Newyorki Figyelő, 1982 (7. évfolyam, 1-14. szám)
1982-12-24 / 14. szám
12 NEWYORKI FIGYELŐ 1982 december 24. A ar-z* *i<ló irodalom múltjából SEREGI BÉLA: IGAZ TÖRTÉNET Eleinte útkaparásra, amjd a tél beálltával hóeltakarításra használták fel őket. Ennek az aljas intézkedésnek indokául, ugyancsak nyílt napiparancsban azt olvasták fel, hogy meg kell óvnia magyar katonákat a zsidó mérgező befolyástól. Tették ezt ugyanakkor, amikor a Pécsről jött oszlopok kétharmad legénysége pécskörnyéki sváb származású „magyar“ volt, de akadt belőlük nagyszámban a tisztikarban is. S itt kell ismét meghattottan emlékeznem kedves humanista barátomra, szeretett parancsnokunkra, aki külön kihallgatáson jelentette be a főparancsnokságon, hogy egyetlen zsidót sem tud átadni, mivel mind nélkülözhetetlen műszaki szakember. Tetézte bátor kiállását azzal is, hogy egy időközben Krivoj-Rogba visszavezényelt hármas csoportot — két zsidó, egy sváb — minden kockázat ellenére oszlopának állományába iktatott. 1941 decemberében minden katonaoszlop — mint a leváltandó gyorshadtest részei - tengelyen indult hazafelé, leszerelni. Mindenki boldog volt, hogy viszszatérhet családja körébe, csak a szerencsétlen „kiválasztott' zsidó kényszermunkásoknak kellett ott maradniok a kegyetlen orosz télben. Századuk parancsokává egy részeges, szadista, zsidófaló zászlóst neveztek ki, amivel teljesen kiszolgáltatták a szerencsétleneket egy habzószájú őrült legraffináltabb kínzásainak. A mi oszlopunk is hazatért, de magával hozta ugyanazt a 12 és még 2 zsidót, akikkel július 2-án Pécsről elindult. Ez a 14 ember mindig igaz szeretettel és hálás cselekedetekkel gondolt és fog gondolni mindig parancsnokára, akit fiatal kora ellenére sem tudott megejteni a náci propaganda mételye. 1941 utolsó napján történt a boldog leszerelés Pécsett. Ha mindaz, amit elmondottam, kevés bizonyíték lenne a szervezetlenségre, akkor még elmondom, hogy azon a bizonyos jugoszláv húsvét vasárnapi éjtszakán, amikor mi átestünk a tűzkeresztségen, két kis tank 4 órahosszat lövöldözött egymásra és csak a hajnali derengésben látták meg egymásról, hogy szövetségesek — egy magyar és egy német — harcoltak egymás ellen. De elmondom az én szabadságolásomnak történetét is okulásul. 1941 október elején, egyik hajnalon felébresztett az éjszakai ügyeletes azzal, hogy a krivoj-rogi főparancsnokság küldönce Huges-távíratot hozott részemre. Ez óriáái feltűnést keltett sorainkban.de számomra érthetetlen is volt,hogy címemre a harctérre a budapesti katonai föpa-Előző számunkban igen sajnálatos tördelési hiba történt: Seregi Béla kitűnő cikksorozatának utolsó fejezetébe egy másik cikkírónk írásának néhány bekezdése csúszott be. ami Sereai Béla. kiváló munkarancsnokság táviratilag értesített arról, hogy mostohaapám hirtelen elhunyt. Családomtól kapott levelekből értesültem, hogy Édesanyám második férje súlyos beteg, mégis meglepett a szomorú hir, de különösen az lepett meg, hogy ilyen módon kerültem a hír birtokába. Mindenki részvétét fejezte ki, de egyben nyíltan irigyeltek is, mert számítottak rá, hogy szabadságra mehetek haza s elkerülök arról a helyről, ahol magyar katonáknak - mindenki nézete szerint — semmi keresni valója nem volt. Hihetetlen nagy volt a vágyakozás az elérhetetlen, messzire szakadt otthon után és ez a cenzúrázott tábori levelezőlapokon, igazán kivétel nélküli vezértéma volt. Olyannyira, hogy felettes parancsnokságunkról egy szigorú tartalékos főhadnagy szállt ki oszlopunkhoz és súlyosan bírálta az örökös siránkozást. Parancsban is