Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-08-14 / 92. szám
— 3C8 — Közgazdaság. A termés. Ma már, abban a helyzetben vagyuuk, hogy a termés és kiviteli kilátásainkról meglehetős hű képet nyújthatunk. Mindenek előtt egy pillantást kell vetnünk a gabnaüzletro, a mint az a legutóbbi időben fejlődött. Első sorban azt találjuk, hogy Magyarország törekvései a íö'dmivelői és gazdasági termelési erő emelésére, minden irányban jelentékenyen előhaladtak. Hatalmas impulzust és emelkedést nyertek kereskedelmi viszonyaink egy jól tervezett vasúti hálózat kiegészítése által, mely hazánk legtávolabbi pontjait közvetlen összeköttetésbe hozta eladási piaczainkkal. A természetes előnyöket, melyekkel ha'almas versenytársaink felett rendelkezünk, derekasan ki kell zsákmányolnunk és itt első sorban oda kell törekednünk, hogy rendszerint jobb minőségű gabnáink- kal, mint elsők jelenjünk meg a piaczon. E tekintetben nagy jelentőséggel bir reánk nézve a nemsokára megnyitandó arlbergi vasút, összeköttetésben a bregenz-coustanzi hajózással. Várakozásteljesen pdlantunk az alpesi vasút megnyitása elé, melyhez az a remény fűződik, hogy általa visszanyerjük már birt, de időközben elveszített eladási piaczainkat. Ez uj vasúttól hatalmas impulzust várunk a fran- czia és svájczi forgalomban. Kívánatos volna azonban, hogy a többi kiviteli vasutak is megfelelőleg redukálnák tarifákat. Megvalljuk, hogy e tekintet ben is történt már sok, de nem minden. Felesleges talán újra arra hivatkoznunk, hogy erős koukurrencziával van dolgunk. Ez a kormány és vasutak igazgatóságai előtt csakúgy ismeretes, mint a termelő és kereskedő előtt. Az annyira pro duktív Oroszország és Amerika mellett, legújabban Kelet-India versenye is igen érezhetővé vált a kontinensen. Tekintve tehát azt a körülményt, hogy a világ gabnakereskedelmében uj fordulat állott be, nekünk is olcsóbb szállítási tételekre kell törekednünk. Természetes, hogy erre legalkalmasabbak lennének a vizi utak, sajnos azonban, hogy pl. a Duna-gőzhajózási társulat nincs abban e helyzetben. hogy más jelentékeny hajózási vállalatokéhoz hasonló engedményeket tehessen. Főfolyamaink rosz- szul vannak szabályozva és a kormány csak e napokban határozta el magát a szabályozást Dévénytől Gönyőig foganatosíttatni. De ezenkívül mutatkoznak még más fénypontok is. Legkomolyabb stá diumba látszik kerülni a duna-elbei csatorna kiépítése, s humei kikötőnk is egyre nagyobb lendületet nyer. Miután rövideden rekapituláltuk a nehézségeket, melyekkel kereskedelmünknek küzdenie kell, áttérhetünk a jelentésre uj aratásunkról. A vetés az elmúlt őszszel kedvező időjárási viszonyok közt eszközöltetett. A meglehetős enyhe tél nem okozott említésre méltó kárt, ellenben szenvedtek a vetések a késői fagyok és a tavaszi szárazság alatt. Ez időtájban keletkeztek a rémhírek a pusztításról, melyet a rozsda országszerte okozott volna. Szerencsére a következmények, daczára, hogy a rozsda nagy kiterjedést nyert, nem igen voltak érezhetők, mert felléptekor a vegetáczió már meglehetősen előhaladt. Junius igen- kedvező volt a vetésekre bő lecsapódásaival, melyek után jól mehetett végbe a szemképződés. Ma azonban már konstatálva vau, hogy az aratás eredménye kielégítő, sőt a búzáé meghaladja a középtermést. Az uj buza többnyire igen szép, piros szinü ős aczélos, de vannak sár- ^ ga színű és nyomott szemek is. A fontosabb termelő helyeken, mint a Tisza vidéke, valamiut az egész Alföldöu, továbbá Krassó, Szörény, Győr, Bereg, Zala, Békés, Arad, Barauya, Fehér és Somogyme- gyókben, valamint az osztrák-magyar államvasut mentén, Erdélyben és a Dunántúl legtöbb megyéjében az eredmény teljesen kielégítő. Kevésbbó az a Bácskában és a Bánságban, hol áradások csökkentették az eredményt, ismét kedvezőbb az eredmény Bars, Heves, Csongrád, és Ung megyékben. A minőség súly 71—81 klgrm közt váltakozik hektó- litereukint. A mi a kiviteli kilátásokat illeti, az előfeltételek meglehetősen kedvezőek, mert nyugati irányban Európa rendszeres szükségletének egy részét valószínűleg Magyarországból fogja fedezni, mert áraink ma már körülbelül megfelelnek a külföldi jegyzéseknek és a középtengeri kikötők ver- senyerejet nagyon megbénították az egészségi viszonyok. Bozs az ország legtöbb részében minőségre nézve kitünően sikerült, de kevősbbé mennyiségre. A minőség 72—76 klgrm közt változik. Fogása