Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-09-03 / 71. szám

porotlik az egyházközség, ugyanannyi két-három trt s ugyanannyi egy-egy szekér hoss/u fa rovatik le és vitetik a házhoz. Ott tehát apadásról nem le­het szó, hanem igenis szaporodásról az egyházköz­ség létszáma irányában és pedig jogilag egyene sen a lelkészt illetőleg; ha csak valaki azt nem akarná konstatálni, hogy BAcsfalu, vagy bármely hitközség létszámilag, vagyonikig ugyanaz, a mi volt 15 — 20 évvel ezelőtt? Di menjünk ez ügyekben egy lépéssel még tovább. Д riagyméltóságu vallás- és közoktatás- ügyi miniszter ur 1874. november hó 22-ről 29635. sz. rendeletében az egyházi főhatóságot kötelesség mulasztással vádolta, s a többek közt a magas le­irat ezt mondja: „Minden protestáns egyházban, az egyházi hatóságnak és főhatóságnak egyik leg­főbb" kötelessége a lölött őrködni: hogy a lel­készt és tanítói fizetések ne csonkittassanak, és a lelkészeket és tanítókat — a nép miden ilyetén kí­sérletei és túlkapásai ellenében — egész erélylyel oltalmazni. A szász consistoriuinok e kötelességet a magyar egyházak irányában — vagy épen nem, vagy csak igen lanyhán teljesítették. Tatrangon, Hosszufaluban, Pürkereczen az előbbi kepének és tailletöségnek készpénzre, illetőleg átalányra át­változtatásával — a 1 e 1 kész i és tanítói fizetések tetemes megrövidítése megengedtetett, illetőleg el- né/etett. — Az összes kepeváltsági esetekben azon­felül kimondatott : hogy a pénzre való átváltozta tások csak 5 évre érvényesek, s öt év leteltével az akkori árak szerint, uj meghatározás alá vétet­nek. Mindazáltal, az öt év leteltével ez nem tör­tént meg, s a megcsonkított fizetések tovább is úgy hagyattak'1 Az iparos tanulók iskoláinak szervezete. ( lvia látott a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1882-ik évi aug. lfi-áii 2o43!J‘ sz. a. rendelettel. лг ország kulturális szükségletei iránt о y helyes érzéket tanúsító közoktatási miniszter ur, egy követkéz nényeiben nagy jelentőségűvé vál­ható intézkedéssel szaporította eddigi érdemeit. Még a nyár folytán fölhívta a tanfelügye'őket, hogy minden oly városban, hol legalább 100-ra megy az iparos tanonczok száma, iparos iskolák szervezésről gondoskodjanak. Ez alkalommal kiadta ] az ezen iskolákat szervező rendeletét. E szabá yzat szerint mihelyt valamely ifjú iparos tanonczczá lesz, köteles magát az ipariskola igazgatójánál bejelenteni. Ha a/, illető életkora 12. évét még be ne.n töltötte, rendes elemi népiskolá­ba utasittalik, ha már van ennyi idős, fölvéti vizs­ga mellett vétetih tel az ipariskolába. Ha azonban folyékonyan olvasni s olvashatóan irni uem tud. az ipariskola elé rendezett előkészítő osztályba vétetik fel. A tanfolyam 3 évig, s a szorgalomidő 10 hónapig tart A tanításra rendszerint hetenként a munkanapok esti órában 4 óra két napon a kör­ismeret tantárgyaira s vasárnaponként a nappali órákban 3 óraL idő a rajz tanítására szabatik ki. Az iparos tanulók oktatására a polgári iskolák, a a hol lehelő a reáliskolák, vagy gymnaziámok, kü­lönben púdig az elemi iskolák helyiségei, használ­tatnak. Oly városokban, hol rendes ipariskola nincs, az iparos tanulók az ismétlő iskolába járnak. Az ipariskolai tanítás czélja lesz: az oly ipa­ros tanulóknak, kik az elemi iskolában, vagy sem­mit, vagy igen keveset tanultak, az irás, olvasás, számvetés és rajzolás elemeibe való bevezetése. A tanterv szerint a rajzból elérendő czél : a rajzolás tudásának oly fokú megszerzése, mely a magasabb iparos szakrajzolás bármely ágának biztos alapot nyújtson s mindennemű iparos foglalkozás körül az illetőnek majdan gyakorlati hasznára váljék. — Taníttatni fog a szabadkézi s a mértani rajz. Hogy e tárgy alapos tanítására a kormány mily súlyt tekt t, már azon körülményből is kitetszik, hogy a rajzoktatásból részletes tantervet bocsát közre, inóg ped'g a különböző foglalkozású iparos tanu­lók szer.nti utasításokká'. Az olvasás és fogalmazásból a czélt az értel­mes olvasás mellett a hasznos ismeretek szerzésé­ben állapítja meg. Vagyis a tudományok elemeivel az olvasmánydarabok tárgyalása fonalán ismerked­nék meg a tanuló. (Ehhez az olvasókönyvekről csak azután kell még gondoskodni ) — A számta- nilás czélja lesz: a mindennapi életben előforduló számítás és mérésbeli legszükségesebb gyakorlatok megszerzése. Az ipariskolák közvetlen felügyelete az azo­kat fenntartó község, vagy testület áltál választott ipartanodái bizottságra lesz ruházva, melynek tag­jait az iskolát fenntartó hatóság választja kivá - lólag miveit iparosok s tanítással foglalkozó egyé­nekből. A főfelügyeíeti jogot a közoktatási nrnisz- ter gyakoro.ja a tanfelügyelők s az e végre kine­vezett biztosok által. Ennyiben foglalható össze a miniszteri sza­bályzat lényege, melyet a maga teljességében he 1 y esel iink Mint minden kezdeményezésnek, ennek is meg vannak a maga hiányai. így nincs gon­doskodva azon es közökről, melyek által az ipa­ros tanonczok gazdái kényszeríthetők legyenek ta- nonczaik iskolába járatására, a mulasztásokért min- leiitt a tanoncz van sújtva, a gazda sehol, pedig alegtübb rnulasz tási eset a gazdán rnuiik, ki erő vei is visszatartja az iíjat A fenyítés nemeit sem találjuk ez ifjak fejlettségéhez alkalmasnak. Egy 15, esetleg 18 éves kamaszt, kivid az is előfordul­hat, hogy ittasan támolyit be az iskolába, n im le­het — mint a hét éves gyermeket - - a pádból való kiállítással büntetni. Itt drasztikusabb eszkö zökhöz kell nyúlni és ezért nemcsak bűntény el követése esetén kellett volna előírni a polgári ha­tó-ág' utján való megbüntetést, hanem minden oly kihágás esetén is, midőn az iskolai fegyelem alkal­mazását az ipartanodái bizottság nem tartja siker­rel alkalmazhatónak. Ezek azonban oly kissebb- szerü hiányok, melyek az egész intézkedés becsé­ből keveset vonnak le, s melyek a gyakorlati al­kalmazás folyamán önként nyujtundjik u megol­dást. LEVELEK. Kiírat hin, 18З2. aug. 29. zviig egy hónapja, hogy Kirathna, Volál és Feltorja érdemes inteldgentiáju magal.-i kilőtte a „Magyar korona országai „Vöröskereszt egyleté“- nek fiókját megválasztván ein; kökké: Könczey A1 bertné urhölgyet s Benedek Ignácz ev. ref. lelkész, urat, alelnöknek Pét hő Mária urnölgyet s pénztá­rossá Könczei Domokos urat, s rövid idő alat. rr unkálkodásának már is oly szép jelét adta, mely méltó, hogy a nyilvánosság terén is megemlékez­zünk róla. Egy hét előtt elhatározta a választmány, hogy pénzalap létesítése czéljából tánczvigalmat rendez s azt f. évi augusztus 27-én Karathna községházá­ban meg is tartotta. S hogy minő eredménynyel, mutatja a bevétel, mely a 100 forintot jóval felül­múlta s hatvanöt frt tiszta jövedelmet hozott a pénz­tárnak. Az anyagi siker tehát — szűk pénzviszo­nyainkhoz képest — számításon felül jutalmazta a rendező bizottság tevékenységét. A tánczmulatság csak fél 9 órakor vette kez­detét, mikor a hölgyközönség szépszámú megjele­nése feletti örömben a jókedv egészen neki széle­sedett. S hogy egész a pirkadó hajnalig szólott a csöndös, rá meg a friss talp alá való :az minden­esetre azon szeretetreméltó kedves hölgykoszoru elvitathatlan érdeme, mely nemes egyszerűségéért, kellemességeért s tetőpontját elért fesztelen jóked­véért e társalgásáért méltó legalább is arra, hugyo becses lap hasábjain nívszerint megöröxittessék. íme a jelenvoltak: Pethő Zsuzsika, Pethő M iri, Könczey Zsuzsika, Szentpétery Mariska, Orbay Zsuzsika, Márton Emma, Márton Ida, Mártó.1 Mari. Könczey Teréz, Könczey Ágnes, Ham ír Inna, Csiszér Agnes, Zajzon nővéiek, Benedek Zsuzsa, fór. Pethő Józsetné, Bartók Károlyné, Könczey Albertné. Könczey j -né Vájná Lázárné, Hamar Ignáczné urhölgyek. A terem feldíszítése, s a rendezés kifogástalan csinos és ügyes volt, a minőt méltán Eh tett is várni a kedves Pethő Zsuzsika és Man s Könczey Zsu zsika urhölgyek s Vájná Vincze, Ripolti és Szabó uraktól, mint rendezőktől, a kik tTrudhallan bin góságának köszönhető nagy részben az is, hogy étel- és ital nemű közadakozásból gyűlt b i, ami az anyagi sikerre пзт kevés befolyással volt. A karatna-volál-lelforjai fiókegylete a Vörös kereszt-egyletnek büszkén gondolhat ez első nyíl vános működésére. Erősen hiszem, hogy ha nem lankad a buzgóság — hova tovább annál szebben fog virágozni. Adja Isten! V. K. VEGYES HÍREK, — A h e 1 y b e 1 i M i к ó t a n о d á b a n és a pol­gári fiú iskolában a tanév szeptember hó 4 ikén veszi kezdett, — Saját érdekükben cselekesznek a szülők], ha pontosan igyekeznek gyermekei két beíratni, hogy a tanítás■ akadály nélkül kezde tét vehesse. — Az ő s zi g а о n á k, valamint az árpa és zab cséplése városuoknan és környékén j > részt belejeztetett. Búza és rozs még tíz elvetőit rmgot sem adták ki, úgy hogy gazdáinknak őszire a ve­tőmagot p'pzen kell vásárolni. Az árp 1 és zab jó közepes termést adtak. A kukorieza érő félben Vali, de a folytonos szárazság miatt a csők nem fejlőd­hettek ki. A krupmli termés kielégítő lesz. — Kimutatás a háromszéki takarékp'nztár 1882. aug. havi forgalmáról. Bevétel: Készpénz á jölt a múlt hóról 7313 frt 4 kr. 96 takaréki be tétből 17,261 frt 16 kr, Befizetet váltókból 85,086 frt. Bel. előlegekből 850 irt. Kamatokból 2555 frt 3 kr. Illetékből 640 frt 46 kr. Folyó számlából 928 frt 4 kr. Részvényátirutási díjból 2 frt. (összesen 114,638 frt 73 kr. Kiadás: 45 takaréki betétre 5803 frt 01 kr. Folyó kamatokra 3 frt 69 kr. Fő­szám to t váltókra 96,107 frt. E ‘számítolt előlegekre 1,160 frt. Kisbirtokoosk orsz. földh. intézetének alapítványi részszletbe 201 frt. Osztalék és kamat a' részvényeseknek 75 frt Kezelési költs-g 3 fi t 65 kr. Tiszti és szolgafizetésekre 168 frt 34 kr. 3'' 0 os államilletékre tőkésített f. évi kamatok után 211 Irt 64 kr. Állami ad >ba 400 írt Visszleszámi- tolt váltók kifizetésére 5800 frt. Postadijakra 7 frt Készpénz készlet 4694 frt 40 kr. Ö iszesen 111658 frt 73 kr. — Sepsi-S/.entgyörgyön, 1882. augusztus 31. Bogdán Arthur, pé íztárnoK Vásárhelyi Samu, könyvvezető. — A b о d о 1 a i é s n éy n i erdőségek b e n ragadozó vadakra szeptember hó 10. és 11-én hiva­talos hajtó vadászat fog bódulni mént. B’ddi Tiva­dar ur vezetése alatt tartatni. Erről a vadászat kedvelők oly megjegyzéssel értesittetnek, hogy ц vadászjegyeket ezen vadászatra Kónya Gábor s'ol- gabirósegéd a helyszínén lógja kiosztani. — 56 toilette 14 napra. Egyik párEi lap nap érdekes dolgot írnak Potinville-sur-Merből : Tudvalevő, hogy ez ultra-elegáns fürdőhelyen egy olyan nőnek, ki tart valamit magára, naponként több to lette-ben kell megjelenni. Jelenleg egy úri hölgy malin urja képezi közbeszéd tárgyát a für­dőn, ki mielőtt oda ment volna, 56 toilettet ren­delt nmg 14 napra, pon osan kiszámítva, hogy а fürdőben tartózkodása alatt mindennap négy toi- letteb-n jelen meg a vendégek előtt. Hanem mi­kor a 14 nap eltelt, valami előre nem látott körül­mény még 4 napi ottmaradasra kény.szeritette a divatos hölgyet Mit tegyen? Másodszor csak nem vehet föl egy ruhái? Ez örökre blamirozná! Végre is úgy segített magán, hogy a n'igy nap alatt szo­bájába. zárkozott s azt még öt perezre se hagyta el. — A becsület meg vo't mentve! — Megjelent az „Ön ügy véd“ 8 ik füzete, irta Knorr Alajos, kiadja ifj. Nagel Ottó Budapes­ten. E füzetben a szerző a házassági szerződése két tárgyalván, ismerteti az eljegyzéseket, a róma i katholikusok házass igát, a házassági aka ldyokat, közli a protestánsok házasságára vonatkozó József Császár szabályzata', ism rieti a vegyes házassá­gokat, a görög hitüek és izraeliták házasságának szabályait, tárgyalja a házasság hatályát és jogi következményeit, különösen a hitbért, hozományt, közszerzeményt, az özvegyi jogot és a házassági egyezményeket; ezzel áttér az életjáradéki szerző désekre, ismerteti a szerencse szerződéseket, a pe­ressé vált jogviszony elintézését ezélzó egyezsége­ket, a szerződés újítást és ezzel a szerződések kü­lönös nemeire vonatkozó fejezet befejezést nyert. A hatodik fejezetben a szerzőa jogellenes cselen vé­nyekből származó követeléseket ismertetni, külö­nösen a gyilkosság, ülés, testi sértés, csalás, lo­pás, jogtalan elsajátításból folyó kártérítési kit- te rzetiségeket, — tárgyalja a inarhík által oko zott károsításokat, isméiéi a m zei rendőri, gát r ndőri és vadászati kihágásokat, az erdei Káro­sításokat és а V ispályák által onozott kártételek­ből folyó kártérítési kötelezettséget. Ezen idegen érdekes tartalmú fűz et ára harmincz kra czár. — 33 eredeti mi gyár népdal Lányi Ernő-től. i. M ‘gtaga Itad fiü szereim ni . 2 . Csak s/en vedn j itten; én e világon. 3 Szép vagy uiu-yu от. 4. ü ,/.1 időn alig jöhet fel a nap. 5. И illőd •*, t • kis lány. 6. Jaj eb édes az igazi szerelem. 7. S.ri a baka. 8 Jaj istenein teremtőm 9. Ne sírj kis lány. 10. Édes kedves Pistukám. 11. Elátkozott engem a : édes anyám. 12. Hogy h 1 veled é.hetuém. 13. Tavasz elmúlt a rózsának, 14. II így is vau az, hogy a S ijó. 15. Ha meghalok nem repülök az égbe 16. Peng a kas'.a mikor fenik. 17. Kaiángkóró tévedezget. 18. A rózsámtól ma kaptam. 19. Nem si­ratlak. 20. Jaj de kár. 21. Hej de rongyos a czip m. 22 Elmegyek én utánad 23. Elrepült a llaru madár 24. Csepereg az eső. 25. Gondolkodom drága kin. esem 26 Ede- anyád azt gendolji. 27. Verje meg az Isten. 28. Búsulsz rózsáin hiába a szavam 24. Béri Balog kuruez vezér csatáron 30. Soha, soha nem szerettél 31 Bort ide az üvegbe. 32. Nem sí­rok én, miért is. 33. Angyalom, ne hagy, engem el. Ára 3 frt A kiadók sajátja. Budapest, Rózsavölgyi és társa. Hivatalos árfolyamok a ImJapesli áru es érté tőzsdén Jó'óEh any asztal él-ел Magyar aranyjáradék .......................................11Q — M agyar kel. vasmi államkötv. I I. kibocs. 90 -­Magyar föEUehermentesitési kötvény . . ioq.-­Magy. földteherment. kötvény /iradékkal 95.— Temés-bánáti földteherment. kötv......................97 — T emes-bánáti földteherrn. kötv. záradékkal 98 — Erdélyi föEUehermentesitési kötvény . . 97.—­Horvát szlavón földteherment. kötvény. . 98.— Magyar szőlőd 'v.smaváltsági kötvény . . 48. — Magyar nyeremény sorsjegy kölcsön . —. — Tis/.a-szabálуozási és szegedi sorsjegy . . 47 — (Jiztrák járadék papírban 120.— O-iztrák járadék ezüstben 1 ki.— Osztrák járadék aranyban ,....................77. и» 1860-iki állam íorsjegyek.............................77­О iztrák-magyar bankrészvény....................45.— Magyar hitelbank-részvény........................130.— O sztrák hitelintézet részvény....................825.— Ezüst ... ............................................— Császári és királyi aran^ ....... 56/, 20 frankos arany (Napoíeond’or) .... .94 â Német birodalmi márka ....... 051 London 3 havi váltókért...................................58.10 M agyar papirjáradék..................................87 00 F elelős szerkesztő: Midik József. Kiadótulajdonos: He iisfein Márk. ZExtesités. Felhívom a t szlelt szülőket, kik leánygyer­mekeiket a női munka téren kiképezi tni akarj ik, szíveskedjen.‘k az alábbiakat becses ügyeim.>kr méltatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom