Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1979-06-21 / 9. szám
1 1979 június 21. NEWYORKI FIGYELŐ 7 PR. FÁBIÁN SÁNDOR: MARCZALI HENRIKRE EMLÉKEZEM MORGENSTERN NAGYPAPÁT SE FELEJTEM... Pestről most érkezett régi barátunk látogatott meg minket. Ajándékot is hozott. Feleségemnek otthoni préselt gyöngyvirággal kedveskedett, engem meg Marczali Póli Münchenben megjelent, APÁM PÁLYÁJA, BARÁTAI című könyvével lepett meg. Nagyobb örömmel fogadtam ezt a 76 lapos kis művet, mint akár Jókai vagy Mikszáth regénysorozatát. Miért ? Elmesélem. KI VOLT MARCZALI HENRIK ? A budapesti Tudományegyetem nyilvános rendes tanára. Korának legkiválóbb történelemírója. A legavatottabb és átfogóbb tudós a legkülönbek között. 1920-ban távoznia kellett az egyetemi katedráról. Miért 7 Azért, mert hűséges maradt ősei hitéhez. Nem kell kozmetikázni. Kiabálva kell emlékeztetni, hogy dr. Marczali Henriket turáni betyár bitangok, meg fehérharisnyás sváb brigantik kiűzték, kiseprűzték az egyetem csarnokából. Marczali Póli gyermeki szeretettel, a közvetlen átélés hűségével eleveníti fel emlékeit. Élvezettel olvastam minden sorát. Feljegyez mindent, ami édesapja személyének, munkájának megismeréséhez szükséges. Megemlíti barátait. Figyelemreméltó a ragyogó névsor: Gyulai Pál, Görgey Artur, Kiss József, a Pulszkyak, Szilágyi Dezső, Herczeg Ferenc, Jókai, Kármán Mór. Szellemes anekdotákkal is élénkíti írását. Szenzációként tálalja, miért dobta ki apja Szekfű Gyulát, a tekintélyes történetírót. Nem bocsátotta meg neki, hogy mint cs. és kir. archivista a Habsburg ház iránti szolgalelkű lojalitásból kizárólag a bécsi kémjelentések alapján írta meg A SZÁMŰZÖTT RÁKÓCZI című könyvét. Amikor apámat felkereste, — írja Pali — hogy kikérje véleményét a viharral fogadott könyvről, azzal védekezett: további források kutatása egy évvel hátráltatta volna a könyv megjelenését. — Hogy gondolkozhat így egy hisztorikus, — mondotta nekem apám. Megbotránkoztam és kidobtam. — Minden, amit Póli megírt: dicséretes. Ámde az én nosztalgiás szívem berzenkedik azért, amit érdemdús nagyapjáról meg a névadó szülőhelyről elhallgat vagy nem elég részletesen közöl. A NAGYPAPA MEG A SZÜLŐHELY. Nem feladatom, hogy pótoljam a hiányt, mégis felhasználom az alkalmat, hogy néhány sort idézzek a nagypapáról meg a szülőhelyről: Morgenstern Mihály, Póli nagyapja, korának ismert rabbija volt. Tanulmányait a pozsonyi jesivában kezdte, majd a prágai egyetemen folytatta. Innen hívták meg Marczaliba, az újonnan alakult hitközség első rabbijaként. Hálából a Morgenstern nevet MARCZALI-ra magyarosította. A nagyapa nem írt ugyan könyvtárt megtöltő rengeteg tudományos művet, mint a híres fia, de élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki. A vallásos újságokban és a napilapokban sűrűn jelentek meg cikkei. És a szülőhely ? Marczali Somogy megyei nagyközség. Itt született 1850-ben Henrik, az elsőszülőtt fiú. Marczali Henrik szívesen és hálásan emlékezett meg szülőhelyéről és az elemi iskoláról, melyben írni-olvasni tanult. A MARCZALI-I IZR. NÉPISKOLÁBAN alapítványt tett. Ámde hol van ma már a tavalyi hó? Mint sok egyebet: a marczali-i izr. népiskolát meg a szívbeli alapítványt régen elfújta a szél... A továbbiakban felelevenítem egy — Marczalival kapcsolatos - személyi, feledhetetlen emlékemet, amely apró mozaikként jellemzi ennek a nagyszerű embernek kivételes nemes egyéniségét. WERBŐCZY ÉS KORA. Hogy kerül a kolomp az asztalra ? Hogy kerül WERBŐCZY ÉS KORA egy Marczaliról szóló visszaemlékezésbe ? Személyi élményemet csak akként tudom kellően érzékeltetni, ha elmesélem érettségimnek a történelem tantárgyából tett vizsgáját. 1912 június 19.-én érettségiztem a nagyszebeni m. kir. gimnáziumban. Történelemből Werbőczy és kora volt a tételem, ínyenc falat. Brilliáns feladat. Örültem, hogy a kiváló jogtudósról felelhettem és ötvenhat kiadást elért törvénykönyvét, a TR IPARTITUM-ot analizálhattam. Mindenekelőtt körvonalaztam azt a letűnt korszakot, melyben Werbőczy népe: a „populus Werbőczyanus " küzködött, kínlódott, kesergett. Majd rátértem a tétel lényegére: a Tripartitumra,magyarán a Hármaskönyvre, melynek szerkesztésére II. Ulászló király adott megbízást 1514-ben Werbőczy István országbíró ítélőmesternek. Mint amikor a sebes folyó áttöri a gátat: áradatként ömlött belőlem a szapora szó. Idéztem a ma is dübörgőén aktuális 6. paragrafus klasszikus, örökérvényű szavait:- A bíró az ítélethozásban ne legyen se túlságosan kegyetlen, se szerfölött kegyelmes, hanem csak igazságos, mert minden ítélésben az irgalom és az erő vagyis az igazság van egybekapcsolva. — A továbbiakban párhúzamot vontam a Hármaskönyv meg Zsigmond, V. László és a vegyesházbeli királyok rendelkezései között. Se vége, se hossza. Talán még ma is beszélnék, ha az érettségi biztos nem szakított volna félbe:- Szép volt.Köszönöm,- mondotta. Aztán felállt az elnöki székből és kezetfogott velem. Félreértés ne essék. Hatvanhét év elmúltával nem hencegni akarok ezzel, de elkellett mondanom, hogy a következő fejezet érthetővé váljék. EGY ZÖLFÜLÜ JOGÁSZ TRAGIKOMÉDIÁJA 1912 szeptember 9.-én beiratkoztam az Egyetem jogi fakultására. Indexembe be kellett vezetnem a tantárgyakat, melyeket hallgatni szándékozom. Elsősorban felvettem a kötelező jogi stúdiumokat. Aztán úgy határoztam, hogy magánszorgalomból még felveszem dr. Marczali Henriknek a bölcsészeti karon a történelemből meghirdetett előadását is. Gondoskodnom kellett megélhetésemről. Állást vállaltam és ezen kívül cikkeket írtam újságokba. így történt, hogy percnyi szabad idővel sem rendelkeztem és ezért egyetlenegyszer sem mentem el Marczali előadására. Múltak a hetek, a hónapok. Közeledett a félévi kollokvium ideje. Úgy döntöttem, hogy jelentkezem Marczalinál kollokviumra. Amikor leültem, Marczali lapozgatta indexemet és ezeket mondta:- Látom, hogy maga joghallgató. Természetesen egy jogásztól nem kívánok annyit, mint a bölcsészhallgatóktól, akik tanárok lesznek. Mondja meg, hogy miből készült és én abból a tárgykörből fogom kérdezni. — Méltóságos Uram ! — válaszoltam az érettségi vizsgán szerzett melldagasztó önbizalom alapján — én az egész történelmet egyformán tudom. Csend. Mélységes csend. A professzor úr lelép a katedráról. Mellém áll. Kezét a vállamra teszi. Mosolyog és jóságos atyai hangon megszólal:- Édes fiam, maga most igen nagyot mondott. „Az egész történelmet' én sem tudom. Olvasson el egy részt a könyvemből és jöjjön el egy hét múlva. — Szörnyen szégyeltem magam. Én ugyanis azt hittem, hogy a gimnáziumban a történelem egész anyagát megtanultam. Nem mertem még egyszer jelentkezni a kollokviumra. De karácsony előtt alá kellett íratnom az indexemet. Amikor Marczali katedrája előtt szorongtam, rám nézett, megismert — nyilván nem minden bokorban található ilyen csodabogár — megint mosolygott és ezeket mondotta: — Vártam, hogy újból eljön... — Nem válaszoltam. A tanár úr kezébe vette a tollat. Nem csak igazolta aláírásával, hogy előadásait látogattam, hanem „szorgalmadnak is minősített. Marczali professzor úr autogrammját és érdemtelenül adott kitüntető osztályzatát a vérzivatar ellenére a mai napig megőriztem. Most, amikor lánya gyermeki szeretettel könyvben állít emléket édesapjának, én hálás tanítványként ezekkel a szerény sorokkal kívánok áldozni az igaz embernek, dr. Marczali Henrik jóságos, zsidó szívének._________________ MEGJELENT! MEGJELENT! DR. GIZELLA PERL : I WAS A DOCTOR IN AUSCHWITZ A LEGELSŐ NAGY SIKERŰ LÁGERREGÉNY ÚJABB KIADÁSA Kedvezményes áron — 7.50 dollár — megrendelhető a J.N.C. of Máramarossziget.Bnai Zion No. 134 pénztárnokánál: Mrs. Serena Goldring, 108-10 66th Avenue, Forest Hills, N.Y. 11375 Tel.: 459-0516 (esténkint) ABALON BLASS MHU10B A VENETIAN BUNDS ísnroaK av*nub NB* VOM, N. V. 100» Wtonat W 446Ő4 ~OR WASHER Kenyér-, zsemle 4» minden fyéb péfartHoérfutt Sanaa 6a fed» tönkben. ElQzékany, panto» IdsalgMfc vevStnk trfjes me»I3p<»iaén 308 East 78H Stici! New York, N.Y. 10021 Tel.: BU 8-6569 EaripripAaMHrtnyakt A Iqfcbb táaMg! HHDK8SKN LAPUNKBAMf-r Az eredeti — A hires magyar rétesek és mindenfajta finom s&temények 14S7 3rd Avenue, 81. Street-nél TeL: LE 5-8484 és BÚ 8-0666 Szerezze be gyógyszerszükségleteit megbízhatóan, olcsón nálunk: HETMAN'S PHARMACY 6101—13 Avenue 2om Park, Brooklyn — 'VJ. 435-5644 — Beszélünk magyarul, héberül és jiddisül Is. A legfigyelmesebb kiszolgálási E hirdetés felmutatói kedvezményben részesülnek! T