Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-07-17 / 57. szám

— 227 adhatnák el, a csizmák között is volt egy épen kézdi-vásá rhelyi különlegesség" az u. n. degettes csizma, melyet szintén figyelemmel szemlélt meg. A szíjgyártó munkák között kitűnő csinos hámszei-számok találtattak és ezek kö zött kü­lönlegességek a tört bőrből készült fehér szijjhámok melyek [degettel (kátrány) beáztatva a legtar­tósabb kemény gazdasági hámokat képezik. Kiváló figyelmet ébresztett a kalapipar, me­lyek között oly kitűnő minőségű, könnyű kala­pok találtattak, hogy ő excellentiája egyet azon­nal meg is vásárolt. Úgy ezek, mint a más elősorolt és többi cik kék is kiválóan kiilkereskedés tárgyait képezik, főleg Moldovába az ojtozi szoroson át. Csak rövid időre szabott szemléje alatt тед- kintette a jó és célszerű váltó-ekéket, gazdasági eszközöket, hordókat, melyek szintén elismerését érdemelték ki, nemkülönben a szép és jó fajtájú sertéseket, lovakat és Tóth István kitünően hizlalt maiháit stb. Fél 9 órakor díszes kocsisortól kisérve megindult Soósmezöre az ojtozi szorost és vámhi­vatalt megszemlélni s természetes, hogy az útban eső községek ünnepélyes díszben, zászlókkal üdvö­zölték mindenütt, Bereckben a díszkapunál a pol­gármester taracklövések között mondott üdvözlő beszéddel fogadta, felkérve ö excellentiáját a ha­társzéli forgalom könnyítésére s a fegyveradó el­törlésére közreműködni. Soósmezöre érve a görög' n. e. román espe­res magyar szavakkal elnézést kérve azért, hogy a magyarnyelvet még teljes folyékonysággal nem beszéli, hazafias érzelmű román beszéddel üdvö­zölte ő excellentiáját. Itt minden pihenés és az ut fáradalmainak számbavétele nélkül azonnal meg­szemlélte a miniszter ur a vámhivatalt s kiváló fi­gyelemmel azon gyapjú mosót, melyet egy kis- sebb társulat most állított fel Ennek felállítása nem csak célszerűnek, hanem vidékünk sőt orszá­gos érdekű kereskedelmünk szempontjából is fe­lettébb szükségesnek ta,áltatott. Pár év óta a gyapjú szállítás e vonalról egészen más természet- ellenes vonalra tereltetik, pedig Dobrudzsa és Bes- arabia dus legelőiről csak is itt van a természetes egyenes vonal. Szükség tehát nemcsak a belföldi gyapjúnak kereskedelmi cikké tételére, hanem ezen behozatalnak ránk nézve előnyös biztosítására ide egy az igényeknek teljesen megfelelő gyapjú mo­sót állítani fel. Sajnos, hogy a most építkező társulat nem adja jelét annak, hogy vájjon képes leend-e e ba­jon segíteni, illetőleg lesz-e oly tőkéje a mely be­vásárlás és beruházás tekintetében a szükségnek megfelelő legyen. Ha szabad őszintén tenni véleményt, erre nézve szükség lenne egy tekintélyes tőkével bíró társulatot állítani össze, mert ha csak félig vagy részben felelnek meg hivatásuknak, a gyapjú for­galom végkép eltereltetik és meg nem bocsátható hibát, mulasztást követnek el vidékünk rovására. Délután 7 órakorra visszaérkezett ő excellentiája K.-Vásárhelyre s ott még a háromszéki Erzsébet árvaleány nevelő intézetet megszemlélve s az ott tapasztaltak és látottak felett megelégedését kife­jezve jött tovább S.-Sztgyörgyre. Sepsi-Szentgyörgyről a miniszter ur Potsa József főispán ur és többek kíséretében folyó hó 15-én reggel 8 órakor indult el Élőpatak felé. Útközben a Jíenedekmezőii Móga János g. n. e. esperes fogadta román nyelven tartott üdvözlő beszédével, melyre a miniszter ur igen előzékenyen válaszolt. Válaszában kijelentette, hogy a román népnek mint magyar honpolgároknak üdvözletét szívesen fogadja. Majd Élőpatakra érkezvén a miniszter, — itt Székely Gergely üdvözölte őt hosszasabb szép be­széddel ; kiemelte a szónok a kormány érdemeit az ipar, gazdaság és kereskedelem érdekében ki­fejtett buzgóságáért, hivatkozván a miniszternek szakavatott nagyszabású körlevelére, meleg han gon ajánlta a fürdőt és annak érdekei előmozdítá­sát kegyes jóindulatába. A miniszter ur itt is ta­láló választ adott : ajánlta a birtokosság figyelmé­be a rendet, az olcsóságot és tisztaságot, hogy té­tessék lehetővé minden igényeknek minden irány­ban megfelelni a fürdőbirtokosság részéről. A tálpatakon díszkapuval, koszorús leányok s a lakosság nagy tömege várta a minisztert, kit Csulak Zsigmond ref. lelkész fogadott üdvözlő ke- rekded beszéddel, melyre a miniszter szívélyesen válaszolt. Hídvégien gyönyörű zöld lombokból font, dí­szesen ékített diszkapu volt felállítva, fehér ruhába öltözött leányok virágcsokrokkal s nagyszámú ün nepiesen öltözött falusi néptömeg' várta az érke zőr. A kapun kívül Nagy Sándor ref. lelkész ur a következő beszédet mondá el : „Nagyméltóságu miniszter ur ! Kegyelmes uram ! Hidvég község birtokosai, kereskedői és ipa­rosai nevében van szerencsém nméltóságodat üd­vözölni. Örülök, hogy kifejezést adhatok azon pol­gári hűségnek, törvény és alkotmányos kormá­nyunk iránti tiszteletnek, a mely itt Székelyföl­dünk egyik végfokán keblünket, nyelv és feleke­zeti különbség nélkül dobogtatja. És ezt annyival indokoltabbnak vélem hangsúlyozni; itt hol a kü­lönböző nemzetiségek részint együtt laknak, részint sürüoben érintkeznek. Örülök, hogy ez érzelemnek kifejezést adha­tok alkotmányos kormányunk egyik legméltóbb tagja előtt. Fogadja nméltóságod kegyesen tiszte­letadóját tölünk, a mely szivünk talajának önkén­tes tiszta terménye. Könnyen és szívesen fizetjük ezt alkotmányos kormányunknak, de legszívesebben és legnagyobb készséggel épen nméltoságodnak, ki hivatva van oda működni, mint földmivelés-, ipar- és kereske­delmi miniszter, hogy egykor felszabadulva földünk iparunk és kereskedelmünk az előítéletek s feudá­lis maradványok békéiből s a külföld nyomása alól azok után is könnyen és szívesen fizethessük adóját. Áldás kisérje lépteit, siker koronázza intézke­déseit ! Mi kérjük a mindenhatót, hogy nméltósá- godat, a nagynevű ő-ök részint egyes, részint hi­vatali utódát, Erdély jelenlegi gondviselésszerü férfiút, az embert, a minisztert sokáig éltesse ! Éljen !“ A miniszter ur meghatottan felelt a „régi 1a- nulótárs“-nak. Válaszában utalt a különböző nem­zetiségeknek egy közös haza területén való egy célra törekvésére. Kiemelte az ezen vidéken lakó nemzetiségek békés együttérzését s azt továbbra is leikökre kötötte. Különben szintén diszkapu volt a miniszter tiszteletére felállítva. A község nevében jól átgon­dolt beszédben ifj. Barabás Sándor üdvözölte a minisztert, különösen hangsúlyozván Háromszékre nézve — mint „egy szükséges dolgot“ — a tago­sítást. Nagy-Ajtán Bartha János országgyűlési kép­viselő mondott emelkedett szellemben, szónoki me- legséggel tartott, magas színvonalon álló üdvözlő beszédet. Beszédét közöljük a következőkben : „Nagy méltóságú miniszter ur ! Kegyelmes uram ! Azon sok üdvözlés és tisztelgés után, mely­ben nagyméltóságod a közelebb múlt napokban érdeme szerint részesült — s habár ki is van szá­mítva drága ideje, — legyen szabad nekem mégis ezen járás főhelyén, annak s az it: részben jelen levő értelmiség nevében nagyméltóságodat üd­vözölni. Midőn nagy méltóságodnak ő Felsége általi kinevezéséről értesültünk s midőn a nagyméltósá­god által kibocsátott körlevelet elolvastuk, mind­nyájunk keblében föléledt a remény, hogy hazánk s különösen az eddig mostoha gyermekként ápolt Erdély s abban székelyföldünk közgazdasági vi­szonyai uj lendület nyernek s azok föl fognak vi­rágozni. S valóban nagyméltóságodnak azon ke­vés idő alatti működése is, a mióta ezen állását elfoglalta, meggyőztek arról bennünket, hogy re­ményünkben nem csalatkoztunk s abban csalatkozni nem fogunk, hogy nagyméltóságod ki fogja ter­jeszteni szives figyelmét Erdélyre s különösen szé­kelyföldünkre is s hogy bölcs és tapintatos veze­tésének sikerülni fog hazánk közgazdasági hajóját biztos révpartra juttatni. Fogadja nagyméltóságod tiszteletünk s őszinte ragaszkodásunk nyilvánítását s legyen meggyőződ ve arról, miszerint ezen járás minden polgárának keblében viszhangzik azon őszinte óhajtásom, hogy az isten nagyméltóságodat ezen állásán hazánk és nemzetünk előmenetelére, boldogitására, hosszan, sokáig éltesse ! A miniszter ur erre adott válaszából kiemel jük azon, nálunk csakugyan követésre méltó ész­revételt, hogy a kormány a gazdászat emelésére csak akkor munkálhat kellő sikerrel, ha a birto- kosság támogatásával és jóindulatával hozzájárul a kormány tevékenységének. Miklósváron szintén díszkapu volt emelve, — hanem itt az üdvözlő beszéd elmaradt. Itt meg kell azonban említenünk, hogy a miniszter látoga­tást tett gróf Kálnoky Dénes ő excellenciájánál, ki már azelőtt egy, a miniszter úrhoz írott levelében sajnálatát fejezte ki, hogy Sepsi-Szentgyörgyre üd­vözletére nem jöhet közbejött betegsége miatt. Kevés itt mulatás után Köpecre érkezett, - hol a közsé г nevében Reményik jegyző üdvö­zölte őt, majd a bányahelyiségnél gr. Sáremberky, Teleki Sámuel fogadta szép beszéddel, melyben kü­lönösen kérte a minisztert, hogy a kereskedelem­nek s általában a közjólétnek e fontos eneltyüjét részesítse az azt megillető támogatásban. Itt aztán bement a miniszter és kísérete a bányahelyiségbe a megnyitott aknába. A bevezető utón a társasá­got lovak által vitt „csillék“ vitték be, az ut dí­szesen fel volt ékítve ; a virágokkal megrakott bánya ki volt világigitva s a szemkápráztató fényár bűvös látványt nyújtott, melyet leírni alig lehetsé­ges. Tettek egy pár kísérletet dynamittal is. A 1 epesztés roppan erővel történt s földet rengető erővel rázkódtatta meg a bányát. Innen sétálva mentek ki a gyárhelyiségbe. A nagyszámú kiséret számára a társulat diszebédet adott., Az első po­hárköszöntőt Greguss János tartotta a miniszterre, a másodikat a miniszter ur gr. Teleki Sámuelre, kiemelvén, hog'y a magas aristokrácia nemes hi­vatását látja itt lépten nyomon megvalósulni, kik őseiktől szerzet vagyonukat a nép, a vidék jólléte előmozdítására fordítják. Általános hatást keltett azon óhajtása kifejezése, vajha ezen befektetett tőke meghozná a kivánt gyümölcsöt, a nép jóléte fel- rágzását. Udvarhely megye jelen volt főispánja, Dániel Gábor ur Potsa József Háromszékmegye főispánjáért ürített poharat, szépen fejtegetvén az ipar s főkép a háziipar fontosságát : erre nézve azon ifcményét fejezte ki, hogy e fontos iparág Háromszékmegyében nagyfontosságu missióját be­tölti, ha olyan intéző kezek vezetik, mint a minő­nek magát eddigi tevékenységével megyénk főis­pánja mutatta. Majd Kelemen Lajos br. Kemény Kálmánra, Bedő József Dániel Gábor főispánra ürített poharat. A miniszter ur Greguss Jánost él­tette, ki annyi éven át oly sok buzgósággal s any- nyi szakértelemmel működik mint e társulat igaz­gatója. Felköszöntetett Enyedi vasúti igazgató is. Végül az utolsó pohárköszöntővel Potsa József főispán búcsúzott el a minisztertől : a rokonszenv és tisztelet hangja a búcsú pillanatát ismét ünne­pélyessé tette. Megköszönte a főispán ur a mi­niszter urnák azon pártfogó jóindulatát, mely sze­rint ipari, kereskedelmi és gazdasági viszonyaink­ról a közvetlen közelből kivánt meggyőződni, — búcsút vett tőle Háromszékmegye nevében s az ünnepélyesen hangolt társaság a vasutig kisérvén, a forgalmi főnök által vezetett vonat megindulá­sát bevárva, dörgő és sokszoros éljenek közt bu- csátá útnak azon minisztert, kit most már nemcsak tisztelni, de szeretni is megtanult. Bezárjuk tudósításunkat mi is azon édes re­ményben, hogy kedves vendégünk látogatásának idők murával áldásos eredményeit fogjuk érezni. Ő Felsége Erzsébet királyné rédelme alatt álló Magyar országos segéiyzö nő- egylet. A magyar országos segélyző nőegylet a vi­déken meglepő érdeklődésnek örvend , igy pl. Balassa Gyarmaton Kövy Tivadarné ivén 85 ren­des tag és 12 rendkívüli tag, S. A. Ujhelyen 84 rendes és egy alapitó tag iratkozott be egyletünkbe, Makón, Zentán, Sopronban, Kaposvárott, Zala- Egerszegen, Nagy-Becskereken és Temesvárott tö­meges részvétet mutatnak a lelkes hölgyek. Ma ros-Vásárkelyen megalakult a mezyei választmány Béldi Gergelyné urhölgy elnöklete alatt s ez ala’ kitja Maros-Torda megyében a fiókegyleteket is. Kassán gróf Szapáry Lászlóné kezdeményezésére szintén virágzó fiókegylet és megyei választmány jött létre. Szegeden 180 tagból álló fiókegylet Weber Györgyné, a szegedi jótékony nőegylet elnökének elnöklete alatt létesült és az anyaegy­let által Szegeden felállított összes intézmények­nek, u. m gyermekkert, bölcsőde, népkonyha, ko­sárfonó-iskola, varrómühely vezetését elvállalta ; minek folytán a központi választmány azon hely­zetbe jutott, hogy ottani megbízottját Guttman Emilia kisasszonyt, ki 4 hónapon át fáradhatlan buzgalommal és önzetlenül egyedül a cél nemes voltát tekintve működött e nehéz feladat teljesíté­sétől felmenthette. Guttman Emilia e ho közepén érkezik Budapestre. Az egylet tágabb körben is meleg részvétre talál. így „Magyarország“ t. szerkesztősége az ál­tala gyűjtött pénz hátramaradt részletét 330 írt. a szegediek segélyezése céljából neki adományozta Schwarzenberg Adolf herceg Bécsből az általa rendezett kerti ünnepély jövedelmének maradékát 4000 frtot szintén a vizkárosultalc gyámolitása vé­gett az egyletnek jutatta. Dr. Bauer Miksa, ki a magyar országos segélyző nőegyletnek a szegediek részére már ismételve nagyobb mérvű ruha- és pénzadományokat küldött meleg érdeklődését ismét azzal mutatta meg, hogy a berlini szerszámgyáro sokhoz, iparosok és kézművesekhez a lapokban fel hívást bocsátott közre, melyben hathatós, szavak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom