Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-10-02 / 110. szám

- 437 Az osztrák alkotmány az 1867-ki Lat alaptör­vényen sarkallik. Az osztrák főrendiházban üléssel bírnak: a főherczegek nagykorúságuk évétől kezdve, mint örökös tagok, a főúri családok legidősbbjei, ha nagy földterületekkel birnak s ha az örökös méltóság a császár által nekik adományoztatott, az egyházi méltóságok közül az érsekek és püspökök, ha herczegi czimmel birnak, a császár által élet- hossziglanra kinevezett tagok, rang, születés s va­gyonra való tekintet nélkül, az államnak, egyház­nak, a tudománynak és művészetnek tett rendkí­vüli szolgálataik elismeréséül. A főrendiház tagjai­nak száma korlátlan, az elnököt és alelnököt a csá­szár nevezi ki. Hollandiában a felsőház tagjai választatnak a ke­rületek hollandi születésű, politikai és polgári jogok­kal biró választói által, számuk a lakosság száma után irányul, minden 45,000 ezer lőlekre esik egy főrendi tag. Hogy valaki Hollandia főrendiházának tagja le­hessen, elég a holland születés, a polgári és po­litikai jogok teljes birtoka és legalább 30 éves kor. A főrendiház tagjai 4 évre választatnak, fele minden 2 évben kilép, a kilépett tagok azonban újra választhatók. A főrendi méltóság elfogadása előtt a főrendi­ház tagjai kötelesek a következő esküt letenni : „Esküszöm a mindenható Istenre, hogy az alkot­mányt meg fogom tartani.“ Mielőtt az eskü letéte­léhez bocsáttatnak, kötelesek még egy esküt le­tenni, mely következőképen hangzik: „Esküszöm, hogy a főrendiház tagságáért nem adtam és nem Ígértem semmit, nem fogok adni és nem fogok ígérni semmit, sem közvetve, sem közvetlenül, hogy nem adok s nem ajánlok senkinek sem működésem körén belül se kívül semmiféle nevezetű ajándékot, esküszöm, hogy soha senkitől se közvetve, se köz­vetlenül nem fogadok el ajándékot, hogy valamit tegyek, vagy valamit abban hagyjak.“ Ez eskük a király kezébe, vagy pedig e czélból a király által kiküldött főrendiház elnökének ke­zébe tétetnek le. A főrendiház elnöke a képviselőház által aján­lott három tag közül a király által neveztetik ki. A felsőház tagjai évenkint 2000 frtnyi össze­get húznak az állam pénztárából, de a háztól egy évig távol maradt tag elveszti e kedvez­ményt. Európában nincs állam, melynek alkotmánya 51 év óta oly keveset változott volna, mint Belgiumé. Az 1830-iki belga forradalom után, november 10- dikóre összehívott nemzeti kongresszus kimondta Belgium függetlenségét s mielőtt még a hatalmak azt elismerték volna, brüsszeli ideiglenes kormány egy 12 tagból álló bizottságot nevezett ki, melynek feladatává tétetett az uj belga alkotmány javasla­tát előterjeszteni. E bizottság 11 szavazattal egy ellen az alkotmányos monarchia mellett határozott, melyet a nemzeti kongresszus a két táblás rend­szerrel el is fogadott. A belga szenátus tagjai a tartományok képviselő választásra feljogosított lakossága által választatnak, tagjainak összege a képviselőház tagjainak felével egyenlő, a képviselők száma mindig a lakosság nagysága szeuint irányul, minden 40,000 lólekre esik egy képviselő. A szenátorok nyolcz évre választatnak, és min­den négy óv után a fele kilép, a szenátus felosz­vett erőt rajtam, nem éreztem magam jól, ha a gyermeket láttam. Mindig haragudtam, ha észre­vettem, hogy reám néz s pedig nem gyermeki bá- mészkodással. hanem egy nemével a megvetésnek, melyet anyjánál sokszor tapasztaltam. Sohasem vol­tam képes ezen gyeimet jól szemügyre venni. Félt tőlem s ösztönszerüleg került. Ha magunkra voltunk, mindég az ajtó felé