Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-04-01 / 27. szám

106 —

hoz járul a politikai helyzet bonyolultsága. Mint az „E. “-nek Írják Nándorfehérvárról, az ország minden vidékén napről-napra növekszik az elégedetlenek száma, sokan ama honatyák közül, kik a kormányt eddig mindenesetben támogatták, aggodalmukat fejezték ki, s félnek, hogy egy kis, de nagyratörő ország, mielőtt czéljainak, quasi missziójának elérése végett a második lépést megtenné, anyagilag tönkrejut. Az országra rótt terhek kezdenek elviselhetlenekké válni. Л rósz gazdálkodás és pazarlás mindenütt a nemzet anyagi erejét támadja megy, s ez itt olyan állapotokat idézett elő, hogy alig kapják meg Bécsből a milandorok utolsó részletét, s már az állampénztárban egy krajczár sincs.

Frcincziaorszáy, a mióta a fenyegető zavarok elmúltak, ismét oda irányozza figyelmét, hogy megingatott tekintélyének érvényt szerezzen a külföldön is. Az uj franczia kabinet s különösen Challemel- Lacour külügyminiszter igen erélyes álláspontot foglal el Angliával szemben ; egyáltalában semmit sem akar engedni jogaiból az egyiptomi kérdésben. E nyilatkozatok gyors egymásutánját ép most kétségkívül Lord Dufferinnek sokat emlegetett memoranduma idézte elő, mely a franczia napi sajtóban folytonos megbeszélés tárgyát képezi. Különösen a kabinettel szoros viszonyban álló lapok bírálják erősen ezt az emlékiratot, mert Dufíerin tervezetéből Angliának azt a szándékát olvassák ki, hogy Egyiptomot állandóan gyámság alatt akarja tartani. Különösen abban a tervben botránkoznak meg, hogy a khedive hadserege, melynek létszámát 6000 emberre emelik, külföldi katonákból szerveztessék, és miként a hasonlóan szervezett csendőrség is, angol tisztek parancsnoksága alá helyeztessék. Az angolok ama biztosítását, hogy az okkupáló cmpatok visz- sza fognak vonatni, „mihelyt azt a körülmények megengedik,“ a franczia lapok igen kétértelműnek találják és úgy vélekednek, hogy az angol kabinet nem fogja egyhamar alkalmasaknak találni a körülményeket arra, hogy a csapatokat visszavonja.

A csángók.

Ezer ötszáz lélek, köztük hatszáz férfi, áll teljesen elkészülve az indulásra. Áprilisban pedig ismét közel kétszáz szekeres jómódú gazda készül hazánkba. Az andrásfalviak igazolványait kedden vitte el a küldöttség a radautzi kapitánysághoz, megerősi- tés végett, ki a csernoviczi hatóság utján Bécsből kapott utasítás szerint most már nem kíván munkaszerződést a kivándorlóktól s nem gördít akadályokat az igazolványok kiadása elé. Két nap alatt kiállíttatnak az úti igazolványok s akkor indulhat az első csoport. Az indulás péntekre volt kitűzve. Az úti költség már hétfőn kiosztatott.

A szegény bukovinaiak alig várják az indulást, remélik, hogy szenvedéseiknek akkor vége lesz. Türelmetlenségük különben nagyon érthető, mert azzal együtt az ínség is nŐttön nő. Az andrásfalvi gazdák, kik szilárdul hitték, hogy tavaszszal már be fognak vándorolni az Anyaországba, múlt őszszel nem vetettek ; ha tehát most nem kaphatnának földet, éhínségnek néznének eléje. Soknak már most sincs ennivalója, úgy hogy a bizottság kénytelen volt az ünnepek alatt 3—5 frtos részletekben 1500 forint előleget osztani ki segélyképen az andrásfalviak között. Budapestről érkezett utasítás szerint figyelmeztette a bizottság a szekerekkel készülőket az utazás nehézségeire s a takarmány szükségre, türelemre és várakozásra intve őket. De kétségbeesnének, ha visszatartanák őket. Többen közülök már rég eladták házaikat, földjeiket s szekereket készítettek az ősi hazába való beköltözésre.

