolgoztam a templo­mon, amiért az építész néha egy kis pénzt is du­gott a zsebembe, annyira meg volt elégedve, Én válogattam össze a fiúkat. Szakember kevés volt, de lelkesedéssel pótolták ismereteiket. Újra együtt voltunk Sípos Györggyel, ott volt Solt Sándor, Friedmann Jóska, Krampner Béla, Berényi Miklós, Sípos Imre, Herskovits Miklós... Textiles, bőrös, fényképész, olajmérnök, gimna­zista I Talán megérné, ha tennének egy táblát va­lahol a templom falába, hogy az ökumenikusösz­­szefogás korai példájaként zsidók alapozták és húzták fel a falait a gyönyörű liget sarkában álló szép kis templomnak... — Nyilatkozat Alulírott dr. Ötvös Dániel vegyészmérnök, a nagybányai volt Hungária Vegyi- és Kohóművek volt műszaki vezetője, büntetőjogi felelősségem tudatában jelentem ki, hogy tudomással bírok Reviczky Imre alezredes, nagybányai munkaszol­­gálatos parancsnok működéséről. A vállalatunkhoz beosztott üldözöttek be­hívásától sorozatosan a rendeletekkel szemben el­tekintett, majd amikor erre szükség mutatkozott, az üldözötteket a deportálás elől behívatta. így több vállalati dolgozónak az életét mentette meg. A hadműveletek közeledtekor a Hungária dolgozók fizetésének folyósítására a vállalatnak pénze nem volt. Reviczky Imre alezredes város­­parancsnok segítséget nyújtott arra azáltal, hogy a hadtest 1,000,000 pengőt utalt ki. Ezzel az ösz­­szeggel a leállított bánya és megélhetésükre döntő befolyással bírt. Németekkel szemben mindig meg tudta őrizni a magyar érdekeket és az elhur­colások ellen hathatós támogatást adott. Mint ember, olyan közszeretetben részesült, amilyen­ben magyar törzstiszt még soha I Dr. Ötvös Dáni­el, s.k. * (A szerző szövege) Igen, Ötvös doktor jutott eszembe, meg Zátonyi Arnold kohómérnök, sajnos az utóbbi már nem él, de a fia is tud segíteni emlékezetével a templomépítés történetében. Mert az minden kétséget kizáróan a legszellemesebb ötlet voh emberek visszatartására a frontról I Jól számítottam: Zátonyi György, aki kö­vette édesapja nyomdokait a mérnöki pályán, valamint Ötvös doktor emlékezetében összeállt a kép I A hitoktatásra kijelölt Beliczay János sza­­lézi szerzetest meglátogatta Antal János rendi tartományfőnök és először kettőjük között vető­dött fel az ötlet, hogy a Zazaron túli fejlődő vá­rosrésznek nincs római szertartási) temploma. Dr. Ötvös Dániel és Zátonyi Arnold egyaránt promi­nens tagjai voltak a város közéletének és az egy­ház világi vezetőségének is, a két szerzetes először őket kérdezte meg. Azzal azonban valamennyien tisztában voltak, hogy a háborús körülmények nem kedveznek az építkezésnek, hiszen sem pénz, sem építőanyag nem volt elegendő. Amikor Apámat bevonták az előzetes meg­beszélésbe, ő már mosolygott a bajusza alatt. Tudta, hogy egy néhány embert megint szabad­i-ágra kell engedni és lesz anyag, a munkaerő pe­jig magától értetődően kitelik a munkaszolgálat­ból. Úgy is len. Csak a templom elkészültének és felszen­telésének a dátumában tévedett Ötvös doktor — Zátonyi György ugyanis hamarabb eljött Nagy­bányáról, erről őt nem is kérdezhettem — a he­lyes dátum 1945 Karácsony előtt pár héttel volt. Azt a fényképet, amelyen 10-12 munkaszolgála­tos állványokon a déli főfalat húzza fel, valószí­nűleg a munka gyors ütemén örvendező papok valamelyike készítette. A főoltár festményét ket­ten festették. Bállá József és Szilvási és a képen Krisztus és Szalézi Szent Ferenc mellett Szent István király áll díszruhás bányászok, munkások, gyermekek, megannyi bányai arc között. Krisz­tus Király plébániatemplom — Vale Rosie - Ve­­resviz 12, egyformán 30-40 méterre a szegény Steinfeld Adolf két házától. Az Édesanyám tehát naponta láthatta a falak növekedését... A PÜSKI-CÉG KÖNYVKIADÓI TEVÉKENYSÉGE Dr. Püski Sándor Püski-Corvin néven működő könyvkiadó cége általános figyel­met és elismerést érdemlő könyvkiadói te­vékenységet folytat s ezáltal az amerikai kontinensen a magyar kulturális örökség egyik főerősségének minősül. A Second Avenue-n hosszú ideje mű­ködő könyvkereskedésben minden magyar vonatkozású irodalmi, tudományos és mű­vészeti mű megkapható vagy megrendelhe­tő. A cég zeneművek és gramofonlemezek árusításával is foglalkozik. Ez a széles mun­kakör azonban nem köti le teljesen Püski doktor munkaerejét, aki a benne gyökere­ző elhivatottsággal irodalmi munkák kiadá­sával is eredményes tevékenységet folytat. Legutóbbi kiadói teljesítményeiből megemlítjük az utolérhetetlen népszerűsé­­gű Claire Kenneth legújabb regényének: MINDEN TAVASZ VÉGETÉR... megje­lentetését. Az izzó légkörű szerelmi regény — az írónő eddigi műveihez hasonlóan — nagy sikert aratott. Ehelyütt azonban egy másik könyv­ről is meg kell emlékeznünk, amelynek té­maköre ugyan nem tartozik szorosan a FI­GYELŐ munkaterületéhez, de megjelené­sének rendkívüli körülményei folytán nyil­ván általános érdeklődésre tarthat számot. Duray Miklós: Kutyaszorító című művére gondolunk. A szerző ifjú magyar értelmi­ségi, aki a mai napig Csehszlovákiában .szü­lőföldjén él és osztja akisebbséghez tarto­zásnak nem irigy lé sremél tó sorsát. A könyv természetesen Szlovákiában nem jelenhe­tett meg, amerikai gondozásban való fel­színre kerülése tehát kényszerű. Emiatt is vádemelés fenyegeti az írót, amint ezt Cso­­óri Sándor magas irodalmi színvonalú be­vezetőjében közli is. A szerző maga írását önéletrajz és beszélgetések önmagámmal alcímmel je­löli meg A nemzeti kisebbség hajszolt éle­tét elő író minden sorsa lüktet. A rendkívü­li körülmények között megszületett írást érdemes elolvasni. Az olvasóban maradan­dó hatást fog kelteni. Püski — Corvin Hungarian Books and Records 1500 2. Ave., New York. N.Y. 10028 (82. éi 83. Street közötti Tel: 212-879-8893 Sakezer magyar ktayv, ájság, kuglfn, hangszalag. IKKA-toflzeté*. Látogassa meg boltunkat a new yorki magyar negyedben. Poétán Is szállítunk — kérje« katalégost.

Next

/
Oldalképek
Tartalom