Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)

1873-03-21 / 23. szám

89 Ezt az eredményt már összehasonlíthatjuk az elébbi évek állapotával s e téren biztos alapon állunk, mint­hogy 1869-ben is ugyanazon tényezők szolgáltak a szá­mítás alapjául. 1859-ben látogatta az idézett iskolákat összesen 10070 növendék. Most látogatja 12268. Nemzetiség szerint igy mutatkozik az elöhaladás. 1869-ben 187%-ban Növekedés Magyar 2555 3655 1110 Német 4217 4400 183 Román 3228 4249 1021 Ebből látszik a természetes és valódi elöhaladás. Német ajkuaknál, a kiknek addig is rendezett iskolái voltak, kisebb; magyaroknál a jelentékeny államsegély­nek és a községi rendszernek megfelelöleg feltűnő nagy ; románoknál minden elösmerést érdemlő főkép az által, hogy régebb nagyon el voltak maradva, s a gyors előmenetelt, melyet fölmutatnak, legnagyobb rész­ben saját emberségüknek köszönik. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a német aj­kúak iskolái intensiv tekintetben hasonlókép nagy elö- haladást mutattak föl, főként a falukon ; s illetékes hely­ről örömmel értesültem, hogy munka alatt van városi iskoláik átalakítása is, az 1868 XXXVIII. t. cz.-nek megfelelöleg. Megemlítem még, hogy a m. kormány kezdemé­nyezésére rendezett felnőttek oktatása sokkal nagyobb lendületet vett, mint az elébbi években, — különösen Brassó tiint ki e téren az idén, melynek valóban leg­nagyobb szüksége is van effélére. Erről azonban tüze­tes jelentésemet csak a jövő alkalommal teszen meg, midőn a vizsgák eredménye mindenünnen tudva lesz. Nem veszem igénybe a t. isk. tan. becses figyel­mét a létező helyzet ösmertetésével, habár könyvet le­hetne irni — s nagyon is idején volna már könyvet Írnunk -— ezen törvényhatóság népnevelési statistikájá- ról. — Ez alkalommal azonban nagy fontosságú ügyekre, u. m. a hosszufalusi állami felső népiskola fejlődésére, •— a községi iskolák számadásainak megvizsgálására, végül a kereskedelmi és ipari szakoktatás rendezésére kell fölkérnem becses közremüküdésöket. Ezzel a gyűlést megnyitom 0 r s z á g g y ü 1 é s. A képviselőház ülése márczius 17-én. A személyes kereseti adóhoz szólva -— Bittó Ben­jamin elfogadta az adóemelést. Vidliczkay József a bank­kérdés meg nem oldásából eredő hátrányokra utalt. — Horn szigorú bírálat alá vetette a szőnyegen levő tör­vényjavaslatot, s a kormány összes adópolitikáját. Ezu­tán szót emeltek Orbán Balázs és Helfy Ignácz. Ghy- czy Kálmán az adóemelés mellett nyilatkozott. Ellene szólott Mukics Ernő. Lónyay Menyhért bírálat alá vette a kormány pénzügyi politikáját, de miután a miniszté­rium a törvényjavaslatok elfogadásához kötötte megma­radását, ö nem szavazott ellene. Az ülés végén Kerkapoly kezdett szólni, azonban az óra hármat ütvén, az ülés eloszlattatok, a beszéd hátralevő része holnapra maradván. A képviselőhöz ülése márczius 18-án. 432 igazolt képviselő közül 202 elfogadta a sze­mélyes kereseti adóról szóló törvényjavaslatot 107 sza­vazat ellenében. Távol volt 122. Ezen szavazás után következett a bélyeg- és illetékekről szóló törvényja­vaslat, melyhez először is Tisza K. szólott, kifejtve annak terhes voltát s azért annak elvetésére adván sza­vazatát. Kerkápoly után, ki Tiszát czáfolni igyekezett, ugyancsak a javaslat ellen szólaltak fel Dulovics Ernő és Lázár Adáin, mely utóbbi, a tervezett fölemelések­nek megtámadása után, határozati javaslatot is nyúl­tok be. i t c z é t, hanem csak a kupát (pintet). így aztán ná- ! lünk a legkisebb mérték a fertály kupa vagyis a, meszely; holott Magyarországon a szomjúság eloltására félmeszely, vagy (kivált a németeknél) a fertály- meszely (Pfiff) is elégséges; sőt nem ritkaság, hogy a német ember két krajczárórt kér jó bort, mely a pohár fenekét alig lepi két ujnyira; ezt feltölti vizzel és kiiszsza jó iziien, menvén tovább dolgára. Nálunk az ilyen vendéget a korcsmáros kinevetné, vagy talán ki is lökné; mert itt az emberek nem azért isznak, minthogy szomjasak, hanem azért szomjasak, hogy ihas­sanak. Itt nem a szomjúság miatt, hanem az ivás végett mennek az emberek a korcsmába. Másik nagy baj az nálunk, hogy a részegséget itt nem is tartják már szégyennek. Magyarországban a jólelkü korcsmáros a részegedni kezdő vendégnek nem ád több bort; az ismerősök pedig szégyenelvén ba­rátjuk mámorát, öt hazamenésre erőtetik és különféle tréfák közt hazavezetik, hogy a nép ne lássa barátuk részeg állapotát. Itt nálunk még dicsekszik a részeges ember azzal, hogy ö akkor és akkor milyen ész nél­küli állat volt! .... Aztán nincs mit csudálkoznunk azon, ha jómódú emberek végre becsületöket, vagyonu­kat, sőt még egészségöket is a részegeskedés által el­vesztegetik. A fényűzés és könnyelműség a farsangi mulatságok után megtenné gyümölcseit. Közeledik a tavasz és üres az erszény! Márczius 16-ikán kezdődött városunkban a soka- daloin, mely három napig baromvásárból áll. Sok barom hajtatott piaczunkra. A lovakon meglátszik a téli kop­lalás, a szarvasmarhák közt is csak kevés a jól táplált testes állat. És ezen elcsigázott barmok hozatnak a vásárra ! Sok az eladó, kevés a vevő ; mert sokan vannak azok, kiknek erszényét a farsang kiürítette, de kevesen azok, kikét megtöltötte vagy töltve hagyta. Én édes székely népem! mikor fogsz de szigorú takarékosság­hoz és számitó rendes életmódhoz szokni?! Mikor fogod te gyermekeidet szigorúan nevelni és neveltetni ?!.... Városunkban ez év elején nyittatott meg a zálog­ház, és ezen intézet két hónap alatt annyira gyarapodott hogy már üzletének tágításáról is lehet gondoskodnia. A zálog-betétek napról napra szaporodnak; de pénzbe­tétek nem igen mutatkoznak. Ez ugyan azt mutatja, hogy népünk nem nagyon hajlandó - a takarékosságra, hanem inkább a pazarlásra; de ez még nincs bebizonyít­va. Talán azért nem mutatkozik a pénzbetétei, mert csak 50 frtnyi összeg fogadtatik el; de kivételül 1 frt. is adatik zálogra. Tehát a zálogházi társulat most azon működik, hogy a pénz-betétekre, és igy a takarékosság előmozdítására is, alkalmat nyújtson. E czélból a tár­sulat márcz. 30-ikán közgyűlést tartand annak elhatá­rozására: váljon kiterjeszkedj ék-e a zálogház takarék- tári vagy önsegélyezési üzletre is, hogy igy a pénzki­vétel és pénzbetétei egészséges alapon egyensulyoztassék, és a pénzintézet tovább fejlődjék. ^ # Az „Udvarhely“ l. ez, előfizetőit tisztelettel kérem, hogy pénzeik visszavétele iránt f. év márczius 29-ikéig rendelkezni szíveskedjenek. Ezen határidőn túl a „Ne­mere“ előfizetőinek fognak tekintetni azon összeg ere­jéig, mennyi még nekik visszajár. A „Nemere“ t. szer­kesztője szives lesz az „Udvarhely“ egész éves előfize­tőinek márcziustól deczember végéig, a féléveseknek junius végéig a „Nemeré“-t küldeni, ámbár azon időre 10—20 krt. kellene utánpótolni. Azon t. ez. előfizetők­nek, kiknek már csak 30—40 kr. járna vissza, ha a pénzt át nem veszik, „Szépirodalmi dolgozatok“ czimü munkámat fogom megküldeni, melynek bolti ára 50 kr. Székely-Udvarhelyit, 1873. márcz. 18. I)r. Szombalhy Ignácz, az „Udvarhely“ volt szerkesztője. Vidék. Udvarhely, márcz. 18. \árosunk az „Udvarhely“ hírlap megszűnte óta visszaesett régi haílgatagságába, vagy a hirlap helyét a pletyka pótolja százféle változatban szájról szájra ter­jedve. A vidék is elhallgatott; néma egyhangúságát csak a borházak látogatói és ezek verekedései zavarják meg néha! Hej az a bor sok rosznak szülője, és még sem kerüli a nép annak gonosz erejét. Azt mond­ják: a bor jó kedvet ád. Ez nem áll; legfölebb igy állhat csak: a jó bor kedvet ád. Nálunk a nép nem iszik jó bort, hanem össze- zagyvált gyümölcs-levet. Ez nem jó kedvet, hanem in­kább rósz kedvet, haragot okoz. Innen van aztán a sok verekedés. Nagy baj az is, hogy itt nem ismerik az A franczia terület még ez év folytán a poroszok megszállásától meg fog szabadulni. A hadikárpótlás negyedik milliárdja május 5-éig teljesen le lesz fizetve. Az ötödik milliárd négy egyenlő részletben, junius, jú­lius, augusztus és szeptember 5-én fog kifizettetni. Francziaországban nagy lelkesedést keltett azon fordulat, hogy a német katonaság a franczia terü­letet két hónappal előbb fogja elhagyni, mint a hogy első alkalommal kiköttetett. Thierst a republikánusok ez eredményért roppantul magasztalják, ellenben a pnonarchisták duzzognak, mert e tény által