Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-04-14 / 30. szám

119

Vegyes.

(A budai királyi Várpalota) e hó 7-én fényes családi tiunepélynek volt színhelye. Ugyan is e napon jegyeztetett el a korona egyik sarja az alig ló éves Gizella fóherczegnö a királyi család magas vendégével, Luitpold Miksa József Maria Arnulf bajor herczeggel, Luitpold József Vilmos Lajos bajor kerczeg második fiával. A herezeg született 1846 febr. 9-én, Münchenben és jelenleg alezredes az első bajor vértes ezredben. A magas ara született 1856 julius 12-én. Áldás a magyar királyleánynak Magyarország fővárosában kötött szép frigyéire !

(A tisztelgő küldöttségek) egymást érik a budai palotában tolmácsolni a felséges család örömében való oszta- kozást. E hó 9-ikén az összes minisztérium tisztelgett. A felséges asszony és fejedelmi apa 8-án délután saját ap- partementjeikben a magas társaság több hölgyét fogadták, köztük Andrásy Gyuláné és Karácsonyi Guidoné grófnőket. József főherczeg és Andrásy gróf, az uralkodóház minisztere szintén bemutatták hódolatukat. Ferdinánd, toscanai nagyherczeg, Albrecht főherczeg 10-ikén érkezett Budára hasonló czélból. E hó 18-ikán ő felsége Bécsbe utazik, honnan azonban május elejével visszatér, hogy az árvíz által sújtott vidékekre körútra induljon. Az utazási route szeriut a jövő hó 4-ikén érkezik a király Bajára, 5-ikén Földvárra, azután következnek Temesvár, Arad és Sze- ged. —

(Ö CS- és apostoli) kir. Felsége f. évi ápril 1-röl kelt legfelsőbb elhatározással a császári ház és kiilügyek minisztere, Csik-Szent királyi és kraszna-horkai gr. Andrásy Gyulának, a neki a souverain Johanetta rend által, a tiszteletbeli bailli méltóságával adományozott buzgalmi nagy keresztnek elfogadását és viselését legkegyelmesebben elfogadni és megengedni méltóztatott.

(A (TOUbeszéd) szövege e hó 9-ikén tartott minisztertanácsban végleg megállapított. Az országgyűlés a tron- beszéddel jövő kedden fog befejeztetni.

(Az 01'szággyiilés feloszlatása Után) a kormány, mint ezt a „Pester Lloyd“ is Írja, az inségügy, továbbá a kolozsvári egyetem, a Ludoviceum iránt minden szükséges intézkedést megteend, és főleg a- két utóbbi tanintézet élet- beléptetése iránt a szükséges előintézkedéseket a jövő országgyűléstől nyerendő tölmentvéuy reményében megteszi, hogy azok már a legközelebbi tanévben életbe léptethetek legyenek.

(Görgey Arthur és a tordaiak). Görgey Arthur mint a keleti vasút hivatalnoka a Királyhágón innen körutat tett. Kolozsvárra érkezését a „M. P. “ sietett megjegyzésekkel kisérni s azt állitá róla , hogy képviselőjelöltül akar föllépni, holott utazása czélját csak is vasút hivatalnoki dolgai képezték. Midőn Görgey kőrútjában Tordán megállapodott, hogy ott megvacsoráljon, a „M. P.“ szerint többen insultálták. Görgey ugyanis a vendéglőben Szil- vássy Sándor Kiiküllőmegye főispánjával vacsoráit, ki szintén a Biasini gyorskocsin érkezett. Ennek hire terjedvén a vendéglő előtt s a vendéglő termében sokan összegyűltek s egy tordai ügyvéd az ebédlőben fellállván, fennhangon kérdezé: „Uraim, ki önök közül Görgey Arthur ? Óhajtjuk látni.“ Senki sem felelvén, a felszólaló kevés várakozás után ismét igy szólott: „Talán nincsen itt Görgey?

