Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-02-27 / 17. szám
Nekünk különösen határszélieknek, kiknek elsősor ban kellene farkasszemet nézni vele, nem kis megnyugtatásunkra szolgál a soósmezői vámnak egy berendezett kórházzal és értelmes szakértő orvossal való ellátása. De midőn a kormány ezen intézkedését megnyugtató tudomásul vesszük, őszintén örvendhetünk azon körülménynek is, hogy épen dr. S e y f r i ed Ernő, a gyergyói kerület tehetséges fiatal orvosa lett Soósmezőre küldve. Mi, kik közelebbről vagyunk szerencsések a' kiküldött, e kitünően képzett, nemes lelkű s a szó szoros értelmében valódi philanthroph doktorral ismeretségben lehetni nem annyira az ő reputációja, mint inkább szenvedő embertársaink iránt teljesitünk kedves kötelességet, midőn őt Háromszékmegye e kerületében, de egyebütt is mindenféle betegség s különösen szembajban szenvedők figyelmébe ajánlani el nem mulasztjuk, mint olyant, ki tudományos szakképzettségét nemes műveltsége s pacienseivel \ aló kedves és solid bánásmódjával oly módon tudja egyeztetni, hogy mindenütt, a hol csak megfordult, a közbizalom teljes bírásával dicsekedhetik, annál is inkább, mert igen sok ezelőtt terhes beteg most az ő tapintatos gyógykezelése foly tán a legjobb egészségnek örvend, mig nem csekély azok száma is, kiknek ő mint jeles szemész, az élet egyik legdrágább kincsét : szemük világát adta vissza : Midőn mindezeket nyugodt lélekkel mondhatjuk e kedves ifjú doktorról, ugyanakkor legyen szabad azt is megemlítenünk, hogy míg benne a szenvedők külső és belső betegségeikben, nemkülönben szembajukban teljesen résztvevő fáradhatla- nul buzgó orvost találnak, addig a társas körök egy finom műveltségű, nemes keblű férfiút üdvözölhetnek. Berecki. Koyásziia, 1879. február 20. Igen tisztelt szerkesztő ur ! Abban az időben vagyunk, melyben a keresztyén világnak szabadalma van minél több olyast elkövetni, a mit egész éven át szabadalom nélkül is elkövetnek több helytt, t. i. mulatnak, agyontáncolják magukat Nos, mit gondolna valaki, ha meg nem tudná, miszerint orbai székben is vigadnak, — nem parancs után, de önként és pedig egy szép, mint szent ügy javára táncestély rendez tetett Kovásznán, hol még a szabadságharci időnek szép szokása honol ^„egyetértve mulatni“. Megkísértem úgy nagyjában ismertetni ez estélyt és pedig röviden, mert tudom, hogy becses lapja úgy is igénybe lesz véve más tudósítások által. Valóban gratulálhatunk az eredménynek, mert dacára, hogy Sepsi-Szentgyörgyön, Kézdi-Vásárhelyit és Torján szintén volt táncestély rendezve, az intelligencia nem hiányzott a kovásznai február 15-én rendezett muzeum táncestélyén sem. A mulatság már esti nyolc órakor kezdetét vette s csakhamar megérkezett a bálanya: Szonda Lászlóné Bartha Cecilia ő nagysága és bájos leánya Berta kisasszony, kik elfoglalták a terem központján számukra kijelölt helyet, hová mintegy búcsút járni sietett a tisztelgő báli közönség. Csakhamar teljes díszben pompázott a bálterem A vidám arcok, festői öltözékek, de nem túlzottak, hanem inkább egyszerűek s mégis oly szépek, csinosaknak tűntek ki, hogy mi tőlünk kétszeresen méltány- landók azért ; de az emelkedett hangulat, pedig gazdagok és kevésbé azok oly egyöntetűen, oly testvériesen járkáltak és társalogtak egymással, hogy az erkölcsi jelentőségnek eleget tett e nyilvános vigalomnál a célnak, mely előnyére vált. — Az igazi jókedv azonban szünóra után, midőn a sorsolás megtörtént és a füzértánc következett — érte el tetőpontját s tartott reg'geli 7 óráig, mikor a szépen sikerült tancestély névleg véget ért, mert csak ekkor kezdődött s folyt másnap délig a férfiak zeneszó melletti mulatsága Szóval szép volt, díszes és'kielégitő volt — s fsak azok sajnálhatják, kik jelen nem lehettek, hogy mennyit veszítettek ez em'ékezetes mulatságon. Nem akarok túlozni, ha őszintén azt mondom, hogy Háromszéken soha és sehol sem volt oly Ízléssel és gyönyörűen ékített terem, mint ez este volt ; ezt pedig a rendezőségnek s kiváltképen Csia György bálbizottsági elnök urnák fáradhatlan buzgalma s feláldozásának lehete köszönni, miért is isten soká éltesse. Hogy kik voltak a bálkirálynék — mert sokan voltak, azt megérdemlik — kiki keresse s nevezze el, mert én azokat már kiszemeltem, 'kik most tis előttem lebegnek. Végre pedig azt mondom, adjon a teremtő még sok ilyen szép es sikeres mulatságot a mi örömünkre, a kovásznaiak díszére ! A pénzeredmenyről is kellene szólni, de azt < sak akkor tehetem, ha a számadások ‘ beterjesztetnek. J J-r. —1. — G 7 — /ágon, 1879. február 22. A Kézdi-vásárhelyt létesítendő közkórház javára folyó évi január 25-én a kereskedő ifjúság által rendezett és megtartott bál igen szép emlékezetűvé vált. Ugyanis a kereskedő ifjak buzdítva és lelkesítve a nemes ügyek iránt mindig melegen érző s mindig lelkesülni tudó derék Török Bálint ur által emlékezetes alapítványt tettek ezen alkalommal most 102 frt összegben, de azon ígérettel, mely szerint ezen pénzt annyira fel fogják szaporítani, hogy az egy ágy fentartására a majd létesítendő kórházban elégséges legyen. E valódi nemes emberbaráti érzé bői s becsülésre méltó közügy iránti érdekeltségből származott áldozat magában hordja a legszebb dicséretet s valóban megragadó és buzdító példája az ifjúi lélek jóra készségének. Isten áldja meg a derék ifjakat s segítse pályájukon erőről-erőre, hogy ily s ehez hasonló nemes eljárások által minden jók közbecsülését — az élet e drága nyereségét — magoknak megszerezhessék. Es áldja meg az isten minden áldásával a vezető jókat a jelen bált rendező bizottság elnökét : Török Bálint urat. ki jelen föllépése által újabb bizonyságát adá ismét annak, hogy társadalmi állását, közéletbeli szerencséjét minő értelmesen fogja fel s helyét kiváló becsülettel betölteni nemes törekvésének ismeri. Az egész bál jövedelméről! kimutatás a következő : Bevétel: a) jegyekből 167 frt 04 kr. b) felülfizetésekből 12 frt — kr. c) a kér. ifjak alapitv. 105 frt — kr. Összesen 281 frt 04 kr. Kiadás 167 frt 04 kr, marad tiszta pénz 114 frt — kr. Felülfizettek : Br. Szentkereszty Stephánie 5 frtot, Hirsch Ede Pestről 1 frt 50 krt. Bányai Ge- rö I frtot, Török Bálint I frtot, Kovács Károly 1 frtot, Bogdán Emil 1 frtot, ifj. Dávid István 50 krt, Cserei Gyuláné 1 frt.s Összeg 12 frt. A kereskedő ifjak alapitványozása : Bartha Béla 2 frt, Bándi István 4 frt, Ciriák István 3 frt, Cirner Lajos 3 frt, Dávid Antal 5 frt. Dávid Gyula 2 frt 80 kr, Dávid János 2 frt, Dávid Lukács 2 frt. Dobai Ferenc 2 frt. Dobál Lajos 1 frt, Erdei Béla 3 frt, Fejér Antal 2 frt, Fejér János 2 frt, Fejér Lukács 5 frt, Hosszú Gyula 2 frt, Keresztes János 3 frt, Konstancer János 3 frt 20 kr, Kovács Karoly 5 frtj Lázár István 3 frt, Pap Béla 2 frt, Ká- kosi Jakab 2 frt, Sebők József 5 frt, Stipulkovsky József 4 frt, Szakács János 3 frt, Szász Ferenc 3 frt, Takács György 4 frt, Török Bálint 5 frt, AVer tán Béni 3 frt, Wertán Gyula 5 frt, Wertán János 2 frt, Wertán Vencel 5 frt. Összesen 102 frt. Utoljára is fogadják a lelkes ifjak, felülfizetők rendezők s minden rendű résztvevők a közügy nevében forró és hálás köszönetemet. Bt* Szentkereszty Stephánie, ideiglenes elnök. Alapszabály-vázlata A „magyar kisbirtokosok országos /öldhitetegyesii- leié ‘- neк ás az ezzel szövetséges , mezőgazdasági elö- legegyleteku nek I. Az egyesület, mint országos h telszovrezet. Úgy általában a magyar földmivelési érdekek előmozdítása, mint különösen a hazai kisbirtokosoknak biztos hitelképességre emelése céljából egy a. magyar korona összes területére kiterjedő országos hitelszervezet létesittetik, melynek központja s összetartó kapcsa az ország fővárosában, Budapesten székelő központi intézet, saját nevén nevezve: „a magyar kisbirtokosok országos földhitelegyesü- lete“, vidéki közegei (külszervei) pedig az országszerte alakítandó „mezőgazdasági t előlegegyletek“ s illetőleg az egyesülettel szövetséges viszonyba lépett vidéki pénz és hitelintézetek (takarékpénztárak, népbankok- hitel- és önsegély-egyletek sat.), mely szövetségi viszony létrehozatala és feltételeinek megállapitása iránt a központi egyesület és a szövetkező intézetek között — ez utóbbiak önállóságának fenntartásával — esetről esetre külön megállapodásnak leszen helye. Ezen hitelszervezet céljai: 1.) a mezőgazda- sági érdekek támogatása végett a kisebb birtokosokat az olcsó hitel jótéteményeiben részesíteni azáltal, hogy birtokaira hosszuidejü (az évek hosz- szabb során át leendő) törlesztésre, felmondhatlan jelzálogkölcsönöket nyújt mezőgazgasági ( befektetésekre (beruházásokra) és egyéb czélokra ; 2,) a kisebb birtokosokat, a földműveseket s általában az összes alsóbb néposztályok tagjait az önsegély és takarékosság utján apró megtakarításokra, öntőkegy üjtésre indítani, ez által uj tőkék képzését, a nemzeti vagyon gyarapítását, az adóképesség fokozását előmozdítani, a nép erkölcsi érzületét emelni, s az igy gyűjtött tőkékből, valamint egyéb idegen tőkékből a mezőgazdaság vezetésére szükséges rövidebb lejáratú kölcsönöket adni, sőt a jótékonysági intézetekhez hasonlóan, szükség esetén segé^t is nyújtani. A felmondhatlan hosszuidejü törlesztési jelzálogkölcsönöket a központ — záloglevelek kibocsátása és forgalomba hozatala által beszerzendő felmondh tlan tőkéiből, a rövidebb lejáratú kölcsönöket pedig a mezőgazdasági elölegegyletek személyes hitelre, tagjaik korlátolt kölcsönös es egye temleges jótállása mellett, saját körükben szerzett s esetleg a központból merített forgalmi tőkéjükből fogják szolgáltatni. Az egyesület, mely nem’íizérvállalat, hanem nemzeti közintézet leszen, e minőségénél fogva a nyerészkedési célokkal járó részvénytársulati alap kizárásával hazafias alapítványok tételével iő létre. J J Az egyesületet vezetik és igazgatják : a) az egyesületi közgyűlés, b) az elnökség, c) az igazgatóság és d) a felügyelő bizottság. Az egyesület elnökét és alelnökeit mindenkoron a koronás magyar király erősíti meg ez állasukban. Az egyesület felett gyakorlandó kormány felügyelet módját maga a kormány állapitandja meg . Az egyesület megalakul, mihelyt a központi egyesület alaptőkéje képezésére az országos alap ból tett 500,000 frtnyi alapítvány tétetett. Mindenekelőtt a központi egyesület hozatik létie, azután pedig általa — vidéki bizalmi l’érfi- ai és megyei illetőleg városi köztörvényhatósá gok közreműködése mellett — a mezőgazdasága előlegegyletek alakíttatnak meg országszerte, vala mint folyamatba jő a már fennálló s csatlalcozn- kész vidéki pénz- és hitelintézetekkel való szövet kezes. II. A központi egyesület. Az egyesület alapítói azon hazafiak, községek, káptalanom, konventek, pénz- s hitelintézetek és egyéb erkölcsi testületek, melyek az egyesület létesítésére, fennállásának és biztonságának szilárdítása céljául a központ alaptőkéjének | képzésére, illetve növelésére szabad tetszésük szerint egy vagy^több alapítványt tetteké' Az alapítványok, azoknak befizetési módja, és az azokkal járó jogok és kötelezettségek a következők. I. ) 5000 frtos kamatmentes, II. ) 5000 frtos kamatozó, III. ) 500 kamatozó egész- és IV. ) 100 frtos kamatozó részalapitványok. Az alapitó tetszésétől függ : egész alapítványának összegét egyszerre és készpénzben teljesen befizetni, vagy annak befizetését egy vagy több 10 százalékos részletig eszközölni és a be nem fizetett részt az alábbiak szerint teljesen biztosított kötvényekkel ^fedezni. Ha az alapitó tag az I.), II.) és III.) pont alatti egész alapítványát nem egészen^ hanem csak részben befizetni, alapítványának többi részét pedig- biztosítani óhajtja, ez a következő módon történik : 10 százalék a kitűzendő határidőben mindenesetre készpénzben befizetendő ; a be nem fizetett részről pedig szabályszerű törvény teendő le, mely kellő jelzálogi bekebelezéssel vagy jóhitelü értékpapírokkal avagy egyéb, teljes fedezetet nyújtó biztosítékokkal biztosítandó. A letett értékpapírok szelvényeiről és kamatozó biztosítékok kamatairól, azek lejártával, a letevő tulajdonos szabadon rendelkezhetik. Az alapítványok be nem 'fizetett részének fedezésére nyújtott biztosítékok, az igazgatóságnak a felügyelőbizottsággal egyetértő beleegyezésével, ugyanannyi értéket képviselő más alapszabály- szerü fedezettel bármikor helyettesíthetők. A községek, káptalanok és konventek, mint alapítók által leteendő kötvények ilyen biztosítása nem kívántatik; a pénz- és hitelintézetek, egyéb erkölcsi testületek és elsőrendű cégek, mint alapi tó к által leteendő kötvények biztosítás inak szüksége* föltételeit valamint az a 1 a p it ó к alapítványai be nem fizetett részére felajánlott biztosítékának mértékét s általában elfogadhatóságát — esetről esetre — az egyesület megalakulták a létesítő bizottság, azontúl pedig az igazgatóság a fel ügy előbizotts ággal egyetértve határozza, illetőleg bírálja s állapítja meg Ezen alapítványra az első tiz százalékon felül további befizetés — mely egyszerre loV.-nái magasabb nem lehet, — csak akkor követelhető az alapítóktól, ha a törzsvagyon hiányok és vesz- tegségek által csonkulást szenvedett ; ily eset azonban, tekintettel az egyesület szolid vezetésére, minden nyerészkedést kizáró céljaira, úgy szintén az általa miveit földhiteli üzletágnak természetében rejlő — teljes biztonságára és az állam részéről az egész hitelszervezet felett gyakorlandó szigorú ellenőrzésre : csak közönséges emberi számítást felülmúló, rendkívüli körülmények között állhat be. (Folytatása következik.) KÜLÖNFÉLÉK _ Nyéki színtársulata. Tegnap érkezett meg vá rosunkba s szombaton kezdi meg előadását Tóth Ede Tolonc“ cimü népszínművével. A társulat 2 1 tagból áll s kitűnő erőkkel rendelkezik. A tagok közt itt van Szabó és neje, az utóbbi már ismert ked vés vendége városunknak. Rsm Síjük, hogy közönségünk méltó pártolásban fogja részesíteni a rég várt, jól szervezett társulatot. — A sz ivészeti ipartan mii hely javára szombaton tartott táncvigalom igen jól sikerült. A közönség kedélyesen mulatott s a mi fő dolog, a bevétel is megfelelt a várakozásoknak; 176 frt. volt -a jövedelem.
