Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-08-28 / 96. szám
— 384 — ra vinniA táviró hivatalnok csak a „disznókként" szónak kihagyásával, küldte el a táviratot, mire aztán a hadi kabinet főnöke válaszolt: „Rögtön tenni parancs szerint!" Most a három honvéd — gyerekekkel megáldott családapa valamennyi — saját költségén utazott Torgauba, hol rögtön elfogták s szigorúan fogják őket megbüntetni. Hajfestő 7Í11&H1. E hónap 5-dikén, megsimitott a villám Wolle községben a Weser mellett egy fiút, ki a zivatar elől egy ház kapujába menekült. A gyermek eszméletlenül rogyott össze, de csakhamar fölocsudott és hazaszaladt. Sérülést nem szenvedett, de haja aranysárgává változott a feje tetején. MoBták, dörzsölték a megsárgult helyet, de még csak meg sem halványult a színe. Olyanoknál, kiket megölt közvetlen a villámcsapás, még sohasem tapasztalták a festőanyagnak ilyen elváltozását. A nihilisták elnevezése nem újabb keletű, hanem már tizenöt százados, már 382-ben mondja ugyanis Szt. Ágoston hippói püspök (Hippo ma Bona Algériában): Nihilisti appelantur, quia nihil credunt et nihil docent. (Nihilistáknak neveztetnek, mert mit sem hisznek s mit sem tanitanak.) Tehát már akkor is voltak nihilisták; egész társaságot alkottak B egyetlen czéljuk volt minden létező lerombolása vagy tagadása, csak — dynamitjük nem volt. A khinai császárné. A franczia és khinai háború kezdetén a világ figyelme ismét a mennyei birodalomra fordul; nem érdektelen tehát egyet- mást elmondani Tzu-Ann khinai császárnéról. A császárné nem tatár származású — mint némelyek állították — hanem khinai hölgy. Atyja a Hau-Sin kollégium tagja volt, (tudományos akadémia) a mely tudvalevőleg a King-Pao („Pekingi hírlap") szerkesztésével is meg van bízva. Férje a császár 18Gl-ben Mandsurában halt meg, a hová akkor menekült, midőn az egyesült franczia-angol hadseregek Pekinget bevették. A gyászbirt, a „Pekingi Hírlap* a következőleg közölte (megjegyzendő, hogy a császárné sajátkezüleg irta alá): „Tzu-Ann császárné hű alattvalóival tudatja, hogy Hien-Fong császár többé nem időzik oldala mellett. 11 nap előtt a nagy sárkány jött le érte és ezen az egekbe lovagolt, a hol nagy ősei között foglalt helyet. Elutazása előtt a birodalom pecsétjét első nejének Tzu-Annak adta át, s a birodalom kormányzásával őt bízta meg." A császárné könyv nélkül tudja Kon- fucius könyveit, s teljes leikéből gyűlöli az európai czivilizácziót. Midőn fia Trugtzi császár 1874-ben himlőben betegen feküdt, az orosz követ egy orvost akart rendelkezésére bocsátani; a császárné a helyett Famien isten arczképét állíttatta a fia szobájába, a ki a gyógyászat istene Khinában. Ixodalom. Iskolai tankönyv Tókai Mórtól. Jókai Mór megírta a magyar nemzet történetét egy népiskolai használatra szánt kézi könyvecskében, mely most jelent meg. A képekkel díszített könyvhöz, a szerző közvetlen előszót irt: „A történetírás az élet tanítója, s Magyarország története a magyar ember legjobb oktatója. Szükséges mindenkinek megismerni nemzete történetét, mert ebből tanulja meg hazáját okosan szeretni. S a hogy mi tartjuk meg a hazát, a haza úgy tart meg minket. Magyarország történetéből tanulja meg mindenki már gyermekkorában, mennyi viszontagságokon ment keresztül nemzetünk, hányszor elbukott és Isten hányszor felemelte újra ? Lelkesüljenek már a gyermekek őseink dicső példáján, hogy követhessék őket nagy erényeikben; ellenben tanulják meg a bölcs óva- kodást azokból a nagy veszedelmekből, a mikbe nemzetünk gyakran bele esett. Ez a könyvecske a népiskolák számára van irva. Egyszerű a nyel- ve, hogy a gyermeki ősz gyorsan felfoghassa s el ne felejtse soha, a mit belőle megtanult: a hazaszeretetei. Isten nevelje minden jóra a mi gyermekeinket. — Budapesten, 1883. augusztus 1-én. J ó- k ai Mór.