Vagy szégyenli nevét kimondani?“ Görgey erre igy felelt: „En vagyok Görgey, mi tetszik ?“ — s egy másik tudósítás szerint Görgey e közben kezét revolverén nyugtatá. Erre kiáltani kezdik: „Veszszen a hazaáruló !“ és pedig az ebédlőben szint úgy, miut künn az udvaron. A zenekar reáhuzta a bus nótát: „Világostól hozom én e bánatot“j.. . s közben felhangzott egy-egy káromlás, mig Görgey vacsoráit s beszélgetett, mintha nem venne tudomást a körülte történtekről. A kinos jelenetnek a Biasini kocsi vezetője vetett véget. „A Biasini kocsi indul.“ Görgey a a vendéglőből|kiindulván, a nép „Vesszen Görgey! Kisérje az aradi vértanuk szelleme!“ kiáltással fogadta. Görgey egy szót sem szólott, hanem sietett felülni a kocsiba. A zajos jelenet a piaczon ismétlődött, mert a kocsi lassan haladhatott. A kocsiajtót fel akarták tépni, hogy Görgeyt megragadják, de ez nem sikerült.

(Az „iulérnationale“) Bukurestben fészket rakott. Tagjai száma naponként emelkedik, nagy erólyt fejt ki, már tartott két titkos ülést, központi bizottságot állított a londonival összeköttetésbe tette , Galacz, Ploest és Boto- sány városokba ügynököket küldött s mind ezt tette egy porosz német. Ezt hja a bukuresti „lnformatiunile“.

(A ZSinoi'OS niculék) Prágában a legelőkelőbb liöl gyek által viseltetnek, s e divat egyre átalánosabb lesz. Különben a menteket nem mint magyar ruhát, hanem mint cseh nemzeti öltönyt hordják. Bécsben tettek ezekért megrendeléseket, de ott a zsinoros munkához nem értvén, a megbizottak pesti mesterekhez fordultak. Itt aztán szép csinos magyar női mentéket készítettek. Alter és Kiss pesti kirakatában pár nap előtt négy ily fehér öltöny darab volt kiállítva , gazdag ezüst zsinorzattal. Nagyon sokan nézték , s átalános volt a vélemény , hogy az

udvar számára készültek. Azonban ezeket is Prágába küldték, hol a menték nagyon tetszenek.

(Az országgyűlés bezárására,) mely e hól6-ikánfog történni — hirszerint a diplomatia is lejön Pestre, s ez alkalommal a miniszterelnök és több four estelyeket fognak adni.

(A török) szultán udvarának egész katonai személyzetével e hó 15-én indul Florenczen és Marseillen at Pá- risba, honnan nehány heti időzés után Bécsen és Pesten keresztül fog visszatérni Stambulba.

(Választási mozgalom ) Az egész országban, s különösen a fővárosban már javában foly a választási mozgalom. —

Körünkből még csak a fogarasi Deákpártról szólhatunk röviden, mely e hó 1-jén megalakult s elnökének Lázár Jánost válás ztá.

Képviselőjelöltek: a felső kerületben a jelenlégi képviselő : Benedek Gyula, az alsó kerületben gróf Teleky Sándor.

(A szerbek tôrekyései). Az újvidéki „Z ász ta va“

szerint az újvidéki hetes bizottság, mely a szerb értekezlet tárgyában a Becskereken előterjesztendő politikai programún megállapítása iránt lett kiküldve, tanácskozott már, s a következőkbon állapodott meg: a szerbek a jövő országgyűlési tanácskozásokban részt vesznek vagyis bemennek a parlamentbe, — a szerbek programmja ugyanaz marad, a mi három évvel ezelőtt volt, a mint azt az akkori becskereki konferenczia elhatározta, egy kis módosítást azonban még is csak szenved a többi nemzetiségek iránti viszonyok tekintetében. Miután Bánságban vannak kerületek, melyekben vagy a szerbek vagy a románok vannak többségben, de még sem túlnyomó többségben, azokban a szerb és román követeknek „turnusza“ fog behozatni. A mi a magyarok iránti viszonyokat illeti, a szerb nemzeti párt egy külön ellenzéki pártot fog ellenükben képezni, úgy, hogy oly helyeken, hol a szerbek jelentékeny számban, de mégis kisebbségben vannak, vagy hol a magyar ellenzéki jelölt arról ismert, hogy nem barátja a nemzetiségeknek — a szerbek egy külön jelöltet kötelesek fölléptetni, ha mind járt győzelemre nincs is kilátás. Külöuben a szerbek a baloldalt támogatják, ha szélsőbaloldali követ lép föl, ezt elébe teszi a baloldalinak. A határőrvidéket illetőleg, e kérdés megoldására vonatkozólag a statistikai és nemzeti adatok gyűjtendők öszze, s ha a becskereki értekezleten nem döntethetnék el, miféle irány választassák a végvidék polgárosítása tekintetében, bizassék ezen ügy azon központi bizottmányra, mely az országgyülésiszak egész tartamára lesz megválasztva.

(A részvény társulat CS bankok) alapítása nemcsak a tővárosban hanem hazánk jelentékeny városiaban is folyvást tart. Az utóbbi időben különösen a vidékre terjeszkedett ki ez alapítási vágy, s innen van, hogy a takarék pénztárak száma oly annyira emelkedik. A jelen év január elseje óta a kereskedelmi minisztériumnál 46 nagy bank s más pénzintézet kért engedélyt; az utóbbi hónapban ezek közül mint nagyobb intézetek felemlithetök : a „Magyar-hollandi hitelintézet“ 10 millió frt tőkével; az „első magyar vasúti kocsikölcsön részvénytársulat 10 millió írttal“ : „Első magyar gazdasági hitel és biztositó bank“ 10 millió írttal: a „Magyar-osztrák nemzetközi bizottmányi és kereskedelmi bank“ 5 millió írttal; a „Magyar közvetítő bank“ 5 millió írttal; az „Első magyar kezességi társulat 2 millió írttal és az „Országos gazdasági iparbank“ 2 millió írttal. — Takarékpénztár a f. é. január 1-től kezdve 71 kért alakulási engedélyt. Az összes alapítások ez évben körülbelül 250 millió frt. alaptőkét képviselnek. Ezenkívül a kereskedelmi-miniszterium egyleti osztályába naponként újabb és újabb kérvények érkeznek.

(A bécsi kereskedelmi miniszlerium) elhatározta, hogy ezentúl a bécsi tőzsdén csak oly részvényeket enged hivatalos jegyzésre (Cotirung) , melyek névértékűk erejéig befizetvék. Ezen intézkedés által közvetlenül a magyar értékpapírok is illetvék, a mennyiben papírjaink főpiacza nem a pesti tőzsde, hanem a bécsi. Ily körülmények közt a magyar kereskedelmi miniszter annál is inkább van hivatva ezen intézkedés ellen erélyesen föllépni, miután a magyar kormány ez irányban a bécsi értékpapírok ellen semmi repsessáliát nem alkalmazhat s mint halljuk, kormányunk már is megtette az e tekintetben szükséges lépéseket.

(A függő államadósság ellenőrzésére) kiküldött orsz.

bizottság Bécsben 1872. évi april 1-ső napján tartott ülésében az államjegyek forgalmi összegét 1871. évi marcz. végével következőnek találta : A bizottság saját feljegyzései alapján a tálajdonképeni államjegyek összege 1 frto sokban 86.881,265 frt.; 5 fitosokban 127.240, 445 írt.; 50 fitosokban 160.831,850 frt. együtt 374.962,560 frt Hivatalos közlés folytán az államjegyekül nyilvánított bankjegyek összege: 1 fitosokban 1.422,128 frt. 5 fitosokban 366,590 frt. 1.787,718 frt. Összesen 376.751,278 frt. A közös pénzügyminisztérium hivatalos közlése szerint a só

bányákra bekebelezett é? forgalomban levő zálogjegyek összege 35.248,532 frt. 50 kr.

Magyar szinház Brassóban.

Csütörtökön Albina di 14hona kisasszony közreműködésével ismételten vegyes előadás volt. A magyar színészek „A nyolezadik pont“ czimü franczia vígjátékkal kezdették meg az előadást. Ez előadásból ki kell emelnünk Tóth Jenőt, ki mindig tökéletes alakot ábrázol, midőn — mint ez alkalommal is — szerepekörébe eső jellemet kell festenie.

Már tonné nem épen helyes felfogással adta szerepét. —

A magyar előadást követte „Camila“ román darab. Romanescu — a közönség kedvencze — ez alkalommal gyakori tapsokra ragadta a közönséget. E darabban szereplő egyik műkedvelő urnák kicsiny szerepe szépen sikerült.

Az egész estélyen a sikerkoszoruja kétségenkiviil Albina di 14hona kisasszonyt illeti, ki szerepét kellő felfogással adta. Első megjelenésekor a közönség vonzalma kifejezéséül szűnni nem akaró tapsokkal fogadta. A túlzás kerülését azonban neki is, de kiválóan a mi szereplőinknek figyelmébe ajánljuk.

* #

*

Ma este „Viola“ az alföldi haramia, énekes népszínmű kerül színre.

Hólnap Albina di Rhona kisasszony jutalomjátéka leend, mire a közönség figyelmét felhívjuk. Z.

Közgazdaság.

Népszerű beszélgetés a Rikán-belőli tagosításról.

(Folytatás.)

B. Noha minden eddigi ellenvetésemről meggyőzött a N. ur, azért még egy kérdést teszek: Tagosítás esetén mi fog történni közös erdőnkkel, gyepplegelőnkkel ; s különösen a kertem végén fekvő 5 holdas kaszálójn- mal ? — mitől semmi áron sem szeretnék megvállni?

N. Ezen a képzelt akadályon segített az országgyűlés, midőn 1871-ben a „tagosítás“-ról hozott törvényben világosan kimondotta, hogy tagosítás alá nem esnek az „erdők.“ Ezek tehát megmaradnak ezutánra is eddigi birtokosaik használatában, s azzal együtt igen természetesen a legeltetési jog is. Tarthat itt a helység tetszése szerint közös csordát; a miben azonban — nézetem zzerint — nem sok haszon van.

A tagosítás alól kivétetnek továbbá a „belső telkek“ és azokkal összefüggő, körül sánczolt és mi- velés alá fogott „kül-birtokok.“ Tehát a B. ur tanor- okja is.

B. Ez már okosan van.

N. De nemcsak a „tanorokja“ marad meg kinek-kinek, hanem a közös gyeplegelőböl is mindenki kap annyit, a mennyi birtokát aránylagosan megilleti. Ezt aztán felszánthatja, akár legelőnek használhatja.

Ha a gyeplegelő akkora, hogy közös csordát lehet tartani rajta, akkor az a helységtől függ, hogy felosszák e szántókra, vagy pedig továbbra is közös legelőnek hagyják. Ez utóbbit különben hiszem, hogy egy értelmes gazda sem óhajtja ; de igen azt, hogy illetéke kinek-kinek adassék ki, hogy tetszés szerinti tulajdonjoggal használja azt. Például ha a B. ur ezen kopár legelőből csak két holdat k&p is, azt fel szántja, takarmányt termeszt rajta, s ezáltal többet segit gazdaságán mint azzal, hogy most egy két lógó marhája nyomorog rajta.

Mert nagy dolog ám az, ha mindenki tetszése szerint használhatja földét, az az mindenki csak oly növényt termel a mely megegyezik földje természetével.

Most nem lévén tagosítás, minden előrelátás nélkül termel mindenki össze-vissza mindent, ha a legtöbb esetben a földjének vegytani természetével ellenkezik is. Mig ellenben tagosítás esetén az elvetendő magot a föld természetéhez mérem; pélául ha földem agyagos, nem vetek belé soha meg főzhető borsót, hanem igen tiszta búzát.

B. Elösmerem azt, mert igen jól tudom, hogy mennyit boszaukodtam a miatt, hogy vetéseimet nem mindig belátásom szeriut tehettem. Ha tagosítás esetén minden illetékemet az úgynevezett „Porondos“-ban kapnám ki, sohasem vetnék egyebet oda, mint rozsot, törökbuzát és pityókát. Ezeket bőven megteremné, s a mi nekem nem termene azokból nyert jövedelemből megveheketném.

Most pedig a tavaszi vetés mindig a „magas-