hnom, színe szép zöld. A kivitel egyelőre nem igen fejlődhetik, mert a jelenlegi ár még magas. Árpa, a mult évvel ellentétben majdnem kivétel nélkül jó eredményt nyújtott, különösen nem hagyott kívánni valót a serfőzdéi árpa, mely ritka szépségű. Vannak azonban jelentékeny mennyiségek, melyek kevősbbé szépek. A minőségi súly hektoliterenként 63—68 klgrm, jóllehet e gabnanemnől a súly nem mindig szokott megfelelni az áru finomságának. Az árpakiviteli kilátások a mai viszonyok közt igen kedvezők. Takarmányárpa is többé-kevésb- bó sikerültnek mondható. Zab igen kielégítő eredményt nyújt. Szine többnyire igen szép, különösen a Bácskából érkeztek kitűnő minőségű minták. Tengeri a júliusi hőség folytán fejlődésében visz- szamaradt. Hogy jól fejlődhessék, bő lecsapódásokra vau szüksége. Jó termést várnak kapás- és gumós növényekben, valamint hüvelyes vetemőnyekben. Repczében az eredmény középszerű. Miután a betakarításkor kedvezőtlen idő járt, a jó minőségek ritkábbak. A bánsági repcze eredménye minőségileg jobban sikerült. Sajátságos, hogy a külföld, daczára, hogy az árak más évekhez képest alacsonyabbak voltak, nagy tartózkodást tanúsított. M. P. Irodalom. Közelebbről került ki sajtó alól a Geréb Béla által összeállított „Közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágások kézikönyve“. A sok szakismerettel összeállított mű a helyes beosztás, köunyü áttekinthetőség, mindenre kiterjedő figyelem, tiszta, világos irály, rövid tömörség s az egyes specziális esetekre vonatkozólag különböző korszakokban elszórtan megjelent s jelenleg érvényben lévő törvények és rendeletek helyes csoportosítása és összeállítása által nyer kiváló érdeket. A „compillatio“ táblázatos kimutatás alakjában — miként az a kibocsátott előfizetési felhívásban felemlítve lett — betüsoros rendben felöleli a köz- igazgatás hatáskörébe utalt kihágásokat; kimutatja, hogy az egyes esetek mely törvényszakasz vagy szabályrendelet alapján birálandók el, mily büntetéssel sujtandók és a pénzbüntetés hová fordítandó; s igy összeállítva lehetővé teszi a még kevés járlas- sággal bíró tisztviselőknek is a szabályszerű, gyors eljárást, annyival is inkább, mivel a „megjegyzés“ rovatában azon körülmények is meg vannak említve, melyek esetleg a kihágást a bíróságok hatáskörébe utalják ; a „függelékben“ pedig az eljárási szabályrendeletek mellett az ide vonatkozó nevezetesebb miniszteri rendeietek is fel talál hatók, s igy felmerülendő eseteknél azokból bárki azonnal tájékozást szerezhet magának, a nélkül, hogy kutatnia kellene azok után. Minden tartózkodás nélkül elmondhatjuk, hogy az eddigelé megjelent hasonnemü munkák egyike sem bir hasonló gyakorlati értékkel, mert szerző annak összeállításánál az 1880. évi XXXVII, törvónyczikk in tézkedéseit szigorúan szem előtt tartván: e könyvnek használata és tanulmányozása a szövevényes kihágásos ügyekben a helytelen és felületes eljárást teljesen lehetetlenné teszi, hacsak az eljáró hatósági közeg azt szándékosan nem czélozza. „A magyar büntetőtörvényeknek, különösen pedig a rendőri természetű kihágásokra vonatkozónak alapos ismerete nélkül a magyar közigazgatás kö zegei hivatásuknak sok tekintetben nem felelnek meg.“ Valóban, az 1880 : 37. t.-cz. által hatályban hagyott törvények és rendeletek a magyar büntetőtörvénykönyvek intézkedéseihez képest lényeges változást szenvedvén, azoknak helyes alkalmazására a szabályrendeletek, büntető- és specziális törvények alapos és beható tanulmányozása feltétlenül szükséges ; erre azonban a tulhalmozott s majdnem naponként szaporodó hivatalos teendők miatt vajmi kevés közigazgatási tisztviselőnek lévén ideje és alkalma, legmelegebben ajánljuk ezen munkát nemcsak közigazgatási tisztviselőinknek s első sorban a szolgabirák, városkapitányok, gyakornokok és községi jegyzőknek, hanem egyszersmind — tekintettel a kihágások esetében követendő eljárást szabályozó utasítás 17. §-ára, mely szerint : „ha ugyanegy egyént terhelő úgy a közigazgatási hatóságok, mint a királyi biróságok illetékességi köréhez utalt büntetendő cselekmények a közigazgatási hatóságoknál együttesen jelentetnek fel, vagy a vizsgálat folyamán ily körülmény felmerült, ez esetben az eljárás a királyi bíróságokat illeti“, — a k i r. bíróságoknak is, miután köztudat az, hogy kir. biróságok tagjai közül igen kevésnek van alkalma a közigazgatásra vonatkozó specziális rendeleteket és szabályokat beszerezni, vagy ha van is, azok mindegyikéhek nyilvántartása sok nehézséggel és fáradsággal jár. A községi elöljáróknak, különösen pedig a közs. jegyzőknek ajánljuk ezen müvet, mivel, mig egyfelől a közrendőri ügyekre vonatkozó törvényeket és szabályokat abban mind feltalálják, addig másfelől annak használata által a 10 Irton aluli erdei kihágásos ügyekben gyorsan és szabatosan eljárhatnak, az előforduló büntetendő cselekményekről feljelentéseiket illetékes helyre terjeszthetik be, miután az abban fel nem hozott esetekről a kir. bíróságokhoz teendő jelentés s igy azok elbírálása késedelmet nem szenved, és mivel a kihágásos ügyekben felek részéről bejelentendő felfolyamodásokat — hivatalos állásuknál fogva — minden nehézség nélkül szabatosan elkészíthetik. Szóval e mű, mint hasznos és czélszerü kalauz az elszórtan megjelent közig, törvények és szabályrendeletek tömkelegében, elismerést és méltánylást érdemel. „Vezérfonal a kincstári postahivatalok pénztári kezelésére vonatkozólag“. A hivatalos adatok alapján összeállította Deák Imre kir. postatiszt. Ez a czime azon csinos kiállítású szakmunkának, mely Bernstein Márk kiadásában S.-Szentgyörgyöu megjelent. A mű valóban szükséget és hézagot pótol s mint ilyen, miuden postatiszt és postamester részére igen nagy előnynyel bir. Táblázatokban adja legkönnyebb áttekintését a postai pénzek kezelésének, a mi az illető hivatalnoknak nagy könnyebbségére leeud. A müvet különben maga az igazgatóság is ajánlotta és igy fölösleges azt nekünk még jobban ajánlani. Ara 50 kr. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1884. aug. 13 -án. Magyar aranyjáradék 6°/0 .......................................122.— Magyar aranyjáradék 4°/0.........................................92.35 Magyar papirjáradék 5°/0.........................................89 15 Magyar vasúti kölcsön.............................................142.50 Magyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás , 96 40 Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . 118.60 Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás . 102.— Magyar földtehermentesitési kötvény........................101.25 Magyar földteherment. kötvény záradékkal . . . 101.25 Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . 101.25 Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . 101.25 Erdélyi földtehermentesitési kötvény .......................101.25 Ilorvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . . 100.— Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény .........................99.— Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön ..........................117.25 Tisza-szabályozási és szegedi sorsjegy..........................115.50 Osztrák járadék papírban ...............................................81.— Osztrák járadék ezüstben.................................... 81.80 Osztrák járadék aranyban..............................................103.75 1860-iki osztrák államsorsjegyek................................135.— Osztrák-magyar bankrészvény..................................... 860.— Magyar hitelbank-részvény.........................................317.— Osztrák hitelintézet-részvény .........................................315.50 Ezüst .................................................................. • —•— Cs. és kir. arany ......................................................... 6.75 20 frankos, arany (Napoleond’or) ..................... . 9.64 Német birodalmi márka..................................... . 59.55 London........................................................................ . 121.50 Felelős szerkesztő: Szterényi József. Kiadótulajdonos : Bernstein Márk. "Vid-ólsi megrendelések erélyesein- eezlrSzSltetnelr. __ Él©!®»« BieayáSSSQSyl ©s SmklM (toillettek) l©g®íáfefe dL&T&t lat gyorsa® ©8 ®©i8©k©lt ţm m WM NŐI DIVAT-TERMÜKBEN Brassóban a fópiaczon (S c k o b e 1 n-féle Iráz). Ugyanott nagy készletben vannak mindennemű esőköpenyek, kabátok és minit illők ; úgyszintén selyem bár- souy, gyapjn n franc/, in kasclnuirok fekete éa minden szinben,-■ mosó creton, zephir és saten ruhakelmék, - napernyők, kalapok és minden pipere-czikkek kivételes 20—* 2QÄ“" olcsó áron kapható k. •N/ri-ntáir isivánatra bérmentve Imälcdetnelr. Nyomatott Borootoio Márknál Sepai-SzentgyőrgyöD.