állott s még onnan is rám függesztő fényes szemeit. Néha rajta kaptam magam a gondolaton, hogy mily jó lenne nekünk az ő öröksége s néha szeret­tem volua, ha nem élne, de nem hiszem, hogy ha­lálát terveztem volna. E gondolat csak lassan ért meg bennem. Először homályos alakban nagy tá­volról mutatkozott, azután mindinkább közeledett s mindinkább veszített borzalmasságából. A mig ez bensőmben történt, nem tűrhettem, ha a gyermek észrevette, hogy rá néztem. Olykor le- lopózkodtam a lépcsőn s néztem, mikor aludt; más­kor a kertbe mentem, szemben azzal az ablakkal, a hol leczkéjet tanulta és a mint alacsony szókén nőm mellett ült, egy fa mögül órákig elnézhettem volna; de minden levélzörgésre fölrezzentem, mint valami nyomorult bünterhelt s csendesen visszavo­nultam, hogy nézzem és ismét megrettenjek. Falusi lakunkhoz közel egy mély viz terült el, melynek moraját széllel hallani is lehetett. Napokat töltöttem ott és késemmel egy tökéletlen kis csó­nakot faragtam, s mikor elkészült, a gyermek szo­kott séta-utján elejtém. Azután egy rejtekhelyre vonultam. Csakhamar észrevettem, hogy lopózva a viz felé tartott a játéktárgygyal. Két napig aztán nem jött. (Vége következik.) latása esetében a régi szenátorok mandátuma meg­szűnik s uj választás iratík ki. Hogy valaki belga szenátor lehessen, ( köteles kimutatni, hogy belga születésű polgári és politikai joggal bir, Belgium­ban lakik, 40 éves és hogy legalább is 1000 frt egyenes adót fizet. A szenátorok fizetést nem húznak; a trónörökös, ha a 18 évet elérte, születésénél fogva szenátor, de szavazattal csak 25 éves korában bit. A szenátus csak akkor tarthat üléseket, ha a képviselőház össze van hiva, a más időben tartott ülések határozatai érvénytelenek. (Vége következik.) A szász egyetem közgyűlése. Nagy-Szeben, szept. 27. A folyó hó 23-án tartott ülésről szerkesztett jegyzőkönyv olvasása és hitelesítése után dr. Pacur István némi megjegyzéseket tesz az időközre nézve, mely az ülésekre meghívás és az ülés megnyitása között telik és mely rendesen igen rövid arra, hogy a követek a napirendre kitűzött fontosabb tárgyak­kal kellelőg alaposan foglalkozhassanak. Elnök kielégítő felvilágosítására a közgyűlés na­pirendre tér. Dörr Samu, mint a pénzügyi bizottság előadója indítványára egyetemi adósoktól megvásárolt birto­kok örökáron eladását, úgyszintén több behajtha­tatlan tartozás törlését a közgyűlés helybenhagyja. A mennyiben az egyetemi pénztár pedig egyik telekkönyvileg biztosított követelése érvényesítésénél Krasznay Béla volt szászsebesi kir. járásbirósági telekkönyvi tiszt vétsége miatt 25 frt 81 és fél krig károsodott, a közgyűlés elhatározza, hogy a szükséges lépések nevezett tisztnek fegyelmi eljárás alá vonatása végett foganatositandók legyenek. Ez alkalommal Zay Adolf kereken kijelenté, hogy ő a magyar igazságszolgáltatásba semmi bizalmat nem helyez, mert a m. kir. Curia oly tisztviselőt is (Her­bert Lajos volt ujegyházi királybírót, jelenleg sze- benmegyei árvaszőki elnököt) mentett föl az egye­temnek fizetendő kártérítéstől, ki saját nejével te­lekkönyvi bizonyítványt irt volna alá, melyről ké sőbb kisült, hogy a valóságnak nem felel meg. — Arra később, mikor Zay már nem volt a teremben kijelentő, hogy ha ő a kérdéses ügyben biráskod nók, ő sem ítélne máskép, mint a hogy a Curia Ítélt. Dr. Wolf indítványára a közgyűlés Bruckner Vilmos egyetemi ügyvéd 1883. évi űgykimutatását kielégítő tudásul veszi. Az egyetemi központi hivatal jelentését a folyó évben kötött jelzálog-kölcsön-üzletekről Zay indítvá­nyára közgyűlés tudomásul veszi. Négy pályázó közül a közgyűlés az idei 200 frt­nyi utazási ösztöndíjat Schuschnig József n.-szebeni kőműves segédnek ítéli oda. Bömches indítványára a közgyűlés Gebauer Her- min erdőmester-árvának két évre megszavazza a nevelési pótlék élvezetét. Rövid szünet után elnök meguyítá a szász hét bírák ez idei közgyűlése első ülését. Bömches előadja a ra. kir. minisztérium rende­letét, mely a hótbirák erdőségei fájának elárusitása tárgyában kötendő szerződés fölterjesztését meg­hagyja. Miheztartás végett tudásul szolgál. Ezután egyesek s községek kérvényeivel bajlódnak. Dörr előadja a központi hivatal jelentését Banea Simion eztgendáli lakos fekvősége örök áron eladá­sáról és Eifert János ujegyházi adós után fenrna- radt 153 frt. 67 és fél krnyi fölhaj thatatlan tarto­zása törléséről. A közgyűlés jóváhagyja, továbbá elhatározzza Bömches indítványára az egyetemi er- dőmester egyenruhájának megváltoztatását az 1879 évi 31. t.-cz. értelmében. Talm&C3 község kérését a megvásárolt uradalmi udvarért járó összegmaradők után járó kamat el­engedése iránt a közgyűlés, tekintettel a hétbirák pénztárának állapotára, nem teljesíti, ellenben a hótbirák ügyvéde 1883. évi ügyviteli jelentését Arzt indítványára kielégítő tudomásul veszi. Jövő ülés október 3-án. lerában meghalt. Umberto király Pordenoneban á trieszti olasz jótékony egylet küldöttségét fogadta. Róma, szept. 29. Genuában négyszáz önkénytos dezinficziálja az utc/.ákat, házakat s az utakat. Ná­polyi önkénytesek is ajánlkoztak. A város hangu­lata még nyugodt, sőt tegnapelőtt este nagy számú fiatal ember tréfás tüntetést rendezett a baczillu- Rok ellen. Velenczében tegnapelőtt történt az első kolera-halálozás. Rómában tegnapelőtt este a tras- teverei hcrsaglieri-laktanyáhan gyanús betegülési eset merült fel. Genua, szept. 29. Tegnap éjféltől ma éjfélig 51 koleraeset fordult elő, a halálozások száma pe­dig 35 volt. A ragály rohamosan terjed a környé­ken. A San Pier d’Arena gyártelepen 30 koleraeset fordult elő egy nap alatt, pedig a telepen mind­össze csak 900 ember lakik. A kolera. Róma, szept. 29. Parrochi bibornok, a római egyházmegye fővikánusa, tegnap este a Santa-Sabine kórházba ment, hogy a betegeket meglátogassa. A kórház igazgatója azonban a kapott utasításához képest, melytől nem szabad eltérnie, kijelenté előt­te, hogy nem bocsáthatja be a kórházba, daczára annak, hogy a bibornok közölte vele, hogy a ka­tonai kórházba bebocsátották. Nápoly, szept. 29. A városi törvényhatóság által kiadott jelentés szerint a tegnapi uap folya­mán éjfélig 180 ember betegedett meg és 53 halt el kolerában. Trieszt, szept. 29. Velenczében egy vasúti tisztviselő kolerában meghalt. A San-Geremia kül­városban, az indóház közelében, Velenczében már jelzett gyanús halálesetről az orvosok nagyon el­térő véleményt adtak. Muni veleuczei prefet több orvos kíséretében Pelestnnába ment, hol egy Gor- conekől, Rovigo-tartományából érkezett munkás ko­VEGYES HÍREK. 0 felsége a király a trónbeszód felolvasásakor szemüveget használt. A mint ugyanis a király a trónra leült s kalpagját föltette, egyszersmind „zwickert“ vett elő, azt orrára illesztő s azon át olvasta a trónbeszédet. Amint az olvasást befejezte, levette a csiptetőt, meghajtá magát s a képviselők és főrendek zajos éljenei között hagyta el a ter­met. Még megjegyezzük, hogy ő Felsége oly han­gosan olvasott, hogy a teremben mindenki megérté beszédet. József fíherczeg a honvédekrb'1. József főherczeg a pécsi honvéd csapatszemlék alkalmával többszö­rösen