kihirdette, hogy ezentúl hazamenéyől nem szabad írni.Legyünk büszkék—úgymond—, hogy mi vggyunk a hadsereg kiválasztott elitcsapata és ha el kell pusztulnunk, azt tegyük úgy, hogy maradjunk hűek a régi magyar hősi tradíciókhoz. Véletlenül másnap engem küldtek ki a tábori postahivatalba, hogy oszlopunk postáját hazahozzam. Hatalmas anyag futott be éppen és engem is odaállítottak a válogató-csoportba. Sietve dolgoztam, hogy mielőbb vihessem bajtársaimnak a várvavárt hazai sorokat, mégis véletlenül megakadt a szemem egy tábori lapon, amelyiket az előző napi főhadnagynak címezve, annak felesége küldött. Illetlen dolog másnak a levelét elolvasni, de túlnagy volt a kísértés, nem tudtam ellenállni s bizony hitvány módon elolvastam az írást. Határozottan le tudtam mérni magamban a kíváncsiság okát. Arra voltam kíváncsi, vájjon ez a szigorú ember miról ír, illetve, hogy felesége nem ír-e arról, amit a férje mindnyájunknak megtiltott. Kíváncsiságomat és feltételezésemet tökéletes siker övezte, mert az egész lapon végig kizárólag arról volt szó, hogy a főhadnagy úr miért nem jön már haza és a fenyegetés is mindjárt, hogy ha nem intézi el a hazahelyezését - alig 3 hónapi szolgálat után I —, akkor nem válaszol majd leveleire. Az az igazság, hogy Magyarországon senki sem tekintette a háborút hazai ügynek és egyetlen ember sem volt a fronton, aki ne fordult volna azonnal boldogan vissza. Még csak annyit, hogy a főparancsnokságon ugyanaz a szigorú főhadnagy intézte el szabadságolási kérelmemet, aki előzőleg oly szigorúan megtiltotta a hazamenésről szóló levelezést. (Vége.) A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ „LEGNAGYOBB BIZTONSÁGBAN " ÉLT ZSIDÓI THE POLITICS OF GENOCIDE • The Holocaust In Hungary Randolph L. Braham A Zsidó Könyv Tanács 1981. évi Leon Jolson-díjának nyertese „THE POLITICS OF GENOCIDE a magy ar vészkorszaknak, az európai zsidóság kiirtása végső, keserű fejezetének bizonyára legmegbízhatóbb leírása...Braham professzor a szörnyű események történetét csodálatraméltó önmegtartóztatással és világosan irta meg. Munkája az aprólékosan pontos tudományosság bizonyítéka. - Lucy S. Dawidowicz. „Ez egy klasszikus mű. A mi időnkben semmi sem veheti el helyét." Raul Hilberg. - „Ez a mű a történelműnk. Ennél jobbat, alaposabbat, nem írtak a mi életünk folyamán és bizonyára már nem is fognak írni ezután." — Breuer Elsie. NEWYORKI FIGYELŐ 20S East 8Sth Street New York, N.Y.10028 Megrendelek------------példányt a THE POLITICS OF GENOCIDE, Braham-műből 93 dollár áron, amely magában foglalja a csomagolás és szállítás postaköltségét is. Mellékelek------------------- dollár összegű csekket. V;v; í ím: KIEMELKEDŐ REGÉNYES ÍRÁS A VÉSZKORSZAK IRODALMÁBAN Gizelle, Save the Children ! Gizelle Hersh és Peggy Man. Everest House Publishers. New York. 12.95 dollár. Köztudomású, hogy a vészkorszak borzalmas élményeiről számos írásmű látott napvilágot, amelyek élethűen vagy költött formában újak le a tömeggyilkosságok korának rémségeit. A regényes művek általában azt igénylik, hogy a leírt eseményeket a legkisebb részletekre is kiteijedően igaznak ismerje el az olvasó. Kétségtelen, hogy akár megfelelnek az igazságnak a leírtak, akár nem, minden ilyenfajtájú írásmű legalább is a korszak légkörét teljesen hűen tükrözi vissza. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk Gizelle Hersh családjának történetét, meg kell állapítanunk, hogy kivételes jelentőségű művel állunk szemközt. Ezt a munkát mind az áldozatok, mind pedig a gyilkosok utódainak kötelező olvasmányává kellene tenni. Az Auschwitzban balra állítottédesanyjának utolsó szavai képezik a regény címét. E szavakat a halálba induló zsidó anya ejtette ki életre ítélt négy leánygyermekének legidősebbje felé: - Gizella, mentsd meg a gyermekeket ! - volt az anya végső sikolya. Az egyszerű zsidó anyáé, aki a biztos halál pillanatában sem gondol egyébre, mint a földi élete folytatását képező gyermekeire. Elméje az élettől való elszakadás percében sem jár máson, mint gyermekei megmentésén.. Az írás végső kicsengéseként a négy túlélő gyermek ismét együtt van és az új élet küszöbén és együtt állnak a zsinagógában a Mazkir-imánál. Majd az Engesztelő Nap elmúltával a megmentett menekültek számára feltálalt estebéden felhangzik a Jiddise Mame szívfacsaró dallama. A mű felejthetetlen élménnyel gazdagítja az olvasót. Indokolt lenne iskolákban kötelező olvasmánnyá tenni, mert elősegíti a szent kötelesség teljesítését: EMLÉKEZZÉL ÉS NE FELEJTS ! — fedor — KÖNYV A JUGOSZLÁV ZSIDÓSÁGRÓL HIRDESSEN LAPUNKBAN ! EMBEREK, HELYEK, ESEMÉNYEK Folytatás a 9, oldalról___________________ WEINBERGER MÓZES RABBI ÉK CSALÁDI ÖRÖME A Makóról elszármazottak hitközségének közmegbecsülésben álló rabbija és je boldog dédszülök lettek: leányunokájuk férjét ugyancsak leánygyermekkel ajándékozta meg. A tisztelők köre és a kiterjedt család szeretettel vesz részt a családi örömben. DR. ROSENFELD SÁNDOR ELHÚNYT Izraelből érkezett a szomorú hír, hogy Rosenfeld Sándor, a Magyar Zsidók Világszövetségének hosszú időn át volt elnöke, hosszas betegeskedés után elhúnyt, Személyével az izraeli magyar zsidóság egyik kiemelkedő vezető személyisége szállt sírba. Emlékét a magyar zsidóság egyeteme kegyelettel fogja megőrizni. BABJUK OLVASATOKAT, BOGI TORBETOTOKSY TÁMOGASSÁK, VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKBA *********************** NEW YORK ÁLLAM HITE LM O r YON ELLENÖRZÖ ÁLLOMÁSA W (212) 7M-77M (212) 7M-774E ORVON MOTORS LTD. IDEGEN ÉS HAZAI GYÁRTMÁNYÚ AUTÓK SZAKÉRTŐJE VOLKSWAGEN - OATSUN • MERCEDES - BMW TOYOTA • OPEL • VOLVO MINDEN MUNKÁT BIZTOSIT ! KOMPUTERES EMISSZIÓ ELEMZÉS I KIZÁRÓLAG ELŐZETES MEGBESZÉLÉS ALAPJÁN 12S «2nd STREET BROOKLYN. N Y. 11222 Nagy figyelmet keltett a philadelphiai Jewish Publication Society kiadásában, a jugoszláv zsidóságról megjelent mű, amelynek szerzője Harriet Pass Freidenreich professzor. A könyvről legutóbb dr. Braham professzor írt eÜsmerő kritikát az East European Quarterly 1982 szeptemberi számában. Braham doktor megállapítja, hogy a jugoszláv zsidók története mind az általános, mind a zsidó történelemtudománynak elhanyagolt területe volt. Már ebből a szempontból is nagyjelentőségű a mű megjelenése. A mű címe: The Jews of Yugo slavia. A Quest for Community. A zsidó történelem kutatói nyilván haszonnal fogják a könyvet olvasni. Upmk huátyain szívesen helyt aduk Mlétdekű vagy érdekes Írásoknak. Km közölt kéziratokat nem küldőnk ▼haza. Minden cikkért frdis felei. FIZESSEN KLŐ LAPUNKRA! Elintelek a NEWYORKI FIGYELŐRE. Egy évi előfizetés 15 dollár díját □ csekkben mellékelem Q kérem számlázni y*y.............................................. Cbn I VEGYEN FLORIDÁBAN ÖRÖKLAKÁST* magyar-zsidó kolóniában * 60,000 dollárért már bútorozva ist | Garantáltan gyönyörű helyen / Felvilágosításért hívjon COLLECT | reggel 7-8 óra között: 1-305-392-50711 VIOLA KONDOR Sands of Gold Realty ügynöke . »na KÖNYVSZEMLE1 társunk cikkének értelmét megzavarta. Ezért a cikk befejező részét ezúttal ismét közöljük és egyben, mind író-barátunktól, mind pedig olvasóközönségünktől elnézést kérünk.
