Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)

1873-11-07 / 65. szám

lyeink, bármennyire szépek is, mégsem állhatják ki a kedvezőtlenebb fekvésű, de az emberi mesterség által készített sétaterekkel a versenyt. Brassóban minden az Isten bölcsakaratára van bizva, pedig a jó Isten aligha tesz a mi kedvünkre mindent, ha mi összedu­gott kezekkel várjuk a mannát az égből! Hogy a brassói szépítő bizottmány munkálkodása, tevékenysége mennyire terjed, annak szomorú és bo- szantó képét nyújtják a város egyes utczai. Brassóban folytonosan köveznek, járdáznak s a város ezereket ad ki reá s mégis a kövezet a lehető legrosszabb. — Hönnét van ez?! Onnan, hogy a városi hatóság és szépitőb'izottmány nem tervszerűen működnek, a hibáz- tatás elkerülésé szempontjából a kövezet egyes rongált helyeit helyreállítani igyekeznek ugyan, de az egész város bekövezését illetőleg magoknak képet, rendszert nem alapítottak meg. Ott van a váruteza, Brr! — Ha egyszer végig ment az ember rajta, fogadok inkább vállalkozik mint á török á borotva élén keresztülcsuszni mintsem ez utat még egyszer megtenni. Ez utczában a legszebb időben is nyakig járunk a sárban, mert vízcsatornája szabályozva nincsen s mert tetszik a uagyobbára posztócsinálók által lakott utczában a posztósoknak a vizet a csatornából az utczára folyatni ki. Nem csoda ha ez utcza lakosai a magoknak királyt kért békákat Utánozzák, s legfőbb kívánságok, hogy utczájokban egy senator jöjjön lakni, mert akkor bizton hiszik, okulva a tett tapasztalatéban, hogy ut- czájok más alakot nyerend. A rendőrségnek szoros kötelessége a sütödéket, s mészárszékeket fel vigyázni, a kenyerek nagysága, azok* árrait illetőleg a raunicipalis szabványok, vagy usus szerint járni el. Brassónak minden péké tetszésétől függ, hogy mekkora kenyeret süssön, s. milyen árt szabjon annak. A hány pék, annyiféle nagyságú s minőségű kenyér, oly különböző árakkal találkozik az ember. A ha­tósági tétlenség az oka; hogy Brassónak kitűnő ke ■ nyere oly kitünőleg mérekdrága is. Az árak egyformasága ép úgy hiányzik a húst illetőleg is, jóllehet miután a husárulás az 1868. XIV. t. ez. által szabaddá tétetett — ez természetszerűbb. De a rendőrség itt is folyhatna hasznosan be, miután semmiképen sem érthetjük meg azt, hogy miképen tudhatják a húst Csik-, Gyergyóban és K.-Vásárhelyt akkor, midőn a vágómarhákat Brassóból szerzik be, 12 krajezáron adni, midőn itt a hús fontja 20 kr. A húsnak úgy árulási mint szállítási módja már előre undort kelt. Időkoronként láthatni egyes hordá­rokat szennyes puttóitokban, melyekre a piszok ujnyi vastagsági a tapadt, mint valami hulladékot szállítani az eladási helyre. Ennél érdekesebb a húsnak két ke- rékü talyigán szállitása, melynek láttára nemcsak az impencz, de az edzetebb természetű egyén is csömört kap, s akarata ellenére is növényevő lesz. A két kerekű talyiga piszkosságra nézve verse­nyezik a puttonnal, s ha az ember oda gondolja a hús szállitása mellé magát a mészárost, aligha nem jön azon gondolatra, hogy itt a husyágással1 foglalkozó egyének, minndenek csak mészárosak nem, . . . • Felhívjuk a rendőrség figyelmét e visszataszító körülményre is, s hisszük, hogy jóakarata figyelmez­tetéseink termőföldbe, s nem sziklára esnek. E mód úgy a finomabb érzékeket sérti, mint az ember egészségére kártékony befolyással van, másrész­ről az általános egészségügyi viszonyokat zavarja s rontja meg. Alig van kis város is Erdélyben, melynek ren­des mészárszéke ne lenne Brassóban nincs, itt a húst mint a petrezselymet fabódékban árulják, körülmény, és az egyes város részekben az utczára kitett vágó­hidak nagy mértékben folynak a város közegészség- ügyi viszonyaira be. Fontos kérdés a városi hatóság­nak a gondolkozásra. Ajánljuk becses figyelmébe! (Folyt, követk.) Vidék, K.-Vásárhely, 1873. nov. 4. Kötelességemnek tartom a „Nemere“ tisztelt ol­vasóit a k.-vásárhelyi 24-ik honvédzászlóalj zászlószen- telési ünnepélyének főbb mozzanatairól értesíteni. A legszebb őszi idő ragyogó fénye alatt az ün­nepély nagyszerüleg megható, sikerült volt. Háromszék lelkes fiai, kik a 48-iki szabadság- harezban a székely névnek megfelelőleg védték e szent kanaánt, s kik azon vívmányokban, melyekre büszke- »éggel emlékszik vissza a magyar, egyik főtényezői voltak: arezokon a hazaszeretet pírjával s egy szebb jövő reményében dobogó kebellel most is egy akarat­tal jelentek meg. Az idő terhe alatt meggörbült öreg honvédek, szemükben az öröm titzével; ifjak a nemzeti kegye­let áhítatával a múlt emlékein áthúzódó dicsfény­ben ragyogó jelvényt — a honvédzászlót — még egy­szer és örökre fellobogva látni, tömögesen kívántak tanúi lenni. 1 /411 órakor kezdődött a szertartás Demeter Sámuel, zágoni ref. lelkész ur gyönyörű beszédével. I Nem rendelkezem e remekművet vázolható szavakkal, de e szónoklat érzettem elragadott, elbűvölt mindenkit. Minden hazafinak szive a szónokéval egyszerre egy gondolatban dobbant fel: Isten áld meg a magyart! Kívánatos dolog volna, ha nagyt. Demeter Sá­muel ur e magasztos beszédet a Nemerében közölne. (Igen is, kérjük. Szerk.) A szokásos vallásos szertartás után a szegek ke­verése vette kezdetét. Ott láttam kiváló szép honvédtábornoki egyen­ruhában Gráf altábornagy ő excáját, ki előléptetését e nap kapta táviratilag, kinek megnyerő barátságos módora mindenkiben tiszteletet ébresztett. A szüneteket a k.-vásárhelyi dalárda jeles ügy­véd Zajzon Lázár vezetése mellett élvezetesen töl­tötte be. Legmagasztosabb jelenet volt, midőn e reggelén alezredessé előléptetett őrnagy Tuzson János ur lóra ülve, kezébe ragadta a már felavatott zászlót és es­küre vezényelt! A fellegek mögé bujt nap maga is j kíváncsian előtűnt, és fényével megaranyozta a hon- j védek fegyvereit, a huszárok kardjait! Az átadásnál I állott gr. Mikes Benedekné ő nagysága, mint zászló- anya, elegáns gazdag magyar ruhában Háromszék vi­rágai által kisérve; gr. Mikes Benedek, Csik, Brassó, és más helyekről összegyűlt honvédtisztek s még ne­hány huszártiszt díszes csoportja. Délután a városházánál az áldozatkész gr. Mikes szép fényes ebédet rendezett, hol a szokott pohárkö­szöntések fűszerezték a vig lakomát. Estve az árvaház javára rendezett csinos bál zárta be ez elfelejthetlen nagy napot. Bálkirálynét nem választottam, mert a hol annyi szép bájosnő van, ott igen kényes és háládatlan dolog a válogatás. Leszámítva a gágoló libákat és a dörömbölő sze­kereket az ünnepély a legszebb rendben folyt le. A rendőröket ezért nem lehet hibáztatni, mert hát igen el voltak foglalva — a bámészkodással. Csalán. — Í259 — K.-Vásárhely, 1873. nov. 5. Sok panaszt hallottam már a községi tanitók részéről, kik mint napszámosok végzik napontai ter­hes teendőiket, és mégis, midőn azon sanyarú kenyér keresetüknek csekély diját kézhez kellene szolgáltatni, oly pontatlanul teljesitik azt, hogy nem hiszem a magyar korona tankerületének bármelyik város avagy falujában is megtörténnék az. Csak a közelmúltban is megtörtént, hogy havi illetékük 8 vagy lO ke körül lett folyóvá téve. Nem tudom van-e tudomása az illető elöljáróságnak arról, miként azon napszámosok nem támaszkodhatnak más anyagi jövedelemre, mint csupán arra a csekély fize­tésre, és ha tisztelt elöljárók oly pontatlanul szolgál­tatják kézhez, valljon szegény tanítóink 8 vagy 10 nap alatt miből fedezik házi szükségeiket? mikor csekély havi részletük úgy van beosztva, hogy egyik hó első­jétől a másikig szűkén elegendő legyen. Tudtom sze­rint, nem rendelkezik egyik tanítónk is akkora tőké­vel, hogy havokig ki tudná állani minden hiány nél­kül házi szükségeit, nekik a valódi tőke az ész és az ész után azon csekély fizetés. Azt mondja a szent irás, „minden munkás méltó a maga bérére,“ tartsuk tehát e szép mondatot szem- előtt és nehagyjuk szegéuy munkásainkat, kik váro­sunknak kultúrái lobógóját hordozzák lelki és anyagi fájdalmakat szenvedni; hanem adjuk ki fizetésüket, illetőleg havi csekély részletüket a pontos időben; mert csak így fog virágozni szent ügyünk, a nevelésit Ezen pár sort csupán a nevelésügy érdekében tevém, és kérem t. szerkesztő urat is csupán az ügy érdekében adjon helyet becses lapjának hasábjain; mert jőni fog és jőni kell a nevelésügy országának, a mikor ily keserítő panaszok nem fogják háborítani az emberi kedélyeket. X. Y. Jogi rovat. Végtárgyalás. Múlt hó 3l-én a kir. törvény­szék előtt tilrkösi Kiss György súlyos testi sértéses bűnügye tárgyaltatott. — A tény kővetkező: Az 1872. év deczember hava 24-én, azaz kará­cson szombatján Jakab Péter Mihály több társaival énekelni ment, s Kiss György házánál estve 10 óra­kor egy verset énekeltek, mely alkalommal Jakab Péter Mihály fejére egy olyan ütést kapott, hogy azonnal elesett és vérezni kezdett. E sértés a szakértő orvosok által könnyű, de olyan testi sértésnek nyilatkoztatott ki, melylyel kö­zönségesen életveszély van összekötve. — Ezen bűn­tény elkövetésével az objeetivitás bebizonyulván, Kiss György vádoltatik, ki tanuk vallomása szerint lakából azon szándokkal jött ki, hogy Jakab Péter Mihályt megsértse. Vádlott a végtárgyalás alkalmával avval men­tette magát, hogy ő csak egy kis pálcával ütött Jakab fejére, s hogy e mellett részeg volt. Sértett ellenke­zőleg támogatva tanuk által azt vallja, hogy vádlott fejére egy darab tűzifával ütött, s részeg nem volt. A királyi ügyészség Kiss Györgyét a btk. 152, 155. §-a betűje értelmében súlyos testiségéiért 1 évre indítványozta elitéltetni. A királyi törvényszék vádlottat a bprts. 288. §. értelmében a súlyos testisértés vádja alól feloldozta •s ártatlannak nyilvánította, ellenben a btk. 411. §-ban irt kihágásban bűnösnek találta, s azért 3 havi fog­ságra ítélte el. Sértett az ítéletet kézbesittetni kérte, mig a ki­rályi ügyészség avval megelégedett. A háromszéki leányárvaház jayára tett gyűjtések folytatása. Kovács Ferenczné úrasszony gyűjtő ménye. Tóth Józsefné 5 frt, Baka Mibályné 2 írt, Szotyori Dániel 2 frt, Szőcs István 1 frt, Jancsó Leopoldné 2 frt, Imecs Bertha kisasszony 1 frt, Jancsó Sámuelné 1 frt, Zsidó Józsefné 50 kr, Szabó Sámuel 1 frt, Vertán Endre 1 frt, Pongrácz Jáno3 I frt, Popovics András 2 frt, Zakariás Árpád 1 frt, Pap Jenő 1 frt Török Bálint 1 frt, Vitályos György 50 kr, György Antal 50 kr, Pfeil Gáspár 2 frt, Mágori Anna egy aranyat 5 frt 20 kr, Mágori Bálintné 2 frt, Jancsó Amália 2 frt. - ; Nagy Lajos né úrasszony gyűjteménye. Czimbolmos Eerencz 2 frt, Szőcs Ferenczné 1 frt, Benkő Józsefné 50 kr, Rácz Tamásné 1 frt, Nagy Róza Abráhám 20 kr, Кигива András 1 frt, Gál Jánosné 40 kr, Jancsó Balázsné X frt, Jancsó Mátyásné 50 kr, özv. Nagy Danielné 1 frt, Molnár Imre 1 frt, SzŐcs Andrásné 50 kr, Hermán Mihály 2 frt, Jancsó György 2 frt, özv Nagy Danielné 1 frt, Csiszár Dánielné 1 ft. Tóth Dánielné úrasszony gyűjteménye ifj. Pop Ferencz 2 kupa rósz, Csibok János 1 kupa rozs, Pakó Elek 2 kupa rozs, Kanábi Antalné 1 kupa rozs, Mátis Simon 3 kupa rozs, Orbán Dénesné 10 kupa rozs, Pál Istváuné 2 kupa rozs, Pál Dénesné 4 kupa rozs, Pál Ferenczné 4 kupa rozs, Pap Sándor 4 kupa rozs, Pakó István 2 kupa rozs, Vaudó Jánosné 1 kupa árpa, Czibak Mihály 2 kupa törökbuza; ezen gabona­nemek ára összesen 3 frt 60 kr, K. L.- 2 frt, Tusnádi Jánosi Péterné 2 frt, Hátolykai Finta András 2 frt, ifj. Pakó János 1 frt, Finta János 50 kr, Orbán Zsig mond 10 kr, Finta Mihály 15 kr, Finta Terka lO kr, Kaján Dénes 10 kr, Pakó Józsefné 15 kr, Kaján Elekes lO kr, В ende Lajosné 40 kr, Mátis Mihály 20 kr, Mátis Lázár 20 kr, Réti Mibályné 10 kr, Kaján István 12, Ferencz István 20 kr, Kaján Józsefné 14 kr, Simon Ferenczné 20 kr, Kis Györgyné 40 kr, Finta Dénesné 10 kr, Kozma Ferenczné 10 kr, Finta Sándor 10 kr, Pap Lajos 20 kr, Pakó Károlyné 10 kr, Szabó Andrásné 40 kr, Vanda József 20 kr, Pál Imréhné 10 kr, Pál Ferenczné 20 kr, Bakk István lO kr, Kanábi Lajos 32 kr, Pakó Albert 30 kr, Finta Ferenczné 40 kr, Radényi Mihályné 1 frt. Benkő Dánielné úrasszony gyűjteménye Bartha Lászlóné 1 frt, András Dánielné 1 frt, Hadnagy Albertné frt, Lázár Bálintné 40 kr, Kovács Kelemenné 1 frt, Dimény Péter 1 frt 60 kr, Bakk Mózesné 20 kr, Dimény Lajosné 40 kr, Szabó Károlyné 50 kr, Nemes Ferenczné 50 kr, Nagy Péter 20 kr, Veres Sándorné 10 kr, Veres József 1 frt, Polgár Lajosné 10 kr, Kozma Zzuzsa 1 frt, Kovács Róza 1 frt, Kovács Ilona 1 frt, Szabó Victoria 1 frt, Gergely Zsuzsánna 1 frt, Gergely Károly 1 frt, Szabó Mihály 2 frt. Szász Gyula úrnő gyűjteménye Kolozs­várit. Szász Gyulánó 5 frt, őzv. Szász Károlyné 1 frt, Szász Domokosné 1 frt, Szász Béláné 1 frt, Szász Gyula 2 frt, Dr. Hiutz Cyörgyén 1 frt, Muntermann Luizé 1 frt, Kovács Károlyné 1 frt. Szabó Mózesné úrasszony összegyűjtött Martonos községben egy bizonyítvány mellett 17 frt, 20 kr. Jakab Istvánná úrasszony gyűjteménye. Egy valaki 2 frt, Erdélyi Eliza 1 frt, Babus Endréué

Next

/
Oldalképek
Tartalom