Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-07-09 / 55. szám
55. szám. •----------------------------------- -• Szer kesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: c&tb'noUin 0ÍCcG& KÖNYVNYOMDÁJA hová a hirdedések és előfizetési pénzek bérmentesen intézemlők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. *------------------------■ ' —• Sepsi-S zentgyörgy, 1882. Vasárnap, Julius 9. Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászat! lap. iu hívatalas XII. évfolyam. F ---------^ Megjelenik ezen lap lieten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre 6 írt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 irt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért G kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. ®___________________________________________ ® _ t El őfizetési felhívás a „NEMERE“ tizenkettodik évfolyamának harmadik negyedére. Előfizetési feltételek : Egész évre......................6 frt — kr. Háromnegyed évre . , . 4 frt 50 kr. Fél évre...........................3 frt — kr. Negyed évre......................I frt 50 kr. E gy hóra...........................— frt 50 kr. K ülföldre egész évre . . . 8 frt — kr. Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetésüket megújítani, valamint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomattathatunk. Az előfizetés legczélszerübben postautalvány mellett eszközölhető. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó-hivatalának Bernstein Márk könyvnyomdájába Sepsi-Szeutgyörgyre küldendők. A „NEMERE“ kiadó hivatala. Pár szó a brassói magyarsághoz. NepU-Szentgyörgy, 1882. julius 7. Brassómegye uj főispánjának kinevezése és a szász agitatiokkal szemben elfoglalandó álláspontja az eszmecserék egész özönét idézte elő társas körökben és a sajtóban egyaránt. Voltak olyan pretensiok is, a miket sem a szászoknak, sem a magyaroknak meg nem adhat egyetlen főispán — sőt maga a kormány sem. Épen ezért nem tudjuk eléggé rosszaim azok eljárását, kik az uj főispánt rögtön megrohanták specialis kívánságaikkal, a melyek főként a magyar ember szájából nagyon is különösen hangzanak. Egyik brassói 1 ?velezŐnk valószinüleg eme túlhajtott követelésekre kiván reflektálni az alábbi sorokban, melyek azonkívül oly sajátságos hírrel is lepnek meg bennünket, hogy jónak láttuk a dolog fontosságához mérten lapunk elején közölni azokat minden fentartás nélkül. S minthogy szívesen vennők, lia a brassói magyarság, a kikhez a czikk szól, maga czáfolná meg az itt elmondottakat, mi ezúttal tartózkodunk véleményt mondani. Igen tisztelt munkatársunk czikke igy szól : Brassó, 1882. julius 5. Még jóformán be sem köszöntött gr. Bethlen András és már is seregestül omlik fejére az áldás; egyik deputatio a másikat éri, uj meg uj kívánságok szószólói tapodják az elfogadó terem szőnyegeit; az egyik erélyesen tiltakozik azon föltevés ellen, hogy Zay képviselő sulferájnos felolvasásokat tartott volna nagy Németországban és szentül Ígéri, hogy ha a főispán fölemeli őket el taposott helyzetükből, olyan szelídek lesznek, mint a maszületett bárányok s olyan simák, mint a tavaszi fűzfa-vessző, — azt csinálhat velők Bethlen András gróf, a mit neki tetszik; akár az ujja körül csavarhatja őket. A másik deputatio meny Petőidre esküdözik, hogy álmában sem nézi meg többé azokat a mappákat, a hol a nagy román birodalom a Tiszánál kezdődik; hűséges fiai lesznek az államnak, csak védelmezze meg az ők „jogaikat.“ Legfurább aztán az utolsó nemzetiségi kül dóttség. Ez ezt mondja: enyém a fa, az gyümölcse. Mi vagyunk az unokái Árpádnak, a ki velünk akar megélni, az éljen meg nálunk nélkül. Nincs más érdeke a főispánnak, csak a miénk. Látva főkép a magyarságnak ilyen túlságos követeléseit, ismét eszembe jut, mit irtain a „Nemere“ 53-ik számában, a mi, fájdalom, nem tölt be : „a nemzetiségek között legkevesebb követelésekkel a magyarok fognak alkalmatlankodni az uj főispánnak. Abrassómegyei magyarságnak nincsenek érdekei azon kívül, a mi a magyar koronának, a magyar nemzetnek is érdeke. A mi ezen túlmegy, az megszűnt közős érdek lenni.“ S a magyarok bizony tubnentek ezen. Nemcsak követelnek, hanem fenyegetőznek is. A „Magyar Polgár“ egyik száma dr. W. I. tollából egy 5 mondatos czikket közöl, melyben a többek között szóról szóra ezeket mondja : „ha a magyarság eddigi állapotában megliagyatik, a már is izgatott(!) hangulat következtében bizton bekövetkezik az, hogy az itteni magyarság egy erélyes ellenzékké egyesül és tevékenységét is ez irányban lesz kénytelen kifejteni.“ Erre mi, a kik ismerjük azokat a h a r ma t cseppeket, a melyekkel dr. W. I. ur és társai a brassói magyarság szomját enyhitni akarják, rég számítottunk. Ezért nem szóltam ama 25-ös bizottságról és nagy gar- ral hirdetett magyar pártkonferencziákról, a mikkel a lapok annak idejében telve voltak. Nem magyar nemzetiségi párt, hanem ellenzéki és ha úgy tetszik, egyesült ellenzéki politikai párt lesz abból a „hazafias“ és „minden politikai czél- zatoktól ment“ magyar pártból. Bég készítik erre a talajt Brassóban, csak alkalmat lestek rá, hogy bizonyos ki nem elégített kívánságok örve alatt átcsapjanak az ellenzékhez. Ezt a rejtegetett czélt, nagyon megerősíti dr. W. I. ur czikke a „M. Polgár'“-ban. Úgy látszik, ez a közlemény a párt megbízásából látott napvilágot s a mennyiben fenyegetőzés akart lenni az uj főispánhoz, remélem, ezélját is érte, mert most már Bethlen grót valószinüleg rettenetesen meg vau ijedve s első kötelességének fogja tartani a félelmes dr. W. I. urat valami zsíros hivatalba beplántálni, a t. ez. ügyvédeinek urat pedig hasonló jutalommal elnémítani. Lám, lám, milyen önzetlen czéljaik vannak a tisztelt uraknak s hogy kivannak ők az „elnyomott“ magyarságon segíteni ! Mint hallom, dr. W. I. ur és társai ilyenforma nézetüknek kifejezést is adtak a főispán előtt, ki azonban oly ügyes válaszszal torkolta le őket, hogy egyelőre elment u kedvük „erélyes ellenzékké“ alakulni. I£—a. Politikai hírek. À hadsereg újjászervezésére vonatkozólag több lap által közzétett kombinácziókat illetőleg a „P. Corr.“ felhatalmuztatott annak kinyilatkoztatására, hogy most csak oly reformokat szándékozik a kormány életbe léptetni, melyeket a hadsereg szervezésének törvényesen megállapított keretén belül rendeleti utón végrehajtani Fhet. Boszniában az ujoriczoxAs a legcsekélyebb ellenállás nélkül folyt le s mint most már konstatálható, rendkívül kedvező eredményt mutat fel. A hadügyi kormányzat ennélfogva a legrövidebb idő alatt visszavonja a Boszniában elhelyezett csapatok tetemes részét, mi által az ott levő tartalékosok legnagyobb része hazakerül. Ellenben a csapatok további redukálása Herczegovinában csak akkor log megtörténni, ha a leg közelebb foganatba veendő ujonezozás ott is végre lesz hajtva. A csúszártalálkozásra vonatkozólag nemrég közölt ama hirt, hogy az ez alkalommal különösen lontos lesz, Berlinből megczátolják. Az illető távirat azt mondja, hogy Vilmos császár találkozása uralkodónkkal ez évben is éppen oly viszonyok közt fog végbemenni, mint a múlt években s egyik uralkodó kíséretében sem lesznek miniszterek. Az sincsen még eldöntve, hogy a találkozás Gastein- ban, vagy belliben fog-e megtörténni. Etryptombíin л helyzet komoly és feszült, — s félő, hogy a konferenczia tanácskozásain fekete vonást húz végig a készülő mozgalom. Arabi pasa az elesandriai minisztertanácsban javaslatot tett a lakosság általános felfegyverkezésére, s bár e javaslatot nem fogadták el, a veszély mégis tető • pontjára hágott, a mit mutat az is, hogy sziriai (ázsiai) lapok jelentése szerint számtalan fiatal ember készül északi Arábiából Kairóba, a kik be akarnak lépni az egyptomi hadseregbe, s részt óhajtanak venni abban a szent háborúban, melyet ott a keresztények ellen inditani szeretnének, Da- rnaszkuszból jelentik, hogy a porta Palesztinában, katonai zárvonalat akar felállítani, hogy ez által az e tartományban lakó beduinokat megakadályozza abban, hogy egyesülhessenek a Szuez-csator- na mentén portyázó testvéreikkel. A nyugati hatalmak változatlanul készülnek akczióra s valószínűnek tartják, hogy ha Törökország tovább is vonakodnék Egyptomban interveniálni: európai mandátum folytán angolokból, francziákból, olaszokból és görögökből álló vegyes hadsereg fogja Egyptomban a rendet helyreállítani. Franczia részről. hat nagy pánezélos hajó és két jelző gőzös indult Bonaba (Algiriába), hogy az afrikai part mellett Alaxandriába menjen. Két pánezélos korvett és a tartalékos hajó- raj most szereltetik fel. 15.000—20.000 ember szállítására szükséges hajók készen állanak. Parisból jelentik továbbá, hogy az ? n ;ol hajórai az edinburgi herczeggel Gibraltárba érkezett. Az akczió valószínűségére mutat az is hogy mint Alexandrából jelentik —■ az ottani európaiakból jönkénytes csapat alakul, hogy eset leges megtámadások esetén ellenállást fejtsenek ki. Az angol uLóliííz harminczkét óráig tartó ülésben letárgyalta az irlandi kivételes büntetőtörvényt. Az ülés junius 30-án kezdődött s igénybe vette nemcsak az egész éjszakát, de a rákövetketkező napot is és csak a szombat és vasárnap (jul. x—2) közötti éjjelen ért véget. Az irlandi képviselők — a mint azt már említettük -- minden lehető módot és eszközt felhasználtak, hogy a törvényjavaslat elfogadását és letárgyalását megakadályozzák, minden egyes kifejezésnél módositványokat nyújtottak be s ezzel sikerült is a junius 30. és julius í-je közötti éjszakát egészen eltölteni, mig végre reggel az elnök kijelentette, hogy elérkezettnek látja az időt arra, hogy a tervszerű huzavonának vége vettessék és tizenhat ir képviselőt nevezett meg, kik a tárgyalást szándékosan késleltetik és ezek az ülés tartamára felfüggesztettek képviselői jogaik gyakorlatától. A midőn az elnök az ir képviselőket névszerint felsorolta az egyik, О Donnel izgatottan felkiáltott: „Ez gyalázat!“ Az elnök ezért a kifejezésért a háztól elégtételt fog kívánni és aztán felszólította a rendzavarókat, hogy az ülésből távozzanak, a mit azok pisszegés között mindannyian meg is tettek. Az ir képviselők távozása után a törvényjavaslat szombat éjjel elfogadtatott. Az angol lapok ezen utolsó nagy és viharos ülésről irnak, s jellemző, hogy bár a képviselőház állapotát elviselhetetlennek mondják, valamint az irlandi képviselők magatartását sem menthetik, még sem helyeslik az elnök azon eljárását, hogy kizárta az irlandi képviselőket valószinüleg azért, mert a kizáratás Irlandban fogja magát megbo- szul ni. Háromszékmegye közigazgatási bizottsága üléséből.* Sepsi-Szentgyörgy, 1882. julius 4. A mai közigazgatási bizottsági ülésben egyik legfontosabb előterjesztést a megyei alispán tette. A nagy jégverésről, mely a múlt hónap 14-én any- nyi község határát tette tönkre, igy szól a jelentés: „Habár egy-egy határ dűlőjét meg is kímélte az elemi csapás, mindazáltal tetemes kárt okozott. A gazda közönséget s magát az állampénztárt is érzékenyen sújtotta annál is inkább, mivel a múlt évi termény sem volt teljesen kielégítő.“ — A baróthi, gazdasággal megtoldott felső népiskolánál a törvényhatóság által kiküldött bizottság megtette szemléjét a helyszínén, számbavette a marha-állományt, terményt s a tanításhoz szükséges egyéb adatokat; véleinényes jelentését a közgyűléshez annak idejében be fogja terjeszteni. Л Háromszékmegye területén lévő fürdők közül El ő*) Múlt számunkból térazilke miatt maradt ki. ázerk.
