Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-11-11 / 66. szám
sebbé, ha az elnézés hatóságtól származik. Ne csodálkozzék, ha az .általános elerkölcstclonodcs okának tartatik városunkban, midőn hivatalos hatalmát egyáltalán soha sem veti semminemű, erkölcsileg, mint a törvények által tiltott cselekvényekkel szemben mérlegbe, s szemetlmny a legg37alázatosabb, s illemet- sértó' üzelmekre is. (Vóge következik.) A háromszéki leányárvaMz javára tett gy ii j t-éeek fo ï y tatása. lij. Jakab Istvánná alapítványa fele része 12ft. 50 kr. T. idősebb Jakab Istvánná úrasszony gyűjteménye: ifj. Dávid István 5 frt, Mihály József j frt, Novák Sándor 1 frt, Szász József 1 írt, Bede Károly 1 frt. idősb Dávid István 1 frt, Hánya Gero 1 frt, Baria Ferensz 1 frt, Dobál Lajos 1 frt, Zakariás Péter 1 frt, Zakariás Kristóf I frt, Csikszerdai Potofaki Alajosnö 1 frt, Száva Antal 1 frt, Jónás Mária 3 frt. egy valaki 2 frt, egy valaki 40 kr ifj, Zakariás Zakino 2 frt, Száva István és testvérei 3 frt, Fejér István 2 frt. Jakab István 1 frt, Száva Rajtán 1 frt. Potofsky Antal 1 frt, Dcubukát Dávid 1 frt, Fejér Miklósné 1 frt, egy valaki 2 frt, Deubukát Jakab 1 frt, Zakariás Kristóf 1 frt Szultán dános 1 frt, Zakariás Lukáts és fiai 2 frt. Deubukát Istvánná 30 kr, Burky Zsófi 50 kr. Zakariás Joachim 30 kr. Luky 30 kr, egy valaki 1 frt, 20 kr, egy valaki 1 frt. Idősb. Jakab Istvánná alapítványa fele része 25 frt. Balog Sándonné 25 frt, alapítvány. Török Bálintné 25 frt, alapítvány. Szőcs Józsefné 25 frt. alapítvány fele része Hankó Lászlóné 10 frt, alapítvány ötöd része. Mál- nási Kristófné ötödrésze. Fejér Lukátsné úrasszony Érd. urb. papír és annak 1S73 Januártóli kamatszelvényeivel 50 frt, Nagy Lajosné 25 frt, alapítvány. Kamatja 10 frt- — Héja Andrásué 1 frt, 50 kr. egy- szersmindenkorra. T. Fejér Lukácsné úrasszony gyűjtenie ilye: Fejér Bogdán 1 frt, 50 kr. ösv. Vertán Jánosné ,'jO kr, Autós László ur 2 frt, özv. Czifra Antalné 2 f. Török Gáspárné uraszony 5 frt. Zaj z о n L áz ár né úrasszony gyüj te mé ny e: Kökösi Endre ur 5 frt. Török Gáspárné ő nagysága Ojtozból 5 frt, Héja Andrásné Ojtozból 1 frt, 50 kr. TörökBálintnéurasszonygyüjteménye Polyanból: Simon István 1 frt, Pál István 50 kr. Bálint Mihályné lOkr, Bálint Ferenez 10 kr, külső Pál Andrásné 30 kr, Biró Mihályné 40 kr, Pál Józsefné 10 kr, Gáspár Gergely ifj. 20 kr, Király Ferncz 20 kr, Opra Mihály bács 20 kr Balog Lajosné 40 kr, Király Istvánná 1 frt, Boldizsár Sándorné 1 frt, Fodor Istvánná 12 kr, Zonda Simonná 20 kr, Bokor Józsefné 20 kr, Bokor Ferenez 20 kr, Vizi Gergely 40 kr, Török Józsefné és fia 6 kr, Bándi Adamné 4 kr, Vinkler Éva 10 kr, Vinkler István 10 kr, Vinkler Róza 10 kr, Vinkler Áron 20 kr, Gáspár Ferenez 50 kr, Kezdi Vásárhelyről: Jancsó Sándor 1 frt, ifj. Jancsó Sándor 1 frt, Zsidó Józsefné 50 kr, Szabó Anna 1 frt, Pongrácz Jánosné 1 frt Pongrácz András 2 frt, Turóczy Mózes 2 frt, Zakariás Árpád 1 frt, Pap Jenő 1 frt, Kovács Péterné 1 frt, Kovács Netti 1 frt, Török Bálintné 25 frt alap. BalogjjSándorné 25 írt, alap. Balog Mózes 7,, véka árpa. Albert József 1 véka árpa, Perezel Ádám 1 véka árpa. Bokor Ferenez 3 véka árpa. Domokos Mihály 1 véka árpa. Máié Ist- váu 1 véka árpa. Balog Menyhértné l/2 véka árpa. Zonsla Lajosné 7, véka árpa Bokor Györgyné l/2 véka rozs- Értékesíttetvén árukban 5 frt. 92 kr. Szőcs Józsefné és Török Bálintné urasz. pzonyok gyűjteménye: Bélefalvárói! Orbán) Joachim 20 kr, Kont György 10 kr, Jakab Pálné 10 ! kr, Dokó Józsefné 20 kr, felszegi Biró Antal 10 kr, Biró Imreh 4 kr, Orbány Imre 15 kr, György Fe- ronezné 20 kr, Fekete Istvánné 30 kr, idősebb Pál János 12 kr, Fekete Elek 10 kr, Nagy Ferenez 10 kr, Pál Jánosné 10 kr, Kovács Péter 40 kr, Török József 9 kr, idősebb Biró György 10 kr, Orbán Mihály 40 kr, Fekete Ignácz 1() kr, Kovács Ferenez 10 kr, Gál Joachim 20 kr, Boldizsár Péter 10 kr, Baruz l3tváu 4 kr, Orbán József 10 kr, Jancsó Mihály 4 kr, »Szacsvai Antal 10 kr, Gál Péter 10 kr, Pál Lajosné 2 kr, Tuzson Lajos 10 kr, Biró Gergely 4 kr, Bidiga Mihályné 10 кг, György János 10 kr, Biró Lajos 8 kr, Simon Ferenez 10 kr, Gál Lajos 1.0 kr, ifj. Simon János 10 kr, Kádár Antal 12 kr, Bidiga József 10 kr, Albert István 10 kr, Albert Péter 10 kr. Szőcs Józsefné úrasszony gyűjteménye: K. Polyánból: Kovács Elek plébános 2 frt. György János 2 frt, Győr Kovács Pálné 5 frt, Mihály Józseffé Gáspár Katalin 2 frt, Tuzson Mihály 8 kr, Domo kos Ferenez 20 kr, Lemhényi Kis János 8 kr, Szálló János 50 kr, Pál András 50 kr, Pál Dávid 10 kr, Pál Albert 4 kr, Boldizsár Dávid 12 kr, Boldizsár Ferenez 10 kr, Zonda Mózes 4 kr, Fülöp Sándorné 4 kr, Bakó Trézsi 10 kr, Fülöp Gábor 20 kr Fülöp István 20 kr, Rettegi Tgnáczné 14 kr, Rettegi Lajos 12 kr, Király Jánosné 1 frt, Fülöp Andrásné 10 kr, Boldizsár Lázár G kr, ifj. Zonda Gergely 1 frt, Mihály János 20 kr, Gál Antal kántor 50 kr, Gáspár Gergelyné 30 ki, Bagoly Lajosné 40 kr, Bögözi Antalné 4Ö kr, Biró Imreh 10 kr, Beteg Lászlóné 20 kr, László András 5 kr, Kovács Lajosné 40 kr, Vol- loncs Ádámné 10 kr, Csutak F. 1 frt, Szálló András 1 frt, Tréfán András 80 kr, Tréfán Máté 20 kr, Zonda János 1 frt, Zonda Gergely 40 kr, Biró István 4 kr, Biró András 20 kr, Biró János 4 kr, Csutak István 10 kr, Tuzson Boldizsár (Bandi) 5 kr, Zonda István 8 kr, Pál Ferenez idősebb 10 kr ifj. 10 ki-, Pál Antal (Bandi) 10 kr, Simon Gergelyné 1 frt, Fülöp Péter 1 frt, 50. (Folyt, kömk.) — 263 — Jogi rovat. Végtárgyalás. Folyó Ló 7-én a brassói kir. törvényszék előtt özvegy Kasper Péterné született Gaiter Erzsébet csalási bűnügye tárgyaltatott. — A. tény következő. Özvegy Kasper Péterné — a Schmidt Jánossal folytatott polg. peres ügyben 1873. Május hó 8 án esküt tett le a brassói kir. járásbíróság előtt az iránt, hogy ö Schmidt Jánostól, az elhalálozott férje után őt törvényesen illető örökrésze fejébe, az őt illető résznél többet nem kapott. Iváros Schmidt János vallomása szerint, vádlott- nőnek örökrészé csak 134 forintból és 55 pengő kraj- czarbol állott, ő pedig vádlottnőnek egyszer 40, másszor 1G0, tehát öszvesen 200 pengő forintot fizetett. Tanú Sára, Schmidt Jánosné látta, midőn Schmidt János vádlottnőnek egyszer 40, másszor 160 frtot adott át, továbbá vádlottnő tanú Klein András jelenlétében