Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1978-05-17 / 7. szám
1978 május 17. NEWYORKI FIGYELŐ 5 A Magyar Zsidók Világszövetsége, a Bnai Zion-szervezet magyar csoportjai és a MUSZ-Szövetség értesíti tagjait és barátait, hogy az idei MÁRTIRUNNEPSÉG 1978 június 25.-én, vasárnap délután 2 órakor kerül megrendezésre a Park East Synagogue (163 East 67th Street, Manhattan) nagytemplomában. Az ünnepség részleteiről legközelebb számolunk be. Az ünnepély során kerülnek kiosztásra a Jad Vasém által újonnan kibocsájtott tanúvallomási kérdőívek, amelyek azt a célt szolgálják. hogy a magyar-zsidó katasztrófa mártírjainak neve és elpusztulásának körülményei az emlékintézet irattárában iktatásra és megörökítésre kerüljenek. A rendező szervezetek nyomatékkai hívják fel tagjaikat és barátaikat, hogy jelenlétükkel róják le kegyeletüket elpusztult hozzátartozóik emléke iránt. A tömeges megjelenés egyben demonstráció is lesz az újonnan ébredő antiszemitizmus ellen. I — ■ H Sajtószemle Jávor Pál útja a Nemzeti Színháztól a koncentrációs táborig (Új Élet, Budapest) BÁNOS TIBOR tollából érdekes könyv jelent meg Jávor Pálról, a húszas és harmincas évek legünneveltebb magyar színészéről. A publicista szorgos és lelkiismeretes munkával összegyűjtötte a színész életére vonatkozó adatokat és tárgyilagosan, mellőzve a nagy szavakat, a lelkendező ömlengéseket megírta a színész életét, sikereit és tragédiáját. Ahogy végigolvassuk a kötetet. elénk tárul Jávor Pál életútja a vidéki színészek nyomorúságától, az első pesti szerződéseken keresztül a nagy sikerekig, amelyek olyan népszerűvé tették Jávor Pált amilyet előtte magyar színész — talán az egyetlen Beregi Oszkáron kívül — nem ért el. A valóban hódító megjelenésű színművész érettebb korában bebizonyította. hogy nemcsak megjelenésével tud hatni a közönségre. hanem mint a Peer Gyrat címszereplője, vagy a Rómeó és Júlia Mercutiója. a Nóra Rank doktora, komoly jellemformáló készségnek is birtokában van. Az utókor, a mai közönség mégis filmszerepei bői emlékezik reá és a több tucatnyi filmsikeréből kiemelkedik a Noszty fiú esete Tóth Marival, a Dankó Pista, a Halálos tavasz és a már felszabadulás után készült A tanítom'). SIKEREI TELJÉBEN, 1939-ben érte az első csapás a fasizmus részéről. 1934-ben feleségül vette Lande.ssmun Olgát, aki egy zsidó nagyvágó leánya volt. Feleségével harmonikus házasságban élt, és amikor 1939-ben a már náci megszállás alatt álló Becsbe kellett utaznia A dunai hajós című nemet film főszerepének eliátszására, magával akarta vinni a néhány napos felvételre a feleségét is. Feleségét azonban, ahogy Bános írja ,,sújtották a fajvédő törvények, így utazási tervük komoly nehézségekbe ütközött. Jávor a huzavona láttán kereken kijelentette: úgy pedig ő sem utazik! Hómon Bálint kultuszminiszternek kelleti közbelépnie. A néniét—magyar barátságra hivatkozva arra kérte a művészt, ne tegyen szembetűnően jóvátehetetlen gesztusokat. Feltétlenül utaznia kell, viszont ő, Hnman garantálja, hogy a feleségét is magával viheti.’' így utazott el Jávor feleségével Becsbe, ahol azonban az történt, hogy' amikor a színész a filmstúdióba ment, szállodai szobájuklián megjelent a Gestapo és letartóztatták a feleségét. Reggeltől estig őrizetben tartották, majd azonnal kiutasították Ausztriából. Az egyébként is vérmes természetű színész, amikor meghallotta az esetet, a filmgyárban hangosan szidalmazta a nácikat, amit természetesen azonnal jelentettek a német hatóságnak. Jávor addig sem szimpatizált a fasiszta ideológiával és arról mindig megvetéssel beszélt, most, hog}' a maga bőrén érezte a náci brutalitást, „kifejezetten gyűlölettel beszélt a fasizmusról és a hitleri Németországról”. Bános Tibor később leírja, hogy az igazi veszélyt Jávor számára a német megszállás jelentette. Előző este még fellépett a Nemzeti Színházban a Kaméliás hölgyben, március 19-én délután már a Gestapo behívatta és néhány órás kihallgatás után figyelmeztették: tartózkodjon minden megnyilatkozástól. Március 2ő-én reggel Pasaréti úti villájában egy Paul Hans nevű német színész Gestapo-egyem-uhában kereste fel és jóakaratúan figyelmeztette Jávort. meneküljön, mert a Gestapo által összeírt listán negyedik vagy ötödik helyen szerepei Balatonfüredire mentek feleségével és Egyed Zoltán hírlapíróval. ahol szívkórházban kaptak menedéket de itt újabb figyelmeztetés érte őket, meneküljenek, mert. Jávort le akarják tartóztatni és feleségét gettóba vinni. Következő állomásuk Székesfehérvár volt. itt Jávort bevitték a rendőrségre, majd szabadon engedték. Végül is visszatértek Budapestre és Jávor felrohanl a színészkamarába és szokott vehemensségével verte az asztalt, tiltakozott letartóztatása és elhurcolása miatt. Dühében a Nemzeti Szinház-beli öltözőjében összetörte Kiss Ferencnek, a színcszkamara elnökének gipszszobrát. Ezt az egyik színiakadémjai növendék jelentette a kamara elnökének, aki abban az időben élet és halál ura volt. A megtorlás nem is késett, Kiss Ferenc bosszúból felfüggesztette Jávor Pál kamarai tagságát, ami akkor azt jelentette, hogy a színész sehol sem léphetett fel, Nemcsak színpada fellépéseitől tiltották ei, de filmjeit sem vetíthették többé. Jellemző erre, hogy a Németh Antal rendezésében készülő Madach című film egyik főszerepére ő volt kijelölve, ezt már nem játszhatta ed, viszont attól nem tilthatták el, hogy statisztáljon a filmben. A filmet csak a felszabadulás után mutatták be és a közreműködők névsora után egy mondat állt: „Madách Imre iránti tiszteletből közreműködött Jávor Pál.” EZZEL MÉG NEM ÉRT véget a színész vesszőfutása. Október 15-én a nyilasok hatalomátvétele után elfogják, és ahogy Jávor a felszabadulás után. írott visszaemlékezésében elmondja, letartóztatása után az egyik nyilas kezébe nyomott egy cédulát a következő szöveggel: „Én, Jávor Pál. fajtámmal és nemzetemmel szemben gyalázatosán viselked-ELŐZETES ÉRTESÍTÉS ! Két örvendetes hírről kell beszámolnunk: rétién a katasztrófa történetének kutatása során. Legközelebbi számunkban két folytatásos írást kezdünk közölni. Mindkettő illusztris szerző munkája. Az első dr. Braham L. Randolph professzornak a Jad Vasém tanulmánykötetei sorozatának XII. kötetében megjelent munkájának magyar fordítása. Braham professzor ebben a művében a magyar zsidókkal szemben tanúsított bánásmódról értekezik a nácik által elfoglalt Európában. Ennek a témakörnek feldolgozása teljesen újszerű és eddig isméié m, amiért most áldozatot hozó testvéremnél tisztelettel jelentkezem.” Reggel 6-tól este 10 óráig kétórásként ennek a szövegnek á felmondásával kellett Jávornak a szemben levő ház nyilas őrségénél jelentkeznie. Később megjárta á sváb-hegyi Gestapót, ahonnan néhány óra múlva ugyan elengedték, majd újból letartóztatták. Társai között volt Titkos Ilona, az akkor ismert színésznő, aki szintén szemben állt a nácizmussal és Egyed Zoltán, az antifasiszta újságíró, Nagybaczoni Nagy Vilmos, volt honvédelmi miniszter és sokan mások. Mindnyájukat Sopronkőhidára szállították, ahonnan hosszú keserves rabság után Pfarrkirchenbe, egy német koncentrációs táborba hurcolták. Rabságáról és elhurcolásáról Jávor Pál hazatérése után e sorokat jegyezte fel: „Sok százezer magyar polgártársam szenvedte végig azt, amit én, sőt annál is többet, de míg a százezrek nagy része a tébolyult nácik fajvédelmi gőgjének áldozata lett, én magam provokáltam a sorsot, magam kerestem az üldözés gyötrelmeit.” A FELSZABADULÄS UTÁN felesége heteken át kereste, majd amikor megtudta, hogy él, elutazott érte és 1945. június 19-én Jávor Pál Egyed Zoltán társaságában ismét visszatérhetett Budapestre. Itthon barátai várták, de újabb csalódás érte, a Nemzeti Színház nem újította meg szerződését. így a Magyar Színházban, majd a Művész Színházban lépett fel, de mindig várta a Nemzeti Színház jelentkezését. Ez azonban késett. Ezért ismét vándorbotot vett a kezébe és Amerikába utazott, ahol azonban csak magyar társulatokkal tudott fellépni, amire számított, a nagy filmsiker, elkerülte. Éveken át járta az amerikai magyar kolóniákat és tehetségéhez nem méltó partnerekkel és szerepekben lépett fel. Erről így nyilatkozott. Egyszer legyütt sétált 7Alahy Lajossal. aki így szólt hozzá: ..Az író és a színész sánta kutya lesz, ha elveszti anya nyelvét.” Egy komoly sikere volt New Yorkban, Bárdos Arthur rendezésében eljátszotta a Liliomot. 1957 novemberében visszatért Budapestre, de már betegen, megtörtén. Még fellépett. néhányszor a Jókai és a Petőfi Színházban, de a taps már a régi Jávornak szólt. Kétszer is megoperálták és betegágyánál kereste fe! a Művelődésügyi Minisztérium két képviselője, elhozva a Nemzeti Színház új szerződését. És betegágyánál kereste fel egykori üldözője, Kiss Ferenc, hogy megfkövesse a művészt. 1959. augusztus 14-én halt meg és így lett vége a Jávor-legendának. amelyet a fasizmus szakított meg-_________Zsadányi Oszkár Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE. Egy évi előfizetés $7.50 diját □ csekkben mellékelem □ kérem számlázni Név............................................... Cím A másik sorozat írója dr. Hacker Iván, ausztriai kitűnő munkatársunk, akinek a FIGYELŐ által közlendő írása az Illustrierte Neue Welt című neves magazinban jelent meg folytatólagosan ERLEBTE ANEKDOTEN (Átélt anekdoták) címen. Ennek magyar fordítását fogjuk három egymást követő számban közölni. Meggyőződésünk, hogy olvasóközönségünk mindkét írás-sorozatot nagy megelégedéssel fogja fogadni. SZERES SZISmZION A TELAVIVI MQH-BAN A HOH országos központja eredeti és figyelemreméltó rendezvénnyel kapcsolódott be Izrael 30. évi jubileumi ünnepséeibe. A héten szimpozfont ren deztek a telavivi kultúrteremben azzal a céllal, hogy emlékezzenek azokra akik 1939— 1945 között Magyarországon résztvettek a cionista cháluci és men*őmunkában. Az előadói emelvényen ott ii’tek mindazok, akiknek valamilyen személyes özük volt az európai zsidóság lecuro. ohl) mentőakciójához és jc'enlétiikkel esycgy mozgalom vagy meníőrsonort min-ten tan. iát. íigv az élőket, mint a hősi ha'ottakat — kénviselték.' Tona Rn/.'n IMáágán kibue), aki mint ejtőernyős ugrott le Európában, az ereo.liszráeli j!shv háborús készüíődésró-ő*, va lamint az eurónai zsidók m-gmen«ésére induló eitőemrős ala k”l"*ok megszorveréséről he-SZS't VÖ7ÖS pmÜS.Irftf el fu»4„q szenesről és az ('<*”)ernvK-;u< jugoszláviai tevékeny, secern) is. Chermes - Kaszás Cháüoi (Kfá- ri'iiclson kibue) hete ge miatt mapno-szalapot küldött. amelyen ewszerfi és mégis megrázó szavakkal ecsetelte a S-r'ovál iában föMreszállt erecjiszráeli eitöernyő'ök fegyveres küzdelmét és hősi halálát fC*»ermes volt az egvct'en. -’bbő' a csoportból, akinek sikerült m»pmenekü'n!e). Kádári Cvi professzor, a Bár- Ilán Egyetem tanára és Ráfi Ben-Sálom (Háogén kibue), a Magyarországon, főleg Buda-pesten folyó cionista mentőmunkáról beszélt. A két előadó egyöntetűen hangsúlyozta, hogy a vészterhes napokban a c'onrsta szervezetek félretették minden idco!óg!ai vitát és együt tes erővel igyekeztek menteni a menthetőt. Dr. Áser Kohén (Hászolel'im kibue), a haifai egyetem előadója, aki a vészkorszak-kutatás keretében a magyarországi cionista ellenállási mozgalmak tevékenységével és a mentőmunka történelmi kiértékelésével foglalkozik, azt fejtegette, hogy úg ya zsidó nép, mint a történelemkutatás szempontjából, az életmentési munka az európai zsidó ellenállási mozgalom gerincét, sőt koronáját ké« pezi. Megnyitót dr. Spiegel Jehuda, a HOH országos elnöke mondott, a szimpóziumot Grünwald C. (Jeruzsálem) vezette le. HIRDESSEN LAPUNKBAN!
