Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-06-26 / 51. szám
51 szám. Szerkesztőségi iroda Sepsi Szcntgyrrgyön a ref. kollégium épületében, hová а 1яр szellemi részét illető közlemények küldendők ■ Kiftdó hivatal: j^OLLÁK JAÓ R könyvnyomdája es könyvkereskedése, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bármentesen intézendó'k. Sepsi-Szentgvörgr, 1870 Csütörtök junius 26. IX. évfolyam. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászai lap. A „Háromszék! háziípar-egylet" és a „sepsí-szentgyürgyi önkéntes tűzoltó-egylet" Megjelenik ezen lap heten kint kétszer: csütörtökön és vasürnap : ELŐFIZETÉSI FELTÉTEK! Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. ! Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . 1 fit 50 kr. Hirdetmények dija : 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttór sora 15 kr. Előfizetési felliívás IX, óv Го) yamának II. felére Előfizetési teltételek : Julius - szeptember .... 1 frt 50 kr Julius —december.................. 3 frt — kr Kü lföldre fél évre..................4 frt — к Г Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadóhivatalának Fóliák M ó r könyvnyomdájába Sepsi-Szeritgyörgyre кiiIdei dők Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetéseiket negujitam, miután felesleges példányokat nem nyo- matlathatunk. . . A „Nemere“ kiadóhivatala. IIiidapest, 1879. junius 22. n. — Az egész ország figyelmét jelenleg szokatlan mérvben ama gazdasági és ipari mozgalom foglalkoztatja, melynek megindulását főként a szé- fehérvári kiállítás idézte elő, s mely tehát jogosan gr. Zichy Jenő e derék főur érdemei közé sorolható. — Emelni a magyar mezőgazdaságot, hogy az a célnak megfelelőbb legyen, felvirágoztatni hazánkban az ipart, hogy az a nemzeti vagyonoso- dásnak erőteljes tényezőjévé emelkedjék. Szép föltételek, méltók ama, hogy hazánk jelesei gondoskodásának tárgyát képezzék, s hogy e kitűzött cél körül a nemzet a maga lelkesedésével s kitartó működésével sorakozzék. S a nemzeti közvélemény ifjú lelkesedéssel ragadta meg e két cél szükségességének eszméjét, annál inkább, mert már halálosan beleunt a meddő politizálásba, mely izgatásai által csak keserített s pártokra szaggatott, de semmi lényegest nem tartartalmazott arra nézve, hogy a nemzet a közva- gyonosodást előidézhető kitartó munkára egyesüljön ; az pedig általános tudat már, hogy csak gazdag ország tűzhet ki maga elé magasabb politikai célt, mely a nemzeti erő forrását képező közva- gyonosság nélkül csak olyan, mint nehéz fegyverzet vézna testen. De hát az ellenzék, melynek politikai izgatás az eleme, e nemzeti mozgalmat is szerette volna hatalmi céljainak eszközéül kiaknázni. A gazdák congressusán az egyesült ellenzék, az ipart pártoló congressuson pedig a szélsőbal lépett föl egy- egy különleges tervvel, azonban mindkettő egyformán fiascot csinált. A gazda-congressuson az egyesült ellenzék egyik képviselője erős filippikát görditett a kormány ellen, mely szerinte csupa merényleteket követ el a mezőgazdaság érdekein, indítványozta, hogy a magyar mezőgazdák alakuljanak egy hatalmas agrárius párttá, hogy ha kell a jelen kormányt megbuktathassák s egy másikat, a mezőgazdaság érdekeire kedvezőbbéit ültethessenek a hatalom bársonyszékeibe. (Az egyesült ellenzéki tac- tika a magyar földbirtokosokra vetette szemét, hogy azokat érdekeik hanyatlásával megnyerje és segélyükkel az általok rég óhajtott Szilágyi Apponyi- féle kormány valahára létre jöhessen.) A gazda congressus azonban tisztelettel elodázta magától az ellenzéki insinuatiot, mert nem akarta compromittálni, megkezdendő nagyobb szabású működését azon kormány elleni ellenzékes- kedésével, melynek uj kereskedelmi, ipar-, földművelési minisztere br. Kemény Gábor tette meg épen a kezdeményezést a magyar mezőgazdaság fölemelésére a hatóságikhoz intézett első körlevelében. E körlevél világosan s erőteljesen hangsúlyozta az eddigi magyar mezőgazdasági rendszer elavultságát az egyes gazdasági ágak művelési arányosításának s különösen a talaj s éghajlati viszonyok közt oly nagy sikert ígérő állattenyésztés felkarolásának szükségét. Igaz, hogy br. Kemény föllépését kicsinyelte hazánknak különösen a kereskedelmi érdekeket pártoló német sajtója s az uj minisztert a par exellence mezei gazda képviselőkből álló ellenzéki pártok tagjai részint rövidlátásból részint politikai céljainkat szolgálva gunynyal s becsmérléssel árasztották el ; de az is igaz, s ezt az ellenzéki sajtó működése sikertelenségének s a hazai közvélemény józanságának bizonyítására különös hangsulylyal jegyezzük meg, hogy a miniszter körlevelében letett prakticus eszme ma már a székesfehérvári gazda congressus határozataiban legfényesebb diadalát ülte. Az önsegély elvét tűzte ki vezéreszmének a gazda congressus, minden kerületben gazdasági egyleteknek s minden nagyobb községben is ily egyleti fiókoknak felállítását hangsúlyozván. Ily egyleti tevékenység a legüdvö sebb lehet ; minden egyes vidék maga ismeri legjobban a^maga talaja éghajlati, közlekedési stb. viszonyait s ezekhez képest maga állapíthatja meg legcélszerűbben azon gazdasági ágat, mely leggyümölcsözőbben müvei hető s azon reformokat, melyek erre nézve szükségesek. Az önsegély s összefogó egyleti tevékenység rövid idő alatt a magyar mezőgazdaságot nem sejtett virágzóvá emelheti. Épen ez hiányzott eddig s e miatt félsikerüek lettek a kormánynak a mezőgazdaság érdékében tett intézkedései is. Az ipart pártoló congressuson a szélsőbal lépett fel a védegylet megvalósításának eszméjé" vei. Persze a szélbal sem ringatja már magát azon balhiedelemben, hogy a haza érdekeire hamis lenne a külföldtől való teljes elzárkózás, hogy a pólyában levő magyar ipar képes volna kielégíteni a magyar társadalom műveltségi, izlési, fényüzési igényeit, s hogy a magyar társadalom képes lenne azon ön megtagad isra, hogy drágán rósz cikket vegyen csak azért, mert magyar eredetű, mikor olcsóbbért jobbat vehet, s különösen a szélbal sem hiszi, hogy a magyar ipart emelné, javítaná a verseny kizárása. Hanem hát a védegylet eszméjének Élőpatak. Az ország különböző részeiben lelkes hazafiak emelkedett hangon élesztik a már dermedésnek indult nemzeti érdekek ápolását és ébresztik a nemzeti vagyon iránti kegyeletet. A Phönix hamvából újra éledni kezd. Vajha ne lenne elhangzott szó a pusztában és azon szá mos milliók a helyett, hogy a közös barát feneketlen zsebében nyom nélkül eltűnjenek, emelnék és fejlesztenék a honi ipart és vállalatokat. És ha majdan vérré válik az ige, remélhető lesz, hogy bár távolabb az ország szivétől, kitartó buzgalmunk és igyekezetünk méltóbb elismerésben fog részesülni. Mert valóban megfoghatlan azon közöny és részvétlenség, melylyel a magyarnép tulajdon birtokával, áldásdus keserüforrásaival szemben viseltetett, melyeket úgy a külföldi, mint a hazai legjelesebb szakférfiak véleményei gyógyhatályra nézve, a külföld világhírű gyógyforrásaival egyenlő rangra emeltek. De mindhiába, a divat kiszorította a méltánylást, a hazafiságot, mániává fajult a cse hek a nélkül is virágzó iparának és váílaiutsinak adózni. Óriási mérvben növekszik évenként a ve zeklők száma, kik csakis a Károly és Mária forrásokat tartják a gyomor, máj epe és lépbajok arká- numának, de az e sorok Írójának epéjét nem boj- figatja, hanem hogy e contingens legnagyobb ré- liszét majdnem minden nemzetiségek között a magyar képezi, ez ép úgy hazafiatlanságról, mint a hazai érdekek iránt vastag indifferentismusról tesz tanú bizonyságot. Sajnos, hogy a külföldnek mindenáron hódolni annyira szokássá vált, hogy figyelmen kivül hagyják Élőpatak specialis előnyét, mely nézetem szerint is mindazon bajoknál, melyek egy részt nin csenek még nagyon előre haladva és melyeknél különben a Mária- és Károly-fürdők szoktak javaslatba hozatni ; enyhébb solváló hatásánál fogva biztosabb javulást nyújt. — Legkevésbé sincs szándékom nevezett világhírű gyógyhelyek babérjait tépdelni, nem is azon csodálkozom, hogy annyira felkarolja a német, muszka és a hozzá közelebb eső külföldi, hanem hogyan lehet csak arra ^ is gondolni, hogy hazai vállalat érvényre emelkedjék, midőn saját magunk megfoghatlan közönynyel fordulunk el tőle ; hogyan igyekezzék azt a külföld is elismerni, sőt pártolni, midőn maholnap Karlsbad és Marienbadban az évad folyamán magyar colo- niát lehet alkotni ? ! Es valóban ha a szomszéd barátságosabb érzelmű romániai atyafiaink nem volnának : úgy ez áldásdus kincsforrásokat ha nem is érné a teplici katastropha, mégis elsorvadhatna a hazai részvétlenség közönye miatt. Na de azt hiszem elég már a hazafiui keservből ! Most midőn az egyetlen számbavehető hátrány, a „nehézkes közlekedés“ megszűnt, miután Pestről indulva este 7 órakor, másnap este g órára Földváron; Nagy-Váradról reggel fél 5 órakor indulva, ugyanazon nap g órára Földváron, honnan X óra alatt egyes és postakocsin Élőpatakra érhetni : és a végtelen unalmas csigaléptü vegyes vonat, a kényelmes és gyors menetű személyvonattá átalakulva a közönség kényelmére nézve mily kimondhatlan előnnyel kínálkozik, azt fejtegetni is felesleges. A menetrend ezen előnyös megváltozásával kapcsolatosan bátor vagyok felemliceni azon valószínűleg sokak által nem ismert előnyt, mely szerint a magyar államvasuti igazgatóság az .élőpatakra jönni szándékozó tisztelt gyógyigénylőket 33 egyharmad százalék árleengedésben részesíti. A dolog érdemére térve pedig a t. közönséget azon előnyökre és vívmányokra kívánom figyelmeztetni, melyek ez évadban Élőpatak gyógyhelyén létesültek. Nevezetesen úgy a főközlekedési helyek valamint a sétatérközeiében levő elhanya- goltabb helyek virányos parkká lesznek váltóztitva. A m. orvos és természetvizsgálók i3-ik nagygyűlésén, a gyűlési csarnok közelében mígvizsgált és kitűnőnek véleményezett forrás célszerű köpübe foglalva, az ivó gyógyforrásokat nemcsak számarányra, de gyógyhatályára nézve is tetemesen növelni fogja. A szellemi szórakozás, mint a gyógymód kiegészítő társa, leggondosabb figyelemben fog részesülni. Az évad elején egy több tagú bizottság alakult, melynek állandó tagja a fürdő orvos és biztos, többi tagjai a t. fürdő vendégek kevésbé gyógyigénylő részéből lesznek aquirálva és rés- sortjába fogna tartozni jócélu műkedvelő hangversenyek, úgy szini előadások, táncestélyek, tombolajátékok, kirándulások, szóval a kedélyes harmo- nicus öiszejövetelek és szórakozások rendezése. Gondoskodva van kitűnő és jutányos éttermekről, zongora- és társalgó termekről, posta- hivatal és távírdáról. Az ivó gyógyidő alatt Fátyol Lajos hírneves zenekara szórakoztatja a fürdő- közönséget. Ezen célszerű intézkedések és gyökeres reformok mind megannyi életjelt adnak Élőpatak haladásáról és ha a nagy közönség pártolása a für- dőbirtokosság őszinte igyekezetéhez és elismerésre méltó áldozatkészségéhez mért arányban növekednék : — akkor Élőpatak jövője egy uj korszak előtt áll. Azon tisztelt gyógyigénylőket, kik maguknak Élőpatak gyógyhatályáról tudomást szerezni óhajtanak, bátor vagyok Élőpatak gyógyhatályáról irt rövid ismertetésemre figyelmeztetni, valamint készséggel felajánlom gyógyhelyünket érdeklő bármely kérdéseikre pontosan válaszolni. Élőpatak, 187g. junius 21-én, Dr. Schrartz Zsigmondi, fürdőorvos.