beösmerte, hogy ö vádlottnőtől 400 frtot kapett azért, hogy ezen beösmerését a törvényszék előtt hallgassa el. A kir. törvényszék a btk. 197. és 199. §§. a) betűje szerint minősülő csalás bűntényének tárgyi tény- álladekat nem látván bebizonyitottnak, miután a hamis eskü letetele — és azon körülmény, hogy vádlottnő a községi irodában károsnőtől lGO frtot átvett, továbbá Klein András azon vallomása, hogy vádlottnőtől 400 irtot kapott, — miután azt vádlottnő tagadja, tanú egyedül állván — nem tekinthetők bebizonyitottaknak — vádlottnőt bizonyítékok elégtelensége miatt bprls. 287. §. értelmében a csalás bűnténye vádja alól felmentette. A kir, ügyészség 6 holnapi fogságot hozott indítványában ajánlatba. Védő ügyvéd vádlottnőt ártatlannak kérte kinyilatkoztatni. A kir. ügyészség a felmentő határozat ellen fellebbezett. A „K. Z.“ folyo hó 8-ki 175. számában siralmaihoz kezd megint. Az eszmeszegény „K. Z.“ daczára a proseiytak seregének, megint csépelni kezd, csépeli azt, mit már mások annyira elcsépeltek, hogy neki csak a szalma maradt egyedül fenn. Haszontalan munka! — А „K. Z.“-on külömbeu nem csodálkozunk, hogy ahoz fog a mihez tud és lehet, ha kapkod mint a vizbe fuló minden fűszál után, hogy eszmeszegény lapját befeke- titeni tudja. A M. P.-nak közelebb hozott czáfolatat a „H. Z.“-ra támadja meg a nénike, s nem tud avval kibékülni, hogy a magyar monarchiában, mikép tud egy vasúti hivatalnok oly szemtelenül merész lenni, hogy az állomások helyeit csak egyedül magyarnyelven jeleli az utazóknak meg, s nem németül, vagy épen szász nyelven is. Részletesen felsorolván a magyar nyelvnek egyedül használatából keletkezhető károkat a szász utazókra nézve, circumspectus természetével megegye- zőleg a nem magyar utazókra nézve, kik a nyelv nem értése miatt gyakran utazási czéloktól ellenkező irányba vitetnek, egy külön alap felállítását javasolja, melyekből azok kárpotoltassanak. Szegény „K. Z.u a logicai egymásutánt aligha esmeri, s aligha tud a tényekből természetszerű következtetést vonni, mert ha ezt tenni tudná, aligha veretné magát saját fegyverével meg. Mit gondol a „K. Z.“ a német vámegylet meg- tette-e, megteszi-e azt a hallatlan bolondságot, hogy 1 egy külön alapot állítson fel azon utazók részére, kik Magyarországból, vagy keletről, vagy bárhonnan álla mán keresztül utaznak, vagy megteszi e, hogy az állomások neveit minden utazó részére annak nyelvén kiál tassa ki? Kérdésünkre a felelet bizonyára az, hogy a mi a német-vámegyletben természetszerű, az a magyar államban nem az. Már pedig ha u magyar állam a más nemzetek fiaival szemben ily bolond módra járna el, jogosan kívánhatna, mint független állam, a többi államok részéről is fiaival szemben ily bolondságot, miután idő és pénzveszteség honosaink részéről is foroghatnak a nemetnyelv, vagy német helységnevek nem esmerése miatt fenn. Jelenlegi siralmában a „K. Z “ nemzete hazafi- atlanságának szégyenletes jelét adta. Nem szégjelli beösraerni, hogy mint magyar alattvaló, saját hazáját sem esmeri, nem szégyellj beösmerni, hogy még mindig idegennek tekinti magát e honban, mely a jótékonyságban nemzete iránt páratlan érzelmeket táplált és ténylegesen mindig. — Tudja-e a „K. Z.u, hogy a hálátlan ember a föld legnagyobb terhe, tudja-e hogy a hálátlanság ocsmány bűn, melyet nemzete i észéről legkissebb mértékben sem érdemeltünk ki, miután Isten után a magyar népet kell második jóltevőjének tekintenie? A „K. Z.“ nincs tisztában az állam fogalmával, ő a politikát a haza ellenes törekvések oskolájában tanulta, s e tan szerint mérlegeli cselekményeit. Sajnos állapot a szász nemzetre nézve, mely fiai érdekeit ily közlönyök által engedi képviseltetni. Közgazdaság. A sertéshús kezelése. Ha a ,,Nemerébe“ leirt mód szerint intéztétek a. sertés hizlalást: úgy nem soká következik a leölés A leölésre előre készülni kell. Eszközöket, szerszámokat ki kell köszörülni, edényeket ki kell súrolni, ruhákat tisztára mosni, valamint a kolbásztöltőt is, húst vágó padot, tőkét nem csak jól le mosni, hanem ha szükséges le is gyalul- tatni. — Fűszereket megszerezni, összetörni, sót bőven daráltatni sat. A falusi gazdasszonynak nagy előny, ha nyárszükség, nyári munkások számára van meg nem rom lőtt füstös has. Igende azt, miként lehet a sertés húst egész nyá. ron romlás nélkül eltartani, brassói szolgálatba meg nem tanulhassátok, tanuljátok meg tehát a Nemerétölt A hús soká eltarthatásának alapja a bésózás. Ha ez el van hibázva — elromlik a hús. A sót a bésózásnál nem kell kimélleni. A fris- sibe elhasználandót kevésbé, a nyári használatra szán tat bővebben kell sózni. A só veszi ki a húsból a nyálkás nedvességet, ha e nem történik; sárga szin avasodás, végre a rothadás —kikerülhetetlen. A husi bésózás előtt hideg vizbe kell tenni, bogy a benne lévő véres viz kiszivódjon. Onnan kivevödvén, sóval nem csak jól raeghintödik, de darabonkéfit be is dör- göltetik. Ennek történte után, tiszta tekenyő be hagyaíik 24 óráig, hogy a só jól átjárja, de nem hi deg helyen hol a hús megfagyván a só ne működhessen. A só működése után származni szokott véres rész lesziirődik sóval újra darabonként bédörgöltetik. Ez igy folytatódik, mig a bus a véres részektől tökéletesen meg tisztult. Mi ha történt: a mely darabokat a frissibe elhasználás végett kevésbé sóztunk bé külön edénybe, ezeket fel kell akasztani szellős helyre, a többit füstre kell tenni. Sokan a frissibe elhasználandó darabokat a bésózás után azonnal felaggasztják a kamarába, de nem fog ártani, ha hideg vizbetevés által a véres részektől megtisztitódnak. Sokan 4 hétig is fereztik a húst sós lébe; de ha a véres részektől hamarább meg- tisztul, felesleges. Ha Székely leán)aimk ily, s ezekhez hasonló foglalatosságokat tanulnának Brassóba : nem volnék oly nagy ellensége az idejöveteleknek. (Folytatás követkesili:.) Külföld. Spanyolországi hívek szerint Don Carlos betegen fekszik Esteiiában, hol egyszersmind a telet is fogná tölteni. Alfonz és donna Blanca szintén Esteiiában vannak. E hely nagy terjedelmű erődítési müvekkel fog ellátatni, mire az olajfákkal borított halmok nagyon alkalmassá teszik. A kormány csopatoi a 60,000 főnyi tartalék behívására vállalkoztak mielőtt megkezdik előnyomulásukat a carliaták ellen. Valószínűleg legközelebbzők
