Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)
1907-06-15 / 11. szám
2. ÉV. NAGYBÁNYA, 1907. JUNIUS 15. 11. SZÁM. NEMZETI NÉPMŰVELÉS TAN- ÉS NEVELÉSÜGYI SZAKLAP Megjelenik minden hó 15-én és 30-án. ELŐFIZETÉSI DÍJAK, melyek a lap kiadójának: KOVÁCS GYULA, könyv- és pa- pirkereskedő czímére, Nagybányára küldendők: Egy évre . . . 6 K. Fél évre . . . 3 K. FELELŐS SZERKESZTŐ PÁLINKÁS BÉLA. FŐMUNKATÁRS : VERNER JENŐ Minden, a lap szellemi részét illető közlemények a felelős szerkesztő nevére Fiume, belvárosi áll. isk. (Via deli’ Ospedale) küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Korrupt elemek:. A muraközi tanítók. A „Népnevelő“ május 19-iki számában egy bujkáló czikkiró éretlen kirohanást intézett Muraköz tanítói ellen. Azzal vádolja meg az a bizonyos úr Muraköz érdemes tanítóit, hogy azok az emberek a világon egyebet sem tesznek csak tanítanak. És nevelni? kérem, azok a buta muraközi tanítók ehhez egyáltalán nem értenek, még csak annyit sem, mint a hajdú a harangöntéshez! Méltóztas- sanak, kérem, jól megérteni: két egész megyében nincs egyetlen tanító, aki a neveléshez értene. Hát akkor mi az ördöghöz értenek s mi az istennyilát csinálnak azok az emberek ?! Az a bujdosó czikk- író úr szépen, érthetően és világosan megfelel erre a kérdésre. Azt mondja ugyanis, hogy „lelki- ismeretesen állíthatom, hogy az állami és községi iskolatanítók itt Muraközben tönkre teszik ezen áldott jó népet.“ Hát ilyen hallatlan vakmerőséget Európa még nem pipált! Tisztelt bujdosó (vagy ha úgy tetszik- Bujdosó) Ur! Ön lelkiismeretesen meri állítani azt, hogy Muraköz tanítói tönkre teszik Muraköz népét. Mondja csak, tisztelt úr, meggondolta Ön azt, amit leírt?! Vannak Önnek pozitív bizonyítékai arra, hogy Muraközben egyetlenegy tanító sem akad, aki az Ön súlyos vádja alól fölmenthető volna?! Mert Ön, tisztelt úr, egyetemlegesen szólott és ítélte el Muraköz tanítóit Vannak Önnek, tisztelt úr, pozitív bizonyítékai arra, hogy Muraköz tanítói tönkre teszik a népet?! Ha igen, tessék velük előrukkolni, konkrét vádakat előterjeszteni és ezeket egytől-egyig bizonyítani, nem pedig a névtelenség lepedőjébe bújni s hátulról támadni egy nagy és mindenképpen tiszteletreméltó testületet, mint Múraköz tanítósága! Ez nem férfiúhoz illő s nem korrekt eljárás! Aljas boszúnak megjárja, de az ilyenről meg tudjuk alkotni magunknak a véleményt. Nem tudjuk, hogy Ön tisztelt úr, miféle mesterembernek vallja magát: pedagogusnak-e avagy czipészmesternek, de konstatálnunk kell, hogy ön végtelenül messze jár a muraközi tanítók mögött! Ön érteni akart ahhoz, hogy miképp teljesítik a muraközi tanítók a maguk dolgait. Ha pedig ön, tisztelt úr, éppen Muraközben, tehát a helyszínen szedte magába azokat az „aspirációkat“, amelyek önt igazságtalanul dühös kirohanásra ösztönözték, akkor ön, tisztelt úr, kétszeresen megérdemli, hogy Muraköz tanítósága a legközönségesebb megvetés tárgyává tegye önt! Ha ön, tisztelt úr, valóban figyelemmel kisérte Muraköz tanítóságának évtizedeken át folyó munkásságát, akkor önnek meg kellett volna arról győződnie, hogy fehér holló számba mennek azok a tanítók, akik nemzetiségi vidékeken oly fényes sikereket tudnak felmutatni, mint a muraközi „korrupt elemek.“ Hogy csak egy példát említsünk, ott van Csáktornya, Muraköz főhelye. Ez a város, kérem. 30 évvel ezelőtt tiszta horvát volt s ma nem találni benne egyetlen egy lelket sem, aki nem beszélne magyarul. Csáktornya egész vidéke a legradikálisabb horvát volt s ma csaknem minden horvát paraszt tud magyarul. Mit gondol, tisztelt úr, hogy ezt ön csinálta meg így, vagy pedig azok a „korrupt elemek“ ? Legyen ön, tisztelt úr, egészen nyugodt afelől, hogy Muraköz tanítói miképp szolgálják a magyar állami eszmét s exponált helyükön teljesített súlyosan fáradságos missziójukat miképp látják el! Minden esetre és minden tekintetben több és nagyobb szolgálatokat tesznek nemcsak a nemzetnek és hazának, hanem éppen magának Muraköznek is, mint ön, tisztelt úr! Mert ön azt hiába igyekszik nekünk magyarázni, hogy önt akár hazaf as, vagy mi más szempontok vezették kirohanásában és hogy talán ez által szolgálatot kívánt nem tudom minek, kinek tenni, mert éppen az ellenkezőjét cselekedte vele. Aki úgy merészel írni, mint ön, az csak szakadást óhajt elérni s ha éppen volnának Muraközben oly állapotok, amelyek éppenséggel nincsenek s ne is legyenek, akkor az ön sulyokvetése egyszerű olajul szolgálhatott volna!