“ Ráth Mór budapesti ismert könyvkiadónál legújabban a következő munkák jelentek meg: Arany János összes munkáinak 22-ik füzete, mely a „Bánk-bán tanulmányok" folytatását, s az „írói arczképek* egy nebányát tartalmazza. Egy füzet ára 60 kr. Br. E ö t v ö s J ó z s e f összes munkáinak C-ik füzete, mely a nagy iró „Magyarország 1514-ben" czimü müvének folytatását tartalmazza. Scott Valter: „A lammermoori menyasszony“ czimü regényének negyedik és befejező füzete. Igen helyes gondolat ezt a kitűnő regényírót a magyar közönségnek újra bemutatni. Scott a történeti regény terén páratlanul áll, a fentnevezett regény pedig a legjobbak közé tartozik. Az egész regény ára 1 frt 60 kr. Az „Ország-Világ" 17-ik füzetének tartalma: Teleki Sándor, arczképpel Szabó Endrétől. A magyar czimer, költemény Dalmady Győzőtől. Az ős oszlop, költemény Hiadortól. A havasok királynője, történeti regény P. Szathmári Károly tói. A magyar kir. államvasutak központi személy-pályaudvara képpel, Egyenesy Gézától. Gr. Széchenyi István három szerelme; Latkóczy Mibálytól. Mercedes; spanyol történeti beszóly, Boréi D’Hauterivetől. Az ócsai templom; Szabó Gézától. A „hamelni patkányfogó“ emlékünnepe, (képpel). A hót története, Camilie d’Epernaytól. Lakodalom előtt (képpel). Hozzá . . . költemény, Tóthváradytól. Levin Jakab (1828— 1884.) arczképpel, irta Toldy László. A gyónás, költemény Kenézi Csatártól. Utóhang az irók és művészek kirándulásához, Degré Alajostól. Asszonyok vigyázatok! beszélyke Tábori Róberttól. Akácz- virágok; rajz, Paál Árpádtól. Bécsi tárcza: Egy varróleány története, Kaposi Bélától. Utolsó merengés, költemény Rónaszéki Gusztávtól. Szerencsétlen furulyások (képpel). A hét története, Adorján Sándortól. Irodalom. Színház. Művészet. Hölgyek naplója. „Vezérfonal a kincstári postahivatalok pénztári kezelésére vonatkozólag" • A hivatalos adatok alapján összeállította Deák Imre kir. postatiszt. Ez a czime azon csinos kiállítású szakmunkának, mely Bernstein Márk kiadásában S.-Szentgyörgyön megjelent. A mű valóban szükséget és hézagot pótol s mint ilyen, minden postatiszt és postamester részére igen nagy előnynyel bir. Táblázatokban adja legkönnyebb áttekintését a postai pénzek kezelésének, a mi az illető hivatalnoknak nagy könnyebbségére leend. A müvet különben maga az igazgatóság is ajánlotta és igy fölösleges azt nekünk még jobban ajánlani. Ara 50 kr. Egy nyomtatvány terjesztésének eltiltása. A bécsi törvényszék, mint sajtóbiróság, elismerte, hogy a következő czimü nyomtatvány: „A tisza-eszlári eset. Irta Ónody Géza országgyűlési képviselő, az országgyűlési antiszemita párt tagja. Bevezetése Maj- láth Kálmán gróftól. Budapest, 1884.“ ■— vét a közcsend és rend ellen s kimondotta a nyomtatvány tovaterjesztésének eltiltását. A szerkesztő postája. P., Ossrnátfalu. Elkeseredése jogos, azt elismerjük és az illető tisztviselő megérdemelné, hogy a közönségnek bemutassuk. De minthogy czikke biztosan félreértésekre adna alkalmat, mert a kívánt jegyzet odacsatolása teljesen lehetetlen, sajnálatunkra mellőznünk kell azt. Különben az illető ellen több adat áll már rendelkezésünkre. A másikat köszönjük és keressen fel gyakrabban. P. &y., Pllrkerecz. A nyilvános nyugtázás jövő számunkban lesz közölve; eddig tárgyhalmaz miatt a legjobb akarat mellett sem tudtuk sorát keríteni. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1884. aug. 27-én. Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . 118.50 Magyar keleti vasúti államkötvény, ül. kibocsátás . 101.76 Magyar földtehermentesitési kötvény .....................100.50 Magyar földteherment. kötvény záradékkal . . . 100.50 Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . 100.50 Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . 100.— Erdélyi földtehermentesitési kötvény ....................101.— Horvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . . 100.— Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény .....................98.50 Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön.....................114.50 Tisza-szabályozási és szegedi sorsjegy ...............115.75 Osztrák járadék papírban.....................................80.— Osztrák járadék ezüstben ..................................... , 81.10 Osztrák járadék aranyban ....................................103.50 1860-iki osztrák államsorsjegyek .........................135.— Osztrák-magyar bankrészvény............................. 855.— Magyar hitelbank-részvény................................. 295.25 Osztrák hitelintézet-részvény............................. 296.40 Ezüst...................................................................... . —.— Cs. és kir. arany.................................................. 5.74 20 frankos arany (Napoleond’or) ...................... . 9.64 Német birodalmi márka . . , ...................... . 59.50 London ............................... 121.55 Felelős szerkesztő: Szterényi József. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk. Piaczi árak Sepsi-Szentgyörgyön, 1884. H © K «+ 0' H H1 «+ © H Ej t? Buza Rozs Árpa Zab legszebb közepes vegyes . legszebb közepes legszebb közepes , legszebb közepes Törökbuza . Kása . - Borsó . - Lencse . • Fuszulyka Lenmag . . Burgonya íMarhahús Disznóhus ) Juhhus I Faggyú (friss) augusztus 25-én. ” " . . 6.— .... 5.40 . . ! . 3.— 2.80 . . . . 1.70 . . . ’. 4.70 . . . . 9.— 6.— . —.50 .80 . —.40 . —.48 . —.33 361. 8zv. szám. 1884. ^ Árlejtési hirdetmény. A sepsi-szentgyörgyi magyar kir. álladalmi méntelep homo r ódi (Kőhalom mellett), sepsiszentgyörgyi és deési osztályainak az 1884. év november hó 1-jétől az 1885. év október hó végéig terjedő időre szükségeltető élelmezési czikkek biztosítása czéljából, a Sepsi-Szentgyörgyön folyó évi aug. hó 20-án kelt és kibocsátott hirdetmény nyel közzétett alhaszonbérlői feltételek alapján k e- nyér, zab, széna, alom-és ágyszalma, kemény tűzifa és petroleum szállítása iránt Sepsi-Szentgyörgyön a méntelep számvevőségi irodájában folyó évi szeptember hó 22-én délelőtti 10 órakor írásbeli ajánlatok tárgyalása fog megtartatni. A szállítási szerződések, illetve feltételek, helyben a parancsnokságnál megtekinthetők, vagy innen kikérhetők. Magyar aranyjáradék 6°/0.......................................... 121.75 Magyar aranyjáradék 4°/0.................................................91.20 Magyar papirjáradék 5°/0 ............................................ 87 8ü Magyar vasúti kölcsön.....................................................141.75 Magyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás , 96.— Sepsi-Szentgyörgy, 1884. aug. 20. A ni. kir. állami méntelep 3—3 parancsnokságától. Előfizetési árak a „Festi üirlap“-ra. Egész évre . 14 frt — kr. Félévre . . • 7 » - n Negyedévre . 3 „ 50 „ Egy hóra . .- 1.20, Egyes szám ára helyben 4 kr. Vidékre 5 kr. Pesti Hírlap a legolcsóbb, legjobb és legelterjedtebb magyar POLITIKAI NAPILAP. Megjelenik mindennap az ünnep- és vasárnapokat követő napokon is, 2—2‘/a íven. 3—12 Nyomatott Bernstein Márknál Sepsi-Szentgyörgyön.
