Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

5. „A VÁDAT MEGÉRTETTEM, HATÁROZOTTAN TAGADOM” - V. I. A forradalmak időszaka - V.l.c A proletárdiktatúra napjai

szehívásához „engedély nem szükséges, de ajánlatos”. A teológiák - „ha lesznek még jelentkezők és lesz rá pénze a gyülekezeteknek” - bérelt helyiségekben működhetnek.

Debrecenben is számoltak azzal, hogy a proletárdiktatúrával e feltételek közepette hosszabb távon együtt kell élni. Ezt a nyilatkozatok mellett jól mutatja, hogy április 11-én Baltazár Dezső, Szentpéteri Kun Béla és Lencz Géza informális megbeszélést tartottak arról, hogy a tárgyi és pénzügyi feltételek teljes hiányában hogyan tudnák szavatolni a lelkészképzés folytonosságát. Terveik szerint az oktatás helyszínéül a püspöki lakás szobái szolgáltak volna, az oktatásra vállalkozók - pl. Szentpéteri Kun Béla - fizetés nélkül is vállalták feladataik ellátását.423

1919 nagyhetének eseményei azonban teljesen új helyzetet teremtettek. A román hadsereg Erdély és a Partium elfoglalása után a kommunizmus elleni küzdelem ürügyével tovább nyomult a Tiszántúl felé. Április 16-án nagy erejű támadást indítottak a Szatmárnémeti-Nagykároly-Bo- rosjenő-Békésgyula vonalában húzódó frontvonalon. Kratohvil tábornok, a Székely Hadosztály parancsnoka a bolsevik hatalom ellenében összejátszott a támadókkal és - a románok gyors sikerét garantálva - csapatainak visszavonulást rendelt el. Ennek hatására Debrecenben is felélénkültek az ellenforradalmi tendenciák. Rostás István, Tonheisser Elemér, Nevelits Kálmán vezetésével a régi csendőri és rendőri erők megtagadták a frontra vonulás parancsát. Erre Czmór Béla, a városparancsnokság politikai biztosának felkérésére a Leo Rothziegel által vezetett Nemzetközi Vörös Ezred katonái az állomásról bevonultak a városba és a Piac utcán összecsaptak a rendőrökkel.

A jelentős túlerőben lévő bécsi vörösgárdisták győztek, ami után egész éjszaka, sőt másnap is folytatódó rendteremtő akció indult. Ennek során a módosabb polgári lakosság ellen számos atrocitás történt, letartóztatásokat hajtottak végre.424 Az ekkor többnyire teljesen vétlenül letartóztatott 84 befolyásos debreceni polgárt, köztük az idős Márk Endre polgármestert is túszként Budapestre szállították. A város lakosságának későbbi an- tikommunista magatartását, viszonyulását ezek az események meghatározták.

Az utcai harcok kitörésekor a püspök éppen a Kossuth utcai templomban tartott istentiszteletet. Majd, korábbi terveik szerint, családjával

423 Baltazár Dezső, 1920/1. 9.

424 Baltazár Dezső, 1920/1.11-12.

176