a közvéle­mény nagy részben el fog tőlük fordulni. A nemzetgyűlés márczius 17-iki ülésében viharos tapssal fogadták a külügyminisztert, midőn a Németor­szággal kötött egyezményt bejelentő; a következő na­pirend fogadtatott el : „A nemzetgyűlés, mely a kor­mány közleményét hazafias megelégedéssel veszi tudo­másul, boldognak érzi magát, hogy — hála az ország nemes közreműködésének — feladata lényegesebb ré­szét teljesítette, köszönetét mond a kormánynak és Thiers- nek, ki a haza körül nagy érdemeket szerzett. Az angol miniszterválság megoldása elhalászta - tott. Az alsóházban kijelenté Gladstone, hogy újra fel­ajánlotta szolgálatait a királynőnek és jelenleg társaival a szükséges lépésekről tanácskozik. A car lista lázadás végéhez közeleg. Cabrera a hirhedt carlista vezér a köztársaságot elismerte. E tény folytán Cataloniában Don Carlos ügye elveszett. Cabrerán kivill több carlista vezér letette a fegyvert. A sp anyol köztársaság egyelőre biztosítva van. A radikálisok a kényszerű szükség előtt meghajlottak s föl hagytak a pártviszálylyal, hogy az ország a pol­gárháborútól megkiméltessék. Vegyes. (A brassóvidéki iskolatanács) évnegyedes ülésén, melyen az elnök és előadó (Schiel ev. lelkész) nagyon előzékenyen és elismerőleg nyilatkoztak egymásról, in­dítvány tétetett, hogy szólittassék fel a helyi rendőr­igazgatóság egy külön statisztikai hivatal felállítására, melyet leendő működésében az iskolatanács lehetőleg támogatni fog. (A Deakpárt házi bajait) szellőztetve az „Alföld“ írja : Ott vannak azután a szászok, kik a licitandót képviselik s érdekek után futnak. — Égy erős kormány bizton számíthat reájuk: de egy gyönge koymány nem. Ezek­kel titkos egyetértésben állanak a többi nemzetiségi képviselők. (02 berlini ÓS brandenburgi) nyomdatulajdonos hír­lapkiadókkal egyesülten elhatározták, hogy ha márcz. 29-ig a lipcsei stricke véget nem ér, a berlini és brandenbur­gi nyomdákban működő nyomdász-szövetség tagjainak márcz. 29-én felmondanak. (A Cserebogár) a közgazdaságban. •—Wíirtemberg királyságban 231 millió cserebogarat pusztítottak el, mint egy bizottsági jelentés előadja. Ez került 15,640 forintba. Az igy megakadályozott kárt évenkénti 14 mil­lióra számítja dr. Sager tanár. Számítása a következő: Egy cserebogár után átlagosan 10 báb származik s ezek mindegyike 3 évi fejlődés alatt 2 font növény anyagot pusztit el — e szerént ama 231 millió cserebogár utód­jai 462 millió font növény anyagot emésztettek volna föl, miből a széna árak szerint kijön a fentebbi kárösszeg. (Egy a Székely) határőr-gyalogságnál szolgált, a hazai magyar, román és német nyelvet szóban és írás­ban tudó, a gazdasághoz értő, egyedül való egyén, igen méltányos feltételek mellett ajánlja szolgálatát városon vagy a vidéken, társulatoknál mint felügyelő, gazdaság­nál mint számtartó stb., tudakozódok kéretnek levelei­ket Nagy-Enyedre, B. F. czim alatt poste restante kül­deni.“ A közönség köréből. Brassó 1873. márcz. 6. Szép a kegyelet, ha mindjárt a szív redöiben szót­lanul honol is; de sokkal szebb és magasztosabb, ha amit az ember belsőleg megismer, érez, azt szavakban tettekben nyilvánítja. Annak okáért sietek őszinte indulatból méltó kö- szönetemet nyilyánitani tks. Roidl Farkas főtanitó és Baló István r. k. tanító uraknak, kik, mig a felnőttek oktatására rendezett esti tanfolyam tartott, adott alkal­makkal, — midőn vagy az egyik vagy a másik előadó betegség vagy más ok miatt az előadáson megjelenni akadályozva volt, jó szívvel, készséggel tartották ki mindannyiszor a kimaradtak óráit. A jótett különben magában hordja jutalmát. Azon­ban ón még sem hallgathatám el a nevezett urak iránt hálámat leróni ; mert a közel 4 havi tanfolyam alatt; két rendben is ágyban fekvő beteg voltam, s igy épen én vagyok az, kik helyett legtöbbször kellett az illetők­nek előadást tartani, drága idejöket feláldozni. — Is­métlem tehát hálámat. , , BIRO SÁNDOR, r. k. tanító mint volt előadó. Közgazdaság. Mi lesz gyermekeinkből Rikán belől? (Folytatás.) Elmondám, édes gyermekeim, mi zavar engem utol­só órámba, megmutattam azon utat, mely megment a vég-

Next

/
Oldalképek
Tartalom