Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/A) A fejedelmi mecenatúra

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja

I/A) A FEJEDELMI MECENATÚRA

„Talán Erdély egyetlen fejedelme sem nyújtott a református egyházi értelmiségnek olyan bőséges anyagi és erkölcsi támaszt, mint Apafi Mihály” — hangzik R. Várkonyi Ágnes értékelése az Erdély történetében.27 A kiváló történész elemzését megelőzően ugyanakkor Erdély leghosszabb ideig uralkodó vezető emberéhez nem kötődtek pozitív értékek, köszönhetően a kortárs Cserei Mihály dehonesztáló beállításának, melyet az olvasóközönség jórészt Jókai Mór ‘50-es évekbeli történelmi regényei (Törökvilág Magyar- országon, Janicsárok végnapjai) alapján ismerhetett meg. Az Apafi halála (1690) utáni hirtelen politikai átmenet (török függésből Habsburg „oltalom” alá) a megelőző korszakot is negatív paraméterekkel látta el: az értékvesztettség, a lehanyatlás, a bukás, a lezüllés elnevezésekkel illették a kortársak, majd a későbbi történészek is az 1657 utáni félévszázad történetét, a Habsburg-függés előtörténeteként olvasva Apafi fejedelemségét. A mi elemzésünk ebből indul ki, de az évek távlatában visszaemlékező író világának antropológiai, történeti vetületével nem foglalkozunk,28 kizárólag az utolsó erdélyi fejedelemről kialakított egyik ábrázolást szembesítjük

27 R. VÁRKONYI 1988, 925. — Egyértelmű, hogy a tényleges vezetés az erőskezű kancellár, Teleki Mihály kezében volt (Ld. TRÓCSÁNYI ZS. 1972), de most azért Apafi mecenatúrájával jellemezzük a kort, mivel az ő szerepe meghatározó volt az egyházi kultúrpolitikában, és ezt a jogot magának vindikálta.

28 Cserei korhű feljegyzése Apafi haláláról ekként szól: „[1690] 14 Aprilis Ebedkor betegedett meg az Erdélyi Méltóságos fejedelem, 15 Aprilis dél után két órakor hal meg, 16. Tették Koporsóba” (TÓTH ZS. 2006b, 417.). Ez a leírás más műfajban és megközelítéssel született, ennek módszertani szempontjaihoz ld. Tóth Zsombor egész tanulmányát.

2. Apafi fejedelem képe (1683)

22