odanyilatkozott, hogy a honvédség képzett­sége nemcsak kielégítő, de meglepő is, s csak egy hiba mutatkozik; hogy a törzstisztektől az utolsó aranyportepéig nagy részben németül és horvátul beszélnek. A könyezo Vilmos császár. A rajnai hadgyakor­latok után a német császár igen érzékenyen búcsú­zott el katonáitól. Miután elismerését fejezte ki Loe báró tábornok s az összes tisztek előtt a csa­patok jeles kiképzéséért, kis szünetet tartott. Elko­molyodott s aztán igy szólt: „Most pedig mindnyá­juknak istenhozzádot mondok; a hadtestnél nem lógjuk többé egymást látni; de remélem, hogy önök mindnyájan oly derék férfiak maradnak, mint most, akkor is, ha én már nem leszek.“ Az öreg uralkodó szemeibe könyek lopóztak e szavaknál, s többeknek kellett félre fordulniok, hogy szemükből a könyeket kitöröljék. Halálozás- Nagy Dániel volt cs. kir. nyug. fő­hadnagy, 1848—49-ki honvéd őrnagy, később Kézdi- Vásárnely volt polgármestere, szeptember ,28-án reggel 5 órakor, életének 77-ik éve s boldog há­zasságának lő-ik évében hosszas szenvedés után végelgyengülés következtében elhalt. Áldás és béke lengjen porai felett! Elfogott sikkasztó. Nagy-Szebenben Popovics sik- hasztót, ki a plojesti vasúti pénztárt 15,000 frank­kal károsította meg és köröztetett, Hiemesch Fe- rencz, brassói városi kapitány, ki jelenleg szász egyetemi képviselő minőségben épen Szebenben idő­zött, 26-án egy vendégfogadóban fölismerte és el­fogta. Popovicsnál már csak két forintot találtak­A maros vásárhelyi Petofi-ünnep. Maros-Vásár- helyeu szeptember 28 án ment végbe a Petőfi-ein- lóktábla üunepólyes leleplezése. Az ünnepélyen igen nagy számú és díszes közönség volt jelen. A kö­zönség a Bem-szobor előtti Széchenyi-tóren gyüle­kezett. Ott voltak az ünnepély-rendező bizottság tag|ai teljes számmal, a városi hatóság tagjai, a székely egyesület és a Petőfi-siremlók-bizottság kép­viselői s végül a maros-vásárhelyi takarókpénztar küldöttsége. Az ünnepélyen képviselve volt a ma­gyar tudomáuyos akadémia és a Kisfaludy-társaság is, amaz Deák Farkas, emez Szász Béla által. A tűzoltó-egylet zenekarával és a dalegyletek s ipar­társulatok lobogóikkal jelentek meg. A Széchenyi- térről a takarékpénztári palota elé vonulván a me­net, kezdetét vette az ünnepély. A szózat elének - lése után, melyet az összes dalegyletek együttesen adtak elő, Lázár Adám hazafias beszédet tartott, mely után, a közönség éljenzése közt levonták a leplet a márvány emléktábláról. Antalfy és Szilágyi kisasszonyok az emléktáblára cser- és babérkoszo­rúkat helyeztek. Az épület első emeleti erkélyét Petőfi arczkópe díszítette, melyet nemzeti szalagok és virágguirlándok íolytak körül. A lepel lehullása után Gyulai, Kőpataki és Puskás szavalatai követ­keztek. Ezután Lénáit ünnepi beszédet tartott, me­lyet a közönség élénk tetszéssel fogadott. A Him­nusz elóneklése után az impozáns menet a tűzoltó- zenekar hangjai mellett a Bem-szoborboz tért visz- sza, hol Lázár elnök Bemet dicsitő (beszéd kísé­retében cserkoszorut helyozett a szoborra. Az ün­nepély délután 3 órától 5-ig tartott. Este 8 órakor társas vacsora volt a Transylvauiában. Szédelgés Romániában. Valami gazember — igy Írja a kolozsvári „Ellenzék“ — Romániában a ki­rályi kegyelemmel folytat visszaéléseket. Királyunk ugyanis kegyelmet adott mindazoknak, kik a kato­naság elől Romániába menekültek, ha ez évi júni­usig a konzulátusnál jelentkeznek. Az a bizonyos csaló ezeket fonta be. Elhitette velők, hogy ha neki 200—300 frankot fizetnek, ő fölmenteti őket a

Next

/
Oldalképek
Tartalom