Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-06-08 / 46. szám

törv. javaslat tárgyában,*melyb n « állandó hármas bizottság1 bemutatja jelentését az 1S78. évi kozosu- gyi rendkívüli kiadások fedezéséről és az illetékhátralékok kamatlábának leszállításáról szóló törvényjavaslatok tárgyában, az igazítást bizottság pedi ' jelentését Pellegrini János grófnak kir. meghívó levele kieszközlését szorgalmazó kérvénye tárgyában. E jelentések a legközelebbi ülés napirendjére tűzettek s ezzel az ülés, jegyzőkönyv hitelesitése után 1 és egynegyed órakor véget ért.

Konstantinápolyban nagy az ingerültség Ale- ko basa ellen a fez-kérdésben tanúsított magatartása miatt, bár egyelőre legalább, alig lia lesz ez incidensnek komolyabb következménye , Ob- rucsev tbk és Lobanov hg. kik legutóbb a szultánnál ebédeltek s tőle egyúttal elbúcsúztak, kétségkívül megnyugtatták a szultánt. A porta köreiben különben is újból váltsagok látszanak fölmerülni s Kheireddin basa lemondásáról ismét sűrűbben érkeznek hírek. A főnehézség, melyet a török kormány egyáltalában nem képes leküzdeni a pénzszükség. Egy bizottság tervet készített a kiadások leszállítása céljából, de Ozmán basa ha- dügyminiszter már előre tiltakozik a hadügyiköltségvetés redukálása ellen, kijelentvén, hogy meg a hadsereg egy része hazabocsattatik is, 5 és ^ fél millió font sterling évi fedezetre van szüksége.

Oroszországban az ostromállapot mind na- gyobb területekre terjesztik ki, az elfogatasok, deoortálások tömegesen folynak, de hogy a nihilista titkos bizottság tagjait elfogni sikerült volna mint már több Ízben hireszteltélc, az nem bizonyul valónak. A nihilisták lapjai és röpiratai most _ is megjelennek. Szentpétervári tudósítások szerint Gurko tábornok a fővárosból több mint 20.000 embert utasított ki csupán mert e szerencsétlenek nem voltak kellően ellátva útlevelekkel és igazolványokkal : a kiutasítottak pedig többé Пот szülőhelyekre szállíttatnak, hanem Szibériába, melyet az orosz nép most már keserű gúny nyal „Nihilária“-nak nevezett el. A merénylő Soloviev perét e héten fogják tárgyalni s egy szentpétervári tá- v'rat arról értesít, hogy a pert igen röviden fogjak elintézni, az eredményt pedig csak akkor hir detik ki, ha az ítélet már végre lesz hajtva. Az akasztások, mint a táviratok jelentik, Kievben is javában folynak !

A uovibazári konvenció végrehajtására, mint egy eredeti konstántinápolyi távirat is jelenti, már történnek intézkedések. Ezekről a „N. W. Tblatt“ a következőket jelenti: Az I. gyalog hadosztály Vé- C ey altábornagy paracsnoksága alatt, mely az 1- és 2. gyalogdandárból áll, elhagyja eddigi szeraje- vói állását és mint a Novi-Bazár okkupációjára ren. delt csapatok első vonala a Drinához Visegrádba vonul. Mint második vonal utána megy az eddig a

IV. hadosztályhoz tartozott 39. gyalogezred, melynek ideiglenes rendeltetési helye Gorazda, míg a felvonulási vonal jobb szárnyát a XVIII. gyaloghadosztály 2. hegyi dandára fogja képezni, mely elhagyva neveszinyei őrségét, Frcsában fog állást foglalni.

Skobelev tábornok, a kelet-ruméliai orosz megszálló csapatok főparancsnoka Burgaszból törzskarával együtt elunazott Odeszába s az orosz sereg hazaszállítása szaporán folyik, úgy hogy a kiürítés rövid idő alatt nagyrészt be lesz fejezve. Stolipin tibornok m'után a kormányt A 1 e к о basá nak átadta, a múlt hét végén Slivnóba tette át főhadiszállását s itt marad az orosz csapatok telyes elvonulásáig. Aleko basa maga kisérte a pályaudvarhoz a volt orosz kormányzót, ki itt az egybe- gyült nagy néptömeghez sajátságos beszédet intézett, figyelmeztetvén a polgárokat, hogy a berlini szerződés sem egészen rossz ugyan, de ezentúl a bolgárok, föladata lesz, hogy a szabadságot, mel}ret a san-stefanoi szerződés akart nekik biztosítani, kivívják; a tábornok ur különösön a milícia tisztjeit figyelmeztette, hogy az ő kötelességük lesz jövőre küzdeni nemcsak saját országukért és a balgaságért, hanem általában aszlávságért, melynek feje a cár*