Legszomorubb sorsuk van a papjuk s elöljáróik által félrevezetett szegény hadikfalviaknak, kik a nyárra elszegődtek Moldovába s előleget vettek föl a bojároktól. Négyszáznak már ápril 1-én indulni kell Moldovába s ha vonakodnak, a bukovinai hatóság karhatalommal is kényszeríteni fogja. A szerencsétlenek kétségbe vannak esve ; elkeseredésük leírhatatlan, bélnek a bojárok kínzásától, kiknél nagyon ellenséges a hangulat ellenök, mióta a mozgalom hire oda is eljutott. A küldöttség csillapítja őket,^ tűrjenek még egy évig. Mert nem igen van kilátás rá, hogy az idén hazajöhetnek; a fölvett előlegek 30 ezer forintra rúgnak s e pénz aligha jönne be egyhamar számukra. A kormány közbelépésére pedig nem lehet számítani. Ott volna ugyan a íendelkezési alap s a szegény hadikfalviak sorsa egyszerre jobbra fordulhatna ; hanem hát Bécsben nem jó szemmel nézik ezt a kivándorlási mozgalmat, mint azt a bukovinai hatóságok akadékoskodása , ®kimutatta, s ilyenkor a mi erélyes és hazafias kormányunk igyekszik a háttérbe vonulni, nehogy valamikép abba a gyanúba jöjjön hogy rokonszenvez a mozgalommal. De lehetne a kormányt bevégzett tényekkel kényszeríteni a beavatkozásra. Jöjjenek a bukovinaiak valamennyien s akkor akár akarja a kormány, akár nem, kénytelen lesz elhelyezésükről gondoskodni.

Mennyiie tiirhetlen a bukovinai nép nyomora s mily nag} hullámokat vert a bevándorlási mozgalom, mutatja az, hogy a Magyarországból Bukovinába szakadt tótok is készülnek vissza az őshazába. Husvét második napján Solorecz faluból mentek sokan a küldöttséghez és sírva kérték, hogy hozza vissza őket is Magyarországba. Négyszáz család azonnal indulna. Apáik Trencsénből szakadtak ki i

Bukovinába; jobbára magyar nevüek, van köztük: Révay, Kuruez, Dudás.

*

Szerdán Hadikfalvára ment a küldöttség, hol ezernyi panaszos nép sereglett köré s panaszkott, hogy a biró ráakarja őket venni a visszamaradásra, azt állítva, hogy a herczegtől semmit se várjanak, mert az be sem mer menni a faluba. Odescalehy az ut- czán maga elé idézte a hazudozó bírót s kérdőre vonta a nép előtt. A biró megijedt s mentegetőd- zütt. Az aflairenek az a haszna lett, hogy most már kész az előleget vissza vermi ; azoktól, kiknek pénzük nincs, csak földjük, kötelezvényt is elfogad.

A radautzi hatóság Taafte gróf .osztrák minisz terelnöktöl intést kapott, hogy az igazolványok kiállításával minél előbb készüljön el ; most már nyakra-főre dolgoznak vele. A küldöttség szerdán járt Radautzban a kapitányságnál ; Miskolezy járás- biró s Ratsay körjegyző, kikhez Odescalehy elment, megígérték, hogy a birtokeladási szerződések, árva ügyek s katonakötelezettségek rendezésénél a legnagyobb buzgósággal fognak közreműködni.

A kormányhoz Somssich utján kérdést intézett a bizottság, hogy a községi igazolványokkal indulni lehet-e ? erre az a válasz érkezett, hogy a községi igazolványok teljesen elégségesek. Ha a hatóságok akadékoskodnak : protestálni kell eljárásuk ellen, és az okozandó költségekért felelőssé kell őket tenni. A vasutak képviselőivel megállapodás történt, hogy az első csoport bevándorló pénteken délután fog indulni.

A csángó bizottság szerdán délben ismét ülésezett, mely alkalommal a hazaszállítás körül fölmerülő intézkedések megtételével Somssich Pál elnök bízatott meg. Somssich jelentést tett az eddigi kiadásokról. Eddig átvett a lapok gyűjtéseiből 31,309 frt 13 krt., egy drb. 20 frankos aranyat s 5 régi húszast. Ebből Odescalehynak átadott 5000 frtot, Tolnay Lajos magyar államvasuti igazgató kezeihez a vasúti szállítás költségeire befizetett 8000 frtot, táviratokra stb. 20 frtot. Az összes kiadás eddig 13,020 frt. Bekövetkezvén a pénzkezelés ideje, kéri a bizottságot, hogy válasszon pénztárnokot. Meg választatott Bánífy Béla gróf. — Ezután jelenti az elnök, hogy magánosoktól részint szóval, részint írásban ajánlatott kapott, hogy egyes bukovinai családokat birtokukon hajlandók letelepiteni.

így Eszterházy Móricz gróf pápai uradalmába 14 családot zsellérkép kész letelepiteni. Eötvös Károly Mező-Szentgyörgyön Veszprém megy ében egy házat, 4 marhára való istállót, G00 négyszögöl beltelket, 4 hold első minőségű földet ajánl fel 1800 forint értékben, ezenkívül 10 magyar holdat 15 évi törlesztésre. Wéber Ede budai polgári iskolai tanár egy családnak hajlékot és keresetet nyújt addig, a míg az biztos megélhetési módra nem talál. Ezekre nézve, miután többen ellene voltak a szórványos letelepítésnek, kimondja a bizottság, hogy felhívást ajánlatok tételére ugyan nem bocsát ki, de ha azok kötelező alakban tétetnek, elfogadja s a megalakulandó nagy bizottsághoz teszi át.

*

Múlt szombaton Pancsováu a csángók ügyében egy értekezlet tartatott, melyen Bereczky miniszteri tanácsos, Nagy György kormánybiztos, Szabad- kay Ignácz, a telepitő bizottság elnöke s rajtuk kívül még többen vettek részt. Szabadkay a kapkodás és felületességek elhárítása végett azt a határozott véleményt nyilvánította, hogy ha a „Wojlo- viczi“ erdő átadásáról mielőbb nem gondoskodnak, a csángók idejövetelével nagyon felsülnek, mert semmi szín alatt sem lehet őket csak a rétre szorítani, követeli továbbá, hogy az ügy érdemére első sorban Hertelendy főispánt és Tallián alispánt hallgassák meg, mert különösen Hertelendy évek óta buzgó előharezosa a telepítésnek és a viszonyokat jól ismeri. Tegnap megtekintette a bizottság Hertelen- difalvát és a közel lévő rétföldeket; ma a Pancso- vától Kubinig terjedő egész vonalat szemlélik meg. Egy konzorczium is jár itt; az a veszélyes konzor- czium, mely az első ármentesitést megölte, ügy mondják, hogy a településre szánt rétből közel 3000 holdat e konzorczíumuak adtak át, évi ingyenhasználatra. Tehát hová telepitik az 1000 csángót ? !

A Háromszéki takarékpénztár közgyűlése.

A helybeli „Háromszéki takarékpénztár“ évi közgyűlése folyó hó 22-én tartatott meg Pótsa József főispán ur elnöklete alatt.

Miután elnök a gyűlést határozatképesnek jelentette ki, felolvastatott úgy az igazgatóság, mint a felügyelő bizottságnak az 1882. üzletóvről szóló jelentése. A közgyűlés mindkét jelentést tudomásul veszi és a zárszámadásokra a felmentvényt egyhangúlag megadja. Az elnökségnek mind az igazgatóság, mind a felügyelő bizottság jelentésében méltatott ügybuzgalmáért elismerést és köszönetét szavaz.

A nyeremény felosztására nézve elfogadja az igazgatósági jelentés feloszlatási tervezetében foglalt ajánlatokat, mely szerint: 1) részvényeseknek 5%

= 1500 frt, 2) tartaléktőkének 5% = 614 frt 79 kr, 3) igazgatóságnak 14% = 1635 frt 34 kr, 4) felügyelőségnek 6% = 700 frt 8G kr, 5) elnökségnek 3% = 350 frt 43 kr, G) vezérigazgatónak 2% = 233 frt 62 kr, 7) jótékony czélokra 2% = 233

frt 62 kr, 8) tisztviselőknek 3% = 350 frt 43 kr mint az alapszabály 84. §-án alapulók a megállapított összegekben kiadatni rendeli.

A részvényeseknek osztalék czinién kiadatni javasolt 22% ra vonatkozó ajánlatát az igazgatóságnak oda módosítja a közgyűlés, hogy a részvényeseknek az 1882. évi nyereményből osztalékul adassák ki 20%, az igy fenmaradt 2% pedig fordittas- sék a tartalék alap dotatiojára.

Az alapszabály szerint el nem rendelt és a közgyűlés további rendelkezése alatt maradott 1576 frt 70 kr hová fordítására nézve szintén elfogadja a gyűlés az igazgatóság ajánlatát, mely szerint : 1) a baróthi meghatalmazottaknak közvetítési dij fejében 250 Irt, 2) jogtanácsosnak évi szolgálatáért tiszteletdij 170 frt, 3) kezelő és segédszemélyzet jutalmazására 390 frt, ezenkívül jótékony czélokra az igazgatósági javaslat szerint a következő összegeket szavazta meg: 1) a helybeli tűzoltó egyletnek 50 frtot, 2) a helybeli nőegyletnek alapítvány- kép 50 frt, 3) szegények menházára egy hely alapítására takarékpénztárilag kezelve 100 frt, 4) a szövő iskolánál egy szegény sorsú növendék ellátására 74 frt 40 kr, 5) a polg. fiúiskolánál a műla- katosságban legkitűnőbb 2 tanuló részére à 10 frt és à 5 frt =15 frt, 6) a Mikó-tanodánál teljesen szegény legkitűnőbb tanulónak 15 frt, 7) a rom. kath. egyház-kerítés építésére 20 frt, 8) az ev. ref. egyház építésre 20 frt, 9) a kisdedóvó-alapra 50 frt, 10) Arany János szobrára 20 frt, 11) az aradi vértanuk síremlékére 20 frtot. Ezenkívül a gyűlés a maga részéről a következő adakozásokat szavazza meg: 12) a helybeli kaszinó részére 100 frtot, 13) a helyb. zenekar szervezésére 100 frt, 14) a beos- kereki ev. ref. mint magyar egyház segélyezésére 5 frt, 15) a telekkönyvvezetők országos egyesülete újbóli alakulására 20 frt, 16) a bukovinai csángók betelepítésére alapitványkép 50 frtot, s felhatalmazza az igazgatóságot mindezen czélokra megszavazott összegeket rendeltetésük helyére kiszolgáltatni és szabályszerüleg elkezelni.

A fenmaradt 250 frt 92 krt. 1882 évi nyeremény maradék czimén kezelni és számadásba vezetni rendeli.

A baróthi fióktelep felállításának kérdésére vonatkozólag helyeslő tudomásul veszi az igazgatóságnak a baróthi közvetítő intézet életbeléptetése és működésére vonatkozó eljárását a múltra; jövőre nézve elfogadja az igazgatóságnak azon előterjesztését mely szerint a Baróthon felállított közvetítők további működése beszüntettesék, és tudomásul veszi azon eljárását, mely szerint az igazgatóság az „Erdővidáki takarékpénztári szövetkezet“ létesítésénél közbenjárva a tartalékalap terhére és részére 100 frt öszbetétet 5000 frt erejéig a Háromszéki takarékpénztári részvény társaság tartalék alapja nevén jegyzett.

A részvényesek után javaslatba hozott 40% befizetésére nézve az igazgatóság indítványát azon modosittással fogadja el, hogy tekintetbe véve a múlt- évi szüktermést és azt, hogy a Baróthon fel • állitott „Erdővidéki takarékpénztári szövetkezet“ létesítése következtében a piaczra bocsátott nagyobb összeg a forgalom igényeinek valószínűleg meg felel: jelen 1883-ik évben a befizetést nem kívánja; de határozatilag azonban kimondja, hogy az első kibocsátású részvények után a 100 frt névérték kiegészítésére még hiányzó 40% befizetését kívánatosnak tartja; a befizetések mily részletben ni és ido- bermi befizetése fölött határozni az igazgatóságot azon kikötéssel hatalmazza fel, hogy az egyes részlet befizetések összege az évi osztalék erején túl ne menjen.

Kötelességévé tette az igazgatóságnak, hogy jövő évi zárszámadások beterjesztése alkalmával a tisztviselők részére egy „nyugdíj alap“ megteremtésére vonatkozólag tegyen javaslatot.

Éljenzéssel s köszönettel veszi tudomásul Pócsa József főispán ur elnöknek azon nagylelkű nyilatkozatát, melyszerint az alapszabály értelmében részére az 1882-dik üzletévi tiszta nyereményből járó 233 frt 62 krt a múlt évi 204 frt 46 krhoz csatolva és azt 500 frtra kiegészítve egy s.-szentgyörgyi elszegényedett „önkéntes tűzoltó“ javára adományozza, oly kikötéssel, hogy a mikor a takarékpénztár az általa egy s-szeutgyörgyi elszegényedett iparos részére adott 500 frtot kifizeti, fizesse ki amannak szintén azon 500 frtot is. Az illető egyén kijelölésére a s.-szentgyörgyi „önkéntes tűzoltó egyletet“ bízza meg az adományozó.

Adományozó fölkéri egyúttal a takarékpénztár igazgatóságát, hogy az alapitó levelet ezen kibővítéssel S.-szentgyörgy város közönségének, a sepsiszentgyörgyi önkéntes tűzoltó egyletek, Hatolyka község képviseletének és a takarék betéti könyvvel Háromszék megye közönségének egy példányban küldje meg.

Thuróczi András igazgató állomására megválasztotta a gyűlés Mélik Jánost 191 szavazattal 3 évre, továbbá az alapszabályok értelmében kilépő Temes- váry Jánost 181 és Bogdán Flóriánt 191 szavazattal igazgatóknak 4 évre újból megválasztotta. Felügyelő bizottsági tagokul pedig általános legtöbb szavazati többséggel Kokösi Endre, Gyárfás Samu, dr. Antal Mihály, rar. Szász Károly és Csutak János választattak meg.

A közgyűlésről vezetett jegyzőkönyv hitelesitésé- re, a megvizsgált zárszámadásokat és Mélik János