Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-02-13 / 13. szám

— 50 —

* Az országos állandó pestisbizottság Zichy Ferrasis Viktor elnöklete alatt ülést tartott g-ikcn Elnök felolvasta Balajthy miniszteri tanácsos tudósítását, hog'y a bécsi pestis-bizottság a Shan tanar által javasolt fertőtlenitést fogadta el. Jelentette továbbá az elnök, hogy az olasz kormány a Fekete és az Aegei tengerről jövő hajók irányában foganatosítandó eljárást illetőleg, hozzájárult a fiumei tengerészeti hatóság intézkedéseihez. Végül ellő gadták Jekelfalusy miniszteri tanácsos azon javaslatát, hogy a pestis behurcolásának meggátlására teendő orvosi javaslatok és közigazgatási utón foganatosítandó rendszabályok, a honvédelni miniszter részéről teendő intézkedésekkel összhangba hozassanak.^

Az orosz-román konfliktus még mindig elintézetlen s a román kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a hatalmak ítélete döntse el a kérdést ; az orosz kormány, miután kísérlete, hogy a berlini szerződés kijátszásával egyoldalú egyezményt kössön Romániával, meghiúsult, hir szerint most már szintén hajlandó belenyugodni, hogy Európa itéle te határ ozzon. Ez ítélet előreláthatólag Románia javára fog szólani, úgy mint a nemzetközi határszabályozó bizottság határozata is Románia javára dőlt el, mert csak ez felel meg a berlini szerződés intencióinak. A román biztosok terjedelmes emlékiratban fejtették ki álláspontjukat s a „Pol. Corr.“ közli ez emlékiratot, melyből kiderült, hogy Románia minden politikai célzat nélkül járt el és egyedül arra törekszik, hogy türhetőleg biztos határt nyerjen és egy oly pontot a Dunán, hol hidat lehet építeni a folyó által kettéválasztott román területek között.

Németország és Dánia közt, úgy látszik, komolyabb jellegű feszültség kezd kifejlődni. Mint táviratok jelentették, a kopenhágai német követ váratlanul visszahivatott állomásáról, másrészt arról tudósítanak, hogy a dán kormány már legközelebb szőnyegre hozni készült a schleswigi kérdést, és ha Németországgal egyetértésre jutni nem sikerül, a nagyhatalmakhoz fog folyamodni, hogy közbenjárásukat kérje. Kevéssé valószínű, hogy a számos válságos kérdés közepette az európai kabinetek még egy újabb kérdésbe is beleavatkozzanak, s Dánia kénytelen lesz magával Németországgal rendezni az ügyet ; a prágai béke ötödik pontjának eltörlése, úgy látszik, épen e célból történt.

A francia radikálisok, alig hogy Grévy üzenete felolvas’atott, már szőnyegre hozták az amnesztia kérdését, s a szavazásnál a monarc’nista frakciók a szélsőballal tartottak. így is kisebbségben maradtak ugyan, valószínű azonban, hogy a radikálisok izgatása rövid idő alatt még nagyobb arányokat fog ölteni ; legtehetségesebb vezéreik, minők : Rochefort, Ránc Arthur, Reclus nemsokára visszatérnek Párisba, s jelenlétükkel nem épen kicsinylendő bajokat fognak támasztani.

Ily hazafiasán működő székel)' tanítók egyike volt Kanyó Zsigmond barátunk. Nem villant fel itt oly uj eszme, melyet Hétfalu javára ne sietett volna többi rokon érzelmű barátaival megtestesíteni. A kényes bajok körül igen óvatos volt, de azért igen jól értette kikerülni úgy a sziklát, hogy az örvény se árthasson. Ritkán érti úgy egy tanító a nép közé bevegyülést a végett, hogy esze járását kitanulja ; ezért a nép szerette és tanácsait szívesen fog'adta.

Tetőtől talpig székely volt, a magyar vendég- szeretet barátja. — Pohárköszöntései legtöbbnyire olyanok voltak, hogy vendégei a sok nevetés miatt kétszer annyit ittak, mint egyebütt s e miatt ritkán jutott jókivánságinak vegére, mert az oda do bott sok éle más útra terelte. Nagy méhész lévén, a méhszin szélső üres kasába egy nagy követ rejtett a tolvaj félrevezetése vegeit ; ezért furfangos székelynek nevezték barátai. Pipára nem költött sokat, mert az rendesen kétkrajcáros volt. Szorgal ma s takarékosságával annyit g'yíijtött, hogy neje nem szorul mások segélyére. Forró óhajtása, hogy halála előtt egy évig legalább függetlenül élhessen •— nem teljesült.