Егу könyomatu lapnak Újvidékről írják, hogy különféle lapoknak többé kevésbé azon célzatos közleményei mintha a szerb püspökök a magyar nyelvnek a népiskolákban való köteles tantárgyként való felvételéről szóló törvényre vonatkozólag ö felségéhez folyamodtak volna : minden tényleges alapot nélkülöz. Sem a püspökök, sem a kongresszus-bizottság nem foglalkozott ily értelmi fe irat tervével, s ez annál kevésbé, mivel a magyar nyelv az illető egyházi és felekezeti hatóságok határozatai szerint, úgyis már akadálytalanul felvétetett a szerb népiskolák tantárgyai közé.

nemzeti műin eg előterA székely nemzeti museum ügyében.

KözelebbrőEannyi mindenféle hírlapi tudósítás járta be az országot a Cserey-muzeum tárgyában, hogy a tájékozatlan közönség csakugyan nem tudja mi az igazság. Közelebbről ezen hírlapi mendemondák után a budapesti székely közmivelődési egylet a háromszékvidéki választmányhoz is kérdést intézett, hogy mennyiben áll a muzeum-ügy. A választmány felelt is /rá. A feleletet, mely az ügygyel teljesen megismertet bennünket, közöljük a következőkben :

Idei május hó 23 áról 52-ik szám alatt kelt s ugyanazon hó 31-én vett nagybecsű felhívása folytán vidéki választmán)runk a székely zeum ügyéről a következőkben teszi

jesztését :

Özvegy mélt. Csercy Jánosné szül. Zathuretz- ky Emilia úrasszony az általa gyűjtött múzeumi tárgyakat 1877. márciushó 10-én kelt Háromszék- megye közönségéhez intézett levelében a megyé nek ajánlotta fel, mely is azt ugyanazon év június hó 24 ikén tartott közgyűlésében a 160. tételszám alatt hazafias örömmel fogadta s külön átiratban meg is köszönte. Az alapitványlevél nevezetesebb pontjai következők :

1) Az alapított muzeum Székely Nemzett Ma zeum nevet viseljen.

2) Csakis Háromszékmegyében legyen elhe lyezve2) Csik, Háromszék és Udvarhely megyék által tartassék fenn és

3) ezen megyék által választott igazgatóság által figyeltessék fel.

4) Az alapitónö úrasszony 1000 frt alapítványt teszen a maga és Ákos és Gyula fiai nevében, — melynek 6 '/„-át fizetni ajánlkozik.

6) Hogy a muzeum alapításában közreműködött Yasadi N. Gyula továbbra is mint a muzeum őre megtartatik azon 300 frt évi fizetéssel, melyet eddig ő nagyságától élvezett.

Ezen pontokat a megye elfogadván, a további teendők iránt egy javaslat készítésére bizottságot nevezett ki a főispán elnöklete alatt, melynek tagjai közt voltak többek között: a megye alispánja, Kézdi-Vásárhely és Sepsi-Sztgyörgy városok polgármesterei, Donáth József kir. törvényszéki elnök és a sepsiszentgyörgyi ref. iskola egyik gondnoka stb. Ezen bizottság javaslatát a meg-yei közgyűlés 1877. decemberhó 5 én elfogadta, mely szerint:

1) A muzeum a sepsi-sztgyörgyi ev. ref, kollégium egyik melléképületében helyeztessék el, — mely épület átengedése iránt megkerestetett az iskola gondnoksága, mely el is fogadván azt, általa jóváhagyás végett felterjesztetetett a kolozsvári ev. ref. egyházi igazgató tanácsához, melynek beleegyezése 1878. őszén érkezett be.)

2) Elogy az igazgató választmány álljon Csik, Háromszék és Udvarhely megyék fő- és alispánjaiból, Udvarhely, Kézdi-Vásárhely és S-Sztgyörgy városok polgármestereiből, mely igazgatóság van hivatva a muzeum ügyeit vezetni és fentartásáról gondoskodni.

3) A helyisegek berendezési költsége közadakozások utján szereztessék be.

4) Vasadi N. G)rula, mint a muzeum őre, 500 frt évi fizetését kapja a háromszékmegyei tanalap kamataiból, — mit a kultuszminisztérium is helybenhagyott azon hozzátétellel, hogy Vasadi N. Gy. egyelőre ideiglenes minőségben neveztetik ki.

Ezen határozatok végrehajtására részben Há- romszékmegye főispánja kéretett fel, a múzeumnak átvitelével pedig a megye alispánja bízatott meg.

Háromszékmegye főispánja nemcsak hogy Csik és Udvarhely megyék közönségét hívta fel közreműködésre, — mit Udvarhelymegye alap hiányában megtagadott ugyan, de az igazgatóságbani részvétet hallgatólag elfogadta -- de egyszersmind a muzeum-helyiségek berendezési költségeinek fedezése céljából jótékony bálokat rendeztetett, mely példa után indulva hasoncélu bálok rendeztettek Baróthon, Ivovásznán és Csikmeg)rében is. Mindezek jövedelmeztek egy 7 — 800 forint körül, mely összeg számlájára azonnal meg is kezdetf-tt a múzeumi termek berendezése, melyek is az ideiglenes muzeumőr tervezetei szerin', és az építészeti hivatal fe ülvizsgálata és költségterve szerint készíttettek és már ez év február havában bevégeztettek.

Mihelyt ez megtörtént, — a megye alispánja ugyanazon hóban az átvétel végett személyesen szállt ki Imecsfalvára, de az átvételt nem eszközölhette, mert a szükséges leltározás nem volt elkészítve.

Ezután az ideiglenes muzeumőr a helyiségekre nézve még azt kívánta, hogy az épület ablakai megnagyittassauak és táblákkal láttassanak el. Ez is végrehajtatott és az alispán által felkéretett az alapitó úrasszony az átadásra, azonban onnan azon választ nyerte, hogy az áladás nem történhetik meg azért, mert az ideiglenes muzeumőr Pestre utazott Ákos fiával.

Május hóban újra felkéretett ő nagysága, de ekkor „Székely Nemzeti Muzeum“ cimmel,"számozva (tehát hivatalos iormában!) azon választ adta, mi- szerint a „muzeum átvételére a székely nemzeti gyűlés Pesten tartott határozata szerint annak bizottsága^ fog megjelenni, melynek valószínűleg az alispán is tagja lesz.“ Az alapitó úrnő ezen válaszát az alispán felterjesztette a megye főispánjához ki előtt ezen ügy jeleuben áll. — Köztudomásúlag azonban a muzeum költöztetése [kezdetét vette, mert májushó folytán több láda szállíttatott Sepsi- Szentgyör^yre a muzeum helyiségébe, — melynek kulcsait is az illető őr magához vette.

Ennyiben áll a székely nemzeti muzeum ügye, mit választmányunk is kellő figyelemmel kísért és csak sajnálni tudja, hogy avatatlan egyének, rosz- akaratu, vagy önérdek hajhászó téves közlések nyomán a tényállással merőben ellenkező irányban kívánják a közönséget vezetni s ez által kompro- mittálni egy olyan megyét, mely nemzeti életének teljes öntudatával bir és azért minden időben helyt is áll, és mely érzület kifiejezésének bizonyítékául az itten megjelenő „Háromszék“ cimü lap erre vonatkozó cikkeit tisztelettel mellékeljük.

Visszatetszéssel fogadtatott azért a megyei általános közvélemény által nemcsak a fennemlitett hírlapi vádaskodások — de azon hir is, hogy „egy Pesten tartott székely nemzeti gyűlés“ léteznék, mely hírnek „hivatalos“ bélyeget adott, vagy legalább kívánt adni a fennebb emlitett levél is.

Jelenben is meglepett a tek központi választ mány leirata, mely szerint a „székely képviselők“ lépést kívánnak tenni ez ügyben kultuszminiszter' ur ő excellenciájánál ; de mely célzatokkal ezen megyének itthon megfordult képviselői — ugylát- szik — értesítve nem voltak, mert arrról semmit nem is tudnak.

Mindazonáltal megnyugvással fogadtuk a tek. központi választmány leiratát, melyből kitetszik az hogy saját közegei utján kíván magúnak mindenekelőtt, feUülágositást szerezni az ügynek valódii áll pota felől s mely egyszersmind hazafias biztosíték is nekünk az iránt, hogy az ügy valósággal azon irányban fog vezettetni, mely úgy a székely- nemzet méltóságának, mint Háromszékmegye köz- érzületének és a nagylelkű alapitónö kívánságának fog megfelelni.

Nézetünk szerint a magas kormánytól a mu-- zeum gyarapítására volna szükséges bizonyos évi általányt kieszközölni, mert erre mé< semmi alappal nem bir, az egyebekre nézve pedig teljes meg- nyugvással várandó be a felügyelő bizottságnak működése, mely oly férfiakból áll, kik úgy értelemmel, mint hazafisággal bir na1”, hogy a székelye nemzeti muzeum ügyét előre vigyék és azt felügyeljék.

Melyek után maradtunk

Sepsi-Szentgyör^yön, 1879. junius 5 én tartott választmányi ülésből

a tek. közp. választmány hazafias szolgái :

Horváth László, Tarcali Endre,

választmányi elnök. választmányi jegyző.

Künk József, bizottsági tag.

Málih Józsaf,

bizottsági tag.

Veres György, bizottsági tag.

Az iparos ifjúság vándorgyűlése.

Az országos iparos-ifjúsági egyletek vándorgyűlése e hó 2-án tartatott meg .Székesfehérváron.

E gyűlésen harminckét iparos ifjúsági egylet volt képviselve, összesen százhúsz egyénnel! azonkívül az ország minden vidékéről számos ipar-barát s kiállítási vendég volt jelen. A veszprémi és békéscsabai iparos ifjúsági egyletek'zászlóval és jelvényekkel jöttek. Mind e tagok nem csekély- élénkséget kölcsönöztek az ünnepek alatt külön-r ben is mozgalmas városnak. Vasárnap reggel a: sz.-fehérvári egylet, mint a mely az országos gyű 1 lést rendezé, az indóházban fogadta az erkező ven r dégeket s zeneszóval bekisérte őket a városba* Este ismerkedési ünnep volt az egylet helyiséé gében.

Pünkösd hétfőjén reggel 8 órakor az iparos kongresszus oda érkezett tagjait fogadták a pálya- udvarban, kiket Rainiss Mátyás egyleti elnök üd' vözlő beszéddel fogadott Utána gróf Zichy Jenő a kiállítás végrehajtó bizottsága nevében üdvöö zölte a vendégeket.

Ezek közül Ráth Károly kongresszusi elnök; meleg hangon köszönte meg a szives fogadtatás, s ki emelte a kongresszus nagy horderejét a kiáll: litásra nézve. A kongresszusi tagok egy rész megtekintő a kiállítást, másik része -az iparos-ifjaU kai a városba ment az egyleti helyiségbe.

A gyűlés 10 órakor kezdődött a városkáé nagytermében. Itt megjele t gróf Zichy Jenő isi kit a jelenvoltak viharos éljenzéssel fogadtak. A:J ülés következőleg alakult meg. Elnök ; Ráth Ká roly, alelnök : Rainer Ferenc (Szeged) Benkő István (Veszprém), jegyzők ; Kubinyi Zsigmond, Laut ner Károly, Grünwald József ès Vida Pál. Házna j gyök : Takó Ferenc és Rainiss Mátyás.

R á t h Károly elnök megnyitó beszédében lelkes szavakban buzditá az ifjakat a munkásságr s utalt a mostani kiállítás rendkivülLsikerére, mimi a mely ép az iparos világ törekvésének dicsérete, és fényes eredménye, nzzel kapcsolatban kiemelt;! gróf Zichy Jenő nagy érdemeit, melyeket a kiáll: 1 tás létesítése által az iparosoknál szerzett s ezele nevében köszönetét mondott neki.

Erre Gelléri Mór előadó felolvasá a szeged vezéregylet jelentését. A programm egyes pontja-: inak tárgyalása alkalmával a következő határozass tokát hozta a gyűlés : 1. A betegsegélyezési szess vezet szabályozásánál azon nézet jutott érvényre hogy a ki három hónapig tagja az iparos egylet nek : nyolez napi ápolásra tarthat igényt : 2. gyűlés életbeléptet úti segélyt : 3. minden egyle- nek három szavazata áll rendelkezésre^ egy-egg gyűlésen ; 4. a legközelebbi vándorgyűlésé 1881 ben, Debrecen városában tartassék 5. köszönt szavaztassák Ráth Károly vándorgyülési elnöknes Rainiss Mátyás a székesfehérvári iparos ifjúság- egylet elnökének, gróf Zichy Jenőnek, Géllé:: Mórnak és (külön küldöttség által) Havranek Jój zsef polgármesternek.

Délben a vándorgyűlés a Vörösmarty-körbe > bankettet tartott. Jelen voltak gróf Zichy Jenő é> Ráth Károly is. Az első felköszöntőt Benkő Isit ván mondá király ő Felségére : utána gróf Zieh . Jenő a király asszonyt s Rudolf főherceget él'etéő