Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-07-09 / 55. szám

55. szám. •----------------------------------- -• Szer kesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: c&tb'noUin 0ÍCcG& KÖNYVNYOMDÁJA hová a hirdedések és előfizetési pénzek bérmentesen intézemlők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. *------------------------■ ' —• Sepsi-S zentgyörgy, 1882. Vasárnap, Julius 9. Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászat! lap. iu hívatalas XII. évfolyam. F ---------^ Megjelenik ezen lap lieten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre 6 írt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 irt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért G kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. ®___________________________________________ ® _ t El őfizetési felhívás a „NEMERE“ tizenkettodik évfolyamának harmadik negyedére. Előfizetési feltételek : Egész évre......................6 frt — kr. Háromnegyed évre . , . 4 frt 50 kr. Fél évre...........................3 frt — kr. Negyed évre......................I frt 50 kr. E gy hóra...........................— frt 50 kr. K ülföldre egész évre . . . 8 frt — kr. Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetésüket megújítani, vala­mint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejeko­rán megtenni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomattathatunk. Az előfizetés legczélszerübben postautalvány mellett eszközöl­hető. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó-hivatalának Bern­stein Márk könyvnyomdájába Sepsi-Szeutgyörgyre küldendők. A „NEMERE“ kiadó hivatala. Pár szó a brassói magyarsághoz. NepU-Szentgyörgy, 1882. julius 7. Brassómegye uj főispánjának kinevezése és a szász agitatiokkal szemben elfoglalandó ál­láspontja az eszmecserék egész özönét idézte elő társas körökben és a sajtóban egyaránt. Voltak olyan pretensiok is, a miket sem a szá­szoknak, sem a magyaroknak meg nem adhat egyetlen főispán — sőt maga a kormány sem. Épen ezért nem tudjuk eléggé rosszaim azok eljárását, kik az uj főispánt rögtön megrohan­ták specialis kívánságaikkal, a melyek főként a magyar ember szájából nagyon is külö­nösen hangzanak. Egyik brassói 1 ?velezŐnk valószinüleg eme túlhajtott követelésekre kiván reflektálni az alábbi sorokban, melyek azonkívül oly sajátsá­gos hírrel is lepnek meg bennünket, hogy jó­nak láttuk a dolog fontosságához mérten lapunk elején közölni azokat minden fentartás nélkül. S minthogy szívesen vennők, lia a brassói ma­gyarság, a kikhez a czikk szól, maga czáfolná meg az itt elmondottakat, mi ezúttal tartózko­dunk véleményt mondani. Igen tisztelt munkatársunk czikke igy szól : Brassó, 1882. julius 5. Még jóformán be sem köszöntött gr. Bethlen András és már is seregestül omlik fejére az ál­dás; egyik deputatio a másikat éri, uj meg uj kí­vánságok szószólói tapodják az elfogadó terem sző­nyegeit; az egyik erélyesen tiltakozik azon fölte­vés ellen, hogy Zay képviselő sulferájnos felolva­sásokat tartott volna nagy Németországban és szentül Ígéri, hogy ha a főispán fölemeli őket el taposott helyzetükből, olyan szelídek lesznek, mint a maszületett bárányok s olyan simák, mint a ta­vaszi fűzfa-vessző, — azt csinálhat velők Bethlen András gróf, a mit neki tetszik; akár az ujja körül csavarhatja őket. A másik deputatio meny Pe­tőidre esküdözik, hogy álmában sem nézi meg többé azokat a mappákat, a hol a nagy román birodalom a Tiszánál kezdődik; hűséges fiai lesz­nek az államnak, csak védelmezze meg az ők „jo­gaikat.“ Legfurább aztán az utolsó nemzetiségi kül dóttség. Ez ezt mondja: enyém a fa, az gyümöl­cse. Mi vagyunk az unokái Árpádnak, a ki ve­lünk akar megélni, az éljen meg nálunk nélkül. Nincs más érdeke a főispánnak, csak a miénk. Látva főkép a magyarságnak ilyen túlságos követeléseit, ismét eszembe jut, mit irtain a „Ne­mere“ 53-ik számában, a mi, fájdalom, nem tölt be : „a nemzetiségek között legkevesebb köve­telésekkel a magyarok fognak alkalmatlankodni az uj főispánnak. Abrassómegyei magyarságnak nincse­nek érdekei azon kívül, a mi a magyar koroná­nak, a magyar nemzetnek is érdeke. A mi ezen túlmegy, az megszűnt közős érdek lenni.“ S a ma­gyarok bizony tubnentek ezen. Nemcsak követelnek, hanem fenyegetőz­nek is. A „Magyar Polgár“ egyik száma dr. W. I. tollából egy 5 mondatos czikket közöl, melyben a többek között szóról szóra ezeket mondja : „ha a magyarság eddigi állapotában megliagyatik, a már is izgatott(!) hangulat következtében bizton bekövetkezik az, hogy az itteni magyarság egy erélyes ellenzékké egyesül és tevékenységét is ez irányban lesz kénytelen kifejteni.“ Erre mi, a kik is­merjük azokat a h a r ma t cseppeket, a melyek­kel dr. W. I. ur és társai a brassói magyarság szomját enyhitni akarják, rég számítottunk. Ezért nem szóltam ama 25-ös bizottságról és nagy gar- ral hirdetett magyar pártkonferencziákról, a mik­kel a lapok annak idejében telve voltak. Nem magyar nemzetiségi párt, hanem ellenzéki és ha úgy tetszik, egyesült ellenzéki politikai párt lesz abból a „hazafias“ és „minden politikai czél- zatoktól ment“ magyar pártból. Bég készítik erre a talajt Brassóban, csak alkalmat lestek rá, hogy bizonyos ki nem elégített kívánságok örve alatt átcsapjanak az ellenzékhez. Ezt a rejtegetett czélt, nagyon megerősíti dr. W. I. ur czikke a „M. Polgár'“-ban. Úgy látszik, ez a közlemény a párt megbízásából látott napvi­lágot s a mennyiben fenyegetőzés akart lenni az uj főispánhoz, remélem, ezélját is érte, mert most már Bethlen grót valószinüleg rettenetesen meg vau ijedve s első kötelességének fogja tartani a félelmes dr. W. I. urat valami zsíros hivatalba beplántálni, a t. ez. ügyvédeinek urat pedig ha­sonló jutalommal elnémítani. Lám, lám, milyen önzetlen czéljaik vannak a tisztelt uraknak s hogy kivannak ők az „elnyo­mott“ magyarságon segíteni ! Mint hallom, dr. W. I. ur és társai ilyen­forma nézetüknek kifejezést is adtak a főispán előtt, ki azonban oly ügyes válaszszal torkolta le őket, hogy egyelőre elment u kedvük „erélyes ellenzékké“ alakulni. I£—a. Politikai hírek. À hadsereg újjászervezésére vonatkozólag több lap által közzétett kombinácziókat illetőleg a „P. Corr.“ felhatalmuztatott annak kinyilatkoztatására, hogy most csak oly reformokat szándékozik a kor­mány életbe léptetni, melyeket a hadsereg szerve­zésének törvényesen megállapított keretén belül rendeleti utón végrehajtani Fhet. Boszniában az ujoriczoxAs a legcsekélyebb el­lenállás nélkül folyt le s mint most már konsta­tálható, rendkívül kedvező eredményt mutat fel. A hadügyi kormányzat ennélfogva a legrövidebb idő alatt visszavonja a Boszniában elhelyezett csa­patok tetemes részét, mi által az ott levő tartalé­kosok legnagyobb része hazakerül. Ellenben a csa­patok további redukálása Herczegovinában csak akkor log megtörténni, ha a leg közelebb foganatba veendő ujonezozás ott is végre lesz hajtva. A csúszártalálkozásra vonatkozólag nemrég közölt ama hirt, hogy az ez alkalommal különösen lontos lesz, Berlinből megczátolják. Az illető táv­irat azt mondja, hogy Vilmos császár találkozása uralkodónkkal ez évben is éppen oly viszonyok közt fog végbemenni, mint a múlt években s egyik uralkodó kíséretében sem lesznek miniszterek. Az sincsen még eldöntve, hogy a találkozás Gastein- ban, vagy belliben fog-e megtörténni. Etryptombíin л helyzet komoly és feszült, — s félő, hogy a konferenczia tanácskozásain fekete vonást húz végig a készülő mozgalom. Arabi pasa az elesandriai minisztertanácsban javaslatot tett a lakosság általános felfegyverkezésére, s bár e ja­vaslatot nem fogadták el, a veszély mégis tető • pontjára hágott, a mit mutat az is, hogy sziriai (ázsiai) lapok jelentése szerint számtalan fiatal em­ber készül északi Arábiából Kairóba, a kik be akarnak lépni az egyptomi hadseregbe, s részt óhajtanak venni abban a szent háborúban, melyet ott a keresztények ellen inditani szeretnének, Da- rnaszkuszból jelentik, hogy a porta Palesztinában, katonai zárvonalat akar felállítani, hogy ez által az e tartományban lakó beduinokat megakadá­lyozza abban, hogy egyesülhessenek a Szuez-csator- na mentén portyázó testvéreikkel. A nyugati hatalmak változatlanul készülnek akczióra s valószínűnek tartják, hogy ha Török­ország tovább is vonakodnék Egyptomban inter­veniálni: európai mandátum folytán angolokból, francziákból, olaszokból és görögökből álló ve­gyes hadsereg fogja Egyptomban a rendet helyre­állítani. Franczia részről. hat nagy pánezélos hajó és két jelző gőzös indult Bonaba (Algiriába), hogy az afrikai part mellett Alaxandriába men­jen. Két pánezélos korvett és a tartalékos hajó- raj most szereltetik fel. 15.000—20.000 ember szállítására szükséges hajók készen állanak. Pa­risból jelentik továbbá, hogy az ? n ;ol hajórai az edinburgi herczeggel Gibraltárba érkezett. Az akczió valószínűségére mutat az is hogy mint Alexandrából jelentik —■ az ottani euró­paiakból jönkénytes csapat alakul, hogy eset leges megtámadások esetén ellenállást fejtsenek ki. Az angol uLóliííz harminczkét óráig tartó ülés­ben letárgyalta az irlandi kivételes büntetőtörvényt. Az ülés junius 30-án kezdődött s igénybe vette nemcsak az egész éjszakát, de a rákövetketkező napot is és csak a szombat és vasárnap (jul. x—2) közötti éjjelen ért véget. Az irlandi képviselők — a mint azt már említettük -- minden lehető mó­dot és eszközt felhasználtak, hogy a törvényja­vaslat elfogadását és letárgyalását megakadályoz­zák, minden egyes kifejezésnél módositványokat nyújtottak be s ezzel sikerült is a junius 30. és ju­lius í-je közötti éjszakát egészen eltölteni, mig végre reggel az elnök kijelentette, hogy elérke­zettnek látja az időt arra, hogy a tervszerű huza­vonának vége vettessék és tizenhat ir képviselőt nevezett meg, kik a tárgyalást szándékosan kés­leltetik és ezek az ülés tartamára felfüggesztet­tek képviselői jogaik gyakorlatától. A midőn az elnök az ir képviselőket névszerint felsorolta az egyik, О Donnel izgatottan felkiáltott: „Ez gyalá­zat!“ Az elnök ezért a kifejezésért a háztól elég­tételt fog kívánni és aztán felszólította a rendza­varókat, hogy az ülésből távozzanak, a mit azok pisszegés között mindannyian meg is tettek. Az ir képviselők távozása után a törvényjavaslat szom­bat éjjel elfogadtatott. Az angol lapok ezen utolsó nagy és viharos ülésről irnak, s jellemző, hogy bár a képviselőház állapotát elviselhetetlennek mondják, valamint az irlandi képviselők magatartását sem menthetik, még sem helyeslik az elnök azon eljárását, hogy kizárta az irlandi képviselőket valószinüleg azért, mert a kizáratás Irlandban fogja magát megbo- szul ni. Háromszékmegye közigazgatási bizottsága üléséből.* Sepsi-Szentgyörgy, 1882. julius 4. A mai közigazgatási bizottsági ülésben egyik legfontosabb előterjesztést a megyei alispán tette. A nagy jégverésről, mely a múlt hónap 14-én any- nyi község határát tette tönkre, igy szól a jelen­tés: „Habár egy-egy határ dűlőjét meg is kímélte az elemi csapás, mindazáltal tetemes kárt okozott. A gazda közönséget s magát az állampénztárt is érzékenyen sújtotta annál is inkább, mivel a múlt évi termény sem volt teljesen kielégítő.“ — A baróthi, gazdasággal megtoldott felső népiskolá­nál a törvényhatóság által kiküldött bizottság megtette szemléjét a helyszínén, számbavette a marha-állományt, terményt s a tanításhoz szüksé­ges egyéb adatokat; véleinényes jelentését a köz­gyűléshez annak idejében be fogja terjeszteni. Л Háromszékmegye területén lévő fürdők közül El ő­*) Múlt számunkból térazilke miatt maradt ki. ázerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom