Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-04-13 / 30. szám
118 legác/.ióktól kérendő hitel nagyságát illetőleg- beterjesztendő előterjesztéshez szükségesek. A közös kormány által kilátásba vett számokról a magyar miniszterelnök és pénzügyminiszter már tudomással jbirnak, s e tekintetben a kormányok között véleménycsere is volt. Közvetlenül husvét után, kedden, a magyar minisztertanács összeült, s végleges határozatot fog hozni'e kérdésben s ezután ennek képviseletében Tisza és Szapáry miniszterek Bécsbe utaznak. A*Simoiiyi K«uő halálával megürült de breeze ni I. választókerület képviselői állására, az E—s értesülése szerint, a szabadelvű párt Simonffy Sámuel kir. tanácsost, a debreczeni ügyvédi kamara elnökét, fogja kijelölni, kinek megválasztásában annál is inkább bízni lehet, mivel Debreczenbe í a függetlenségi párt‘csaknem teljesen oszlófélben van. Az ottani függetlenségi párt kebelében az utóbbi é/ekben oly belső viszályok dúltak, melyek a választó polgárok bizalmát a párt iránt elidegenitették. Az általuk felléptetett Thaly Kálmán neve nem egyhangú óhajtásra Íratott a párt zászlójára. A választás valószinüleg május io—15- én lesz. Mint a r Függetlenség “ben olvassuk, Thaly Kálmán, Mocsári Lajos és Németh Albert kíséretében. Debreczenbe utazott, hol husvét rnásodnap- ján tartotta meg programmbeszédét. Külföld. Oroszországban a zsidó üldözések tényleg kezdetüket vették. Nikolajevből jelenti egy távirat, hogy Dél-Oroszországban ismét kitört a zsidóüldözés. Vologocolovban a zsidók boltjait petróleummal gyújtogatták fel. Nordarovkába a rend helyreállítása végett kozákokat küldtek. Úgy látszik tehát, a kormány „óvrendszabályai“ nem valami nagyszabásúak, s félő, hogy az üldözés, lia egyszer megindult, nagy mérveket fog ölteni. A nihilisták is újabb jelt adtak félelmetes hatalmukról. Egy berlini lap hire szerint a Nikolai vasútnak a Moszkván inneni negyedik állomásán egy robbanó aknát fedeztek föl, mely az állomási épület pinczéjéből a vonatok megálló helyéig terjedt. Ny ol ez van személyt fogtak el, részint ott, részint Moszkvában. írlund helyzetéről az angol kormányelnök, Gladstone, figyelemreméltó felvilágosításokat adott az angol alsóház ülésében. Kiemelte, hogy a kormánynak a landliga megalapítása óta Irlandban a dolgok oly állapotával kell számolnia, mely merőben különbözik Irland ötven év előtti állapotától. Az irlandi mozgalom szerinte társadalmi forradalomnak mondható. Ezen mozgalom eredete nem а mostani kormány idejébe esik, mert ekkor már fennállt a landiiga. A „No rent“ doktrína ugyan még nem volt felállítva, de teljes erőben volt már a bérlet fizetésére vonatkozó önkényü választás, és sem a liga, sem a tan ellen nem tettek intézkedéseket. Gladstone továbbá felhozta, hogy Irlandban ma már megszűnt a törvények elleni aktiv ellenszegülés, a bérletfizetések nagy mértékben készséggel teljesittetnek s most a földesurak hatalmában áll fehasználni törvényes követeléseik érvényre juttatását. Az ir törvények hathatósága naprói-napra terjed s a No-rent manifesztumot a törvény hatalma és a kormány erélye megbénította. Brassó város és a magyar polgárság, Bríisső, 1882. április 10. Meggyőződtem a „Nemere“ n. érdemű olvasó közönségének a brassói ügyek iránti érdeklődéséről, időszerűnek tartom azért egyikét-másikát azok közül különösen kiemelve ismertetni. Brassó jellemző tulajdonsága: az ipar és kereskedés. Ezek emelését és kiterjesztését elősegítve lehet a város és annak polgáraira nézve üdvös, a hazára áldást hozó. Természetes, hogy első soriján épen az iparos és kereskedői osztályok vannak hivatva