Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1978-05-17 / 7. szám

1978 május 17. NEWYORKI FIGYELŐ 5 A Magyar Zsidók Világszövetsége, a Bnai Zion-szervezet ma­gyar csoportjai és a MUSZ-Szövetség értesíti tagjait és barátait, hogy az idei MÁRTIRUNNEPSÉG 1978 június 25.-én, vasárnap délután 2 órakor kerül megrendezésre a Park East Synagogue (163 East 67th Street, Manhattan) nagytemp­lomában. Az ünnepség részleteiről legközelebb számolunk be. Az ünnepély során kerülnek kiosztásra a Jad Vasém által újon­nan kibocsájtott tanúvallomási kérdőívek, amelyek azt a célt szolgál­ják. hogy a magyar-zsidó katasztrófa mártírjainak neve és elpusztulá­sának körülményei az emlékintézet irattárában iktatásra és megörökí­tésre kerüljenek. A rendező szervezetek nyomatékkai hívják fel tagjaikat és bará­taikat, hogy jelenlétükkel róják le kegyeletüket elpusztult hozzátar­tozóik emléke iránt. A tömeges megjelenés egyben demonstráció is lesz az újonnan ébredő antiszemitizmus ellen. I — ■ H Sajtószemle Jávor Pál útja a Nemzeti Színháztól a koncentrációs táborig (Új Élet, Budapest) BÁNOS TIBOR tollából érde­kes könyv jelent meg Jávor Pál­ról, a húszas és harmincas évek legünneveltebb magyar színészé­ről. A publicista szorgos és lelki­­ismeretes munkával összegyűj­tötte a színész életére vonatkozó adatokat és tárgyilagosan, mel­lőzve a nagy szavakat, a lelken­dező ömlengéseket megírta a szí­nész életét, sikereit és tragédiá­ját. Ahogy végigolvassuk a köte­tet. elénk tárul Jávor Pál életút­ja a vidéki színészek nyomorúsá­gától, az első pesti szerződéseken keresztül a nagy sikerekig, ame­lyek olyan népszerűvé tették Já­vor Pált amilyet előtte magyar színész — talán az egyetlen Be­regi Oszkáron kívül — nem ért el. A valóban hódító megjelenésű színművész érettebb korában be­bizonyította. hogy nemcsak meg­jelenésével tud hatni a közön­ségre. hanem mint a Peer Gyrat címszereplője, vagy a Rómeó és Júlia Mercutiója. a Nóra Rank doktora, komoly jellemformáló készségnek is birtokában van. Az utókor, a mai közönség mégis filmszerepei bői emlékezik reá és a több tucatnyi filmsike­réből kiemelkedik a Noszty fiú esete Tóth Marival, a Dankó Pis­ta, a Halálos tavasz és a már fel­szabadulás után készült A taní­tom'). SIKEREI TELJÉBEN, 1939-ben érte az első csapás a fasizmus részéről. 1934-ben feleségül vette Lande.ssmun Olgát, aki egy zsidó nagyvágó leánya volt. Feleségé­vel harmonikus házasságban élt, és amikor 1939-ben a már náci megszállás alatt álló Becsbe kel­lett utaznia A dunai hajós című nemet film főszerepének eliátszá­­sára, magával akarta vinni a né­hány napos felvételre a feleségét is. Feleségét azonban, ahogy Bá­nos írja ,,sújtották a fajvédő tör­vények, így utazási tervük ko­moly nehézségekbe ütközött. Já­vor a huzavona láttán kereken kijelentette: úgy pedig ő sem utazik! Hómon Bálint kultuszmi­niszternek kelleti közbelépnie. A néniét—magyar barátságra hivat­kozva arra kérte a művészt, ne tegyen szembetűnően jóvátehe­tetlen gesztusokat. Feltétlenül utaznia kell, viszont ő, Hnman garantálja, hogy a feleségét is magával viheti.’' így utazott el Jávor feleségével Becsbe, ahol azonban az történt, hogy' amikor a színész a filmstú­dióba ment, szállodai szobájuk­­lián megjelent a Gestapo és le­tartóztatták a feleségét. Reggeltől estig őrizetben tartották, majd azonnal kiutasították Ausztriából. Az egyébként is vérmes termé­szetű színész, amikor meghallotta az esetet, a filmgyárban hango­san szidalmazta a nácikat, amit természetesen azonnal jelentettek a német hatóságnak. Jávor addig sem szimpatizált a fasiszta ideológiával és arról min­dig megvetéssel beszélt, most, hog}' a maga bőrén érezte a náci brutalitást, „kifejezetten gyűlö­lettel beszélt a fasizmusról és a hitleri Németországról”. Bános Tibor később leírja, hogy az igazi veszélyt Jávor szá­mára a német megszállás jelen­tette. Előző este még fellépett a Nemzeti Színházban a Kaméliás hölgyben, március 19-én délután már a Gestapo behívatta és né­hány órás kihallgatás után fi­gyelmeztették: tartózkodjon min­den megnyilatkozástól. Március 2ő-én reggel Pasaréti úti villájá­ban egy Paul Hans nevű német színész Gestapo-egyem-uhában kereste fel és jóakaratúan figyel­meztette Jávort. meneküljön, mert a Gestapo által összeírt lis­tán negyedik vagy ötödik helyen szerepei Balatonfüredire mentek feleségével és Egyed Zoltán hír­lapíróval. ahol szívkórházban kaptak menedéket de itt újabb figyelmeztetés érte őket, mene­küljenek, mert. Jávort le akarják tartóztatni és feleségét gettóba vinni. Következő állomásuk Szé­kesfehérvár volt. itt Jávort be­vitték a rendőrségre, majd sza­badon engedték. Végül is vissza­tértek Budapestre és Jávor felro­­hanl a színészkamarába és szo­kott vehemensségével verte az asztalt, tiltakozott letartóztatása és elhurcolása miatt. Dühében a Nemzeti Szinház-beli öltözőjében összetörte Kiss Ferencnek, a szí­­ncszkamara elnökének gipszszob­rát. Ezt az egyik színiakadémjai növendék jelentette a kamara el­nökének, aki abban az időben élet és halál ura volt. A megtor­lás nem is késett, Kiss Ferenc bosszúból felfüggesztette Jávor Pál kamarai tagságát, ami ak­kor azt jelentette, hogy a szí­nész sehol sem léphetett fel, Nemcsak színpada fellépéseitől tiltották ei, de filmjeit sem ve­títhették többé. Jellemző erre, hogy a Németh Antal rendezésé­ben készülő Madach című film egyik főszerepére ő volt kijelölve, ezt már nem játszhatta ed, viszont attól nem tilthatták el, hogy sta­tisztáljon a filmben. A filmet csak a felszabadulás után mutat­ták be és a közreműködők név­sora után egy mondat állt: „Ma­dách Imre iránti tiszteletből köz­reműködött Jávor Pál.” EZZEL MÉG NEM ÉRT véget a színész vesszőfutása. Október 15-én a nyilasok hatalomátvétele után elfogják, és ahogy Jávor a felszabadulás után. írott vissza­emlékezésében elmondja, letar­tóztatása után az egyik nyilas kezébe nyomott egy cédulát a kö­vetkező szöveggel: „Én, Jávor Pál. fajtámmal és nemzetemmel szemben gyalázatosán viselked-ELŐZETES ÉRTESÍTÉS ! Két örvendetes hírről kell beszá­molnunk: rétién a katasztrófa történetének kutatása során. Legközelebbi számunkban két foly­tatásos írást kezdünk közölni. Mindkettő illusztris szerző munkája. Az első dr. Bra­­ham L. Randolph professzornak a Jad Va­sém tanulmánykötetei sorozatának XII. kötetében megjelent munkájának magyar fordítása. Braham professzor ebben a mű­vében a magyar zsidókkal szemben tanúsí­tott bánásmódról értekezik a nácik által elfoglalt Európában. Ennek a témakörnek feldolgozása teljesen újszerű és eddig ismé­ié m, amiért most áldozatot hozó testvéremnél tisztelettel jelentke­zem.” Reggel 6-tól este 10 óráig kétórásként ennek a szövegnek á felmondásával kellett Jávornak a szemben levő ház nyilas őrségé­nél jelentkeznie. Később megjár­ta á sváb-hegyi Gestapót, ahon­nan néhány óra múlva ugyan el­engedték, majd újból letartóztat­ták. Társai között volt Titkos Ilona, az akkor ismert színésznő, aki szintén szemben állt a náciz­mussal és Egyed Zoltán, az anti­fasiszta újságíró, Nagybaczoni Nagy Vilmos, volt honvédelmi miniszter és sokan mások. Mind­nyájukat Sopronkőhidára szállí­tották, ahonnan hosszú keserves rabság után Pfarrkirchenbe, egy német koncentrációs táborba hurcolták. Rabságáról és elhur­colásáról Jávor Pál hazatérése után e sorokat jegyezte fel: „Sok százezer magyar polgártársam szenvedte végig azt, amit én, sőt annál is többet, de míg a százez­rek nagy része a tébolyult nácik fajvédelmi gőgjének áldozata lett, én magam provokáltam a sorsot, magam kerestem az üldözés gyöt­relmeit.” A FELSZABADULÄS UTÁN felesége heteken át kereste, majd amikor megtudta, hogy él, eluta­zott érte és 1945. június 19-én Já­vor Pál Egyed Zoltán társaságá­ban ismét visszatérhetett Buda­pestre. Itthon barátai várták, de újabb csalódás érte, a Nemzeti Színház nem újította meg szerző­dését. így a Magyar Színházban, majd a Művész Színházban lépett fel, de mindig várta a Nemzeti Színház jelentkezését. Ez azon­ban késett. Ezért ismét vándor­­botot vett a kezébe és Amerikába utazott, ahol azonban csak ma­gyar társulatokkal tudott fellép­ni, amire számított, a nagy film­siker, elkerülte. Éveken át járta az amerikai magyar kolóniákat és tehetségéhez nem méltó part­nerekkel és szerepekben lépett fel. Erről így nyilatkozott. Egy­szer legyütt sétált 7Alahy Lajos­sal. aki így szólt hozzá: ..Az író és a színész sánta kutya lesz, ha elveszti anya nyelvét.” Egy ko­moly sikere volt New Yorkban, Bárdos Arthur rendezésében el­játszotta a Liliomot. 1957 novem­berében visszatért Budapestre, de már betegen, megtörtén. Még fel­lépett. néhányszor a Jókai és a Petőfi Színházban, de a taps már a régi Jávornak szólt. Kétszer is megoperálták és betegágyánál ke­reste fe! a Művelődésügyi Minisz­térium két képviselője, elhozva a Nemzeti Színház új szerződését. És betegágyánál kereste fel egy­kori üldözője, Kiss Ferenc, hogy megfkövesse a művészt. 1959. augusztus 14-én halt meg és így lett vége a Jávor-legendá­nak. amelyet a fasizmus szakított meg-_________Zsadányi Oszkár Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE. Egy évi előfizetés $7.50 diját □ csekkben mellékelem □ kérem számlázni Név............................................... Cím A másik sorozat írója dr. Hacker Iván, ausztriai kitűnő munkatársunk, aki­nek a FIGYELŐ által közlendő írása az Illustrierte Neue Welt című neves magazin­ban jelent meg folytatólagosan ERLEBTE ANEKDOTEN (Átélt anekdoták) címen. Ennek magyar fordítását fogjuk három egy­mást követő számban közölni. Meggyőződésünk, hogy olvasóközön­ségünk mindkét írás-sorozatot nagy megelé­gedéssel fogja fogadni. SZERES SZISmZION A TELAVIVI MQH-BAN A HOH országos központja eredeti és figyelemreméltó ren­dezvénnyel kapcsolódott be Iz­rael 30. évi jubileumi ünnepsé­eibe. A héten szimpozfont ren deztek a telavivi kultúrterem­ben azzal a céllal, hogy emlé­kezzenek azokra akik 1939— 1945 között Magyarországon résztvettek a cionista cháluci és men*őmunkában. Az előadói emelvényen ott ii’tek mindazok, akiknek valamilyen személyes özük volt az európai zsidóság lecuro. ohl) mentőakciójához és jc'enlétiikkel esycgy mozgalom vagy meníőrsonort min-ten tan. iát. íigv az élőket, mint a hősi ha'ottakat — kénviselték.' Tona Rn/.'n IMáágán kibue), aki mint ejtőernyős ugrott le Európában, az ereo.liszráeli j!­­shv háborús készüíődésró-ő*, va lamint az eurónai zsidók m-g­­men«ésére induló eitőemrős ala k”l"*ok megszorveréséről he-SZS't VÖ7ÖS pmÜS.Irftf el fu»4„q szenesről és az ('<*”)­­ernvK-;u< jugoszláviai tevékeny, secern) is. Chermes - Kaszás Cháüoi (Kfá- ri'iiclson kibue) hete ge miatt mapno-szalapot kül­dött. amelyen ewszerfi és mégis megrázó szavakkal ecsetelte a S-r'ovál iában föMreszállt erec­­jiszráeli eitöernyő'ök fegyveres küzdelmét és hősi halálát fC*»ermes volt az egvct'en. -’b­­bő' a csoportból, akinek sike­rült m»pmenekü'n!e). Kádári Cvi professzor, a Bár- Ilán Egyetem tanára és Ráfi Ben-Sálom (Háogén kibue), a Magyarországon, főleg Buda-­­pesten folyó cionista mentő­munkáról beszélt. A két elő­adó egyöntetűen hangsúlyozta, hogy a vészterhes napokban a c'onrsta szervezetek félretették minden idco!óg!ai vitát és együt tes erővel igyekeztek menteni a menthetőt. Dr. Áser Kohén (Hászolel'im kibue), a haifai egyetem elő­adója, aki a vészkorszak-kuta­­tás keretében a magyarországi cionista ellenállási mozgalmak tevékenységével és a mentő­munka történelmi kiértékelésé­vel foglalkozik, azt fejtegette, hogy úg ya zsidó nép, mint a történelemkutatás szempontjá­ból, az életmentési munka az európai zsidó ellenállási mozga­lom gerincét, sőt koronáját ké« pezi. Megnyitót dr. Spiegel Jehuda, a HOH országos elnöke mon­dott, a szimpóziumot Grünwald C. (Jeruzsálem) vezette le. HIRDESSEN LAPUNKBAN!

Next

/
Oldalképek
Tartalom