Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-10-28 / 62. szám
248 — értelmében 50 tanuló. lm ez a számokkal kimutatott száraz tényállás, a miről mindenki saját tapasztalásával győződhetik meg; mert az illetők nem csinálnak belőle semmi titkot. Tessék azért, a ki a valót akarja tudni ne a „K. Z.“-ból, hanem magának a valónak megtekintéséből szerezzen ismeretet. — Es kérdezzük már most, leliet-e ezt a íen- nebbi iskola kötelesek számát tekintve, iskolának mondani a törvény értelmében? Allithatja-e valaki józanon hogy a brassói magyarok azon osztályának, melynek nincs hová küldjön minden négyből három iskola kötelezettet, van-e iskolája? Az 1867-ik iskolai törvény életbe lépte előtt ezen felekezet igyekezett legalább olyan a milyen 2 iskolai osztályt két tanítóval fenntartani. Azonban e törvény szellemében elterjedt újabb nézlet, mely szerint az iskola fenntartás iránti jog és kötelesség a községé, az áldozat készséget, a mi az iskolát eddig, igy is fenn tartá, meglankasztotta. Nem volt azért ekkor mit tennie, minthogy az egyik osztályt önmaga beszüntesse. — Mi pedig ennek természetes következménye? Nemde, hogy mig egyíelől az iskola túl tömetvén zsúfolva gyermekekkel, ezéljának meg nem felelhet, addig a legnagyobb rész onnan egyenesen vissza utasittatik, mivel nincs hely hova befogadni? és igy egy csekély rész részegül hiányos, a többi semmi iskolázásban. Ezt mondjuk-e aztán magyar iskolának! — Vagy talán van idegen iskola, küldjék a magyarok gyermekeiket azokba? a minthogy az iskolai törvény rendeli és a Kényszer iskolázást, és a „K. Z.“ ez intézkedést, ámbár a m. kormánytól jön is, már nagyon czélszerünek tartja és dicséri. Hát az annyira óhajtott alkotmányos m. kormány intézvényeelnemzetietlenedésünket moz- ditsa-e elő?! s arra szolgáljon, hogy gyermekeinket idefien iskolába terelje?! — (Vége következk.)i Brassó város rendőri viszonyai. Brassó város tanácsa, rendőrségének is természetes sajátsága a tétlenség, melyből önakaratulag menekülni képtelen, в ha néha-néha teszen, illetőleg tenni látszik is valamit, physical, vagy phsychologiai kényszer az oka, s ha a kényszer, robot munkának egyezer eleget tett, visszamerül áldott természetébe megint. Több városnak voltam állandó, vagy időleges lakosa, s mindazon városokban tapasztaltam, hogy a rendőrség az előfordult, vagy előfordulható, a rendészet keretébe vágó eseményekkel szemben igyekezett oly intézkedéseket tenni, melyek a fenyegető veszélyt meggátolják, vagy következményeiben enyhítsék, s a község polgárait egy vagy más nem szabados cselek- vénytől rendeletileg, büntetés mellett tiltá el. Brassó városnak aligha van oly polgára, ki emlékezne arra, hogy e város rendőrsége erélye és buzgalma annyira ment volna, hogy rendeletileg igyekezett volna a város közbiztonsági ügyeire hatni. Ily rendeletre, ha netalán a rendőri archívumot felkutatnok is, aligha akadnánk, vagy ha igen is, ezen rendeletet bizonyára csak a rendőri hivatal számára készítették el, közhírré nem tették, tették csak hasznos s példás követésül, s pro futura memoria ad acta. Az idegent, ki Brassóban még nem járt, midőn azt maga előtt látja, meglepi szép természeti fekvése, kellemetesen üditőleg hat reá egészséges levegője; meglepi a város öszképe — miután kétségtelen, hogy Brassó Erdély legszebb városai egyike. De e kellemes érzet csak pillanatig csak addig tart, mig a várost a városon kívül szemlélte, lépjen csak be, a hatás egésezen ellenkező visszahatás lesz. Brassónak főutczája a uagyutcza. Az idegen midőn ez utczába lép aligha nem bökken vissza, s nem jön azon gondolatra, hogy az alvilágban van, hol Vulkán ő istensége összes kormos segédletével dolgozik, s készíti az elkárhozott lelkek bekoit, annyira zajos ez utcza a kovács, bádogos, lakatos s még isten ludja miféle zakatoló mesterségek miatt. Rendezett városban a gyárak, az egészségre kártékony, zajos mesterségek helyiségeinek nem a város szivében, de legtávolabbi részeiben van helye, holott Brassóban magában a szorosan vett városban van fészke minden üzletnek, mely külömben onnan rendészeti szempontból kizárva lenne. A város canalisai deszkázatai, a szemét és hulladékok behányására szolgáló gödrök a minden kigondolható szemét nem, lim lom miatt, melyeken az ebek rágódnak, s az arra közeledőt a gastronomicus élvezet megzavartatása miatt mormogással fogodják, festői képet nyújtanak. A polgárok ha nem is, de az ebek bizonyára hálával tartoznak a rendőrség tétlenségéért. Az egyes udvarokba benézni még megyen, de azokon keresztülmeuni tökéletes merénylet, a felhalmozott szemét, a külömböző ammoinak visszataszító bűzzel fogadnak, egyes egyének udvarait kivéve, kik tisztaságszeretők lévén, rendőrség hiányában saját magok rendőrei. A személyi szabadságot s sérthetlenséget tekintve szoros kötelessége a rendőrségnek határozott, a viszonyoknak megfelelő „cselédrendtartást“ alapítani meg. Brassó rendőrsége ezt tette is, van cselédrendtartása, mely lényegében ide üt ki: a szolgálóleányok és szolgák számára (nem mondjuk a rendőrség által rendezve) Sári-bál ok adatnak, és igy a társadalom ez osztályát illetőleg a finomabb élvekről gondoskodva van, szabad egész éjjel koriczálni párosán, a békés, testi-nyugalmat óhajtó polgárok álmát ideális szerelmi ömlengések zajával háborgatni, az utczán énekelni, szerclmeteskedüi a legilletlenebb módon, gondoskodva van kutakról ba nem is épen a vizért, de igen azért, hogy azok a mezítlábas grateziak gyülhelyéill szolgáljanak, szóval a cselédség korlátlan cselekvés-szabadsága páratlanul biztosítva van. Csakhogy a cselekvés e korlátlan szabadsága miatt a szülők a székelynemzet jajdul fel, s teszi gyermekei elerkölcsteleni- tése miatt rendőrségünket isten és emberek előtt felelőssé. Mondhatja erre, védheti magát a rendőrség azzal, hogy a katonasággal, szemben nem képes intézkedni, de ez érvelés önön kárára szolgál. A katonaságnak több ezredparancsban szigorú büntetés mellett tiltatott meg a szolgáló-személyekkel illemsértő módon enye- legni, de eredmény nélkül, mert ha a polgári hatóság nem igyekszik gyökerében gyógyítani a bajt, a másik hatóság tétlenségével szemben hiába rendelkezik. Tiltsa csak be az estvéli csopovtulásokat, az éjjeli sétákat, megszűnik a baj, mert a hol inger nincs, ott fogékonyság is kevesebb van, vagy általán nincs. Székelyleányaink csinos arczai, egészséges testalkata pedig nem közönséges inger még a finnyásabb egyénekre nézve is. A személyi bátorság és biztonság tekintetében kötelessége a rendőrségnek a gondatlanság, vigyázatlanság, vagy balesetekből származható veszedelmek és sérülések eltávolítása megakadályozása, kötelessége az épités által származható veszélyek elhárítása, a sebes kocsizás, lovaglásnak nyilvános helyen eltiltása. (Folyt, következik.) Vidék. Eresztevény, 1873. okt. 24. A mostoha sors hányattatása közt több községben ettem a silány, de munka után édes kenyeret. Szabad időm nagy részét a községek beléletére és szervezetére forditám, azt alapjában ismerni. Láttam pöffeszkedő airogáutiát, telhetetlen dicsvágyat, üres büszkeséget, de fájdalom az álmadott szerény falut, csendes népével, igazságos és lelkes vezetőjével ritkán sikerült észlelnem. Pár éve hogy Eresztevény csendes boldog lakosai között eszem a megelégedés, a lelki nyugalom édes kenyerét, s mondhatom szegénységem nyomása alatt is boldogságom öröm-könyeket csal szememből. Nincs itt az átkos pressió, czivodás, káromkodás, hanem mintha egy varázsvesző boldogító hatalma alatt élnénk, teljes a megelégedés, s mind ezen erkölcsi 'öszbangzás, ezen keresztényi élet, nagyrabecsiilt biránk tkts. László József ur erélyes vezetése mellett létesült, ki mind magán és nyilvános életében bírja a polgári közbecsiilést, mind tisztjében elemezni tudja a jót, hasznost szépet és üdvöst. Ily szellem lengje át minden község vezetőjét és elöljáróit akkor tisztelni, becsülni tanuljuk egymás nézetét és elvét. Hajdú János, énekvezér. Gfy.-F eh érv ár, 1873. okt. 22. Csendes az idő, az őszi szellők lejtve futják be a halni készülő természet magáuyait. A czél legkisebb mozzanatára az elébb néhány hónappal oly szépen viruló erdőnek dus lombozata sárga szint öltve miri- ádnyi részekben szállong alá. A mi régiónkon uralgó szárazság koráu leforrázta a növényvilág zöldjét; az ősz egyengetni kezdé a zazos szakállu télnek rideg utait, bogy a meghalt természet fölött nemsokára fölütvén csípős uralmát méltóbb legyen nevére mint megboldogult előde. Ilyetén gondolatok közt hallgatom az óra egy hanga ketyegései s a múltnak édes emléke, a bczajlott napok Óceánjából, mint kőd tengerből. — Fölmerül lelkem előtt, s visszavezeti a Múzsák ama templomához, hol egy terhes év örömei s bujában közösen osztozánk. Egy tétel jut eszembe, hogy t. i. „Olyau a fiatalság az iskola falai közt, mint a pénznemek az erszényben, ha kiadnak, vagy kerülnek vissza, vagy sem.“ Es ez a mily egyszerű, ép oly igaz. A kedves osztálytársak nagyobb része ma már a nyilvánosság terén működik, távol egymástól, csak gondolatban, ha néha találkoznak. Egyik a szaktudomány azon, a másik meg ezen ágában öregbiti tehetségét, -'hogy annál képesebb legyen szakmája feladatának megfelelni. A t. szerkesztő ur is, ismert tehetségéhez méltóan már mint munkás egyén müködék a nevelés terén, de hogy nemes törekvése nagyobb horderejű legyen, hogy t, i. a dicső székelynemzet jóllétére bár parányival is többet tehessen szakított amazzal és kétszeres buzgalommal ragadta meg a „Nemere“, mint a székelynemzet érdekeit képviselő közlönynek szerkesztését. Üdvözöljük k. bai’átom önt e terén s mi, kik a székelynemzet zöméből őszpontosultunk a „megtestesült bölcsességről“ elnevezett papnöveldében, őszinte szívvel kívánjuk, bogy koronázza siker a nemes törekvést, legyen dicső a nép, melyet „az ég egy jobb sorsra méltónak teremtett,“ s hogy merre a „Nemere“ fu, a béke angyala, az áldás és megelégedés virágával hintse be nemzetünk utait. De e kedvező alkalommal egyszersmind fogadja bálás küszönetünk nyilvánítását azon megtiszteltetésért, melyben részeaité növeldénk könyvtárát becses lapja által. Azon reményben, bogy a t. szerkesztő ur ezután is kedvesen veendi volt osztálytársai sorait, bezárjuk levelünket. A fiatal derus nevében R A (1 u I y L n j о h, és Szász Árpád. A háromszéki leány-árvaháznak Kézdi- Vásárhelyt 1873. október 12-én történt megnyitásakor tett adakozások jegyzéke. Nagy Dánlelné szül. Gál Irma K.-V ás árbe lyt: Szőcs Józsefné paprika, Keresztes Antal 1 font gyertya, Jancsó Károly 1 fólfont faggyugyertya, Balog János 3Д font gáz, Bene Albertné 1 pák gyufa, Szőcs Mózes 1 font gyertya, Kovács Áron 1 rúd szappan, Balog Sándor 1 rúd szappan, Jancsó Mózos 1 félfont gyertya, Török Bálint 1 font gyertya, Babies Endréné só, Szávalukács Dávid 1 font gyertya, Szőcs János 1 pák gyufa, Szőcs Sámuel 3/4 font szappan, Páldeár Pál 1 kupa gáz, Nagy Ferenczné szül. Csiszár Sára 1 rúd szappan, Nagy Daniné Gál Irma 1 font gyertya, 1 »agy gázos korsó, bors és 16 orsó. Sebestyén Sándorné ivén S.-Szt.györgyön: 1., Sebestyén Sándorné 4 rúd szappan, 3 font gyertya, 3 pléh kanál, 3 reszli gyóles, 1 reszli takáes, Fogolyán Kristóf 2 abrosz, Sándor István 1 font faggyú takarék- gyertya, lúd r szappan, Petrás Ferencz 3 pléh kanál, Szőke József 1 rúd szappan, Mélik János 3 sing gyóles, Fejér Gergely 2 sing szőttes, 272 sing gyóles, Csutak János 1 rúd szappan, 1 font gyertya, Hadragy József 1 font gyertya, 1 rúd szappan, 1 skatulya játék, 11., Sebestyén Sándorné 1 írt. 10 kr., Gál Antal 60 kr. Kökösi Károly és Endre 3 frt., Begdán Dénes 1 frt., Veres Gyula 1 frt., Berunt 30 kr,, Császár Bálintné 1 frt., Vásárhelyi Sámuelné 1 frt., Balogh Izráué. 1 frt. Cserei Jánosné ivén Imecsfalván: Cserei Jánosné 3 Kártya, 1 lugzókád, 1 mosogató cseber, 1 feresztőcseber, 1 fedeles vizescseber, 1 mosópad, 1 kis cseber. Szentiványi Ignáczné Nyújtódról: 2 szék 1 ágy, 1 asztal, 1 cserpenyő, 2 érez lábos, 2 fazék,
