Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-10-14 / 83. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1883. Vasárnap, október 14. 83. szám. XIII. évfolyam. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön I Demeter-féle ház, hová { a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: cBeamtem arcáig KÖNYVNYOMDÁJA, hová cí hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendó'k. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. %-----------------------------é s ЩкщстЩгаЧ lap Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve : Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. % Politikai szemle. A horvát vitának vége. A képviselő- ház nyolczvankét szótöbbséggel magáévá tette a horvát csőcselék felfogását, mely meghur- czolta Magyarország czimerét az utcza sarában, s ugyanakkor, midőn kimondta, hogy a magyar feliratoknak ezentúl nem lesz helyük Horvátország területén, egyszersmind gyönyörű következetességgel helyeselte gr. Szapáry azon intézkedését is, hogy a nyáron kifüggesztette Zágrábban a magyar feliratos czimereket, ami tudvalevőleg alkalmi oka lett a zavargásoknak; valamint helyeselte Tisza alkotmányellenes politikáját is, ki egy teljesen Magyarország bel- ügyét képező kérdésben jogtalan beavatkozást engedett meg a közös minisztereknek. De ugyan mi is lehetne a kormány intézkedéseiben olyan, a mit a képviselőház mai többsége ne helyeselne ? Mit gondol az azzal, hogy Szapáry jogos intézkedései után a magyar feliratos czimeiek levétele akkor, midőn a horvát feliratok megmaradnak, szégyenletes meghátrálás, mely sérti a nemzeti önérzetet és csorbát ejt a magyar állam tekintélyén ? Csak a kormány maradjon helyén : ez az egész politikája a többségnek. Ha az marad, — mit neki Magyarország megsértett becsülete ? A hétfői ülésen legelőször P о 1 ó n у i Géza szólalt fel, indítványozva, hogy a távollevő horvát képviselők napi dijai ne utalványoztas- sanak. A ház azonban mellőzte ez indítványt Csernátony felszólalására, ki nem patriotikus dolognak jelentette ki Polónyi indítványát ; e vágásra Polónyi élesen vágott vissza azzal, hogy nem tanul hazafiságot Csernátony tói. — E kellemetlen inczidens után 0 r b á n Balázs szólalt fel. Elismerését fejezte ki a pénzügy- miniszterrel szemben, de élesen kikelt a miniszterelnök s ennek politikája ellen ; pártolta Helfy indítványát. Horváth Gyula elsőnek s az egész vita alatt egyedül szólalt fel a kormány védelmére. Nem nagy kedvvel végezte nehéz feladatát és nem nagy sikerrel ostro molta Szilágyi Dezsőnek és Helfynek tegnap kifejtett nézeteit. Pulszky Ágost azon a csapáson haladt, a melyet Szilágyi kijelölt ; liosz- szasan és eleven érveléssel támadta a kormányt s védelmezte a mérsékelt ellenzék álláspontját. Nagy hatást tett Apponyi Albert gr., kinek beszéde a forma kerekded tökéletessége, a tartalom 'tS^Éé^gazdagsága, az érvelés mesteri csoportosítása s az előadás diszkrét ele- gancziája által egyaránt kitűnt. A ház feszült figyelemmel hallgatta végig a remek beszédet. I Ügy találja, hogy Horvátországgal szemben I úgy a magyar politika egész folyamában, mint a kormány jelenlegi eljárása minden szemrehányástól ment, és ezért azon ingerültség, mely Horvátországban Magyarország ellen nyilvánul, semminemű igazoltsággal nem bir. A kiegyezési törvény állítólagos megsértéséről a horvát képviselők részéről eddigelé egyetlen egy konkrét esetet sem hallott felhozni. A panaszlott magyarositási törekvések némely postai formu- láréknak kétnyelvű kiállítására redukálódnak. A mi pedig a pénzügyi adminisztráczió elleni panaszokat illeti, ez nem speczialis horvát gravamen. Ha ez szolgált ott a zendülés okául, úgy Magyarország minden megyéjének, sőt magának a fővárosnak is folytonos zendülésben kellene lennie. Szóló elismeri a kormány pénzügyi politikájának roszaságát, folytonosan küzd is ellene s azért ő jogosítva is lehet ilyen panaszra ; de nem jogosítottak a horvát képviselők, a kik a súlyos terheket megszavazták, és azon kormányzatot, mely ellen panaszkodnak, folyton támogatták. Áttérve a határozati javaslatra, mely a kormány intézkedéseinek helyeslését indítványozza, kimutatja annak első és második része közti ellenmondást. Minden érv — mondá, a kormány felé fordulva — melylyel önök bizonyítani akarják azt, hogy a kettős feliratú czimereket feutartani nem lehet, hanem hogy nagyobb bajoknak elkerülése végett bele kell nyugodni azoknak eltávolításába, sújtó Ítélet arra a kezdeményezésre, mely a magyar állam tekintélyének kompromissziójára vezetett. — A mi az ezután történendő intézkedéseket illeti, azok a magyar állameszmét jobban kompromittálják, mintsem a történtek után is szükséges volna. Mert a midőn a határozati javaslat kimondja, hogy a hol eddig csupa horvát feliratú czimerek voltak, azok megmaradhatnak, ellenben a hol kettős feliratú czimerek vannak, azok felirat nélküli czimerekkel lie- lyettesittetnek : ez nem kompromisszum többé, hanem egyoldalú meghátrálás, tiszta kapitulá- czió. Ha tisztességes békét, loyal is kiegyezést akartak, csak azt lehetett volna mondani : ne legyen egyik felfogásnak sem igaza, hanem folyamodjunk olyan rendszabályhoz, mely sem az egyik, sem a másik felfogással ellentétben nincs, és alkalmazzunk mindenütt felirat nélküli czimereket. Ezt helyeselte volna, de a kormány javaslatát el nem fogadja, mert amit a magyar nemzetre uézve kapitulácziónak tekint, az alá nevét nem Írja. A nagyhatású beszéd után P о 1 у t Mihály szólt ismeretes nemzetiségi álláspontjáról, — mire még a miniszterelnök tett egy rövid megjegyzést. Kedden Polónyi, utána M ez eij Ernő szólalt fel. Mezei beható fejtegetéseinek élét a miniszterelnök ellen irányozta, alapos érveléssel támadta meg ennek eljárását, s nemes hévvel védelmezte a kiegyezési törvény feltétlen megváltoztatására vonatkozó nézeteit A harmadik szónok Irányi Dániel volt, a ki helytelenítette ugyan a kormánynak a czimerkér- dés körül a múltban követett eljárását, de nem tette magáévá sem a mérsékelt ellenzék, sem a szélsőbaloldal álláspontját, hanem a jövőben követendő eljárásra nézve hozzájárult a kormány határozati javaslatához. Beszédét párthívei néma csenddel, a kormánypárt ellenben élénk helyesléssel fogadta. Ezután Mocsár у Lajos az ellenzék többször felhangzó zajos helyeslései közt fejtegette a miniszterelnök eddig hallott érveinek tarthatatlanságát s meggyőző érvekkel indokolta A „Nemere“ tárczája. Ősszel. Búsan reszketnek a falombok, Mindenütt hervadás, halál ; Nyugalmat már a fájó szívre Az ember itt künn sem talál. Nem keresünk árnyékos ágat, Elveszté a nap fény- a hevét ; Most a halál árnyékába’ járunk S az már magába’ oly setét. Úgy fáj ez a néma enyészet. Nincsen szava panaszra már; Tova szállott, mely eldalolná A gyászt, a bút : — a kis madár. Szelek szárnya megcsapja arczom, En megrázkódom, reszketek ; Úgy mondanám : ne jöjjetek még, — El, messze, messze menjetek ! De elhal ajkam kérő hangja, Hadd hervadjon el a határ ; Hiszen az én кбЫет’ nem ősz, de A tél, zord tél takarja már. Keményeim zöldelő fáját Már nem díszíti semmise ; A sors szele elhordta lombját, S most készül a fát dönteni le. . . A boldog álmok, keblem édes Vidám dalos madarai Elszálltak messze, messze, — őket Nem tudtam visszatartani. Sivits tehát, te őszi zord szél ! Sírjába hadd szálljon a nyár ; Legyen az eddig vig határ, mint Az én bús keblem, oly kopár ! Nemo. A czimbalom. Erről a bűbájos hangszerről akarok írni, mely nélkül a magyar zene olyan volna, mint virág-csokor rózsa nélkül, mint Lukullus vacsorája a jelenkorban franczia pezsgő nélkül : hiányoznék a zamatja, az íze, a koronája, a java. Hogy abban a darab fában, hogy azokban a réz- húrokban olyan szivhasitó érzelem van ! Hogy azok az ütőszerszámok olyan bűbájosán tudják azt abból kicsalni ! Es hogy az minden ízében magyar ! Petőfinek költészetében benne zokog a czimbalom szava, az alföldi csárdának e siró-rivó lelke. A czimbalom őshazája Ázsia, s habár más nemzeteknél is találunk olyan hangszereket, melyek a czimbalomra emlékeztetnek, ez a hangszer azért mégis 8pecziális magyar és tegyük hozzá : igazi nemzeti hangszer. Hiszen a czimbalom — mint hiteles adatok bizonyítják — Mátyás király idején már el volt terjedve hazánkban. Es azt a sirva-vigadást, mely annyira jellemzi a magyar ember mulatását, a czimbalomból értjük meg. A czimbalom-szó akkor is sir, mikor ujjong benne a jókedv. S ez teszi olyannyira bűbájossá. Es valóban csodálatos, hogy ez a nagyszerű hangszer, mely egy egész nemzet egyetlen mulatságából sem hiányozbatik, csak most kezd terjedni a külföldön s csak most vívja ki magának a polgár-jogot a főúri szalonokban. Sokat, hogy ne mondjuk mindent köszönhet a czimbalom Sekunda V. J. udvari hangszerész- nek, aki úgy látszik, egész feladatául tűzte ki magának e hangszer tökéletesítését és terjesztését, és e téren már busás érdemeket szerzett magának. Az a lendület, melyet a czimbalom az utóbbi években vett, csaknem kizárólag az ő érdeme. Jelesen a bécsi kiállítás óta van felköltve a külföld figyelme e specziális magyar hangszer iránt. Schunda ott több saját gyártmányú czimbalmot állított ki — még akkor pedál nélkül — és a kiállításon egyre hangzott a czimbalom varázs- hangja. Képzelhető, hogy elbájolta a külföldieket ez a magyar pusztáról ide tévedt syrón-kang ! A külföldi lapok tulliczitálták egymást a czimbalom dicsőítésében. Schundát e siker arra ösztönözte, hogy tökéletesítse e hangszert és többféle kisérlet után 1874-ben sikerült is ez neki hangfogó (pedál) alkalmazása által, mely találmánya az egész zenevilág részéről nagy elismeréssel találkozott. A czimbalom ezóta a legmagasabb körök ked- vencze lett. A csárdából egyszerre bevezették a fényes ragyogó palotába.
