Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)

1873-05-27 / 42. szám

165 kivételt e részben Magyaiország, s páratlan alkotmá­nyát s állami életét ne tegye ki önmaga oly veszély­nek, mely a végfelbomlást eredményezheti, — ma mi­dőn e haza polgárai törvényes parlamentünk müveit örömmel fogadják, abba belenyugosznak, meg nem érdemlett kegyosztások, különlegességek, s kitüntetések által — habár a mai divatos politika bármely ürügye alatt is — nem volna tanácsos nemzetiségi követelmé­nyeket előidézni, s Erdély unióját kétségbe vonván, szent István birodalmát szétdarabolni, sőt ellenkező­leg a jogegyenlőség elvénél fogva a nemzetiségeket a szeretet és bizalom kapcsával — közös törvényeinkkel — kell egybekötni, s igy államiságunkot belülről úgy mint kívülről megszilárdítani. Ideje már, hogy a történelemből meggyőződést, a sajtó halomra gyűlt hasábjaiból, a közvélemény hangula­tából irányt, s szentesített törvényeinkből erélyt szerez­zünk. Hazánk egységét és alkotmányát őseink nem csak harczmezőn, de bilincsek között is védelmezve hagy­ták át az utókornak, nemcsak fényes paloták, hanem a börtön falai között sóhajtván annak sorsa fölött; a mai nemzedéknek nem szabad szentségtelen kezekkel szét­tépni a reája bízott kincset, feladni hazánk egységét, mert ehez nincsen joga, mert a felelőség, melylyel a történelemnek s utókornak tartozik, még a sirban is terhelni fogja. Nemerécske. A porosz országgyűlés máj. 20-án a trónbeszéd­del bezáratott, melyet Roon miniszterelnök olvasott föl. Az országgyűlés bezárásán alig volt 50 tag jelen. A trónbeszéd megemlíti a jelen ülésszakban a tör­vényhozás összes ágaiban elért becses eredményeket, mindenekelőtt a beligazgatás reformját. Teljes bizalmát fejezi ki a kormánynak a hozott egyházi törvények iránt, melyek a különböző vallásu alattvalók közötti valódi békét előmozditni és az egyházat oda fogják vezetni, hogy erejét csupán az isten tiszteletének szentelje. Kiemeli továbbá az állam szerencsés pénzügyi helyzetét; és az osztály-adó átalakítására, az örökösödési adó szabályozására vonatkozó törvényeket, valamint egynémely bélyegdijtételek megszüntetését és mérséklé­sét, melyek a kevésbé vagyonosak terheinek tetemes könnyítése mellett az adók igazságosabb felosztását biz- tositandják. Megemlíti az államhivatalnokok helyzetének javí­tását és a vasuthálózát kiterjesztését, mi a növekvő for­galomnak és az ország védképességének váland javára. Azt mondja, hogy az államkormány és képviselet biza­lomteljes együttműködésének köszönhető mindenekelőtt a törvényhozás sikeres lefolyása. Végül reményét fejezi ki, hogy a porosz nép a közelebbi választásoknál is a haza jóléte által fog vezéreltetni. A franczia republikánusok a nemzetgyűlés múlt keddi választásánál szerencsétlenek voltak. Nemcsak az elnök és alelnokök, de meg az osztályelnökök többsége is a monarchistákból telt ki. E szerint a monarchisták még mindig többségben vannak. Versailles, máj. 20. Л. nemzetgyűlés az osztá­lyok megalakulásánál az elnökök közül 13 jobboldali vagy jobbközépi és kettő baiközépi. A nemzetgyűlés elnökévé Buffet 359 szavazattal választatott meg 289 ellenében, melyeket Martel nyert. Alelnökök: Gaulard Asy, Vitet Benoit. Dufaure választási törvényjavaslatot nyújtott be. Tárgyalása péntekre tűzetett ki. A május 23-iki ülésen Thiers és az összes mi­niszterek jelen voltak. Dufaure közli a minisztertanács határozatát. Broglie megtámadja a jelenlegi kormányt. Dufaure elismeri a közelebbi választások helytelenségét, s igy végzi: Mi elérkezettnek látjuk a határozó pilla­natot arra, hogy a köztársasági kormány elismertessék. — Erre az ülés bezárása kéretett, a mi meg is történt. Versailles, május 24. A nemzetgyűlés mai ülé­sében Thiers szólalt fel legelőbb. Magára vállalja a fe­lelősséget a kormány politikájáért; s ezeket mondja: A mai vita tárgyát azon kérdés képezi: köztársaság vagy monarchia legyen-e ? A köztársaságot a nép legnagyobb része pártolja. Francziaországnak erős kormányra van szüksége, de nem párt kormányra. Thiers felsorolja a kormánya által elért eredményeket és az ideiglenes hely­zet hátrányait; ismételve kijelenti, hogy a köztársasá­got a kormányzás szükségessége szempontjából mint legjobbat pártolja; mig a monarchiát gyakorlatilag te­hetetlennek nyilatkoztatja. Ezeket mondja továbbá: Egy trón van itt ürese­désben, melynek elfoghrlására többen törekszenek. Fej­tegeti az alkotmányra vonatkozó előterjesztmények con- servativ elveit; s kinyilatkoztatja, hogy a dictatura sü- lyedésre fogna vezetni; az egyedüli középút a szélsősé­gek közt az előterjesztett alkotmányi törvényekben lel­hető fél. Miután még Perier beszélt, a vita bezárása elfo­gadtatott. Ernőül az utóbbi miniszterváltozásokat, mint 1 az oi'szág conservativ érdekeinek meg nem felelőket, sajnálattal veszi. — Dufaure csak egyszerű napirendet kíván. Ez utóbbi 362 szóval 348 ellen elvettetett. A május 24-iki ülésnek folyamában a kormány ál­tal kívánt napirend elvettetvén, az Ernőül által indít­ványozott napirend 360 szóval 344 ellen fogadtatott el. A nemzetgyűlés felebbi szavazata Párisban roppant sensátiót idézett elő. Versailles, május 26. A tegnapi nemzetgyű­lésben Buffet felolvasá a Thierstöl érkezett izenetet, melyben ez a franczia köztársasági elnökségről lemond. Továbbá egy Changarnier és Broglietól aláirott nyi­latkozat olvastatott el, melyben kívántatik, hogy utód­ja azonnal választassák meg. Izgatott vita után elol­vasott Buffet egy kormányjavaslatot, mely 368 szava­zattal 339 ellenében elvettetett. Zavaros jelenetek után a szavazáshoz fogtak. Mac-Mahon 390 szavazattal egy ellenében, mely Greveyre esett, a franczia köztársaság elnökének meg választatott. A kihirdetés azonnal kö­vetkezett. Az értekezlet elhagyása után a követek ezen ki­áltásokkal fogadtattak: éljen Thiers! éljen a köztársa­ság. A nép ezen tüntetés után békével eloszlott. Panamában forradalom ütött ki. A népőrség és a katonaság közt csata fejlett ki. Steedman tengernagy hajóival az idegeneket védi. Az angol parlament e hó 17-ki ülésében Miall megtevé az évenként megújított indítványt, hogy az ál­lamegyház szüntettessék meg. A javaslat 356 szavazattal elvettetett 61 szavazat ellenében. Milanóban május 23-án Manzoni Sándor költő meghalt. Bukarestben Károly fejedelem trónra léptének évfordulóját máj. 22. ünnepélyes istenitisztelettel és disz- lakomával ülte meg a város. Este tűzijáték lesz a nép­kertben. A brasso-segesvári vasútvonal menetrendje. 3. vegyes gyorsvonat MarosYíísárhely-Segesvár-Brassó. Maros-Vásárhelyről indul 9 ó. 35 p. est. érkezik Segesvárra 7 ó. — P­r. 77 ? ,, 15 „ reg. n Héjasfal vára ? 77 36 „ 77 77 7 ,, 46 „ 77 n Erkedre 8,7 21 ,, 77 77 8 J7 26 „ 77 77 Benére 8 77 45 „ 77 77 8 ,, 47 „ 77 r> Ivaczára 8,7 8,, 7? 77 9 „ 13 „ 77 n Pionírodra 9,7 31 ,, 77 77 9 „ 43 „ 77 77 Alsó-Rákosra 10 ,, 13 „ 77 77 10 „ 15 „ 77 77 Ágostonfalvára 10 „ 38 „ 77 77 10 „ 48 „ 77 77 Apáczára П,, 14,, 77 77 H ,, 20 „ 77 77 Földvárra И 7, 54 „ 77 77 12 ,, 7 „ dél. 77 Botfalvára 12,, 26 „ d. 77 12 ,, 28 „ 77 77 Brassóba 15 „ 56 „ délután. 4. vegyes vonat Brassó-Segesvár-Marosvásárhely. Brassóból indul 3 ó. 35 p. d. u. érkezik Botfalvára 3 ó. 53 p. d. U. Г) 3 77 55 7, 77 77 77 Földvárra 4,, 14,, 77 77 77 4 7, 24 „ 77 77 n Apáczára 4,7 58 „ 7? 77 77 5 77 6 77 77 77 n Ágostonfalvára 5 „ 32 „ 77 77 77 5 7, 40 „ 77 77 n Alsó-Rákosra 6 77 3,, J7 77 77 6 7, 5 „ est 77 Homrodra 6 77 35 „ 77 n n 6 »43» 77 r) Kaczára 7,7 1т, 17 n T) 7 77 6 „ 77 Ti Benére 7 7, 27 „ 77 n n 7 77 29 „ 77 77 Erkedre 7„ 48 „ 17 17 n 7 7,53't, 17 n Héjasfalvára 8. 28 „ 77 n T) 8 77 36 „ 17 Ti Segesvárra 8 я 57 я 77 n n 9 77 22 „ n n M.-Vásárhelyre 6 „ 69 „ re. ggel. A vonalnak hivatalos próbamenete f. hó 27. indul Segesvárról, de csak 28. délben érkezik Brassóba. rül már is száz nemes és buzgó iparos tömörült össze, az eredmény el nem maradhat. Ezen hitem és erős meg­győződésem kifejezése mellett is engedjék meg nekem, kit nagyra becsült bizalmok ezen nemes czélu egylet elnökségével tisztelt meg, hogy kérjem önöket tisztelt polgártársak, hogy legyenek hu támogatói ezen egylet czéljainak, higyjék meg nekem, hogy legtöbbünknek jóllétét ennek virágzása fogja leginkább biztosítani je­lenben, a távol jövőben pedig áldani fogják az unokák apáikat, hogy rólok oly nagylelkűen gondoskodtak. Midőn ezennel e helyiségben a „magyar polgári kör“ működését mával elkezdettetek nyilvánítanám, úgy hiszem nem mint szájhősök, hanem mint a haza jóllétén munkáló honfiak kiálthatjuk : éljen a haza ! éljen a király! A brassói magyar polgári kör alapszabályai elkészültek és a belügyminiszté­riumhoz terjesztetnek. Előleges tájékozásul közöljük kivonatát: Az egylet czélja: Az egylet czélja a polgárok társulásának, szelle­mi és anyagi érdekeinek előmozdítása, a polgári ön­érzet és hazafiság fejlesztése. Czélhoz vezető eszközök: 1. A társalgás. A polgárok összejövetele által a kölcsönös megismerkedés és bizalom eszközlése; tár­sas összejövetelek alkalmával ének, szavallati s esetleg zeneestélyek rendezése által a szép iránti hajlam éb­resztése, az érzékek finomítása ; társas játékok — teke, sakfélék, koczka, társas kártyajátékok — s egyéb mu­latságok — által a munka utáni tisztességes szórako- ; zás eszközlése. 2. Mivelődés. Újságok, folyóiratok, válogatott müvek olvasása és szakemberek előadásainak meghall­gatása által az ismeretek terjesztése és hasznosítása; előadások s felolvasások tartása által a nyilvános fel­lépésben! biztosság megszerzése és a közlési tehetség gyakorlása. 3. Segély. Egy segélyegylet alakítása által be­teg és munkaképtelen szegény polgárok felsegélyezése; tudakozó intézet által a munkakereső polgárok elhelye­zése; gyűjtemények berendezése, tanács és felvilágosi- tás, üzleti érintkezés és kölcsönös támogatás úgymint kiváló iparczikkek megjutalmazása által az ipar elő­mozdítása; végre megteremtése és előkészítése azon vi­szonyoknak, melyek kölcsön és takarék-pénztár s bi­zományi intézetek megalakítását lehetségessé teszik s ezáltal a polgárságnak a korigényelte általános társu­lását eszközük. Az egylet tagjai: Az egylet áll : a) rendes, b) alapitó, c) pártoló, d) tiszteletbeli tagokból. Rendes tag lehet minden rendű, vallásu és nem­zetiségű 16 évet meghaladt tisztességes egyén; pártoló tag, ki az egylet pénztára gyarapításához évenként legalább egy forinttal járul, vagy más utón az egyletet anyagilag vagy erkölcsileg támogatja. Alapitó tagnak tekint az egylet mindenkit, ki az egylet részére legalább 10 forintot ad. Tiszteletbeli tagokat az egylet választ oly polgárok közül, kik társadalmi téren a bi’assói magyarság s különösen az ipar érdekében kiváló mű­ködést tanúsítottak. Ki az egyletbe rendes tagul belépni akar, tartozik magát a választmány egy tagja által beajánltatni a vá­lasztmánynak, mely a jelenkezőt — ha ellene semmi kifogás nincsen —• titkos szavazás utján felvétettnek nyilvánítja. A felvételi díj 50 kr., a tagsági díj éven­ként 2 frt. 40 kr, mely Y4-évenként előre fizetendő. Minden rendes és tiszteletbeli tag jogában áll, fe­lelőssége mellett a körbe 8 napra vendéget vezetni, ki­nek magaviseletéről kezeskedik. A választmány áll a tisztviselőkön kívül 10 ön­álló polgár és 10 iparos segédből s a kezdeményező tanítókból. Általános szabályok: Az egylet helyiségeiben, melyek télen 10, nyá­ron 11 óráig estve nyitva állnak, csak időtöltési já­tékok vannak megengedve. Házsárdjátékok szigorúan tiltva vannak. A játékdijak tanú előtt a záros per- zselybe teendők. Az egylet tagjai a kör helyiségeiben ildomos ma- gaviseletüek és polgártársaik irányában illő tisztelettel legyenek. A kör mint testület politikailag nem sze­repelhet; egyes tagok egymást szabad véleménynyilvá- nitásben gátolni tartózkodjanak. A megerősített alapszabályok teljes szövege ki fog nyomtattatni és a tagok közt kiosztatni; addig a választmány készséggel nyújt felvilágositást. Az egylet helyiségei (halpiacz 97. szám) teke­asztallal és más játékokkal a tagok használatára már teljesen berendezvék. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom