Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-03-05 / 19. szám

19. szám. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matlieovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők* Kiadó kiYatal : Pei^NSTEIN JAk RK könyvnyomdája ková a hirdetések es előfizetési penzek bérmentesen intézendök. Sepsi-Szentgyörgy 1882. Vasárnap, máro-ius 5. XII. évfolyam. д Hirdetmények és nyütte- rek dija előre fizetendő. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászat! lap. к „Háramszéiü házíípap-eg'yesü[etJJ hivatalos közföaye. Megjelenik ezen *aP heten­ként kétszel csütörtökön és vaaàr-ар ELŐFIZETÉSI FELTÉTEL Helyben háthoz hordva vagy vidékre pos.án küldve Egész évre . . 6 fit — kr. Fél évre . . . 3 frt — kr Negyedéyre . . i frt 50 Wr. Hi* ddtményekdija : 3 hasibo* petit-sorér*, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Kyllttór aora 15 kr. Az egy szükséges dolog. Hrpsi Szénig} íirgy, 1882. mirez. 3. (1) Délszláv zajongások, emberölő, nemzetirtó, szlávtáinasztó muszkapoliíikák helyett hadd szól­jon az ének egy csendes népfajról, mely a déli Kárpátok tövében, magas hegyek lábánál száza dós vagy ezredéves hagyományos szokásai között, melyek őt a többi népfajoknak annyira fölébe emelték, megtartotta mind e mai napig azok leg- nemesebbikét : az egy szükséges dolgot. A székely nemzet számára nagyon kevés hely jutott; minden talpalatnyi földet veivjtékes fárad­sággal mivel meg : különben nem teremne az neki hullámzó sárga kalászokat s nem hajolna meg rajta a fuág érett gyümölcsök alatt. S mikor az­tán az ő második anyja meghozta a maga áldá­sait ; mikor kiöntötte méhéből azokat a sárga kö­vér szemeket, melyek ellátják garmadáját bőség­gel ; mikor az az ő kis földje beburkolózik fehér palásttal és álomra hajtja a fejét hosszú hónapo­kon át : a székely nemzet fiai és leányai akkor fognak még hozzá a dologhoz, mert hagyományos erénye a nála életszükséggé fejlődött „egy szük­séges dolog“ — a munka. Az idegen, ki téli hónapokon átutazza a székely községeket, bámulva tapasztalja, hogy dol­gozik itt minden ember, milyen sürgés-forgás van a házaknál reggeltől estig, ki nem szakad a mun­ka egész napon át egyik kezéből sem. És ezt az utánozhatatlan erényét ennek a népnek bizony kellőképen méltányolják is széles körben, magasabb intéző helyeken, a honnan ellátogat a jótékony segítség hozzájuk, melléül a székely asszony szö­vőszéke mellé és megtanítja őket olyan kelmék előállítására, a minőket ők eddig csak a „boltban“ láthattak ; behozza, összegyűjti ez a jótevő segít­ség a székely leányokat egy iparos tanterembe, a hol potom árért lakást, élelmezést, felügyeletet ad nekik я alkalmat szolgáltat arra, hogy a termé­szettől élénk felfogással, gyors kézi ügyességgel megáldott székely leányok gazdag hozományt vi­gyenek leendő férjeiknek : munkaszeretetei és a nőipar újabb vívmányainak jövedelmező ál­dásait. Valóban a háromszéki háziipar-egyesület te­vékenysége oly kellemes mozgásba hozta e megye házi és főleg női iparát, a melynek ily rövid fenn­állása óta is félreismerhetetlen jelei vannak Azok, kik ezt a messze kiható mozgalmat megindították, a megye történetének évlapjain le nem törülhető betűkkel vannak már eddig is felírva. Lapunkban igen gyakran foglalkozunk, ezé- lunkhoz ез feladatunkhoz híven a háziipar egyesü­let munkásságával. Nem mulasztottunk el egyetlen alkalmat sem, hogy e szép intézmény által elérni kívánt czélokat szerény tehetségünktől telhetőén segítsük kivitelre, ils mégis nekünk van legkeve­sebb érdemünk abban, hogy ma ez intézmény a teljes virágzás tavaszát megérte: az intéző kezek mellett a székely nemzeté a d.csőség, hogy befogadta házibarátjának a fejlettebb és fino­mabb igényeknek megfelelő munkasze re te tét. A székely családok gyermekei ma már örömmel nyitnak egymás után be a női iparos tanműhely­be, a hol egy jó házi asszonynak, egy munkás éi értelmes családanyának minden alapfeltételeit el­sajátíthatják. A ki figyelemmel átolvassa Binder Lajos ipari felügyelőnek lapunk mai számában közölni kezdett jelentését, az lehetetlen, hogy az elisme­rés és tiszteletteljes hála érzetével ne üdvözölje e derék egyesületet fáradhatatlan munkásságának ki­mutatott eretlményeért. igen sok szépet fog abban az olvasó megtalálni; megláthatja mindenek előtt, Jiogy azon növendékek száma, a kik a magasabb házi nőiipart tanulmányozzák, ugyszólva napról- napra növekedik ; megláthatja onnan, hogy vagyoni állásához mért befektetései nagyon is rövid lejá­ratú terminusra adott kölcsönök, melyek az elért erkölcsi eredmény mellett anyagi haszonnal is jár­nak. A jelentés egész képét adja az intézet szer­vezetének s bizony úgy az elméleti, mint a gya­korlati tantárgyak beosztása — szakavatott ke­zekre vall. Nem kételkedhetünk tehát, a háromszéki házi iparegyesület beláthatatlan eredményű befolyása fe­lől a székely társadalmi életre, a szellemi és anyagi jólét előmozdítására. — A nagy munka meg van kezdve, kivitelére hathatós eszközök szolgálnak; a székely nép már magáévá tette annak minden irányzatát s igy le van téve a köz vagyonosod ás legbiztosabb alapja, az „egy szükséges dolog“ mi- nálurik : a munkaszeretet S hogy félig megkezdett utón befejezetlen ne maradjon a nagy munka, létesült az „Első székely szövőgyár“ részvénytársaság is. Ennek czélja felől szintén tisztában vau a nagy közönség ; munkát ad egész életére a szövő tanműhelyből kilépő j nőknek. Hogy azonban a részvénytársaság az on- ; nan kilépők számának arányában adhasson foglal- ! kozást a gyárban, arra nézve nagyobb befektetés, több forgató tőke, szóval nagyobb szabású műve­letek lesznek idővel szükségesek. Csakis igy és ez utón lesz a munka teljes és minden irányban áldásos. Azt hisszük, módját fogják ennek is találni, annyival is inkább, mert báró Kemény Gáborban oly mély belátásu ipari minisztert birnnk, a kinek Háromszékmegye eddig is igen sokat köszönhet s a ki ennélfogva nagyon is megérdemelte azon há- lafeliratot, melyet az iparegyesület közelebbi köz­gyűléséből Imzzá intézett. A pénzügyminiszter körrendeletben kimondja az igazságügyminiszterrel egyetértöleg, hogy a végrehajtási eljárás folyamában hozott bírósági végzések ellen a törvény 34. §. szerint megenge­dett felfolyamodás igénybe vétele esetében, ha a felfolyamodás az 1881. LX. t. ez. igg, 232. és 243. §§-ai alapján nyujtatik be, az illeték az 1873 évi IX. t. czikk 3-, illetőleg 6. § ának határozmányai szerint rovandó le; minden más esetben pedig a felfolyamodástól az illetékszabás 13. tétele 12 ik pontjában megállapított bóiyegilleték jár, — ön­ként értetvén, hogy a 34-ik §. szerint a bíróság kiküldöttjének eljárása, végzései és intézkedései ellen megengedett előterjesztés, mint egyszerű pe­res beadvány, az 1873 évi IX. törvényezikk 2 ik §-ának rendelései szerint járó bélyegilleték alá esik. — A képviselőidből. A képviselőház febr. 28-án folytatta a közle­kedési vitát. Ehő szónok volt Széli György, ki el ítéli a Tisza-szabályozást, bizonyítgatja a szondá­tokat megszüntetésnek szükségét, pártolja a 15 tagú parlamenti bizottság kiküldését, melyet azon­ban felerészben szakértőkből akar összeállítani, s végül határozati javaslatot nyújt be, mely szerint küldjön ki a képviselőház 15 tagú bizottságot, mely a Tiszavölgy íolyói szabályozásának eddigi eredményéről, a tapasztalt hiányok okairól és kö­vetkezményeiről és a jövőben kötendő eljárásról még a jövő ülésszak kezdetén jelentést terjeszszen a képviselőház elé. Utána Vuchetich István rövid beszédében Horvátország közlekedési ügyeit ajánlotta a ház figyelmébe, ÍSimonyi Iván pedig kéri a kormányt, hogy fordítsa figyelmét a rnosonyi Dunaág szabá­lyozására, mely félmillióval keresztülvihető volna; ez által kereskedelmünk rendkívül emelkedne s nagy lendületet venne Oroszország és a tenger felé is. Dobránszky Péter az. erdélyi vasutakra hivja fel a ház és a kormány figyelmét, s ohajtandónak tartja a keleti csatlakozásokat rendezni, a vasút hálózatot fejleszteni. Ezután Baross Gábor szólt Rohonczy indít­ványa ellen, tiltakozva az ellen, mintha a kor­mánypártnak legkisebb érdeke is lenne valamely visszaélés eltakarásában, vagy védelmében s vé­gül a határozati javaslatban indokolt napirendet indítványozta, kifejezvén a kormány eljárása iránt bizalmát. Utána Pázmándy Dénes újabb inditvány- nyal lépett fel, mely szerint a képviselőház előbb annak kiderítésére küldene ki bizottságot, hogy van-e helye parlamenti vizsgálatnak. Mamusik Lá­zár kizárólag a postaintézmény fejlődése érdeké­ben szólott. — Verhovay Gyula Rohonczy indít­ványáról szólva, a vizsgálat elrendelésére elegen­dőnek tartja a gyanúkat is. Ezek után Ordódy köz­lekedési miniszter felelt mindazokra, mik a két napi vita folyamán a közlekedési budget ellen fel­hozattak. Jelezte a miniszter, hogy a dunaszabá- lyozásról közelebb jelentést fog a ház elé terjesz­teni. Végül Rohonczy beszédére tért át, s hang­súlyozta, hogy a vizsgálatot, mint miniszter első sorban ő volt hivatva megejteni, ha alapos pana­szok hozatnak tudomásra, de ilyeneket Rohonczy mindez ideig nem juttatott hozzá. Sem Rohonczy, sem Pázmándy indítványát nem tartja elfogadha­tónak. Szólásra fel vannak jegyezve: a költségvetés mellett; Darányi Ignácz, Rakovszki István, — el­lene Mukics Ernő, Sárközi Aurél, gr. Desewffy Aurél, gr. Apponyi Albert, Hermann Ottó, Eötvös Károly. A délszláv felkelés. A herczegovinai lázadás elnyomására e na­pokban véghezvitt katonai műveletek eredménye igen kielégítő, — sa fölkeiők egyik fő helyének csapataink által való megszállása nagy lépésnek tekinthető, mert ez által sikerült a bandáknak egymás közötti összeköttetését megakadályozni; a fölkelők központi állásukat elvesztették s egyúttal megszakadt egyetemes vezetésök, müködésök le­hetetlenné vált, önbizalmuk és erejök meggyön g ült. Igen nagy sikert képez továbbá az, hogy csapatainknak sikerült a lázadásnak Boszniába át­vitelét is megakadályozni. A múlt számunkban említett ütközetek után megugrott felkelők menekülési irányát még eddig határozottan nem tudják, de valószínű, hogy por­tyázásaik főhelye megint a montenegrói határ szomszédságában lesz s hrdoszlopaink ez okból legközelebb ezeket a vidékeket fogják bejárni. Csapatainkra legközelebb megfeszített feladat vár, erre mutat részben az, hogy még mindenfe­lől érkeznek ezredek Szerajevoba, Bosznia fővá­rosába, s a századok mind teljes hadi létszámra egészittetnek ki. Az újabban Bosznia-Hercegoviná­ba szállítandó csapatok száma egy szerajevoi táv­irat szerint 18,600 főre rúg. A szerajevoi intenda- tura lázas tevékenységet fejt ki, hogy e csapatok nagy szükségleteit fedezhesse, azonkívül a szera­jevoi várban folyton készítenek töltényeket s már eddig 3 millió töltényt készítettek, azonkívül Po­zsonyból 23 millió töltény érkezik Boszniába­A felkelők hadképességét illetőleg jellemző az, hogy még eddig nem sikerült nekik egy pon­tot sem elfoglalni, melyet katonáink valahol meg­szálltak; rejtekhelyeikből is nap nap után kiveret­nek katonáink által. Február 27 ikén is jó fogást csináltak katonáink; ugyanis Mostartól 3 órányira Baglajban, az ottani herczegi kastély romjaiban egy nagyszerű fegyvertelepet találtak: kétszáz Snider fegyver, 30 darab handzsár és tömérdek lőpor volt ott felhalmozva. A faluban 15 egyént fogtak el, kik közül hármat halálra, a többit pe­dig öttől 20 évig terjedő várfogságra Ítélte a tör­vényszék. A felkelés különben — a „N. fr. Pr.« egyik távirata szerint — most már Montenegróba is át­csapott s egy vadász zászlóalj egy csapat felké- lőt bekerítve, azokat kereszttűzbe vette, úgy hogy több halott hátrahagyásával menekültek, a merre tudtak. Bukarestből jelenti egy távirat, hogy Hub- mayer, egyike a legveszélyesebb izgatókrák, fel­kért egy ottani nyomdatulajdonost, hogy érdeké­ben járjon közbe az idevaló osztrák-magyar követ­nél. Hubrrtayer engedélyt kér a hazatérhetésre ; természetesen úgy, hogy teljes amnestiában része­süljön. Hubmayer mesterségére nézve nyomdász ; kijelentette, bogy az oroszokat és szlávokat gyű­löli s szánja-bánja eddig elkövetett tetteit. * liées, márcz. I. (Hivatalos.) A szerajavói fő­parancsnokság jelenti febr. 28 án este, hogy a Za- gorjeban lévő csapatok folytatják a hadmiveletet. Javanovics altábornagy jelenti febr 28-án: Szto-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom