Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)

1873-03-11 / 20. szám

Brassó, 1873. Harmad évi folyam 20. szám. Kedd, márczius 11. Megjelenik ez a lap lieten- kint kétszer, kedden és pénteken. Ara: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. A szerkesztő irodája: Klastromutcza 564 szára. Kiadó-hivatal ugyanott. NEMERE Politikai, közgazdászai és társadalmi lap. Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagy óbb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvé­tetnek a szerkesztőségnél. czimü politikai, közgazdászai és tár­sadalmi lap Hl. — 1873. évfolyamára. Előfizetési árak: Márczius—deczember 5 frt. — kr. Márczius—szeptember 3 » 50 n Márczius — j írni . . 2 r> — V Egy hóra .... — V) 50 n A „Nemere“ egész tiszta jövedel­me a „székely nemzeti történet“ meg­írása jutalomdijára van szánva. A „Nemere“ szerkesztősége. Lapszemle a királyföldi törvényjavaslatról. I. A „Hon“-ban igy ír Hegedűs Sándor: E törvényjavaslat már létezésénél és alapeszméjé­nél fogva megrovást érdemel. Mert, ha az 1870. 42. megyei és 1871. 18. községi törvényeket kivétel nél­kül lehete alkalkalmazni egész Magyarországon : a szász viszonyok kevés specialis módosítást követeltek azon. Mert a t. javaslat főbb határozatai, melyek mind annyi kiváltságok, semmiféle specialis viszony által igazolva nincsenek, csak egy fajnak előnyére válnak és Magyarország közigazgatási szervezetével szemben „status in statu“-t képező területi hatóságot alkotnak. Az képtelenség, hogy Besztercze és Brassó egy közigazgatási főnök alatt álljon. Az pedig, hogy az egyes székek és vidékek együtt egy központi hatósá­got és ennek szabad rendelkezése alatt nagy vagyon­tömeget bírjanak: ép úgy ellenkezik a törvényhatóság fogalmával, mint az állam eszméjével. A szász egyetem hatáskörében ugyan egyéb nem marad, mint a vagyon feletti rendelkezés; de elég az, elég alkalmuk lesz a szász atyafiaknak „külön érde­keik“ felett, mint „status in statu“ tanácskozni; oly alapítványokat tenni, milyen az a hírhedt 50 ezer írt., melyen csak szász fiuknak szabad neveltetni a külföldi egyetemeken, olyan forma „olcsó“ kölcsönöket kapni az osztrák banktól, milyen a forradalom után kapott 10 millió volt — „nemzeti czélokra“ ; sőt adandó alka­lommal olyan formán pronunciamentokat tenni, milyent 1862-ben elkövettek. Mert arra figyelmeztetjük a kormányt, hogy a szászok külön érdekeik és faji politikájuk táplálására mindig elég lesz az, ha lesz egy központi képviseletük és hivatalos közegek és ha erre pénzük lesz. Mert akár a belügyér helybenhagyásának megtagadása, akár adó vagy más ügy miatt, oly könnyen fognak az 1862-ki fogáshoz folyamodni, mintha alkotmányos kormány sem lenne, Mert, hogy az ember a szászok hazafiságát és al­kotmányos érzületét megösmerje, elég ha az 1862-ik febr. 2. és marczius 8-iki szász egyetemi ülés jegyző­könyvét elolvassa Ez ama hírhedt jegyzőkönyv, me­lyet ők az erdélyi guberniumhoz sem akartak felter­jeszteni; mert ama gyűléseken nem kevesebb tárgy fe­lett tanácskoztak, mint az 1861. febr. 26-iki patens el­fogadásáról, a Királyföld területének, mint Sachsenland- nak közvetlenül az osztrák tartományokhoz csatolásá­ról, a birodalmi tanácsba menetelről ; a mint hogy mind­ezt meg is tették. Az indokolásban pedig egész őszin­teséggel elmondják a szász atyafiak, hogy „300 év óta hagyományos törekvése volt elődeiknek a német testvérekkel való egyesülés“ mire most (1862-ben) el­érkezett az idő •— és megteszik azt. — Ha tőlük füg­gött volna, meg is tették volna. Mit mondanánk