Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-06-26 / 51. szám

51 szám. Szerkesztőségi iroda Sepsi Szcntgyrrgyön a ref. kollégium épületé­ben, hová а 1яр szellemi részét illető közlemények küldendők ■ Kiftdó hivatal: j^OLLÁK JAÓ R könyvnyomdája es könyv­kereskedése, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bármentesen intézendó'k. Sepsi-Szentgvörgr, 1870 Csütörtök junius 26. IX. évfolyam. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászai lap. A „Háromszék! háziípar-egylet" és a „sepsí-szentgyürgyi önkéntes tűzoltó-egylet" Megjelenik ezen lap heten kint kétszer: csütörtökön és vasürnap : ELŐFIZETÉSI FELTÉTEK! Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. ! Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . 1 fit 50 kr. Hirdetmények dija : 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttór sora 15 kr. Előfizetési felliívás IX, óv Го) yamának II. felére Előfizetési teltételek : Julius - szeptember .... 1 frt 50 kr Julius —december.................. 3 frt — kr Kü lföldre fél évre..................4 frt — к Г Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó­hivatalának Fóliák M ó r könyvnyomdájába Sepsi-Szeritgyörgyre кiiIdei dők Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetéseiket negujitam, miután felesleges példányokat nem nyo- matlathatunk. . . A „Nemere“ kiadóhivatala. IIiidapest, 1879. junius 22. n. — Az egész ország figyelmét jelenleg szo­katlan mérvben ama gazdasági és ipari mozgalom foglalkoztatja, melynek megindulását főként a szé- fehérvári kiállítás idézte elő, s mely tehát jogosan gr. Zichy Jenő e derék főur érdemei közé sorol­ható. — Emelni a magyar mezőgazdaságot, hogy az a célnak megfelelőbb legyen, felvirágoztatni ha­zánkban az ipart, hogy az a nemzeti vagyonoso- dásnak erőteljes tényezőjévé emelkedjék. Szép föl­tételek, méltók ama, hogy hazánk jelesei gondos­kodásának tárgyát képezzék, s hogy e kitűzött cél körül a nemzet a maga lelkesedésével s kitartó működésével sorakozzék. S a nemzeti közvélemény ifjú lelkesedéssel ragadta meg e két cél szükségességének eszméjét, annál inkább, mert már halálosan beleunt a meddő politizálásba, mely izgatásai által csak keserített s pártokra szaggatott, de semmi lényegest nem tar­tartalmazott arra nézve, hogy a nemzet a közva- gyonosodást előidézhető kitartó munkára egyesül­jön ; az pedig általános tudat már, hogy csak gaz­dag ország tűzhet ki maga elé magasabb politikai célt, mely a nemzeti erő forrását képező közva- gyonosság nélkül csak olyan, mint nehéz fegyver­zet vézna testen. De hát az ellenzék, melynek politikai izgatás az eleme, e nemzeti mozgalmat is szerette volna hatalmi céljainak eszközéül kiaknázni. A gazdák congressusán az egyesült ellenzék, az ipart pár­toló congressuson pedig a szélsőbal lépett föl egy- egy különleges tervvel, azonban mindkettő egyfor­mán fiascot csinált. A gazda-congressuson az egyesült ellenzék egyik képviselője erős filippikát görditett a kor­mány ellen, mely szerinte csupa merényleteket kö­vet el a mezőgazdaság érdekein, indítványozta, hogy a magyar mezőgazdák alakuljanak egy ha­talmas agrárius párttá, hogy ha kell a jelen kor­mányt megbuktathassák s egy másikat, a mezőgaz­daság érdekeire kedvezőbbéit ültethessenek a ha­talom bársonyszékeibe. (Az egyesült ellenzéki tac- tika a magyar földbirtokosokra vetette szemét, hogy azokat érdekeik hanyatlásával megnyerje és segé­lyükkel az általok rég óhajtott Szilágyi Apponyi- féle kormány valahára létre jöhessen.) A gazda congressus azonban tisztelettel el­odázta magától az ellenzéki insinuatiot, mert nem akarta compromittálni, megkezdendő nagyobb sza­bású működését azon kormány elleni ellenzékes- kedésével, melynek uj kereskedelmi, ipar-, földmű­velési minisztere br. Kemény Gábor tette meg épen a kezdeményezést a magyar mezőgazdaság fölemelésére a hatóságikhoz intézett első körleve­lében. E körlevél világosan s erőteljesen hangsú­lyozta az eddigi magyar mezőgazdasági rendszer elavultságát az egyes gazdasági ágak művelési arányosításának s különösen a talaj s éghajlati viszonyok közt oly nagy sikert ígérő állattenyész­tés felkarolásának szükségét. Igaz, hogy br. Ke­mény föllépését kicsinyelte hazánknak különösen a kereskedelmi érdekeket pártoló német sajtója s az uj minisztert a par exellence mezei gazda kép­viselőkből álló ellenzéki pártok tagjai részint rö­vidlátásból részint politikai céljainkat szolgálva gunynyal s becsmérléssel árasztották el ; de az is igaz, s ezt az ellenzéki sajtó működése sikertelen­ségének s a hazai közvélemény józanságának bi­zonyítására különös hangsulylyal jegyezzük meg, hogy a miniszter körlevelében letett prakticus eszme ma már a székesfehérvári gazda congressus határozataiban legfényesebb diadalát ülte. Az önsegély elvét tűzte ki vezéreszmének a gazda congressus, minden kerületben gazdasági egyleteknek s minden nagyobb községben is ily egyleti fiókoknak felállítását hangsúlyozván. Ily egyleti tevékenység a legüdvö sebb lehet ; minden egyes vidék maga ismeri legjobban a^maga talaja éghajlati, közlekedési stb. viszonyait s ezekhez ké­pest maga állapíthatja meg legcélszerűbben azon gazdasági ágat, mely leggyümölcsözőbben müvei hető s azon reformokat, melyek erre nézve szük­ségesek. Az önsegély s összefogó egyleti tevé­kenység rövid idő alatt a magyar mezőgazdaságot nem sejtett virágzóvá emelheti. Épen ez hiányzott eddig s e miatt félsikerüek lettek a kormánynak a mezőgazdaság érdékében tett intézkedései is. Az ipart pártoló congressuson a szélsőbal lépett fel a védegylet megvalósításának eszméjé" vei. Persze a szélbal sem ringatja már magát azon balhiedelemben, hogy a haza érdekeire hamis lenne a külföldtől való teljes elzárkózás, hogy a pólyá­ban levő magyar ipar képes volna kielégíteni a magyar társadalom műveltségi, izlési, fényüzési igényeit, s hogy a magyar társadalom képes lenne azon ön megtagad isra, hogy drágán rósz cikket vegyen csak azért, mert magyar eredetű, mikor olcsóbbért jobbat vehet, s különösen a szélbal sem hiszi, hogy a magyar ipart emelné, javítaná a ver­seny kizárása. Hanem hát a védegylet eszméjének Élőpatak. Az ország különböző részeiben lelkes haza­fiak emelkedett hangon élesztik a már dermedés­nek indult nemzeti érdekek ápolását és ébresztik a nemzeti vagyon iránti kegyeletet. A Phönix hamvából újra éledni kezd. Vajha ne lenne elhangzott szó a pusztában és azon szá mos milliók a helyett, hogy a közös barát fene­ketlen zsebében nyom nélkül eltűnjenek, emelnék és fejlesztenék a honi ipart és vállalatokat. És ha majdan vérré válik az ige, remélhető lesz, hogy bár távolabb az ország szivétől, kitartó buzgal­munk és igyekezetünk méltóbb elismerésben fog részesülni. Mert valóban megfoghatlan azon közöny és részvétlenség, melylyel a magyarnép tulajdon bir­tokával, áldásdus keserüforrásaival szemben visel­tetett, melyeket úgy a külföldi, mint a hazai legje­lesebb szakférfiak véleményei gyógyhatályra néz­ve, a külföld világhírű gyógyforrásaival egyenlő rangra emeltek. De mindhiába, a divat kiszorította a méltánylást, a hazafiságot, mániává fajult a cse hek a nélkül is virágzó iparának és váílaiutsinak adózni. Óriási mérvben növekszik évenként a ve zeklők száma, kik csakis a Károly és Mária forrá­sokat tartják a gyomor, máj epe és lépbajok arká- numának, de az e sorok Írójának epéjét nem boj- figatja, hanem hogy e contingens legnagyobb ré- liszét majdnem minden nemzetiségek között a magyar képezi, ez ép úgy hazafiatlanságról, mint a hazai érdekek iránt vastag indifferentismusról tesz tanú bizonyságot. Sajnos, hogy a külföldnek mindenáron hódolni annyira szokássá vált, hogy figyelmen kivül hagy­ják Élőpatak specialis előnyét, mely nézetem sze­rint is mindazon bajoknál, melyek egy részt nin csenek még nagyon előre haladva és melyeknél különben a Mária- és Károly-fürdők szoktak javas­latba hozatni ; enyhébb solváló hatásánál fogva biztosabb javulást nyújt. — Legkevésbé sincs szán­dékom nevezett világhírű gyógyhelyek babérjait tépdelni, nem is azon csodálkozom, hogy annyira felkarolja a német, muszka és a hozzá közelebb eső külföldi, hanem hogyan lehet csak arra ^ is gondolni, hogy hazai vállalat érvényre emelkedjék, midőn saját magunk megfoghatlan közönynyel for­dulunk el tőle ; hogyan igyekezzék azt a külföld is elismerni, sőt pártolni, midőn maholnap Karlsbad és Marienbadban az évad folyamán magyar colo- niát lehet alkotni ? ! Es valóban ha a szomszéd barátságosabb érzelmű romániai atyafiaink nem volnának : úgy ez áldásdus kincsforrásokat ha nem is érné a teplici katastropha, mégis elsorvadhatna a hazai részvétlenség közönye miatt. Na de azt hiszem elég már a hazafiui keserv­ből ! Most midőn az egyetlen számbavehető hát­rány, a „nehézkes közlekedés“ megszűnt, miután Pestről indulva este 7 órakor, másnap este g órára Földváron; Nagy-Váradról reggel fél 5 órakor in­dulva, ugyanazon nap g órára Földváron, honnan X óra alatt egyes és postakocsin Élőpatakra ér­hetni : és a végtelen unalmas csigaléptü vegyes vonat, a kényelmes és gyors menetű személyvo­nattá átalakulva a közönség kényelmére nézve mily kimondhatlan előnnyel kínálkozik, azt fejte­getni is felesleges. A menetrend ezen előnyös megváltozásával kapcsolatosan bátor vagyok felemliceni azon való­színűleg sokak által nem ismert előnyt, mely sze­rint a magyar államvasuti igazgatóság az .élőpa­takra jönni szándékozó tisztelt gyógyigénylőket 33 egyharmad százalék árleengedésben részesíti. A dolog érdemére térve pedig a t. közönsé­get azon előnyökre és vívmányokra kívánom figyel­meztetni, melyek ez évadban Élőpatak gyógyhe­lyén létesültek. Nevezetesen úgy a főközlekedési helyek valamint a sétatérközeiében levő elhanya- goltabb helyek virányos parkká lesznek váltóztitva. A m. orvos és természetvizsgálók i3-ik nagygyű­lésén, a gyűlési csarnok közelében mígvizsgált és kitűnőnek véleményezett forrás célszerű köpübe foglalva, az ivó gyógyforrásokat nemcsak szám­arányra, de gyógyhatályára nézve is tetemesen nö­velni fogja. A szellemi szórakozás, mint a gyógy­mód kiegészítő társa, leggondosabb figyelemben fog részesülni. Az évad elején egy több tagú bizottság alakult, melynek állandó tagja a fürdő orvos és biztos, többi tagjai a t. fürdő vendégek kevésbé gyógyigénylő részéből lesznek aquirálva és rés- sortjába fogna tartozni jócélu műkedvelő hangver­senyek, úgy szini előadások, táncestélyek, tombola­játékok, kirándulások, szóval a kedélyes harmo- nicus öiszejövetelek és szórakozások rendezése. Gondoskodva van kitűnő és jutányos étter­mekről, zongora- és társalgó termekről, posta- hivatal és távírdáról. Az ivó gyógyidő alatt Fá­tyol Lajos hírneves zenekara szórakoztatja a fürdő- közönséget. Ezen célszerű intézkedések és gyökeres re­formok mind megannyi életjelt adnak Élőpatak haladásáról és ha a nagy közönség pártolása a für- dőbirtokosság őszinte igyekezetéhez és elismerésre méltó áldozatkészségéhez mért arányban növe­kednék : — akkor Élőpatak jövője egy uj korszak előtt áll. Azon tisztelt gyógyigénylőket, kik maguknak Élőpatak gyógyhatályáról tudomást szerezni óhaj­tanak, bátor vagyok Élőpatak gyógyhatályáról irt rövid ismertetésemre figyelmeztetni, valamint kész­séggel felajánlom gyógyhelyünket érdeklő bármely kérdéseikre pontosan válaszolni. Élőpatak, 187g. junius 21-én, Dr. Schrartz Zsigmondi, fürdőorvos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom