Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1979-06-21 / 9. szám

1 1979 június 21. NEWYORKI FIGYELŐ 7 PR. FÁBIÁN SÁNDOR: MARCZALI HENRIKRE EMLÉKEZEM MORGENSTERN NAGYPAPÁT SE FELEJTEM... Pestről most érkezett régi barátunk látogatott meg minket. Ajándékot is ho­zott. Feleségemnek otthoni préselt gyöngy­virággal kedveskedett, engem meg Marczali Póli Münchenben megjelent, APÁM PÁ­LYÁJA, BARÁTAI című könyvével lepett meg. Nagyobb örömmel fogadtam ezt a 76 lapos kis művet, mint akár Jókai vagy Mik­száth regénysorozatát. Miért ? Elmesélem. KI VOLT MARCZALI HENRIK ? A budapesti Tudományegyetem nyil­vános rendes tanára. Korának legkiválóbb történelemírója. A legavatottabb és átfo­góbb tudós a legkülönbek között. 1920-ban távoznia kellett az egyete­mi katedráról. Miért 7 Azért, mert hűsé­ges maradt ősei hitéhez. Nem kell kozmeti­kázni. Kiabálva kell emlékeztetni, hogy dr. Marczali Henriket turáni betyár bitangok, meg fehérharisnyás sváb brigantik kiűzték, kiseprűzték az egyetem csarnokából. Marczali Póli gyermeki szeretettel, a közvetlen átélés hűségével eleveníti fel em­lékeit. Élvezettel olvastam minden sorát. Feljegyez mindent, ami édesapja személyé­nek, munkájának megismeréséhez szüksé­ges. Megemlíti barátait. Figyelemreméltó a ragyogó névsor: Gyulai Pál, Görgey Ar­tur, Kiss József, a Pulszkyak, Szilágyi De­zső, Herczeg Ferenc, Jókai, Kármán Mór. Szellemes anekdotákkal is élénkíti írását. Szenzációként tálalja, miért dobta ki apja Szekfű Gyulát, a tekintélyes történet­írót. Nem bocsátotta meg neki, hogy mint cs. és kir. archivista a Habsburg ház iránti szolgalelkű lojalitásból kizárólag a bécsi kémjelentések alapján írta meg A SZÁM­ŰZÖTT RÁKÓCZI című könyvét. Amikor apámat felkereste, — írja Pali — hogy kikér­je véleményét a viharral fogadott könyvről, azzal védekezett: további források kutatása egy évvel hátráltatta volna a könyv megje­lenését. — Hogy gondolkozhat így egy hisz­­torikus, — mondotta nekem apám. Meg­­botránkoztam és kidobtam. — Minden, amit Póli megírt: dicséretes. Ámde az én nosztalgiás szívem berzenkedik azért, amit érdemdús nagyapjáról meg a névadó szülőhelyről elhallgat vagy nem elég részletesen közöl. A NAGYPAPA MEG A SZÜLŐHELY. Nem feladatom, hogy pótoljam a hi­ányt, mégis felhasználom az alkalmat, hogy néhány sort idézzek a nagypapáról meg a szülőhelyről: Morgenstern Mihály, Póli nagyapja, korának ismert rabbija volt. Tanulmányait a pozsonyi jesivában kezdte, majd a prágai egyetemen folytatta. Innen hívták meg Marczaliba, az újonnan alakult hitközség első rabbijaként. Hálából a Morgenstern nevet MARCZALI-ra magyarosította. A nagyapa nem írt ugyan könyvtárt megtöltő rengeteg tudományos művet, mint a híres fia, de élénk irodalmi tevé­kenységet fejtett ki. A vallásos újságokban és a napilapokban sűrűn jelentek meg cik­kei. És a szülőhely ? Marczali Somogy megyei nagyközség. Itt született 1850-ben Henrik, az elsőszülőtt fiú. Marczali Henrik szívesen és hálásan emlékezett meg szülőhelyéről és az elemi iskoláról, melyben írni-olvasni tanult. A MARCZALI-I IZR. NÉPISKOLÁBAN ala­pítványt tett. Ámde hol van ma már a tavalyi hó? Mint sok egyebet: a marczali-i izr. népisko­lát meg a szívbeli alapítványt régen elfújta a szél... A továbbiakban felelevenítem egy — Marczalival kapcsolatos - személyi, feled­hetetlen emlékemet, amely apró mozaik­ként jellemzi ennek a nagyszerű embernek kivételes nemes egyéniségét. WERBŐCZY ÉS KORA. Hogy kerül a kolomp az asztalra ? Hogy kerül WERBŐCZY ÉS KORA egy Marczaliról szóló visszaemlékezésbe ? Személyi élményemet csak akként tudom kellően érzékeltetni, ha elmesélem érettségimnek a történelem tantárgyából tett vizsgáját. 1912 június 19.-én érettségiztem a nagyszebeni m. kir. gimnáziumban. Törté­nelemből Werbőczy és kora volt a tételem, ínyenc falat. Brilliáns feladat. Örültem, hogy a kiváló jogtudósról felelhettem és ötvenhat kiadást elért törvénykönyvét, a TR IPARTITUM-ot analizálhattam. Mindenekelőtt körvonalaztam azt a letűnt korszakot, melyben Werbőczy népe: a „populus Werbőczyanus " küzködött, kín­lódott, kesergett. Majd rátértem a tétel lényegére: a Tripartitumra,magyarán a Hármaskönyvre, melynek szerkesztésére II. Ulászló király adott megbízást 1514-ben Werbőczy István országbíró ítélőmesternek. Mint amikor a sebes folyó áttöri a gátat: áradatként ömlött belőlem a szapora szó. Idéztem a ma is dübörgőén aktuális 6. paragrafus klasszikus, örökérvényű sza­vait:- A bíró az ítélethozásban ne legyen se túlságosan kegyetlen, se szerfölött ke­gyelmes, hanem csak igazságos, mert min­den ítélésben az irgalom és az erő vagyis az igazság van egybekapcsolva. — A továbbiakban párhúzamot vontam a Hármaskönyv meg Zsigmond, V. László és a vegyesházbeli királyok rendelkezései között. Se vége, se hossza. Talán még ma is beszélnék, ha az érettségi biztos nem szakí­tott volna félbe:- Szép volt.Köszönöm,- mondotta. Aztán felállt az elnöki székből és ke­­zetfogott velem. Félreértés ne essék. Hatvanhét év el­múltával nem hencegni akarok ezzel, de el­­kellett mondanom, hogy a következő feje­zet érthetővé váljék. EGY ZÖLFÜLÜ JOGÁSZ TRAGIKOMÉDIÁJA 1912 szeptember 9.-én beiratkoztam az Egyetem jogi fakultására. Indexembe be kellett vezetnem a tantárgyakat, melyeket hallgatni szándékozom. Elsősorban felvet­tem a kötelező jogi stúdiumokat. Aztán úgy határoztam, hogy magánszorgalomból még felveszem dr. Marczali Henriknek a bölcsészeti karon a történelemből meghir­detett előadását is. Gondoskodnom kellett megélheté­semről. Állást vállaltam és ezen kívül cikke­ket írtam újságokba. így történt, hogy percnyi szabad idő­vel sem rendelkeztem és ezért egyetlenegy­szer sem mentem el Marczali előadására. Múltak a hetek, a hónapok. Közele­dett a félévi kollokvium ideje. Úgy döntöt­tem, hogy jelentkezem Marczalinál kollok­viumra. Amikor leültem, Marczali lapozgatta indexemet és ezeket mondta:- Látom, hogy maga joghallgató. Természetesen egy jogásztól nem kívánok annyit, mint a bölcsészhallgatóktól, akik tanárok lesznek. Mondja meg, hogy miből készült és én abból a tárgykörből fogom kérdezni. — Méltóságos Uram ! — válaszoltam az érettségi vizsgán szerzett melldagasztó önbizalom alapján — én az egész történel­met egyformán tudom. Csend. Mélységes csend. A professzor úr lelép a katedráról. Mellém áll. Kezét a vállamra teszi. Mosolyog és jóságos atyai hangon megszólal:- Édes fiam, maga most igen nagyot mondott. „Az egész történelmet' én sem tudom. Olvasson el egy részt a könyvem­ből és jöjjön el egy hét múlva. — Szörnyen szégyeltem magam. Én ugyanis azt hittem, hogy a gimnáziumban a történelem egész anyagát megtanultam. Nem mertem még egyszer jelentkezni a kollokviumra. De karácsony előtt alá kellett íratnom az indexemet. Amikor Marczali katedrája előtt szo­rongtam, rám nézett, megismert — nyilván nem minden bokorban található ilyen cso­dabogár — megint mosolygott és ezeket mondotta: — Vártam, hogy újból eljön... — Nem válaszoltam. A tanár úr kezébe vette a tollat. Nem csak igazolta aláírásával, hogy előadásait látogattam, hanem „szorgalmadnak is minősített. Marczali professzor úr autogrammját és érdemtelenül adott kitüntető osztályza­tát a vérzivatar ellenére a mai napig megő­riztem. Most, amikor lánya gyermeki szere­tettel könyvben állít emléket édesapjának, én hálás tanítványként ezekkel a szerény sorokkal kívánok áldozni az igaz ember­nek, dr. Marczali Henrik jóságos, zsidó szívének._________________ MEGJELENT! MEGJELENT! DR. GIZELLA PERL : I WAS A DOCTOR IN AUSCHWITZ A LEGELSŐ NAGY SIKERŰ LÁGERREGÉNY ÚJABB KIADÁSA Kedvezményes áron — 7.50 dollár — megrendelhető a J.N.C. of Máramarossziget.Bnai Zion No. 134 pénztárnokánál: Mrs. Serena Goldring, 108-10 66th Avenue, Forest Hills, N.Y. 11375 Tel.: 459-0516 (esténkint) ABALON BLASS MHU10B A VENETIAN BUNDS ísnroaK av*nub NB* VOM, N. V. 100» Wtonat W 446Ő4 ~OR WASHER Kenyér-, zsemle 4» minden fyéb péfartHoérfutt Sanaa 6a fed» tönkben. ElQzékany, panto» Idsal­­gMfc vevStnk trfjes me»I3p<»iaén 308 East 78H Stici! New York, N.Y. 10021 Tel.: BU 8-6569 EaripripAaMHrtnyakt A Iqfcbb táaMg! HHDK8SKN LAPUNKBAMf-r Az eredeti — A hires magyar rétesek és mindenfajta finom s&temények 14S7 3rd Avenue, 81. Street-nél TeL: LE 5-8484 és BÚ 8-0666 Szerezze be gyógyszerszükségleteit megbízhatóan, olcsón nálunk: HETMAN'S PHARMACY 6101—13 Avenue 2om Park, Brooklyn — 'VJ. 435-5644 — Beszélünk magyarul, héberül és jiddisül Is. A legfigyelmesebb kiszolgálási E hirdetés felmutatói kedvezményben részesülnek! T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom