Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-07-27 / 60. szám

— 239 — hivatva lenne már з külső jelekből Brassó emel­kedett iparának és kereskedelmének jó nevét ter­jeszteni, azon külső jelekből merítve ítéltetett, a melyeket a Brassótól Bolonyán át az ó-brassói szállodákig' szerez, legjobb akarata mellett is a vá­ros anyagi viszonyainak emelkedettségére nem vonhat következtetést. Brassó egyetemleges ér­deke fekszik Bolonya külváros rendezéseben, s ezért követeli, mely önérdeke annak saját jól fel­fogott érdekében való rendezések. (Vége következik.) Siessünk a csépeltetéssel. — 1882. julius 23. » Az ország több részeiben már lejárt, vagy folyamatban van, nálunk pedig küszöbön áll a föld- mives emberre nézve legfontosabb nyári ünnep: az aratás. Sok küzdés, fáradság, verejtékezés jutalma ez, mely ha sikerül, egy évig tartó jólét van általa biztosítva; ha pedig roszul üt ki, nyomor, Ínség lépik igen sokakra nézve nyomába. Semmi ipar vagy üzlet nincs annyi esélynek kitéve, mint a földrnivelés. Az emberektől nem függő okok egész serege foly be arra nézve, hogy kilátásaink biztatók avagy csüggesztők le* gyenek. Fagy, hó, szelők, eső, szárazság, hideg, meleg : ezek az emberi hatalom körén kívül álló tényezők rakják a földmives sorsa mérlegének csészéibe a súlyokat, s ha az egyensúly bármelyik felől megzavarodik: az ünnep —• az aratás ünnepe eljöhet ugyan, de bánat és aggódás kíséretében. Az országnak különböző részéiből jövő tudó­sítások az idénre örvendetesen hangzanak. Olvas­tunk ugyan innen ónnak szomorú híreket jégveré­sekről, s épen Háromszék nehány községének ha­tárai is szenvedtek kisebb nagyobb mértékben jégkárokat. Azonban daczára ezeknek s daczára a tavaszi aggasztó szárazságndk, az azutáni kövér esőzések annyira vitték a vetéseket, hogy ma pa­naszra nagy ok nem lehet. Ámde — fájdalom — még egy rémitő ellen® séggel áll szemközt a mezei gazda azután is, ha sikerül gabonáját csűrébe takarítani. Ha a falvák- ban történő égések statistikáját valaki figyelmébe vette, feltűnhetett, hogy azoknak nagyobb része azon időszakra esik, mikor a mezők termése a csűrökbe összehordva áll. Ritkán múlik el hét, hogy jobbra vagy balra esténként a láthatár nem lenne vörös az égések lángjától. Véletlenség, vagy jobban mondva ügyetlenség és vétkes könnyelmű­ség mindig megköveteli áldozatait. A falusi ficz- kók közé is annyira eihatott szivarozási mánia ; magokra hagyott gyerekek oktalan játéka már nem egyszer juttatott csaknem egész községet koldusbotra. De a vadállatias boszu az különösen, mely akkorra hagyja önmagának kielégítését, mi­kor a kiszemelt áldozatnak a legérzékenyebb kárt teheti. Ez pedig akkor van, mikor a termés a csűr­be van takarítva. Nincs teh л semmi annyira érdekében a me­zei gazdának, mint már ennyire kéznél lévő gabo­nájának tűz elleni biztosítása. Hogy pedig ezen adó mérsékeltessék, kívánatos a lehető legrövidebb idő­re szabni a biztosítást a cséplés siettetése által. Még ma is sokaknál divatozik vidékünkön az a régi bal szokás, hogy a behordott gabona kicsé- peltetését akkorra hagyja a gazda, midőn marhái majd a jászolra kerülnek, tehát a legrövidebb na­pokra. Ekkor beállít két cséplőt s az egész télen át vesződik velők azon indokból, hogy igy mar­hái a cséplésközben nyert fris törekkel a tél nagy részét kihúzhatják. Hát biz az igaz, hogy az eképpen nyert tö- rek a marhára nézve jobb takarmány, mint az, a melyet a cséplőgép által nyert, melyen a marha nem igen kap; hanem ennek nem az az oka, mit némelyek elég oktanul állítanak, hogy t. i. a gé­pen olaj-szagot kap, hanem az, hogy a jó gé­pen csépelt szalmában és törekben nincsen szem, míg a kézi cséppel csépelt, kivált lelkiismeretlen emberek keze után, bőven el van látva azzal. Ez pedig, úgy gondolom, nem előny a gazdára nézve, iehát a gabonának mentői hamarabbi kicsépelte- tése gép által, még pedig a mezőn a hely színén. Roppant előny van ebben. Először: már az össze­hordás sokkal kevesebb időt és f^radság'ot igé­nyel, ha a mezőn egy központon levő szántó­földre hordjuk össze s rakjuk csomóba, mintha a gyakran távol levő községbe hordjuk be. Másod­szor: megkíméljük a községeket a sok gyúlékony anyag össze torlódásától. Harmadszor: a cséplő gép hamar végez, s nem kell hónapokon át lesni, vesződni a sokszor lelkiismeretlen részibe, vagy napszámba cséplő emberekkel. Negyedszer: a cséplő gép munkája nemcsak sokkal gyorsabb, de tisztább és pontosabb is, mint a kézi csépé. Ötödször: a biztosítási dijt a gyors cséplő gyors cséplési munka által tetemessen mérsékelheti. Végre: ha gabonánk hombárban van, akkor ad­hatjuk el, a mikor jónak látjuk. Hogy pedig ez minden községre nézve kivi­hető legyen: egy követésre méltó példát mutatunk Aidoboiy községben, melynek birtokosai közkölt- bégen hozattak egy göz-cséplő gépet. Mily rop­pant előny lenne az, ha minden községi birtokos* bág ekként fogná fel saját érdekét, A helyett, hogy valamely község birtokosai, ha talán géppel akar­ják is végeztetni a cséplést, hetekig, hónapokig várjanak valamelyik tuladjdonos gépjére, azonnal az aratás lejárta után hozzá foghatnának s rövi­den elbánhatnának a dologgal. Addig pedig jó lesz a leginkább kézügyben levő gép felhasználáásval dugni el a tűz és egerek elől termésünket. Emléktábla Kriza Jánosnak. A leleplezési ünnepéire a rendező bizottság az alábbi meghívót bocsátotta ki : — Meghívó. Az unitáriusok Fő- és közép­iskoláinak tanuló-ifjusága az illetékes tanári tes­tületek pártfogásával és az egyházi képv. tanács jóváhagyásával a néhai Kriza Jánosné feledhetet püspök, költő és iró iránti kegyeletének lerovására a megboldogultnak születése házát emléktáblával jelölvén meg, ez emléktábla leleplezési ünnepé­lyére, mely julius 30-án vasárnap, Nagy-Ajtán (há- romszékmegyében) a délelőtti |isteni tisztelet után tartatik meg, czimzettet és családját szives megje­lenésre kéri fel a rendező-bizottság nevében: Ko­vács János, igazgató tanár, Székely József, b. el­nök. Mózes Mihály, biz. pénztárnok. Gábor Albert, biz. titkár. Árkosi Lajos, biz. tag. Figyelmeztetés. 1. ) Az ünnepélyt megelőzőleg rendes isteni tisztelet fog tartatni, a mely alkalommal egyházi beszédet tart Péterfti Dénes kolozsvári pap, s fő isk. tanár. 2. ) Az ünnepélyre utazó közönség számára az állami vasút összes vonalain kedvezményes menet és térti jegyek engedélyeztettek A résztvenni kí­vánók az igazolványokért f. hó 18-ától 25-ig szí­veskedjenek a kolozsvári unitárius főiskolában szé kelő rendező-bizottsághoz fordulni. 3 ) Az apáczai legutolsó vasúti állomástól — Nagy-Ájtáig kellő számú fuvarosokról gondosko dik a helyi rendező bizottság, úgyszintén az elszál­lásolásokról is. 4 ) Az ünnepély lefolyása után közebéd, lesz, melyre a meghívottak, s családjaik a meghívó elő- mutatása mellett kapják s illetőleg válthatják ki je­gyeiket. 5. ) Az ifjúság az ünnepély napja délutánján jótékonyczélu tánczvigalmat rendez. Az ünnepély sorrendje. i.( A délelőtti isteni tiszteiét után kivonulás az ünnepednek születése háza — a papi lakhoz. 2) Alkalmi ének. Előadja a főiskolai ifjúsági „Önkéntes Dalárda“, Adorján Domokos papjelölt vezetése alatt. 3. ) Megnyitó beszéd, Kovács János kolozsvári főiskolai igazgató tanártól. 