Ha’ála előtt két nappal gyeng'e hangon ezen élcet mondá el : „Álmomban láttam egy hosszú lajtorját az éghez támasztva és a hétfalusi mesterek engem azon felfelé taszitának." Vájjon ez élc- cel nem célzott-e az utolsó hetekben vele nézetben meghasonlott némely tanító társainak halála feletti örömére ?

Ó kibékült.

Engesztelődjünk, mert a sor reánk is elkerül. Nincsen ember fogyatkozás nélkül.

ü a miénk volt. „A munkás szellem halhatatlan“ szózat hangzott el koporsója fölött a csernát- falusi templomban a közel és távolról ide sereglett tanító társai, barátai előtt.

Jövendölgetése teljesült :

«Megérem én azt az időt, birv.i mégy el kapum előtt ;

Megöleled kapufáját, ügy siratod a gazdáját.»

E sorokból font gyászkoszorut kegyeletes kézzel teszem le a székely nemzet hű fiának mak- sai sírjára örök emlékül.

Tömöii.

Az olasz kormány kísérlete*, hogy az ellenzéki frakciókkal való megalkuvás után biztos többségre tegyen szert, nem látszanak sikerülni és római tudósítások ismét arra készítenek elő, hogy a képviselőház fel fog oszlattatni ; a kormány reméli, hogy az uj választások által többségre jut, e reményében azonban könnyen csalódhatik, mer a radikális elemek, mint már több választás bizonyította, az országban tényleg többségben vannak.

A német szociálist:! törvény hatását feszülten lesték az utóbbi napokban Boroszlóban, hol pót- választás volt az elhunyt képviselő helyére. Es kitűnt, hogy a hónapok óta alkalmazott drákói rendszabályok csak igen kis mértékben gyöngítették meg a szocialista pártot, mert a szövetkezett nemzeti-liberális és haladó pártok jelöltje nem tudott győzni a szocialista jelölt ellen ; a választás eldöntetlen maradt s a pártok újból fognak mérkőzni.

Páris, febr. 8. Még a reakciónárius lapok is elismerik Grévy üzenetének méltóságteljes hangját és Gambetta beszédének tapintatosságát. — À radikális lapok általános amnesztiát sürgetnek. — A „Journal des Débats“ úgy vélekedik, hogy a kormánytól addig nem lehet részletes programmot követelni, mig a miniszterek kölcsönösen meg nem ismerkedtek. — Az algíri képviselők polgári kormányzó kinevezését követelik. Marciére erre azt felelte, hogy Chanzy már beadta lemondását, de addig nem nevezik ki utódát, míg az uj organizáció Algír számára törvényhozásilag meg nem álla- pittatik. Időközben az alkormányzók fogják az adminisztrációt vezetniBées, febr. 8. Taaífe giófnak kabinet-alaki- tási kísérletei folyvást újabb nehézségekbe ütköznek. Seemayer véglegesen viszautasitotta a neki kínált miniszteri tárcát. Mind valószínűbbé lesz, hogy Taaífe gróf hivatalnok minisztériummal fog a parlament elé lépni.

A pestis.

Trieszt, febr. 8. Chiari főkonzul Szaloniki- ből jelenti, hogy a járvány Szanikovában még mindig tart ; újabban ismét orvosokat küldtek Xanthiba. — Olaszország a Görögországból és Törökországból jövő provenienciákra 21 napi vesztegzárt rendelt el.

Bées, febr, 8, Taganrogból jelentik a következőket : Rostovból sürgönyzik, hogy a Don Ealas- sig mozgásba jött jégtáblákkal van födve ; Kassa- linskában 2 fok hideg uralkodik, Záriéin cs Aszt- rakánban a hévmérő a fagyponton áll. A hajósok a Középtenger partjain életbe léptetett vesztegzár miatt igen nag-y izgalomban vannak.

Lemberír, febr. 8. Orosz lapok tovább terjesztik azon gyanúsítást, hogy a pestis elleni évrend szabályokat Románia arra használja fel, hogy a határokon létesített hadcsapat felállítások ellenséges színezetüket elveszítsék.

Bécs, febr. 8. A bécsi községtanács a fenyegető pestis veszély alkalmából a hulla-elégetés tárgyában már 1876 ban benyújtott kérelem elintézését sürgeti.

Konstantinápolyból, febr. 8. Szalonikiből érkezett táviratok alapján hivatalos körökben határozottan tagadásba veszik, hogy a Xanihiban észlelt betegségi eseteknél pestisről lehetne szó : az ott előfordult betegség nem egyéb, mint küteges hagy- máz.

Szentpétervár, febr.jS. A moszkvai főkormányzó és Loris-Melikov hivatalosan felszólittatott, hogy az osztrák-magyar-német egészségügyi bizottság működését minden tekintetben támogassák és megkönnyítsék.

Madrid, febr. 8. A kormány elrendelte, hogy a Fekete és az aegei tenger kikötőiből érkező kereskedelmi hajók és utasok hét napi vesztegzárnak vettessenek alá, az onnan érkező postaszállitmá- nyok pedig fertőztelenittessenek.

Szentpétervár, dec. 8. Az Asztrakánból f. hó 7-ről kelt és már említett hivatalos sürgöny kiemeli még azt is, hogy az orvosok és rendőrhivatalnokok erélyesen folytatják valamenyi gyanús tárgynak fertőztelenitését és az egészségügyi s rendőri intézkedések végrahajtását. A lakásokat, melyekben a ragálynak áldozatul esett vagy beteg személyek laktak , újból fertőztelenitik s a gyanús ruhákat mind elégetik. Egyúttal külön temetőket rendeznek be. A lakott helységeket orvosszerekkel és fertőztelenitő anyagokkal látják el. Az alkalmazásba vett rendszabályok tökéletesen biztosítják a járvány lokalizálásának lehetőségét.

A „Brassói magyar polgári kör**

folyó övi február 9-ikéii tartott közgyűlése,

Brassó, 1879. február 10.

A „Brassói magyar polgári kör“ tisztújító közgyűlését folyó hó 9-én tartá meg saját helyiségében. A szokásos elnöki megnyitó beszédet ez alkalommal a kör igazgatója : Koródi Mihály ur mondá el egyszerű, de annál melegebb szavakban, melynek végeztével felolvastatott a múlt gyűlés jegyzőkönyve és hitelesíttetett — A tárgysorozat alapján következett a titkár-jegyző által fogalmazott, a kör életében a múlt év folytán felmerült je;

lentékenyebb eseményekről szóló jelentés, mely' kivonatilag igy hangzik :

„Ha nem csalódom, 5—6 éve már annak, hogy y a „Brassói magyar polgári kör“ alapköve létété--: tett s bárha ily rövid időszak keveset számít is an társulatok életében, szerintem mégis elegendő ar-i ra, hogy bebizonyíthassa életképességét, bebizonyítsa azt, miszerint az elébe vett célt igyekszik;! elérni, hogy az eszme megtestesítéséhez erős aka- j: rata van.

Az előbbi tótéiból kifolyólag önként felmerül eme kérdés: „A brassói magyar polgári köm fennállása óta minő bizonyítványt érdemelt ki e: tekintetben s minő siker koronázta azok küzdel- I inét, kik e körnek életet adtak ?“ Nem tartozomm — t. gyűlés — azok sorába, kik egyszerre kíván--r nak nagy és nemes dolgokat létesíteni, időt semrn engedvén a kellő megfontolás, tájékozás s az ezek-;-! bői kifejlődő hasznos működés megkezdhetésének,,d nem tartozom mondom ezek közé, mert tudómon hogy az élet folytonos harc és küzdelem, s tudómat hogy igen sokszor a legüdvösebb hatású intézmé---'» nyék elébe is gördittetnek akadályok, melyekenní át csak kitartó mnnkásság által juthatni győzelemhez, s épen azért, mert ezt tudom s mellé tekin-л tetbe veszem helyi körülményeinket: ezen az ala--t; pon nyugodt lélekkel mondhatom, hogy a polgári n kór azon célnak, melyet alapszabályai homlokza--í3 tára e szavakban irt körül : „egyesíteni a brassói xó magyar iparos elemet egy testté, a polgárok tár- -1 sulisának, szellemi és anyagi érdekeinek elömoz--x ditása és a közértelmiség tekintetéből“ e szép cél- -1 nak — mondom — eleget tett, mert ha nincsenek >! is még ért gyümölcsei, de meg van a mag, mely y magában rejti a fát, gyökeret, ágat, levelet és vi- -1 rágok elemeit.

Igen, sikerült a magyar iparos elemet annak >í. öntudatára ébreszteni, hogy Brassó város idegen л ajkú polgárai között életkérdés ma egy magyare körben való társulás a magyar nemzetiségi tenden- tiák, az ipar fejlődése, к polgárok szellemi és anyagi gyarapodásának tekintetéből“.

S ha ez áll, ha sikerült a polgári körnek 6 0 éven át magát — noha nehéz anyagi viszonyok A között fenntartani, — ha sikerült bár századolva n elhinteni Brassó város magyar polgárai között a társulás és együtt munkálkodás eszméjének szü k- ségességét, — ezzel az adott viszonyok közt —- azt hisszük, eleget kötelességének, mert megtörte a göröngyös utat, melyen könnyű már tovább ha- г ladni, elvezette hajóját oda, a honnan biztosan nézhet a jövőbe.

A jelentésben felsoroltatott mint örvendetes ténv a köri tagok tömeges szaporodása, s az egyleti pénztár állásának a múlt évihez való kedvező viszonya, mely szerint mintegy 100 frtnyi készpénz xr maradvány mutatkozik. — Végül igy hangzik a 1- jelentés :

................„Igen, t. közgyűlés! sikerült végre;91

so

k hány átlátás után „megfogyva bár, de törve nem“ “r. oly kikötőbe jutni, hol erős bástya — a tán- л torlthatlan hűség e testület iránt -— védpaizsunk a y. honnan haladásunk útját álló rósz szellemnek bátran szemébe nézve — nemcsak — de vele szembe • s< szállva, meg tudjuk tartani és pedig hosszú időkre rn talán az örökké valóságig a brassói magyar pol- I< gári kört.“

Tisztelt közgyűlés ! Az elmondott rövid jelen- л tés vázlatilag felkarolta mindazt, a mit ez alkalom- -л mal elmondani lehetett. Meg vagyok győződve, hogy tisztelt polgártársaim velem együtt óhajtják, hegy egy év leforgása után, legyen körünk azon m helyzetben miszerint kedvezőbb jelentéssel végez- -\ hessük a folyó — s kezdhessük a rákövetkező uj in évet- — S hogy ez megtörténhessék, engedjék зЕ meg nekem azon őszinte kérésnek adni kifejezést, ,1. miszerint jóffelfogott ügyünk s célunk érdekében Te. igyekezzünk mindnyájan mint egy test egy lélek A arra hatni, hogy a tömörülés, a szellemi együtt tti haladás által vívjunk ki oly állást körünknek, mely-- nek látására porba hullnak elleneink, s a felvilá- -új gosult eszmék diadalra juttatásával magunk, csa- -a ládunk s édes hazánk boldogságát mozdítsuk elé, , I mert megvagy on írva: „Hass, alkoss, gyarapits, s a haza fényre derül.“

Következett több kebli j ügyek elintézése után né a tisztujitás, melyből kifolyólag általános közfelki isi áltás utján elnök : Kászony István, igazgató Ко- -о ródi Mihály, jegyző Józsa Mihály, pénztárnok Vi- -Г, téz Károly, pénzt, ellenőr Rácz József, könyvtár- - rf nők Györbiró Dániel és gazda Kászony Ferencz- - ur lett.

Az indítványok sorában egy igen szép s nagy- horderővel biró eszme lett megpendítve, az t. i., vi hogy a brassói magyar iparos osztály részéről ha cd lehet még a jelen év folytán egy ipar kiállítás ej rendeztessék, Az eszme elvileg elfogadtatott s szüle- -di séges lépések megtétele illetve a gyakorlati megoldás a választmányhoz tétetett át.

Midőn ezekkel bevégzem soraimat, bátor va- -y gyök felkérni tekintetes szerkesztő urat, hogy ha nrl néha körünk közérdekübb tárgyaival bekopogta- -sj tunk becses lapjához, azt elfogadni szíveskedjék.*)

Egy köri tag.

*) Szívesen vesszük . Szerk,