ahoz, ha a tótok, szerbek és ro­mánok épen ilyen követelésekkel állanának elő? Nemde lenevetnök őket ? Es a szászoknak maga a kormány adja meg ezt! Megfoghatatlan. Visszatérve a törvényjavaslathoz : az is a megyei törvénybe ütközik, hogy 11 hatóságnak legyen egy fő­ispánja. Mert hogy tehet eleget a scontralis szék, tiszti újítások tartása, gyűléseken való elnökösködés, rende­letek végrehajtása stb. tekintetében egy főispán (ha mindjárt szász ispán is az) a törvény értelmében ráru­házott föispáni teendőknek? Hát mégha Tóth Vilmos rendeletét vesszük, hogy a főispán a megyében köteles tartózkodni; ugyan hogy lehet egy ember 11 t. ható­ságban? Igaz ugyan, hogy lesz minden hatóságnak egy alispánja és ez vógzendi el a főispán teendőit is : de épen ez bizonyítja a szász ispáni intézmény szük­ségtelenségét. A mi a szász egyetem 33 képviselőjét illeti: ezek a városok és székek által bizottságaikban külön válasz­tatnak; de a bizottsági tagok száma a városok és vi­dékek közt úgy van felosztva, hogy a városokban lévő szász elemnek többség van biztosítva a vidéki románok és magyarok ellenében, mire őket még a virilismus is segiti. — Szóval a „királyfóld“ ujra „szász föld“ marad a törvényjavaslat következtében. Ezt a kormány nem fogja igazolhatni sem közigazgatási, sem politikai indo­kokkal. Országgyűlés. A képviselöház ülése márczius 6-án. A képviselőház mai ülésén egy régibb idő óta lappangó, emlegetett, de még eddig fölszinre nem ke­rült irányzat nyert hangot Ürményi beszédében : a hon­védség kifejlődésének, erösbödésének, külterji izmosu- lásának roszalása. A takarékosságot s a leszállítást nem itt, de a közös hadseregnél kell kezdenünk. Ugrón Gá- bor szépen felelt meg Urményinek. A képviselöház ülése márczius 7-én. P u 1 s z к у Ágost czáfolgatta Urményit, Ivánkát és Váradyt. Hol Ián Ernő, először a törvény alapjáról, azután a többi nemzetek példájára hivatkozással utasította vissza Urményi támadásait a honvédség fejlesztése ellen. A honvédség feladata nemcsak abban áll, hogy bábom idején a várakat őrizze és a közcsendet tartsa fenn, hanem hogy szükség esetén a sorhad által szenvedett vereséget jóvá tegye s igy nyílt mezőn is szálljon sikra az ellenséggel. Hogy pedig ezt tehesse, nem szabad oly csekélynek lennie, minőnek azt Urményi óhajtja. Tisza K. udvariasan, de éles logikával birálgatta Urményi állításait. Sennyei Pál is szólott Urményi Miksa védelmére. Várady Gábornak a rokkant hon­védek érdekében beadott határozati javaslata szavazás j alá került és ...........a jobboldal által leszavaztatott. Vi dék. Nyílt köszönet. Somssichnak a képviselőház február hó 26-iki ülé­sében tartott beszédének ama passusa: ki tagadhatja a papság áldozatkészségét? saját szomorú helyzetemre vo­natkozólag is lett elmondva; ugyan is toroklobban, 6 éves korában kiszenvedett Károly fiam nevezett napon elhalálozván, 28-án temettetett el Kézdi-Vásárhelytt, midőn Kantai Zárdafőnök A. K., az eltemető papokat teljes díszletben és algymnasiumi igazgató Y. J., taná­raik felvigyázó kíséretében a tanoncz sereget, említett kedves gyermekem legtisztességesebb eltemetésére gratis elküldötték. A föld nehezebb és utálatosabb terhet hátán nem hord a hálátlannál; mit tudva, fenn tisztelt papok előtt kellő hálámmal hajlok meg, méltán köszönve az érdem - szerént épen nem jutalmazott oltárpapjainak, én náluk- nál soksorozva szegényebb Thalia papja, legkedvesebb gyermekem iránt tanúsított figyelmüket és áldozat- tétüket. — K.-Vásárhely 1873. márczius hó 8-án. NAGY MIHÁLY, színigazgató. Külföld. A spanyolországi dolgokon nagyon bajos el­igazodni. A reggeli híreket a délutániak s ezeket ismét a reggel érkezettek czáfolják meg. Antonelli egy leve­lében ajánlotta Don Carlost a spanyol püspököknek. A franczia nemzetgyűlés az elnök felfüggesztett vétójára vonatkozó czikket 480 szavazattal 142 ellen elfogadta. A német nagykövet szerencsét kívánt Thiers- nek utolsó beszédéhez. A porosz képviselőház tegnapelőtt a képviselők napidíjainak és úti költségeinek emelésére vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalta. A javaslat öt tallérban álla­pítja meg a napidíjat, melyet a conservativ párt 3 tal­lérra indítványoz mérsékelni. A szultán a nagyvezéri méltóságot meg akarja szüntetni, és a helyett kabinet főnökséget, a miniszteri felelősséget fogja életbeléptetni, valamint a miniszterekkel folytonos közvetlen érintkezésbe szándékozik magát tenni. A japáni kormány minden a keresztények ellen hozott edictumot hatályon kivíil helyezett. , A porosz képviselőház 202 szavazattal 123 ellen elfogadta Bernárd indítványát a hirlapadó megszünteté­sére vonatkozólag, daczára annak, hogy a bel- és pénz­ügyminiszterek ezen indítványt ellenezték és a pénzügy- miniszter kinyilatkoztatá, hogy az. adóreform-törvények biztosítása tekintetéből ö ezen adót nem nélkülözheti. New-Orleansban összeütközés volt a néphad és rendőrség közt. A s V é d királv és nép között egy idő óta feszült­ség állott be. A svédek ugyanis nem akarják megko­ronázni a királyt s ezélzataikat gazdasági tekintetekkel leplezik, azonban czéljok a korona hatáskörének meg­szorítása. Sőt nem ritkán oly fenyegetéseket is lehet hallani, hogy ha a király erre nem hajlandó — majd más к ormány formáról is lehet gondoskodni. -—- Tehát Európa északi részén is kezd megindulni a köztársasági áramlat. Az osztrák képviselőház márcz. 6-iki ülésében az előadó Herbst jelentést tesz a választási reformról, Grocholski kijelentésére a lengyelek elhagyják az ülés­termet. A törvényjavaslat 122 szavazat közül 120 szó­névszerinti szavazásban elfogadtatott. Az ülés befejezése után hg. Auersperg miniszterelnök jeletést tett a csá­szárnak a választási reform fölötti vita kimeneteléről. A császár megelégedését fej ezé ki az eredmény fölött. Vegyes. (Rét királyi kézirat.) I. Kedves miniszter Tóth* Midőn önt egészségi állapotára való tekintetnél fogva belügyminiszteri állásától saját kérelmére ezennel fel­mentem: önnek eddigi hü és kitűnő szolgálatai elisme­réséül Lipótrendem nagykeresztjét s egyszersmind a belső titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen adomá­nyozom. П. Kedves gróf Szapáry! Magyar miniszter- elnököm előterjesztése folytán önt magyar belügyminisz­teremmé ezennel kinevezem. Fei'CüCZ József, s k. (Szlázy József) magyar miniszterelnök és gr. Sza­páry Géza fiumei kormányzó márczius 6-án tették le ő felsége kezeibe a titkos tanácsosi esküt. Ezután az uj belügyér gr. Szapáry Gyula esküjét fogadta ö fel­sége. — (A képviselöház) márczius 8-iki üléséből. Kemény Gábor b. a következő interpellatiót intézi az összes minisztériumhoz: Van-e szándékában az Erdélyben még jelenleg is érvényben levő osztrák bányapatens által fenálló korlátlan kutatási és a földbirtokos tulajdonjo­gát szorító sőt egyenest sértő kőszénbánya művelési sza­bályzatot megszüntetni? Vagy talán szándékozik azt tör­vényhozási utón egész Magyarországra is kiterjeszteni? És ha hajlandó lenne a minisztérium a kőszén szabad kutatási és kiaknázási rendszabályt Erdélyben megszűri'

Next

/
Oldalképek
Tartalom