Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-09-28 / 78. szám

Az egyelőre inkább csak magán jellegű értekezletre — a dolog természetéből kifolyólag meghivatott a helybeli kir. erdőfelügyelő is, ki is részt vett tehát szintén személyesen abba.

Az értekezlet elnökéül Imrich volkányi ev. luth, lelkész és országgyűlési képviselő megválasztatván, részint Zaminer Ede városi erdőmester és a megyei közigazgatási erdészeti bizottság alelnö- ke, mint a mai értekezletre felkért előadó, továbbá Nagy Gyula királyi erdőfelügyelő részletesen megismertették és kifejtették egyfelől a törvénynek ide vonatkozó intézkedéseit, másfelől a megyei közig, erdészeti bizottságnak — tudomásunk szerint — a közig, bizottsággal egyetértőig ez ügyben tett kezdeményezését is.

E szerint t. i. még múlt végén készített a bi zottság a kir. erdőfelügyelőség indítványa folytán egy Szabályzatot, melynek értelmében a megyebeli erdőbirtokosok összes erdeiből (mintegy 125 ezer kataszteri hold) mindenek előtt erdőrendezés szempontjából „Brassómegyei társulat erdőbirtokosok szövetkezete“ czimén egy erdőrendezői kerület képeztetnék, melynek élére szakértő munkavezetőül közösen választanának egy erdő- rendező főerdészt az erdőbirtokosok, a kinek különös feladata lenne aztán : főleg a rendszeres erdő- gazdasági üzemterveket minden erdőbirtokra nézve a törvény értelmében elkészíteni és előterjeszteni ; to vábbá a fennálló Utasítás értelmében megtartandó iQ—10 éves (időszakos) részletes gazdasági terveket, és felsőbb jóváhagyás végett ezeket is a kitűzött időre és helyre előterjeszteni stb.

A szabályzat azonban még mindez ideig nem érkezett vissza felsőbb helyről, holott az üzemter- vek elkészítésére előirt határidő napról-napra telik. Miért is elérkezettnek látszik tehát azon idő, hogy maguk az erdőbirtokosok is, saját jól felfogott érdekükből kiindulva, dologhoz lássanak és a kezdeményezést ez ügyben ők is tegyék meg már egyszer, annyival is inkább, mivel az erdőtörvény tudvalevőleg egyáltalában nem Írja elő azt, hogy az erdőbirtokos ki által és mi módon készíttesse el az üzemlerveket, hanem ezt egészen az erdőbirtokosok tetszésére bízza ; valamint aztán az abból folyó következményekért is első helyen és kizárólag csakis az erdőbirtokost magát teszi felelőssé ; miből önkényt következik tehát az is, hogy bárminő határozattal fog is az erdőren- dezöi állást illetőleg felsőbb helyről leadatni a felterjesztett szabályzat, annak foganatba vételéhez mulhatlanul szükséges leend az is, hogy az erdő- birtokosok annak czélját, szükségét és hasznát először maguk is belássák és annak betöltéséhez részükről is hozzá járuljanak.

Az értekezletnek tehát legfőbb czélja abban összpontosulna, hogy az abban részt vevő küldöttek úgy az elvvel mint magával a szóban forgó szabályrendelettel is megismerkedve s a felett nézeteiket előlegesen is kicserélve, ismertessék meg azt otthon maradt küldőikkkel is és hívják fel őket arra, hogy legkésőbb jövő hó 31-éig jelentsék be a megyei közig, erdészeti bizottságnál tudás és bővebb tájékozás végett azt, hogy vájjon elfogadják-e az erdőrendezés czéljából is leendő társulás eszméjét a Szabályzatban kifejezett elvek és módok szerint ? avagy valamely más módot szándékoznak részökről követni az erdőrendezést illetőleg ?

A társulás eszméje és egy közös erdőrendező főerdésznek állandó alkalmazása többek részéről hathatósan pártoltatok, már csak azon okból is, mivel sokkal valószínűbb, hogy a szóban forgó nagy horderejű és az erdőgazdálkodás egész jelenére és jövőjére mélyen kiható munkálatok vég zésére valóban ügyes és szakavatott egyént fognak kapni az illetők, ha közösen s tehát jobban is díjazott állandó állomást szerveznek e czélból, s ezt eleitől kezdve közvetlenül a közig, erdészeti bizottság szakavatott ellenőrzése és hatósága alá helyezik, mintha mindenki külön külön maga lát az után saját módja és tehetsége szerint.

I о vábbá kiemeltetett, hogy: ha egyetlen kézben lesz az erdőrendezés összpontositva, ez esetben attól sem lehet tartani, hogy az üzemtervek esetleg oly módon és elvek szerint készíttessenek, melynek eredménye az lenne, hogy az egyes erdőbirtokosok egymásnak veszélyes és káros versenyt támaszszanak erdei termékeikkel a fakereskedelem terén, és a miért tehát a jóváhagyás jogát biró hatóság kénytelen legyen esetleg viszsza adni egyikét, vagy másikát átdolgozás avagy módosítás végett a benyújtandó terveknek.

Meg lett magyarázva továbbá azon körülmény is, hogy a hétfalusi járási szolgabiróság területén fekvő erdők egyelőre számításon kívül fognak hagyatni, a mennyiben t. i. az ott fennforgó vitás körülmények folytán azoknak rendezése és kezelése a birtokviszonyok tisztába hozataláig különös intézkedéseket igényeltek, melyek egy ideiglenes kezelő bizottságnak a szóban forgó szabályzatéval KÖrülbelől azonos elvek szét int történt szervezése folytán már a foganatosítás küszöbén is állanak.

1 ovábbá meglett ismertetve a szabályzat azon része is, mely az erdőtörvény 21., illetőleg 23. és 5°- §£?a* értelméből kifolyólag oly czélból lett szerkesztve, hogy ha az erdők birtokosai nem tehetnének eleget önmaguktól, saját kezdeményezés folytán, külön-kiilön azon kötelezettségüknek, hogy a rendszeres erdőgazdasági üzemtervek szerint való gazdálkodás czéljából megfelelő számú és, képzettségű szakértő erdőtisztet alkalmazzanak erdőgazdaságunk körében fel fognak hivatni, illetőleg rá fognak szorittatni annak alapján „erdőgondnoksá- gok“-at alakítani, vagyis a törvényben megengedett ily czélu társulást ezen az alapon eszközölni.

A több órán át tartott élénk eszmecsere után megköszönvén elnök az abban résztvetteknek a szívességét, azon óhajtással zárta be azt, hogy vajha maradandó és üdvös eredményt szülne az eszméknek ily módon megkisérlett tisztázása az itteni erdőgazdasági állapotokra nézve, melyek t. i. hova tovább mind nagyobb jelentőséggel kezdenek bírni közgazdasági szempontból is e vidéken.

K-y.

— 311 —

Az eszéki vasúti szerencsétlenség.

F. hó 23-án I óra 54 perczkor az Eszékről Bécsbe indult vegyes vonat a fahid beomlása folytán a Drávába zuhant. A pilléreken nyugvó egyszerű faszerkezetű hidat utóbbi időben igen megrongálta a szokottnál 330 ctméterrel magasabb viz állása. A Dráva rohanó hullámai annyira megingatták a pilléreket, hogy azoknak egy része a lassan, vigyázva haladó vonat súlya alatt óriási recsegéssel összeomlott. A mozdony, a málhakocsik és a két első személykocsi a Drávába estek s azonnal elmerültek ; a többi kocsi — számszerint mintegy 20 — szerencsére a kapcsok elszakadása folytán részint a hidon, részint a parton sérületleniil maradt és az utasok, nagyobbrészt katonák, megmenekültek. A vonat a Boszniából hazatérő 15. huszárezredhez tartozó katonákat szállított, az első kocsikban kizárólag katonák foglaltak helyet és igy csupán ezek estek a szerencsétlenség áldozatául.

Mikor a vonat nagyobbára katonákkal telve a magyar part közelébe érkezett, egyszerre hallható lett a híd ropogása és látható volt annak sü- lyedése. Ifj. Gregersen mérnök, az épülőfélben levő vashid építési vállalkozója és több munkás a hidon lévén, tüstént észrevették a veszélyes helyzetét és gyors elhatározással a Drávába ugrottak s úszással mentették meg életüket.

Erre lassan kezdetét vette a hid összeomlása, páni rettegést idézve elő. A mozdony és 5 kocsi — ezek közt két teherkocsi és egy katonaszálliló kocsi — a vízbe zuhant. Az utasok, nagyrészt ka tonák — feltörték az ajtókat, beverték az ablakokat és mindent elkövettek megmenekülésükre. Egy huszárhadnagy egy kocsiajtót idejekorán felnyitva, ily módon 7 ember életét mentette meg Egy utász a bevert ablakon kiugrott, s a távirda sodronyokba kapaszkodva megmenekült ; többen, kik beleestek vagy önkényt ugrottak a vízbe, későbben a mentőcsónakokba vétettek fel. Az ilyenkép megmentettek valamennyien sérülést szenvedtek. Az egyiknek oldarbordái zuzattak be, a másiknak az egyik füle szakadt le.

Már kétségbevonhatlanul meg van állapítva, hogy a katasztrófának huszonhét személy esett ál dozatul; a 74 huszár közül teljesen ép csak 14 maradt. A holttestek egy része a vasúti kocsik romjai közül bizonyára előkerül ; sokat azonban a folyó rohanó árja ragadt magával. Bebizonyított tény, hogy a gerendák korhadtsága volt első és főoka a szerencsétlenségnek s ezért a vasutigazgató ág eljárása a legszigorúbb elitéltetésben részesül. Ma már nagy erővel megkezdték a romok eltakarítását s készületeket tettek a vizbe zuhant kocsik kiemelésére. — A hid kiigazítása hosszú időt fog igényelni ; vasúti hid gyanánt azonban nem fog többé használtatni. Nagy számmal érkeztek a fővárosból hivatalos személyek, vasúti közegek, szakértők, hir- laptudósitók. Egész nap temérdek közönség nézte a katasztrófa szomorú nyomait.

A felháborodás és megbotránkozás általános. Evek óta csak halábjedelem közt haladtak át az utasok ezen a hidon. Mindazáltal csak az idén szánta magát rá az alföldi vasút, hogy vashidat épit, de elmulasztotta azt, hogy addig is a fahidat jó karban tartsa. Egész határozottan követelik az alföldi vasút haladéktalan államosítását és a vétkes mulasztást elkövetett egyének példás megbüntetését. Konstatáltatok, hogy a hidanyag rothadt, szakemberek apodiktice állítják, hogy a pillérek alá voltak mosva. Noha több hajó volt a közelben, egyetlen egy sem vett részt a mentési munkában, mely csónakok segélyével eszközöltetett. A lezuhant kocsik emelőgépekkel fognak felszínre hozatni. — Ugyanazon bizottság állítása szerint, mely hordké- pesnek nyilvánította az összedült fahidat, a kocsi- hid nincs veszélyeztetve.

Eszék, szept. 24. Az elveszett 26 huszár egyikének sem került meg a holtteste. Ma délután, a mennyiben a Drávának sebesen rohanó árja megengedte, csolnakokon közeledtek a vízből némileg kilátszó vaggonok felé s azokat úgy a hogy, erős kötelekkel egymáshoz s a hid megmaradt részeihez kötözgették, hogy a folyam el ne vigye. A wag- gonok azért látszanak ki, mert ép azon a helyen a hid főjármainak közelében kis zátonyféle van. A vi/be csüngő málhás waggonba merész hajósok életök koczkáztatásuval bemásztak s több málhát kihoztak. Burka huszárhadnagy a vízből kilátszó waggonokat csákányokkal megvizsgáltatta. Egyet lenegy holttestet sem hoztak elő a csákányok. Az igaz, hogy nem minden waggonhoz leheteitt férni s a csolnakok ingadozása folytán a csákánydobás igen bizonytalan volt. Mi is kotorásztunk csákánynyal egy waggonban, de a csákány puha tárgyra sohasem akadt, mindig deszkába ütődött. Ebből sokan azt következtetik, hogy a holttesteket á viz a

waggonokból már kimosta és tovább vitte. Ha e feltevés való volna, alkalmasint már partra vetett volna egy-két hullát a viz. Hogy tegnap a kimenekülés mily nehéz lehetett, képzelni lehet abból, hogy épen a szakadás irányában oly erős a viz sodra, hogy csolnakunkat, amint a waggonoktól visszatértünk, pár száz méternyire leragadta magával.

A vizbefult huszárok névsora a következő: Balogh Péter káplár, továbbá Bonyoczky, Barkó, Bérezik, Balog, Gyakas, Jobak, Kmecz, Kovács János és Mihály, Kupor, Molnár, Nagy, Orbán, Onofry, Oszinsky, Pruma, Bozsipanka, Szabó, Szarka, Szkiba, Tóth, Szalay, Vargha és Bállá tisztiszolga.

VEGYES HÍREK,

— A királyi pár Gödöllőn. Az udvar élete Gödöllőn meglehetős egyhangú. A király reggeli négy órakor kell föl, kávét reggeliz, aztán két fogatos kocsin a babolai erdőbe megy cserkészni. Ő felsége rendesen 9 óráig szokott az erdőben idő7.ni, s kiváló szerencsével pusztítja a szarvasokat, 23-án is 9 szarvast ejtett el. — Igaz, hogy van is mit pusztítani, mert a gödöllői erdő igen népes. — A szarvasaggancsokat kicsiszol- tatja ő felsége s egész gyűjteménye van az általa elejtett szarvasok agancsaiból. 9 órakor visszatér a kastélyba, ekkor dolgozó szobájába vonul. A király rendkívül pontos és szorgalmas. A kabinet- irodában soha sincs restantia. 11 órakor , egyszerű dejeuner van ; délután ismét vadászni megy s este 7 órakor van az ebéd. q órakor a király lefekszik. Lefekvés előtt megállapítja a holnapi programmját és attól egy hajszálnyira se tér el. 23-án reggel 4 óra előtt 5 perczczel jelentették ő felségének, hogy a kocsi készen van О felsége megnézte óráját és azt mondá. hogy még van idő, s pont 4 órakor szállt a kocsiba. A királyné ő felsége kevésbé rendszeres. Nála az órák nincsenek oly pontosan meghatározva. Ha jó kedvében van, akkor többet szokott lovagolni, s van olyan nap, mikor 8—10 lovat is kifáraszt. Napjait lovaglással, tornázással, kocsizással és sétálással tölti. ígéri kedveli a ku- tya-falkát is, m-lybm mnden egyes kutyafaj képviselve van. Ö felsége mindennap délután maga szokta megsétáltatni a kutyafalkát is, s nagyokat kaczag, ha az ebek összemarakodnak.

— A görgényi vadászatok nem valami fényes eredménynyel indultak meg. Három hajtás tartatott, de egy medve sem került lövésre. A vadászatot udvari ebéd követte. Mi a vadásztársaság br Kemény Kálmán által rendezett vadászaton vesz részt. A trónörökös pár október 2-áig lesz Görgényben.

—- Jókai Mórt komáromi tisztelői tudvalevőleg egy művészileg készített tulipántos ládával lepték meg. Jókai az ajándékot a következő, Molnár Ádámhoz, mint a Jókai-ünnep volt rendező bizottsági elnökéhez intézett e soraiban köszönte meg : „Kedves barátom ! Most vettem át a tulipántos ládát, s azóta egyebet sem csinálok, mint azt mutogatom. Ennél kedvesebb mü :mlékkel még nem találkoztam a világban Igazán remekben készült munka! Asztalos, festő, rajzo’ó, fényképész, könyvkötő, lakatos mind igazi világtárlatba kitenni méltó remeket készített benne. A hozzá kö- tö t véghefetlen nagy szeretetről pedig, melylyel engem mindnyájan elhalmoztatok, nem is lehet papiroson beszélni. Azt talán élő szóval, de még inkább (a hogy az én tehetségemtől telik) élő tettekkel lehet csak megköszönni. Kérlek, add át hálás üdvözletemet mindazoknak, a kik ez emlék létrejöttének hozzájárultak ; ott fog az állani az Íróasztalom mellett, egy kincsesei telt láda : valahányszor a kedélyem k'merül, ezt nyitom ki és megtöltöm belőle! Isten áldása rajtad és szeretett szülővárosomon ! Budapest, 1882. szept. 3. Ölel igaz barátod Jókai Mór.“

— Hosszú ősz lesz. Ezt jövendölik a tapasztalt gazdák azon körülmény folytán, hogy az orgonata s körtefa másodszor virágzik. Nagyiétáról pedig azt írják, hogy egy veres virágú vadgesztenyefa régi levelét elhullatván, uj hajtásokat, s ezeken teljesen kifejlett virágot hozott.

— A kataszteri országos bizottság következő tagjai érkeztek ma Sepsi-Szentgyörgyre : Bittó Béniám, Kussevits Svetozár, Fejér Miklós, Bocskor Antal, Móricz Yincze. Hanz Pál, Györgyevits Adolf, Be- nitzky Gyula, br. Kemény Endre, Simíts tábornok, Bo- dányi Mátyás, Lovag Ivits kapitány, Stoll Károly, Duka Marczel, Juranek Aurel, Filep Sámuel, Gaibl Rezső, Ivállay Aurél, Elekes György, Biró Lajos, Nagy Adolf. — Kilyén felel a város határán megyénk főispánja s a megyei és városi hivatali kar szívélyes fogadása után a bizottság magán házaknál szállásoltatok el. Ma este a főispán vendégei lesznek; holnap délelőtt elutaznak Földvárra.

A kolozsvári tenyészállat-kiállítás bíráló bizottságai serényen dolgoznak; a jury eddig a ló, juh és sertés-osztályok bírálatát fejezte be. Nyertek csődörökkel dicsérő oklevelet: Gaál Gyula, Paget János, Sigmond testvérek, Wesselényi Miklós: kanczákkal: Bánffy Adám, Bánffy Ernő, Gajzágó Antal, Jósika Andor. Száz frankos Bi- azini-dijból: Hatházy István 50 frankot, Vig György húszat; hazai fajta juhokkal: Lázár Manó 10 aranyos első dijat, Bánffy Ernő 7 aranyos második dijat, Teleki Miksáné 5 aranyos harmadik dijat, Bánffy Adám 3 aranyos negyedik dijat, Bánffy Er-