Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-07-20 / 58. szám

— 231 — tettek az osztályfőnökök és megbeszélteitek a használatba veendő tankönyvek. A tantárgyak a nagyméltgu vallás- és közokt. ügyi minisztérium által 1876 évi szeptember hó 12-én 25,409. szám alatt kiadott „lanterv“ szerint adattak elő. Eltérés attól csak annyiban történt, hogy a helyi viszonyoknak megíelelöleg intéze­tünkben a németnyelv tanitása már az I. osztály­ban megkezdetik. A növendékek vallás erkölcsi oktatásáról az illető hitfelekezetek kellően gondoskodtak. Ev. ref., rom. kath. és unitárius vallásu növendékeink az intézetben, gör. n. egy. és mózes vallásuak saját lelkészeiknél nyartek oktatást, mind ugyanazon órákon. ' Növendékeink erkölcsi magaviseleté a tanév egész folyamán dicséretes, kifogástalan volt ; öröm­mel jegyzem fel, hogy e tárgyban szigorúbb esz- közökhez folyamodni, vagy tanítói tanácskozmányt tartani egyetlen egyszer sem vált szükségessé e tanévben; nemkülönben kiemelem itt az ifjúságnak azon dicséretes szokását, hogy az intézet bútorai iránt kellő kímélettel viseltetnek. Fájdalom! a halál nem kimélte meg ez év­ben intézetünket. Szept. 30-án kisértük örök nyu­galomra intézetünknek fennállása óta első halott­ját, I. osztályos Balogh Kálmánt, ki alig egy napi betegség után, a roncsoló toroklob áldozata lett; temetésén — orvosi engndély folytán — részt vett a tantestület az ifjúsággal együtt. Elvesztettük még február havában I. osztályos Swartz Kébit, ki a szülői háznál egy szerencsétlen esés áldozata lön, továbbá III. osztályos Némethi Lászlót, ki agytyphusban halt el; mindkettő a szerető szülők karjai között múlt ki, s minthogy épen tanszünet volt, nem vehettünk részt temetésükön. Eltekintve e pár elszomorító esettől, nem ad­hatok elég hálát a gondviselésnek azon jóságáért, hogy akkor, midőn megyénk több községében a vörheny- és hólyagos himlő s a mind szélesebb kör ben elterjedő dyphteritis valóban ijesztő alakban lépett fel s helylyel-helylyel iszonyú pusztításokat \ vitt véghez; midőn a veszélyes ragály időnkint * még városunkat sem kimélte meg egy-egy szeren­csétlen áldozattól: intézetünket nem érinték e ba­jok s egész év folytán még csak szüksége sem állt be annak, hogy az bár pár napra bezárassák E körülmény hu.-ta magával azt, hogy zavartala­nul haladhattunk a kitűzött czél felé, a tanórák pontosan kitartattak s a növendékek részéről pon­tosan látogattattak. A tan. kar. havonkint tartott értekezletein, behatóan tanácskozott a fegyelem és tanítás egy­öntetűsége fölött; időnként tüzetes tárgyalás alá vette a növendékek erkölcsi és szorgalmi maga­viseletét, kinek-kinek tehetségéhez mért elhaladá­sát, s a hol hiány mutatkozott, javításra volt szük­ség: azonnal alkalmazott segélye által igyekezett a bajt orvosolni s a növendékeket a helyes irány­ban megtartani. Ez értekezleteken azonkívül meg­beszélés tárgyát képezték egyes fontosabb neve­lés és módszertani kérdések is. Nem csekély fon­tosságot tulajeonitok e tekintetben ama körülmény­nek, hogy a tanti síidet gyakori, ugyszólva órán­kénti együttlétc alkalmával a társalgó teremben, a szó szoros értelmében úgynevezett napi kérdése­ket azonnal megvitatja, elintézi s nincs a formális tárgyalások késleltető nyomása alatt. (Vége következik) Első kolozsvári tenyészállat-kiállitás. 1882. szeptember hó 21, 22, 23, 24. és 25. napjain a kolozsvári sétatéren; rendezi az erdélyi gazdasági egylet állat kiállítási szakosztálya. A kiállítás czélja kizárólag az erdélyrészi ál­lattenyésztés fejlesztése s emelése lévén, ennélfog­va csakis a „régi Erdélyben“ (tehát a volt úgyne­vezett „kapcsolt részeket“ is ideértve) tenyésztett állatok lesznek pénzdíjjal jutalmazhatók. Másutt tenyésztett állatok ugyan szintén bej mutathatók, de csakis dicsérő oklevelet nyer­hetnek. A kiállítás a következő osztályokat foglalja magában. I. osztály, ló. II. osztály: szarvasmarha. IIT, osztály: óival. IV. osztály: Juh. V. osztály sertés. VI. osztály: tollas baromfi. , A kiállítás napirendje a következő: Első nap, csütörtök szeptember 21 én délelőtt 9 órakor az állatkiállitás ünnepélyes megnyitása a bíráló bizottságok működése; belépti dij e napon I forint. Második nap, péntek szeptember 22-én a bí­ráló bizottságok működésének befejezése, a dija­kat jelző táblácskák kifüggesztése ; belépti dij e napon 50 kr. Harmadik nap, szombat szeptember 23-án d. e 10 órakor lóvásár és lóárverés, délután 3—5 óráig гепе; belépti dij e napon 50 kr. Negyedik nap, vasárnap szeptember 24-én délelőtt il I óráigj délután 3—5 óráig zene; be­lépti dij e napon 30 kr. Ötödik nap, hétfőn szeptember 25-én délelőtt tenyész-állatvásar és árverés; délután 3—4 óráig zene mellet a díjazott állatok .‘elővezetése és a di­jak kiosztása, 4-—5 a kiállítási sorsjáték húzása, 5 órakor a kiállítás bezárta; belépti díj e napon 50 krajezár. 1 Általános tudnivalók: 1. A kiállítás állandó helye a kolozsvári sé­tatér északnyugati oldalán; e czélra külön elkerí­tett terület van. 2. A bejelentések szeptember hó i-ére az er­délyi gazdasági egylet titkári hivatalához Kolozs­várra intézendők; a szükséges bejelentési ivek díj­talanul küldetnek meg. A bejelentő az iv minden rovatának pontos és hiteles kitöltéséért felelőssé­get vállal. Különösen fontos, hogy az illető állat­nak netáni eladási vagy kikiáltási ára számmal és betűvel legyen kiírva. 3. Minden bejelentéshez az esedékes helypénz is mellékelendő, e nélkül a bejelentés tekintetbe vétetni nem fog. Netán kívánt még részletesebb felvilágositá sokkal az erdélyi gazd. egylet titkári hivatala Ko­lozsvárt teljes készséggel és gyorsan szolgál. Kolozsvárit, 1882. július hó I -én. Az erdélyi gazdasági egylet álatkiállitási szakosz­tálynak rendező bizottsága: Báró Bántty Adóin, Gamauf Vilmos, elnök. jegyző. VEGYES HÍREK, — Balogh Sándor, a sepsiszentgyörgyi ref. egyház második lelkésze múlt vasárnap tartá beköszöntő beszédét nagyszámú közönség előtt. Az ifjú lelkészt hivatalába Révay Lajos városunk első papja igtatta be szokott hatásos beszéddel. Majd az egyházi dalárda énekelt Beethoventől egy összevágó hymnust s fellépett a szószékre Balogh Sándor; a szivekre ható, tartalmas beszéd minden tekintetben méltó volt egy életpályát kezdő lel­készhez ; egy magvas programmbeszéd volt az, mely sok szép reményekre jogosítja fel úgy egy­házi, mint társadalmi téren e város közönségét. Az ünnepély végével közös ebéd volt Bikfalvi Fe- rencz megyebirónál. Az ízletes, jó székely kony­háról került ebédet fűszerezték a toasztok, melyek­nek legnagyobb része az uj lelkésznek kívánt hosszú életet és sikerdús munkálkodást. Egy szép momentuma volt még az ebédnek. A városi tanács ugyanis Balogh S. urnák, mint uj C3thechetának 50 frt ajándékot küldött átirat kíséretében; a társa­ság méltó éljenzéssel, a lelkész pedig megható han­gon köszönte meg az előzékeny figyelmet. — Színház. Bényei színtársulatát közönsé­günk e rendkívüli időszakban megfelelő pártfogás­ban részesíti. Eddig Bényei ur négy előadást tar­tott s mindeniknek elég szép számú nézője volt. Különösen vasárnap este volt nagyobb közönség, mely ezúttal egy uj darabban Bényei István „Sze­gény legény“ czimü 3 felv. népszínművében gyö­nyörködött. A „Szegény legényének is meg van a népszínművekkel közös hibája, hogy t. i. czi- eány nélkül s pandúrok híjával nem szűkölködik, hanem van aztán benne sok hatásos részlet, elmés dialog, ügyesen jelenetezett epizód, a mik a főcse- lekvény fejlődésére, a bonyodalom szövésére min­dig alkalmas időkben jelennek meg. Az egész da­rab összhatása kedvező volt, a mit főként az ügyes játék, Bényeinének (Ilonka) gyönyörű dalai, drámai alakítása, Kápolnai (Marczi) találó játéka és szép éneke stb. nagyban emelték. A közönség a főbb szereplőket többször megtapsolta s kihívta. A tetszés nyilatkozatokból természetesen nagy rész jutott a jó tollú szerzőnek is. Kedden „P г у P á I“ került színre Csiky Gergely fordításában. A szellemes bohózaton kitünően mulatott a közön ség s az ügyes játékért Bényeit (Hardy), Püs­pökit (Pry Pál) Mihályit (Withertman) Ürraé- nyi Margitot (Phebe) és Kecskeméti Irmát (Eliz) illetik az elismerés szavai. — Ma este (szer dán) adatik „Becsületszó“, 40 arany pályadijt nyert vígjáték; irta Szigeti József. Ezt követi Souppé Ferencz operetteje: „Tiz leány és egy férj sem“. Csütörtökön színre kerül „A badgadi herczegnő“, színmű 3 felvonásban, irta ifj Dumas Sándor, fran- cziából fordította Gámán Zsigmond. Pénteken Élő­patakon operette-előadás : „Tiz leány é; egy férj sem“, franczia szöveg után Latabár Endre, zenéjét szerzé Souppé Ferencz. Az operette folyamában concert Szombaton adják „Kisasszony feleségem“ Lecocq szép zenéjii operetiejét. A társulat ezután hetenkint négyszer játszik városunkban, úgymint : kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap ; mig Élőpatakon hétfő, szerda és péntek napokon fog előadást tartani. — Váltó hamisító. Brassóból írják nekünk a következőket: Folyó hó 14 én délután 5 óra kö­rül I. B. Popp brassói nagykereskedő megjelent az ügyészségi irodában s eme jelentést tette : „Ügyész ur, kérem, 100 ezer forintértéken sokkal felül hamisítottam váltót oláhországi és brassói kereskedők nevére. Bűnt követtem el, bűnhődni akarok azért.“ S mindjárt ott is maradt s a szük­séges jegyzőkönyvek felvétele után hűvösre kísér­tette magát. — A hir megrendité egész Brassót, mert I. B. Popp köztiszteletben álló, gazdag, jó- lelkű kereskedő gyanánt ismertetett. f Necrolog. Bikfalvi Máthé Kata már öz­vegy Csiszér Albertné a maga és gyermekei Irma, Anuska, Albert, Kata; édes atyja Máthé Lajos; testvér Biri Bőd Károlyné, Lina Szász Mihályné, Albert, Domokos és neje Aradi Mariska, Pál és Ferenczy Biri, Dénes és neje Czecz Mariska, Zsa- net, Bernády Dánielné, Gizella Hazay Fereuczné, s ezeknek gyermekei; úgyszintén nagynénje ka* rathnai özv. Bartók Zsigmondné született Csiszér Anna ás gyermekei, valamint számos közeli és tá­voli rokonok nevében mély fájdalommal tudatja a hü férj és gondos, szerető atyának Gidófalvi Csi­szér Albert nagy-ajtai királyi járásbirónak élete 42-ik s házassága 20-ik évében a tusnádi fürdőn rövid betegség után folyó hó 17-én d. e. 10 óra kor történt hirtelen kimultát; A megboldogultnak földi maarad ványai folyó hó 19-én fognak d. e. 9 órakor a Zathureczky családi sirkértben Baróthon az ev. ref. egyház szertartása szerint elhelyeztetni, hová minden résztvevő, ismerős, rokon és jó barát szomorúan meghivatik. Tusnád fürdő, 1882. -év jú­lius hava 19-én. — Gyász hir. A következő gyászjelentést mély részvétünk kifejezése mellett közöljük Mol­nár Sándor, hunyadmegyei kir. s. tanfelügyelő és Komiáthszegi Juliána s gyermekeik; zvlbert, Sán-: dór, Vilma és Etelka bánatos szívvel tudatják le­ányuknak, illetőleg testvérüknek Molnár Rózá­nak, ezen hó 15 ik napján éjjeli 12 órakor tüdő- vészben történt halálát. Rövid élete alatt gyö nyörüségünk volt benne; csak éldelegtünk a jövő jéhez fűzött reménykedésben: mert szép, szelíd ma­gaviseleté épen olyan példányszerü volt, mint lan­kadatlan szorgalma és buzgósága az önmivelésben. S most egy maroknyi port könyezünk a drága kis lény helyett; — elfelejthetetlen gyászemléket ápolunk ott, ahol reményünk virágait melengettük, 1 Porhüvelye jelen hó 17-én délután 3 órakor fog a helvéthitüek temetőjében örök nyugalomra he­lyeztetni. A rövid életet és hosszas szenvedést örök álom váltotta fel. Legyen nyugalma a kis­ded lakásban! Legyen csendes pihenése a fájdal- • más küzködés után!! Déva, 1882. évi julius ib. — Nekrolog. Alcsernátoni Fekete Ferencz és fiai: József, András, Dénes örökre vigasztalha- tatlanul jelentik, hogy páratlan jóságu, gondos, takarékos, önfeláldozó neje, illetőleg imádásig sze­retett édes anyjuk, Fe к e t e F er e n c z n é született Végh Klára gondterhes 35 éves házas élet után folyó juliushó 13-án esti iol/a órakor, életének 58 ik évében, több mint egy évi gyöngélkedés, több szőri ágyban fekvő betegség után vigaszt nem is­merő sorvasztó anyai szívfájdalomban jobblétre szenderült. Béke poraira! — Kérelem és felhívás. Az erdélyi gaz­dasági egylet állatkiállitási szakosztályának t. rész- jegyaláirói ezennel felkéretnek, hogy az esedékes első (2O°/0-os vagyis részjegyenként 10 frtos) rész­letet folyó julius hó végéig szakosztályi pénztár­nok t. Dr. Hintz György úrhoz Kolozsvárra be­küldeni szi\ieskedjenek.‘ Mindazon t. tagtársaktól, kik tartozásukat ezen kitűzött határidőig be nem fizetnék, az esedékes első részlet augusztus hó ele­jén kezdve utánvéttel fog behajtatni. Kolozs­várit, 1882. julius 12. Az állatkiállitási szakosztály elnöksége. — A tisza-eszlár i ügyben Nyíregyházá­ról írják az „Egyetértésinek. A Szolnokon és kör­nyékén elfogott tutajosokat — egy zsidó tutajos ki­vételével — ió-án mind szabadon bocsátották A kiszabadult tutajosokkal beszéltem, a kik ezeket adják elő: „A szél dühöngött, a miért is Dada közelében kikötöttünk. A parton heverésztünk, egyszer csak megszólítottak, hogy segítenénk az úszó hullát kifogni. A parton levő kerülő a faluba ment jelenteni, hogy a Tiszán hulla úszik lefelé, A tutajosoknál szokás az, hogy a kifogott hullákat eltemetik. Mi is úgy tettünk; eltemettük a hullát a parton. Kis vártatva megjött a hadi biró és azt kérdezte, hogy hol van a holttest? Megmutattuk neki, mire ő hatvan krajezárt adott nekünk jutal­mul. Este azután kijött a löki szolgabiró sok úrral. A szolgabiró megdicsért minket az emberségün­kért és negyven krajezárt adott. Másnap reggel azután elmentünk Dadáról, de már Tisza-Baőnél elfogtak és idehoztak. Mindennap háromszor-négy- szer hallgattak ki minket, ezután elvittek Lökre, onnan elkísértek egyik faluból a másikba. Hogy miért hordoztak minket, annak az okát nem tud­juk. Végezetre ide hoztak vissza és itten megint kihallgattak. Mi azt vallottuk, a mit most elbeszél­tünk. Azt nem tudjuk, hogy miért csuktak be min­ket és azt sem, hogy miért bocsátottak ki. A Soly- mosi Eszter históriáját nem tudjuk — A „Függet lenség“ írja, hogy Solymosi Esztert saját kereszt­apja, egy Huri nevű gazda ember adta el a zsi­dóknak állítólag 500, némelyek szerint 1000 írtért. Huri nem gondolta, hogy szerencsétlen üzletének halál lesz a vége; ő csak vérvételre alkudott. — Fehér fecskék. Jenbachban a „Türelem hez“ czimzett szállodában az idén különös vendé gek szállásolták be magukat. Nevezetesen a szál­lodának erkélyén hófehér fecskék ütötték fel ta nyájukat s raktak fészket. Nem zavarja őket a ki­váncsiak szeme, pedig százával tódul oda a nép, hogy a csodálatos fehér csevegőket bámulhassa. Vagy lehet, talán ők is érzik a bámultatás dicső­ségét ? — A homoepathia Amerikában. Az Egye' sült-ÁUamokban van 700 ezer homoepatha orvos s a homoepatha intézetek száma 278. Négy nemzeti egyesület 1067 és huszonhat állami egyesület 1783 tagot számlál. Van 23 köz- és 30 magán kórház, a melyekben csupán homoepathikus rendszer sze­rint gyógyítanak. A tizenkét kizárólag homoepa­tha orvosi egyetemet a múlt évben 12Ü7 hallgató látogatta, kik közül négyszáztizenkettöt avattak orvostudorrá,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom