Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-05-25 / 42. szám

167 —

Székesfehérvári kiállítás. !

— Eredeti levél. —

A rég-ó ta várt örömnap, mondhatjuk: ünnep, ígérkezett. — Lesz-e jó idő?, eljön-e a főherceg? g y an fognak tetszeni a kiállítási termékek ? Csi- Íunk-e jó üzletet? Be leszünk-e mutatva ő fen- gének? . . Számtalan hasonló kérdésekkel, tépe lésekkel igyekezett a kiállító közönség türelmét zeni, a mely már jó formán fogytán volt.

Az aggodalmakat szétoszlatta a kedvező sors ilynek támogatásául szolgált a kiállítási elnök pintata. A megnyitási örömünnep egyúttal- a ma- nir iparnak is diadalünnepe volt. A hajdani koro- .zási város, mely annyiszor látott párducos és magányos daliákat,ezúttal még szebb látványban /dny őrködhetett a nemzeti diszöltözetekben, mert im külföldi, hanem magyar iparnak termékeit tta azokban.

A kiállítást minden tekintetben sikerültnek rthatjuk, mert azon kellemes meggyőződésre éb- szt, hogy egy Budapesten rendezendő világtár- t nem ütköznék, primitivnak tartott iparunk eléglen mérvben való képviselhetése miatt, akkora cadályokba, mint a hogy előre elképzeltük volna, öt az újonc kiállítási látogató a lépten nyomon .pasztáit meglepetések folytán — világkiállításról :erezhet fogalmat magának.

A kiállítások rendes uralkodója: a géposztály t isxfentartotta tekintélyét; a kiállításnak egy egyedét foglalja el s túlnyomóan gazdasági gé- ekből áll. Legyen elég egyelőre erről a részről demlitenem, hogy az önműködő arató gép (a ké- ét is köti), mely már Bécsben is látható volt s 'árisban már öt rendszer szerint volt képviselve : zékesfehérvártt van a legtökéletesebb rendszer 'érint kiállítva. A^gőzgépekés lokomobilok, az ipar hatalmas védői, mint csatatéren az ágyutelep, lüszke sorba vannak állitva.

József főherceg őfensége, Kemény Gábor ke- eskedelmi miniszter és Zichy Jenő gróf kiállítási lnök urak kíséretében meglátogatott minden osz- ályt s bemutatatta magának a kiállítókat és kép- íselőket.

Kemény Gábor miniszter ur ő nagymél- ósága a sepsiszentgyörgyi szövőtanmühely kiálli- ására azonnal ráismert s környezetét is figyel- nessé tette reá. Vasárnap másfél óráig időzött osz- ályunkban s meglepő tájékozottsággal szóllott nem- sak a szövésről, hanem a festésről sőt a színanyagokról is. Szavaiból örömmel jegyzem fel ezeket : én S Sztgyörgyön egy ipartelepet szándékszom lé- esiteni ; ismerem az iparnak fontosságát a Szé- celyföldre nézve, most is, mint a főispán urnák iram, érőnkén felül lettek segélyezve. Magam lefogok menni, hogy mindent megtekinthessek.

Látható ebből, hogy a miniszter ur a ki á neggyőződésnek embere, áldást szándékozik árasztani a Székelyföldre, midőn munkát akar adni a lépnek, de egyúttal védbástyát is, mely biztosabb minden fegyvernél.

H о 1 1 á n Ernő tábornok ur, a székelység legnagyobb apostolává lett annyira, hogy most mindenkit e szavakkal vezet osztásunkba : „az elszigetelt, de legmagyarabb székelyeken segíteni kell.“

Ismerem Háromszékmegye helyzetét, viszonyait s kimondom, hogy szégyen volna, ha a befolyásos körök elmulasztanának mindent megtenni, hogy a természettől annyi szép tehetséggel megáldott népnek önálló ipara legyen. Hanem a népnek is először akarni, másodszor tenni kell.

Szívélyesen üdvözöl minden lelkes honfit és honleányt

Binder Lajos.

gépészmérnök.

Az erdővidéki tanítótestület vándorgyűlése.

Nagy-Aj ta, 1879. május 15.

Az erdővidéki tanító testület f. évi május hó 10-én tartotta 2-ik vándorgyűlését Száraz-Ajtán Bedő József elnöklete alatt, teljes számmal megjelent tagok és több tanügybarát jelenlétében.

Elnök barátságos szavakban üdvözölve a tagokat a gyűlést megnyitja, a mire a múlt ülésekről .vezetett jegyzőkönyvek felolvastatván, pár észrevétel után elfogadtatnak és hitelesittetnek. Erre az elnök a testület tiszteletbeli tagjainak ajánlja választani : Révay Pál és Benkő Gergely lelkészeket. Révay Pál kinyilvánítja, hogy rendes fagja kiván lenni a tanitó testületnek. A gyűlés kiváló örömmel fogadja a nyilatkozatot, Benkő Gergely helybeli lelkészt pedig tiszteletbeli tagnak megválasztva, mindkét tag neve névsorba iratik.

Teslák Ágnes vargyasi tanítónő tagtárs tanítást tart a kötés elemeiből a 4-ik osztályos leánynövendékekkel. A tanítást a gyűlés igen jól sikerültnek nyilvánítja és köszönetét fejezi ki fáz illetőnek fáradságáért.

Bedő József néhai Gáspár János felett irt em- lékbeszédét olvassa. A gyűlés teljes részvéttel ! hallgatja végig az igen jól szerkesztett emlékbe- iszédet s emlékkönyvbe határozza Íratni.

Török Áron és Biró Albert Czirmai Lajosnak [„Erdővidék földrajzának népiskolai módszerinti isI

m rtetése“ cimü munkáját birálják, a mit a gyűlés figyelemmel hallgatott végig.

Elnök többféle előfizetési felhívást terjesztett elé, melyek közül Pestalozzi munkáinak megrendelésével a testületi pénztár terhére a könyvtárno- kat bízza meg'.

Révay Pál indítványozza, hogy a legközelebbi közgyűlés legyen egy tanszer kiállítással ösz- szekapcsolva, melyen a tankönyveken kívül a növendékek egész iskolai év alatt tett Írásbeli .dolgozatai és kézi munkái állitassanak ki.

E végre nevezzen ki a gyűlés egy bizottságot, mely a tanszerkiállitást rendezze.

A tanszer kiállítás költségeinek fedezésére pedig mérsékelt belépti dijt fog meghatározni, mely a nem tagokra 10 krban állapittatik meg.

A gyűlés az. indítványt elfogadja és bizottsági tagoknak felkéri : Révay Pált elnöknek, Biró Albert, Tartsafalvi Albert, Molnár Albert, Szász József, Teslák Ágnes, Jancsó István és Cirmai Lajos tagtársakat.

Tekintettel arra, hogy a tanitótestületi gyűlésekéin megjelenhetésre csak a községi felső nép- és alsóbb népiskolák tanítói kapnak nap- és fuvardíj t, óhajtandó volna pedig, hogy e kedvezményben.'! fele • ezeti tanítók is részesedjenek, Révay Pál indítványozza, hogy mondja ki a gyűlés miszerint átiratot intéz a testület Háromszék-, Udvarhely és Nagy-Küküllőmegyék közigazgatási bizottságához s abban kérni fogja, hogy a törvényhatósága területén fekvő és fennhatósága alatt álló községekre nézve is adja meg e kedvezményt. Az indítvány elfogadtatik és az átiratok eszközlésével megbizatik az elnökség.

Tekintettel arra, hogy a tanitói nyugdíjintézet terhelő a tanítókra, mint annak kötelezett tagjaira s ezzel szemben nem nyújt annak idejében kellő biztosítást: Török Áron indítványozza, hogy; nevezzen ki a gyűlés egy három tagú bizottságot' melynek feladata legyen egy kérvényben az or szággyüléshez folyamodni a nyugdíj intézeti tör vény megváltoztatása iránt.

A gyűlés az indítványt elfogadja s bizottsági tagoknak felkéri és megbízza e tárgyban : Török Áron, Tartsafalvi Albert és Cirmai Lajos tagtársakat.

Cirmai Lajos indítványozza, hogy a tiszavi- déki árvíz által károsult tanitótársak segélyezésére tanitó testületünk saját pénztárából tehetsége szerint.szavazzon meg egy bizonyos összeget. A gyűlés 5 irtot szavaz meg s a „Néptanítók lapja“ szerkesztősége által segélyezés végett illető helyre juttatni határozta, minek eszközlésével megbizatik a pénztárnok.

Cirmai Lajos rendes tagoknak ajánlja : Mar- kaly István és Tóth Mózes kartársakat. Végül dr. Barha Gyula az optikai lencsék- és lencse rendszerekről tartja érdekes előadását.

A gyűlés a tanulságos előadást éber figyelemmel hallgatta végig és köszönetét fejezte ki az előadó urnák.

Boda Samu.

testületi jegyző.

Meghívás.

A sepsi-szentgyörgyi önkéntes tűzoltó-egylet saját pénztára gyarapítására vasárnap, folyó év juniushó 2-án „Világlátó“ első részében, vagy „Erős oldal kutjánál“ májál ist fog rendezni,—a hová a városi polgárságot tisztelettel hívja meg

a rendező bizottság.

KÜLÖNFÉLÉK

— A Székely nemzeti múzeum leköltöztetése Imecsfalváról kezdetét vette A behozott tárgyak közt vannak a könyvtár a pénzgyüjtemény egy része és az ásványok. Ebből megyözödhetik „Kielet“ informátora, hogy mégis csak többet tettek az illetékes egyének az elhelyezést illetőleg, mint a mennyit gondolhatnának is azok kik holmi érdek féléért szeretnék szül. helyéről a múzeumot elvinni.

— A házi ipar egyesület vagyoni állása az 1879 ik év január 18-án megtett, 1878 évi November hó 30-án lezárt számadás vizsgálata alkalmával. Az egyesület pénztárába befolyt összesen a fenn nevezett napig : államsegély, Zimmerman féle adomány alapítványai, évdij és pártolásból stb 13371 frt. 29 ki'. Kiadatott beruházások, len bé- váltás, nyomtatványok, utazások és a kézdi-Vásár- helyi müfaragó iskolára Összesen 9438 frt. 58 kr. volt tehát a számadás lezárásakor 3633 frt. 71 kr. takarékpénztárban elhelyezve. Hátrálék az alapítványi kamatok és évdijakból volt : 1950 frt. mely hogy minő káros egy ily szépenfejlődő intézetre bárki is megitélheti. — Á számvizsgáló bizottság.

— Székesfehérvárról jelentik május 22-ről A mai külön vonat számos budapesti vendéget hozott, köztük több nagyiparost és városi képviselőt. Itt vannak Keleti Károly, Királyi Pál, Rado- cza János, Mátyus Arisztid stb. Az egészítársaság aláírási ivet bocsátott ki, Budapesten s azon kötelezte magát mindenki e kirándulásra. Délután 4 órakor a városban nagy társas ebéd lesz gróf Zichy és a kiállítást bizottság tiszteletére. Gr. Lányai Menyhért az akadémia, Tisza Lajos az erdész egyesület nevében üdvözölte az elnököt a kiállítás

sikeréért. Lajos Viktor főherceg sajátkezüleg irt levélben köszönte meg a meghívást és sajnálatát fejezi ki, hogy egyhamar nem jöhet.Kiállítás ideje alatt, kétségkívül a legmozgalmasabb lesz junius első hete. Junius 2 — 8-ig lesz az országos gazdaértekezlet Ezen idő alatt, és pedig" 3-án az iparos ifjúság vándorgyűlése, 5-én kezdődik az állatki- állitás, 7. és. 8-án az országos erdészeti egyesület tartja közgyűlését. Különösen a gazdák kongresszusa igen sok vendéget fog egybehozni az országminden résreiből, a mennyiben nemcsak az összes gazdasági egyesületet, hanem még'a megyék is képviseltetni fogják magukat : igy többek közt Somogymegye 15 kiküldött által fog részt venni.

— Déváról írják a „P, N.“-nak : Szász Károly m. tanácsos és Kolbenheyer Eerenc m: építész ur Kolozsvárról, visszatérve "Dévát is utjokba ejtették s ott a reáliskola jelenlegi elhelyezését s a kibérelt helyiséget megtekintve a viszonyokhoz képest Bar- csay alispán intézkedéseit helyeselték. A jövő építkezések iránt megbeszélések s tervezetek történtek ugyan, de mert a megye ez időszerűit építési tőkével nem rendelkezik, a végleges helyiség megállapítása függőben hagyatott. A város és vidéke Szász Károlyban lelkes örömmel üdvözölte a jeles költőt, tudóst és hivatalnokot.

— Népkonyha Kolozsvárit. Gr. Teleki Domo- kosné, a kolozsvári nőegylet elnöke e napokban egyenesen azért utazott Pozsonyba, hogy az ottani városi népkonyhát és berendezését megtekint-e. A kolozsvári nőegylet ugyanis hasonló intézetet szándékszik feláll tani. Telekiné b. Jeszenák kíséretében keresne fel a népkonyhát, az ételeket megiz- lelte, mindent szorgalmasan és nagy figyelemmel megtekintetett. A grófnét Rodt bárónő, mint helyettes védasszony és a berendelt szolgálattevő hölgyek'fogadták.

— Kétszáz forintos bajusz. Érdekes pórt tárgyalt legközelebb fővárosi járásbíróság. A peres felek két házmester képében állottak a járásbíróság előtt- A pertárgyát pedig az képezte, hogy egyik házmester a másiknak, midőn ez a korcsmában egész az asztal alá itta magát, csupa merő juxból tövig lecsapantotta hatalmas bajuszát. A bajusztalanná lett házmester 200 frt. kártérítést követel, amenynyit hogy bajusza megért, 10 szakértő borbély bizonyítja. Kiváncsiak vagyunk az ítéletre.

— 78 éves gyilkos, Bécsben az öreg Korky József, lakatosmester és háztulajdonos ann)nra búsult felesége halálán, a kivel boldogan töltött 52 esztendőt, hogy két, szájába irányzott lövéssel, véget veteti életének.

— Kiket kiméit meg az árvíz ? A szegedi közigazgatási bizottság ülésén a szakelőadók jelentéseiből mindig uj meg uj vonásban tükröződik elő a köznyomor s lett ismételten illusztrálva, hogy mi mindent vesztettek. A sok szomoritó dolog közepette mégis merült fel egy momentum, amely az általános helyzet komolyságával rikitó ellentétben áll s a legjobb körülményt konstatálja: ez a királyi ügyész referádája a rabokról. A közigazgatási bizottságnak alkalma volt megnyugvással értesülnie, hogy a szegedi rabokatnem érte a katasztrófa, az állam e gondosan őrzött kosztosai a vészelőtt idejekorán biztos helyekre szállíttattak s igy nem tehetvén bennök kárt az árvíz, ez idő szerint Cson- grádon, Kecskeméten stb. élik világukat, ép erőben, jó egészségben. Mily megnyugvást adhat ez a vigasztaló adat mindazoknak, a kik Szeged vesztét kesergik ! — Az egészségügyi előadó azt jelenté a bizottságnak, hogy 97 vizbefult hulláját temették el eddigelé, a kiket megölt a katasztrófa, s ennek ellensúlyozásául más ódáiról a megnyugtató jelentés igy hangzik, — hogy’ a rabok egy szálig élnek s nem esett bennök semmi kár Persze az a 98 vízbe fuit, a ki már idegen hantok alatt nyugszik, meg azok a kiket még összeomlott tűzhelyeik törmelékei rejtenek — nem voltak rabok és igy nem is volt „muszáj“ életükről oly féltékenyen gondoskodni. Gonosztevőt, rabló- gyilkost, gyujtógatot. zsebmetszőt, váltó hamisítót nagy buzgalommal védelmez és óv a század kendőzött arcú humanizmusa. Rab vajmi drága portéka a társadalomnak és államnak : őrködni kell annak élete és egészsége fölött.

— Ahol legközelebb a veszedelem, ott a segítség. E régi példabeszéd teljesedett be a napokban özv. Sós Pálné solti lakosnőn. A férje után örökölt összes vagyonra árverés volt kitűzve, a szegény asszony kétségbe volt esve jövője fölött a kétségbe esésben megragadta az utolsó mentő eszközt is. Fölment a padlásra, hol a jszomszédók meséje szerint a Sós család ősei valaha sok pénzt rejtettek el, és elkezdett kutatni.. A mint egy helyen a falat megkocoktatta, kongott erre, vésőjével lyukat vájt a falon és csodák csodája ! ezüst pénz csengése ütő meg füleit ; 3000 irtot talált egy rakáson. Az elárverezendő vagyon ezzel meg volt mentve.

— A sebzett medve. A poltári nradalomban e hó ió-án egy nagy mackó tűnt fel, Kriwda ottani uradalmi tiszttartó azonnal három kipróbált vadászt és öt haj tót vett maga mellé és sietett üldözésére. Az erdőben ráakadtak a vad állatra s a tiszttartóna к sikerült a mackót két lövéssel súlyosan megsebesíteni, a vad állat végtelen bőszükén rohant az egyik erdésznek és mindkét kezét erő-