saját érdekükben mindenkor és mindenhol a kezdeményezés terére lépve, a fejlődő kor igényeihez mérten azokra befolyást gyakorolni, miután maguk az érdekelt körök figyelmét — talán segédkezését — csakis ily módon le- h«-t megnyerni. Nem is panaszkodhatunk, haladást mulathatunk fel, de még korántsem vagyunk azonban a czélnál, a/ alaptól a tetliig pedig fontos te- oncők várnak reánk. A legjelentősebb esemény minden bizony- nyál a brassói magyar kereskedőknek a létező német kér. grémiumból történt kilépése, kik ezen elszakadás következtében magyar kereskedői egyletet alakítottak ; melynek mi csak örvendhetünk, ha végre a magyar szellem befolyása, a kereskedők hazafisága áldozatok árán ugyan, de utat tört a kereskedői pályát idegen befolyástól felszabadítva, nemzeti irányban tovább fejleszteni. Hasonló üdvös jelenséggel találkozunk a m. púig. kör választmányának az iparos osztá!y érdekeit biztosiló határozataiban. A böjti időszak alatt a helybeli iparossegédek részére négy népszerű felolvasást rendezett saját helyiségében, a melyekre mindannyiszor a fiatalság igen szép számmal jelent meg és következményeiben egy messze kiható eszme megteremtésének alapját vetette meg. Előre'bocsátom, hogy I városunkban a kölönböző iparágak közül 500 ipa- I rossegéd foglalkozik, kik ma-holnap önálló polgá- j rokká lesznek, ezek közül 300 székely és magyar, j mindannyian kitűnő és keresett munkások: de nem ! lévén köztük összetartó társadalmi kapocs, szét- I zülve, minden'magasabb eszme, ^nemesebb erköl- ! esi irány nélkül küzd a létfentartásért. Hanem az ; idő haladó szelleme gondolkozóvá tette s megta- ! : nitotta, hogy annyi fiatal erő, lelkesültség és pezs- I ; gő életkedv parlagon nem maradhat ott. a hol az összetartozó elemek7 mindenütt nagy elvekért egyesülve fáradoznak, munkálkodnak. így történt, hogy márczius 23-én Orbán Ferencz. igazgató ur a „társulás eszméjének“ hasznosságáról egy igen lelkesült felolvasást tartott, melynek befejezése után a megjelent hallgatók értekezletet tartottak egy ónképz.ő és betegsegélyző-egylet megalakítása tárgyában. A magyar polg kör. választmánya az iparo*- ifjak eme törekvése iránt a legnagyobb érdeklődéssel viseltetik s azt támogatni hazafias kötelességének tartja. Székely véreim! Legközelebbről tikeket érdekel az önképzó és“betegsegélyzö egylet megalakítása itt Brassóban dolgozó gyermekeitek által; ne hagyjátok őket az utczán testi és erkölcsi éle- tök megmérgezésének továbbra is kitéve, hanem szülői, rokoni, vagy baráti tanácsaitokkal ellátva, utasítsátok őket ezen humánus intézménybeni részvételre, hol leikök üdeségét, testök ruganyosságát megvédeni, az eszmék vívmányait megismerve, azokért lelkesülni tanuljanak. Tárgyam nem lenne teljes, ha a magyar polg. kör választmányának az iparos tanulókra vonatkozó határozatával nem egészíteném ki. Választmányunk szükségesnek tartotta a fiatal nemzedékre, az iparos tanulók szak- és értelmi kiképeztetésére gondoskodását kiterjeszteni. Ismeretes, hogy Udvarhely, Csik- és Háromszékmegyék lakói egyik vagy másik iparág megtanulása végett arravaló gyermekeiket Brassóba hozzák, s igy közel 800 tanuló van a különböző iparmühelyekben elhelyezve. — Ezek elhelyezésével az iparág megválasztásánál és a szerződés megkötésénél, valamint szak- és értelmi kiképeztetésüknél, a választmány közbenjárását, illetőleg pártfogását mindazokra nézve felajánlotta, kik jövőben a székelyföldi közm. és közgazd. egylet fiók választmányai által lesznek ajánlva. Említett határozat értelmében a sz. közm és gazd. egylet központi választmánya átiratüag lett a fennebbi határozatról értesítve, minek alapján a fiókegyletek választmányai utasittattak hatáskörükből kifolyólag a magy. polg. kör ajánlatát községenként köröztetni, a jelentkező fiakat ajánló levelekkel ellátni. A szabályszerű eljárás végett jelentkező iparú--» tanuló tartozik az említett ajánló levélen kívül magával hozni keresztlevelét, hogy 12-dik életkorát betöltette, sa végzett ó évi tanfolyamról szóló népiskolai bizonyítványt. Megjegyezni kívánom, hogy minden iparos-tanuló ipariskolába járni köteles; tájékozásul pályatársaim figyelmébe ajánlom, hogy a közigazgatási bizottság a város területére nézve az iparos tanonezok összeiratását elrendelte, nemkülönben a rom. kath. egyház iskolaszékét felhívta a vasárnapi iskolának ipariskolává leendő átalakítására s igy a megváltozott viszonyok a tanítómester és tanuló közötti szerződés feltételeinek módosulását vonja maga után, melyet figyelmen k'vül nem lehet hagyni. Takarékpénztárunk megoldása egy lépéssel haladt előre. — A közelebbi ülésben t. Kászony István, köri elnök ur és Józsa Ferencz vál, tag ur lettek a „gazdasági takarékpénztár“ igazgató- bizottságába megválasztva, hogy ennek kezelési módozataival közelebbről megismerkedhetnek. Az erről szóló megbízó levelek kiadásával az igazga lóság bi/.atott meg. Kászony István ur a magy. polg. kör elnöke Sinill jellem czimü munkájával, ngos Koós Ferencz kir. tan. felügyelő, Csíki János és Tuzson Klek urak több füzettel voltak szívesek könyvtárunk gyarapításához járulni, mely nagylelkű adó mányaikért fogadják a fennevezett urak hálás elismerésünket. Miután könyvtárunk a múlt évben érdekes és értékes müvekkel gyarapodott, azok használatát polgártársaim becses figyelmébe ajánlom. A böjti időszak tartama alatt az iparos ifjak részére tartott népi zeni felolvasásaikért Kilyéni Endre polg. isk. tanár, Bonrnász Ernő főgymn. tanár, Orbán Ferenc/, igazgató és Balogh Tamás lőgymn. tanár uraknak hálás köszönetét nyilvánítani kedves kötelességemnek tartom. Három havi működésünk rövid vázlatával óhajtottam az olvasó közönséget megismertetni я kiemelni azt, hogy társadalmi életünk megszilárdítása iránt elegendő fogékonysággal, értelemmel és kitartással bírunk. (Isin latrán. A háromszéki háziipar-egyesüiet, (Folytatás vége.) Ország-világ szeme néz reánk egy kétkedő tekintettel: vájjon igaz-e, hogy a székely nép olyan ügyes, olyan tiszta, olyan szorgalmas, olyan munkás, olyan buzgó, áldozatkész é.s érdemes az egész nemzet pártfogására? — Hogy többefne említsek, egy Zimmermann a távol külföldről 12,600 márka alapitványnyal siet támogatásunkra. Segíts magadon és az isten is megsegít! Az egylet 6 évre|alakult; azt a belefektetett tökét, a mit mi fektettünk be, a mit mi izzadtunk ki, ezerszeres perczentekben gyömölcsöztettük _ jövőre b efektetett felszerelésekben és a távoliak rokon- s/envében é.s becsülésében. Ha élni akarunk, ne tévesszük szemünk elől lgtontosabb közérdekeinket; ezekj közt első helyen áll : általában iparunk, legelső sorban házi iparunk fejlesztése. Nem látják-e a tisztelt közgyűlés tagjai, hogy nem annyira a nagy adók, a rósz esztendők miatt, mint sokkal inkább esztelen nemzetgazdá- szatunk miatt szegényedünk napról-napra; sokkal nagyobb adókkal adózunk mi képzelt szükségeinknek, mint a milyeneket az állam ró reánk. — Sokkal nagyobb, minden elemi csapásnál nagyobb az rajtunk, hogy ősi viseletűnket, egyszerű háztartásunkat eldobva, a külföld csillogó álmüvelt- ségének, a divatnak kezdünk mi is adófizetői lenni. Ősi egyszerű házi viseletűnkkel együtt eldobjuk, lábbal tiporjuk ősi egyszerű, tiszta erkölcseinket is?! Most még nem késő! Nem c ak, hogy magunk megmentésére egy nagy és dicső elöhaladö lépést, hanem ennél többet tehetünk. Mint egykor dicső székely őseink karddal kezökben meg- védték a bérezés szép hazát és védelmet nyújtottak szent István birodalmának; most a küzdelem egy újabb terén a tűvel, ollóval, szövőszékkel, ve- tölővel keljünk harezra. Ne hagyják önök magukra azt a nehány buzgó apostolt, kik az ipar f jiesztésében fáradoznak; ha anyagi áldozattal nem is, legalább erkölcsi támogatással siessenek seitségitségükre. Ha haszon kell, meg lesz a hasznuk: nem fogják a külföld drága rongyaiért adni véres verejtékeket, nem fogjak, dobra ütni igavonó marhájukat és ősi hajlékukat! Ha dicsőség kell, meg lesz dicsőségük, mert uj honfoglalók, uj honalapítók leendőnek; visszafoglalják önök a székely egyszerű, tiszta házi patriarchális életet, megőrizik, átkölcsönzik hazánk, nemzetünk többi tagjainak. Legyünk aztán — s majd lehetünk, kifejlett iparunk által — mi is fényűzők, ragyoghatunk, csilloghatunk, büszkék lehetünk azon öltözettel, azon háztartási eszközökkel, a melyeket a mi fiaink és leányaink ügyes és gyors kezei készítettek. Sőt nemcsak házunkat és házi tűzhelyünk boldo- gitását és nyugalmát fogjuk megmenteni: hódítani is fogunk ; mint most ini hódolunk nyugat iparának, majd úgy fog hódolni kelet a mi iparunknak. Ha a férfi közönség bátorsága, hazaszeretet« lankadna: álljanak elő a nők, mint Charthago és Eger védelmében. Egy nő hajfürtjeiből, melyet tönkre teszen a divatos álhaj, ezerekét érő díszmunkákat lehetne készíteni. Egy kilogramm lenszöszből ezerekre menő disz-csipkét készítenek Brüsselben. Egy szál fából, mely már elrothadt őserdőink ben, ezreket erő óramüveket és gyermekjátékokat készítenek Tirolban és Schwarzwaldban. Páriában egy jóravaló úrnőnek tizszerte több jövedelme van, mint itt Székelyföldön a legnagyobb birtokos úrnőnek! Népszerű felolvasások falun. Jlodola, 1882. április hó. Tekintetes szerkesztő ur ! Olvastam becses lapja egyik közelebbi számában azokról az általam eléggé nem becsülhető műkedvelői előadásokról, meg népszerű felolvasásokról, melyeket Sepsi-Szentgyörgyön egyre-másra tartogatnak. Olvasom pl., hogy közelebbről a megyei tanfelügyelő ur is minő kedvesen hasznos órát szerzett a hallgatóságnak. Nem ez költötte fel bennem a gondolatot, hiszen a végén is ez már nem uj dolog; csak az erősített meg engem azon hitemben, hogy az ily népszerűén Írott felolvasások és előadások aligha faluhelyen is eltévesztenék hatásukat. Mert hogy csakugyan sokkal szükségesebbek lennérek, mint városon, azt senki el nem vitathatja. Hogy egy falusi ember — értem az alsóbb réteget isme retköre meddig terjed, meg hogy a vasárnap délutánokat mivel töltik, az sokkal ismeretesebb, hogy sem arról itt beszélni kellene; dehogy ennek mi* kép vehetni elejét s mikép foglaljuk el a nép szabad idejét hasznosan és kellemesen, arról már megérdemli, hogy beszéljünk. Próbálgatják most a népkönyvtarak felállításával. Ez igen szép és azt mondom, hogv valóban szükséges is, azoknak t. i-, kik tudnak és szen tnek olvasni. De hát a szegény nép, hol még akkora százalék nem ismeri a betűket?! Nem szeretnék félreérteim ; sietek kijelentem, hoo-y én a népkönyvtáraknak testi és lelki barátja vagyok és leszek, de azt is tudom, hogy azt bizony nem sokan olvassák s az alsó réteg meg éppen nem, pedig falun ez a túlnyomó. Erre nézve én csak azt mondanám, hogy; se ne siettessük, se ne erőltessük; várjuk el, mig a kezünk között levő nemzedék belenő. De aztán neveljük bele. Hogy? nem ide tartozik. H mem gondoskodjunk „ felnőttek ismereteinek gyarapításáról más mó*