4. ) Emlékbeszéd. Tartja Jakab Elek, a M. Tud. Akadémiai 1. tagja. 5 ) Műének. Előadja a „Dalárda.“ 6. ) Alkalmi óda. Iita Györffy József VIII. gymn. oszt. tanuló. Szavalja Mózes Mihály pap­jelölt . 7. ) Zárbeszéd, Székely József biz. elnöktől.-A_próí3á,g*ol£. A mélyen eladósodott ember halálos ágyán felsohajt :- Oh, bár csak addig élnék, a mig minden adósságaimat letisztázhatnám ! Orvosa feleié : — Uram! hát örökké élni akar-e? * Egy úri hölgy igy szólita meg egy majorosáét: — A maga gyermekei nagyon szomorúak, mi az oka ennek? A nő igy felelt: — Oh asszonyom! mi eleget verjük őket, hogy ettől elszok­tassuk, de nem megy semmikép. VEGYES HÍREK, — A trónörökös hátszegvidéki zergevadá- szatára, — mint az „Orsz. Ért.“ Írja — elindítot­ták Teleki Sámuel gróf két négylovas fogatát Sá- romberkéről öralja Boldogfalvára a Kendeffy-csa- lád kies fekvésű kastélyába. — A lovászmester a szükséges hátas lovakat és készleteket már koráb­ban levitte a helyszínére. — Színház. Szombaton a „Kisasszony fele­ségein“ szép számú közönséget hozott össze ismét. A kedves kis operettében Bényeiné (Marjolaiu) megkapó elevenséggel játszott; tiszta énekéért, valamint a többi szereplők s a fegyelmezett cho­rus sikerült énekrészleteiért sokszoros tapsokat arattak. — Vasárnap a „Czifra nyomorúság“ ke­rült színre, melyben SarJi (Csorna), P. Rótt Mari (Eszter), Püspöki (Sodró) és Kecskeméti Ir­ma (Bella) tűntek ki különösen. Élőpatakon Bé- nyei szintarsulata nagy pártfogásnak örvend; az eddigi előadások után megérdemli a fürdőközön­ség, hogy dicsérettel emlékezzünk meg róla. — Játékrend : Ma szerdán Élőpatakon operette elő­adás ; csütörtökön itt színre kerül Sardou Viktor jeles vigjátéka : „Váljunk el“; pénteken Élőpata­kon „Kisasszony feleségem“ operette ; szombaton itt először: „Orpheus a pokolban“, operette; va* sárnap: „A körösi lány“, uj népszínmű; Élőpata­kon: „A csikós“, népszínmű I felvonásban, és a „Dajka“, operette. — Fogorvos Perl József American Den­tist Dr. of Dental Surgery Amerikában kiképzett plombeur e hó 28-án Élőpatakra érkezik. — Az ilyefalvi képviselő testület fo lyó év Julius 23-án br. Kemény Gábor ö nagy­méltóságának a kenderáztató és törőgépnek felál­lítására vonatkozó magas leiratát nagy érdeklő­déssel tárgyalta, s ezen üdvös czél elérhetése czél- jából azt a határozatot hozta, hogy a magas kor­mány segedelmén kívül gépészmérnök tek. Binder Lajos ur által kijelölt kötendő bukógáthoz meg- kivántató és szükséges cserefamennyiséget, díjmen­tesen fogja a helyszínére szállítani, továbbá mind­két műtárgyhoz szükségeltető kézinapszámokat ki fogja állítani. — Ezen üdvös czél elérhetését tek. Künle József ügyvéd ur igen szép ajánlatával ki­várná elősegíteni, mert azt az ajánlatot tette, hogy a törőgép felállítására malomtelkét épületeivel együtt a közönségnek ingyen át fogja engedni. Az intézkedések meg is tétettek a végre, hogy a munkálatok mihamarább kezdetüket venessék, s igy Ilyefalva közönségének szép jövője van, mert kenderáztató és törőgépje lesz az őszön. (a. s ) — A Szent István napi országos népün­nepély élén egy 1000 tagból álló 50 osztályba osztott rendező bizottság tagjai az ünnepély alkal­mával gomblyukban hordott zöld jelvény által lesz­nek felismerhetők, melyre aranyos betűkkel lesz Írva: „Országos népünepély. Rendező bizottsági tag, osztályelnök.“ A városliget egy minden o.- dalról megközelíthető nyílt terület lévén, a beme- netek eilenőrizhetése végett Szent István napján kora reggeltől egy ezred sorkatonaság fog a nép­ünnepély területe körül zárlatot vonni késő est'g. A három-féle nyeremény tárgyak és a 27 külön­féle verseny dijai közt vannak: először minden versenyre készpénzdijak, továbbá drága kövekkel kirakott aranyékszerek és pedig értékes karpere- czek, fülbevalók, nyaklánczok, óralánczok, meli- tük, ing- és mellgomb garnitúrák, medaillonok, gyűrűk, stb , valódi ezüstből készült evőeszközök tokban és különböző ezüst asztali készletek; pom­pás vázák, luxus tárgyak, asztali- és mosdó kész­letek, porczellán, majolika, vagy kristályból ; chinai, japán és török hímzések és fényüzési czikkek; bu­tor darabok; ágy- és asztalterítők; férfi-ruha és di- vatczikkek, fehérnemüek, divatos női ruhakelmék, ruhák, finom párisi női kalapok, és pipereczikkek, finom pezsgők és borok s több más értékes tárgy. A nyereménytárgyak ajándékozás utján gyűlnek be s a népünnepélyen a nagylelkű ajándékozó.c nevei­vel és osztályozva egész nap közszemlére lesznek kitéve. A versenyekben reggeli 9 órától délután 0‘/a óráig mindenki tetszése szerint a nap bármely órá­jába 1 és bármely versenyben részt vehet. Minden versenynek a sz.eretetházi egyesület által válasz tott 10—20 tagból álló, külön versenybírósága lesz, mely félbeszakítás nélkül egész nap a közönség számára útmutató felirattal ellátott h -lyen fog mű­ködni. A dijakat 3/4j órakor 50 legszebb buda. pesti hölgyből álló koszorú fogja kiosztani. A sz.e- retetház 34 árvagyermeke népdalokét és karéne­ket fognak előadni. Ezeken kivül még számos mutat­vány is lesz a közönség mulattatására. - A szent Istvánnapi országos népünnep számos pontja közül határozottan legszebb, legmeglepőbb lesz a város­ligeti tavon este villanyfény és lampionok mellett a történelmi élőkép csoportozat bemutatása. Az élőképek a korcsolyacsarnok előtt egy 50 mé­ter hosszú tutajon lesznek elhelyezve, mely mes­terséges vassal leend körülvéve s ennek lassú le- sülyesztése által a csoportozat mintegy a vízből fog látszani kiemelkedni. — Hat perez alatt nyolez pohár sör. Pápán történt. A sörházba sörért küldte asszonya a cselédet, és a cseléd a sorházban egy fiatal em­bert is ott talált, ki imádói között szerepelt. Ud­variasságát és előzékenységét kimutatandó, a fia­tal ember sörrel kínálta meg a kedvest, ki azt elfogadta és mivel Ízlett felségesen, ki is hajtott egymásután nyolez pohárral. Ezzel elment; távo­zása közben mosolyogva jegyezve meg, hogy meg­inna ő még vagy nyolez pohárral. Azután a Tapol- czára akart menni vízért, ott azonban utolérte a sör hatása és beleszédült a Tapolczába. Szeren­csére egyéb baja nem esett, mint az önkénytelen hideg fürdő, a mi még nem is rósz dolog ilyenkor. — Megengedi az asszony? Egy bécsi mér­nök megjelenik az egyik külvárosi rendőrségnél s útlevelet kér külföldre. Közte s a rendőrbiztos közt aztán eme mulatságos párbeszéd jejlődik ki: Nőt­len ön? -- Nem, nős. — Es külföldre akar utazni ? — A mint szerencsém volt előadni. — Nos, és megengedi neje, hogy külföldre utazzék? —Miért óhajtja ön azt tudni? —• Mert különben nem kap ön útlevelet. Nejének ide kell jönni s megerősíteni, hogy tudtával történik az utazás. — Kérem, rni köze ahhoz valakinek, beleegyezett e nőm elutazá­somba vagy nem, hisz én oda utazom, a hová ne­kem tetszik. — Nem, az nem fér össze a fennálló szabályokkal, — Hiszen akár meg is szökhetem a nőmtől anélkül, hogy ebben bárki is meggátolhatna. — Az igaz; de ha útlevelet akar ön, a nőnek tudni kell róla. — No én pedig nőmet nem hozom ide, pedig tndomással bir a dologról. Tehát csakugyan nem ad ön útlevelet ? — (Hosszabb gondolkozás után). Nem bánom; én kiállítom önnek az útlevelet,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom