Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-06-10 / 47. szám
mondatokat, melyek közül a türkösi bíró Tóth Andrásét jegyeztük fel :♦ „Nyugodj e helyen ezer és ezer évig!“Mig ezek történtek, a nép szakadatlanul pénzt dobott a szegletkőhöz ; végi'e a. szegletkőre kőtábla borit tatott s azzal az ünnepély a zárima megtartása mellett véget ért. Az idő nagyon kedvezett. Többek előtt csak az volt feltűnő, hogy három pap beszélt és „Miatyánk“ még sem mondatott — és ez igaz ! Effendi. Az izmok kongresszusa. Tornászati gyakorlatoktól fáradtan dűl az ifjú nyugágyára. A szív és üterek gyors verése elárulja a fáradtságot. A gyorsan egymásután emelkedő mellkas és szakadatlan lélegzet bizton gyanittatják a tüdő hatalmas munkásságát. A szempillák lassú mozgásai, melyek alig képesek befödni a szemgolyót, erőtlenül csukódnak be. — A tüdő is lassan- lassan felhagy hatalmas munkájával s csendesebben emeli terhét, a mellkast, csak néha-néha emeli azt magasabbra, mely után mint fáradt munkás, pihenni kiván. A lélegzet mind halkabb-halkabb, a szempillák mozdulatlanul födik be a szemet s az ifjú édes álomba szenderült. Piheni fáradalmát, mire maga a természet inti, mely után mintegy újjászületve, uj erélylyel és vig kedélylyel kezdi napi foglalkozását. Nyugodtan alszik. Arcza kezdi elveszteni élénk pirosságát, mi arra mutat, hogy a szív működése is gyöngébb s nem korbácsolja annyira a vért fel az arczba. De ime, arcza erős rándulást tesz; izmai mintha vitustánczra kelnének, úgy mozognak. Hallga! mintha valami lassú suttogás lenne az ifjú erős testében. Mi az? Csendesen legyünk s figyeljünk jól s igy fül tanúja lehetünk egy kongresszusnak, melyben a test izmai tanácsot tartanak s előadják sérelmeiket. Az erős rádulásnak okát azonnal megmagyarázhatni, mivel a kongresszus egyik jelentékeny tagja, a Santori mosoly-izom (Musculus risoris Santori) helyéről megmozdulva, gyöngéd hangon igy szól : „Uraim! mindenek előtt üdvözlöm önöket, hogy ezen nevezetes tanácskozásra szép számmal megjelentek. S midőn ezen örömet nyilvánítom, egyszersmind sajnálatomat fejezem ki minden tagja felett e gyűlésnek, a mai fáradalmas munka után. Mert tudnunk kell uraim, hogy a külvilág nevelési rendszere ellenünk hadat izent s minket rabszolgaságra s örökös fárasztó munkára kárhoztatott. De mi ezt nem tűrjük! A kesztyűt mint lovagias gentleman felveszszük. s a harczot elfogadjuk, ha e gyűlés minden egyes tagja bele egyezik. Most az ellenálláson van a sor, mely által megmutatjuk ellenünknek, hogy mi is teszünk arról, mi nekünk nem tetszik. Harcz, harcz és harcz ! ez legyen jelszavunk, s bátran harczolva győzni fogunk. De uraim ! mig a harczot rendes határozattá emelnénk, kérem a gyűlés minden képviselőjét, nyilatkozzék a jelenleg felhozott tárgy mellett, hogy minő sérelme van, a melyet egyenesen a külvilág nevelési rendszere szült. S igy sem a formalitás ellen nem vétünk, sem magunkat nem hibáztathatjuk, ha a harczot elfogadjuk. Ezzel fölhívom önöket, hogy véleményüket egyenként adják elő, — figyelmeztetve arra, hogy a tárgy fontossága higgadtságot és komolyságot követel. A gyűlést megnyitottnak nyilvánítom.“ Az izmok harsogó „éljen“-nel fogadták az elnök megnyitó beszédét. Most egy igen tekintélyes alak emelkedik fel, a homlok izom (M. frontalis) és simulékony hangon így szólt : „Igen uraim, a t. elnök ur felhívására vagyok bátor sérelmemet előadni, mi egyenesen a külvilág fanatizált eszméjének szüleménye, Mi most a mi hivatásunk, mint olyan egyéneknek, kik a harag és boszankodás jelét szemléltettük a külviláglakkal ? kiknek most azon kedves élvezetből semmi sem jut, hogy gyöngéd kezek által eloszlatni igyekezzék a kedves hölgy vagy kedves, a férj vagy szerető homlokára gyűlt harag vagy boszankodás kinyomatát, a redőket. Igen uraim, ezen édes élvezettől is kezd megfosztani a külvilág ferde felfogása, mert a hallatlan merénylet ellenünk, a törvény által elrendelt tornászat szüleménye, mely arra kárhoztat bennünket, hogy egy külvilági személy által bepiszkított, vízszintesen álló rudhoz közelittetünk, s fájdalom, épen egy tagtársunk által, s annak hideg és sokszor nedves felületéhez nyomatunk és ismét eltávolíttatunk. Es mi ezt kénytelenek vagyunk tűrni, mert nem arra vagyunk rendelve, hogy magunkon erőt véve ellent állhassunk e kényszernek, mely mindenikünket előbb-utóbb, mint megalázott rabszolgát, kénye-kedve szerint lök idébb odább. Az én véleményem is csupán csak az, hogy elfogadva a harczot, eszközökről gondoskodjunk és azt megtalálva, siker koronázza tervünket. Ezen hathatós és néhol érzelgős beszéd alatt lehetett látni, mint ’ fészkelődik egy nehány fiatal izom; midőn az előbbi a beszédet bevégezve, helyére vissza ült, a fészkelődők egyike, a két fejű j felső kar izom (M. biceps) haragosan és boszusan felállt s szép csengő hangon igy kezdé beszédét : „T. uraim ! az előttem szóló t. ur, nagyon is tévesen czélzott reám és testvéreimre, kiknek nevében bátorkodom szót emelni az ellen, hogy mi talán eszközei lennénk a külvilág törvénybe igtatott tortúrájának. Nem és ezerszer nem ! Nem vagyunk mi aljas czinkosokkal társak és nem is leszünk soha. A mire elég világot vet jelenlegi helyzetünk. Mi hivatásunk volt ez előtt? kedves és szép lánykák karcsú derekát ölelni, bársony tapintatu kezecskéket szorongatni, s a drága szőke fürtös fejecskét magunkon nyugtatni, s az azokon szétzilált fürtöket játszian rendbe hozni, miért nem ritkán egy- egy édes tekintettel jutalmazott meg a kis angyal. S most ? Haj ! kínos helyzetünknek állapotát megmagyarázza a szemeimből ömlő könyzápor ! A kedves lánykák eltűntek, s helyettük egy derék vastagságú fenyő pózna áll, melyet ölelni kényszeritte* tünk. A bársony kacsók helyett rozsdás vasat (súlyzó) kell szorongatnunk. A szőke fürtös fejecskét föl- váltá egy szalmával kitömött szörny, mit a külvilág lónak és bakknak nevez. Igen uraim, ily helyzetbe jutottunk mi, kiknek kellemesebb és szebb foglalkozásunk volt mindenek közt. S mi több : ezt a foglalkozást most valósággal kínzás cserélte fel, mert folytonos munkásságunk, mely csupa haj- litás és feszítésből áll, annyira igénybe veszi erőnket, hogy ily alkalomkor, midőn pihennünk kellene, a fájdalomtól nem tudunk. De tennünk kell ez ellen valamit ! Harczolunk és győzni fogunk, mert igaz ügy érdekében működünk. Mi testvéreinkkel együtt óhajtjuk a harczot s annak szolgálatunkat felajánljuk, mert az igaz ügynek győzni kell !“ „Éljen! Éljen! “hangzott minden oldalról. S a nemes magatartásu fiatal, testvéreinek kézszoritását elfogadva, helyére ült. (Folytatása következik.) — 1Ы — Kolozsvári 2-<lik tenyészállatkiállitás. 1883. szept. 1. 2. 3. napjain a kolozsvári sétatéren rendezi az erdélyi gazdasági egylet állatkiállitási szakosztálya. (Folytatás.) Fenti díjtételek úgy az oda-, mint a visszaszállításra nézve is érvényesek. A fentebb felsorolt kedvezményes díjtételekhez a következő feltételek köttetnek : 1. ) A küldemények a szállítólevélen kivül a kiállítási bizottság által kiállított, a küldő nevét és a küldemény megjelölését kitüntető bizonyítvánnyal kisérendők. Ezen bizonyítványt a rendező-bizottság a bejelentési iv vétele utáni azonnal megküldi. 2. ) A visszaszállításnak ugyanazon irányban kell történnie, mint melyen az odaszállíthatott. 3. ) A visszamenő állatokat kisérő szállítólevélhez azon fuvarlevél is csatolandó, melylyel az áru oda szállíttatott ; azonkívül mindkét fuvarlevélnek záradékkal kell ellátva lennie, melyben a kiállítási bizottság bizonyítja, hogy a tárgyak bár kiállítva voltak, de nem adattak el. 4. ) Az oda szállításra vonatkozó fuvar-levél a félnek nem adatik vissza, hanem a vasút birtokában marad. A mellék-illetékek, úgymint : értékbiztositás, fek- bér stb. az általános határozmányok alapján szá- mittattnak. b) Az első erdélyi vasút t. főigazgatósága 2133. ex 1883. kelt átirata értelmében ugyanezen kedvezményeket biztosította, mely kedvezmény érvénye folyó évi augusztus hó 29-étől szeptember hó 30- áig bezárólag terjedő időben áll fenn. c) A szamosvölgyi vasút t. igazgatósága 403. ex 1883. kelt átirata értelmében mindazon kedvezményeket részéről is megadta, melyeket az államvasutak t. főigíizgatósága engedélyezett, mely kedvezmény érvénye folyó évi augusztus 29-től szeptember hó 30-ig bezárólag terjedő időig lesz érvényben. A szállítási kedvezmények kimutatása jelen értesítés függelékét képezi. 16. Az egyes teendők és szakok végzésére, képviseletére és felügyeletére a rendező-bizottság br. Bánffy Adám elnöklete alatt a következő beosztást állapította meg: I. Képviselő a bíráló bizottságnál és lóárverésnél : Sigmond Dezső, alel nők. II. Közrendőri és hatósági képviselő: Nagy Mór, városi tanácsos. III. Sétatér-egylet képviselője: Kőváry László. IV. A ló-osztály főnöke: Gróf Bethlen Gergely. V. A szarvasmarha- s bivalosztályok főnöke : Be- nigni Sámuel. VI. A juh- és baromfi osztályok főnöke : Báró Bánffy Ernő. VII. A sertés-osztály főnöke: Vörös Sándor. Vili. Építkezés és díszítés : Ditrói József. IX. Pénztári felügyelő: Dr. llintz György, gazd. egyleti pénztárnok. XI. Pénztári ellenőrzés: Tauffer Ferencz. XII. Ügyvezetés és irodakezelés : Gamauf Vilmos, gazd. egyleti titkár. Netán kívánt még részletesebb felvilágosításokkal az erdélyi gazd. egylet titkári hivatala Kolozsvárt teljes készséggel és gyorsan szolgál. Kolozsvárit, 1883. május hó 15-én. Az erdélyi gazdasági egylet állatkiállitási szakosztályának rendező bizottsága: Báró Bánffy Adám, Gamauf Vilmos, elnök. jegyző. Függelék. A biráló-bizottság szabályzata. I. A biráló-bizottság, melynek élén egy elnök és egy alelnök áll, a kiállítási programmban felsorolt csoportoknak megfelelőleg hét osztályra oszlik. II. A biráló-bizottság tagjai 1883. évi szeptember hó 1-én reggel 9 órakor a kiállítás helyszínén, a rendező-bizottság alelnökénél, Sigmond Dezsőnél jelentkeznek, ki a megalakulást vezetni fogja. III. A biráló-bizottság elnöksége jogosítva van a hiányzó tagokat — a rendezőség képviselőjének meghallgatásával — a helyszínén jelen levő más szakértők felkérése által pótolni. (Vége következik.) Közgazdaság'. Egy látogatás Grossmann és Rauschenhach első magyar gazdasági gépgyárában és gépraktárában Budapesten. Legutóbbi idézésünk alatt a fó'városban alkalmunk volt Grossmann és Rauschenbach első' magyar gazdasági gépgyárát és gépraktárát megtekinthetni, a hol is oly sok ujjal és érdekessel találkoztunk, hogy kellemesen indítva éreztük magunkat a látottakat — a mennyiben ez épen lehetséges — e lapok olvasói elé terjeszteni. Az engedély, a gyárat — mely a külső' Váczi-uton az osztrák pályaudvar közelében fekszik — megtekinteni, készségesen megadatott és tényleg várakozásunkat teljesen fölülmúlva találtuk, midó'n termein átmentünk. Vezetőnket követve, mindenekelőtt egy nagy épületbe léptünk, melyben a kovácsmühely és vasöntöde van. Az épület majdnem egészen kőből és vasból készült, magas és óriási ablakai igen nagy világosságot bocsátanak be, a mi a munkásokra és munkára nézve felette előnyös. A számos kovács-tűzhely, melyek szelelők által tartatnak lángban, üllők és gőzkalapácsok mellett, láttunk uj szerkezetű nyeső gépeket; és a kovácsmühelyet, melyben természeténél fogva sok gép nem lehet, igen czélszeríien berendezve találtuk. A vasöntöde — épen jókor jöttünk, hogy egy öntésnél jelen lehessünk — szintén czélszeríien van berendezve és valóban hiba nélküli finom öntést hoz létre. A vasöntődéből utunk, nagy fakészlettel megrakott fafél- szereken és egy raktáron át, mely egészen meg volt tömve kész gépekkel, a tulajdonképeni gyári épületbe vezetett. Ez három emelet magas és minden emelet óriási méretekben egy termet képez, minő termeket még eddig nem láttunk. Itt is igen széles és magas ablakokat találunk, úgy hogy a termek teljes világosak. A földszintben az indító gép van — a kazánház mintegy 20 lépésnyire a gyári épülettől fekszik — mely az összes áttéti tengelyzetet működésbe hozza. Ezen teremben találkoztunk különleges gépekkel, melyek csakugyan czélsze- riiség tekintetében mindent fölülmúlnak, mit eddig láttunk. Fúrógépek, hatalmas esztergapadok, gyaluló gépek stb., s mindezen gépek az előállítandó géprészek készítéséhez különösen szerkesztve. Munkás élet uralkodik itt és mintaszerű rendben feküsz- nek az egyes géprészek a működő gépeknél, hogy összegyűjtve a felszerelőkhöz jussanak és rövid időn egészszé egyesüljenek. A kész gép azután többszöri próbának lesz alávetve, mely azonban a pontos munka folytán legtöbbnyire már a kezdettől lógva rendesen és pontosan működik és csak ritka ecetben igényel mellékes helyreigazítást. Az első emeletnek hasonló nagy termében, melybe egy felvonó által jutunk, az asztalos műhely van elhelyezve és a másodikban a kész gépek lesznek befestve. Ha azok azután megszáradtak, a felvonó által az első emeletig és innen egy hídon át a már említett raktárba vitetnek. Valamennyi terem légszeszszel és vizvezetéssel van ellátva és azonkívül gőzfűtés is van, mely netaláni tűz esetén egyszersmind oltószerül használható, miután a vízgőz a tüzet elfojtja. Megemlítjük még a kazánházhoz csatolt gőzzel fütött fa-száritó termet és bezárjuk ezen gyár leírását azon megjegyzéssel, hogy még nem találtunk telepitvényt, mely oly általánosan czélszerü berendezésekkel birna, és azon határozott meggyőződéssel távoztunk, hogy e gyár egészen rövid idő alatt kétszer oly nagy lesz, mint ma, a mi különben a tulajdonosok által kilátásba is vétetett, a mennyiben a telek, melyet a gyár számára vásároltak, mintegy 7000 négyszögö nagyságú. Legjobb benyomással távoztunk ezen gyárból és indultunk a Yáczi körúton fekvő raktárba. Ezt minden érdeklődőnek, ki a fővárosba érkezik, meg kellene tekintenie, mivel gazdagabban és áttekinthetőbben berendezett raktárt nem igen fogunk másutt találni. Az udvarban talán vagy 70 gőzmozgouy áll, azután jön egy raktár emeletekkel, felvonókkal, futó darukkal és hidakkal ellátva, a melyben földszint, első és második emeleten gőz- és járgánycséplőgépek, rosták, treurök stb. százanként vannak elhelyezve. A második még nagyobb ház, mely már a gyár-utczába nyílik, földszinten tele van mindenféle nagyságú gőzmozgonyokkal és gőzcséplőkkel, melyek mintául megtekintésre vannak felállítva. Az első emeleten továbbá járgánycséplők vannak beraktározva. A harmadik és negyedik emelet mintateremül szolgál és itt mindennemű járgánycaép- lők, trieurök, ekék, vetőgépek stb, stb. vannak; egy szóval dús választékban föllelhető mind az, a mit egy gazda használhat Ezen telepitvény megtekintését minden érdeklődőnek a legmelegebben aj áldhatjuk. Amicu.8. VEGYES HÍREK. Az oláhok üldöztetése Magyarországban. Reszkess világ, nyílj meg föld s nyeld el azt a pokolbeli barbár fajzatot, mely XIX. század csúfjára még élni merészel s Róma dicső ivadékai ellen az üldöztetés oly rafinirozott eszközeit alkalmazza, mely mellett kismiska a spanyol inkviziczió minden borzalmassága. Nyisd meg füleidet oh világ s halld meg, mi minden istentelenséget el nem követ ez az Ázsiából ideszalasztott nép ! Van egy megye a nagy Traján örökségében, úgy hívják, hogy Nagy-Kü- küllő ; abban van egy járás, a kőhalmi, s annak
