Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-04-11 / 29. szám

— 115 — resse magát annyira, mint a mennyire királya szerette Pártolja Csernátonyt. April 5-ikén tartott ülés kérvények bemutatásával kezdődött. A napirend feletti vitát Simonyi Ernő kezdte meg s az átalános szavazás mellett igen eszmedúsan be­szélt ; továbbá a miniszterelnök husvételőtti beszédét czá- folgatá. Babes Vincze: Reflectál Román, Táncsics és Jó­kai képviselők beszédeire. Azonban a két utóbbiról csak egy két szót mond, mert szerinte Táncsicsból miudig a szenvedély szól. Románt kárhoztatja, hogy a román képviselők ne­vében beszélt, mielőtt őt a nagyrománt értesítette volna arról, hogy mit akar mondani; arra, hogy a román képvi­selők nevében szóljon felhatalmazva nem volt. Vidé к. Kczdi-Vásárhcly, 1872. april 7. A „Nemere“ m. hó 28-iki számában jelzett müked velői s jótékony czélu hangverseny tegnap este mintegy 200 személyből áll e közönség előtt szép csinosan folyt le, — 8 órától 10 óráig. Valóban meglepően kedves jelenség volt a szép három zongorázó leány — három kedves gráczia! u. m. a megnyerőén nyájas és kellemetes arczu Szén ti vány i Gizella, mellette a szende komoly Zathureczki Berta — mindkettő uszályos fejér mollruhában, rózssszin szalaggal diszitve, és végre junoi alakjával Pócsa Flóra, piros selyem ruhában fejér tuniquel. Zene müitész nem léven, Ítéletet nem hozhatok; — de hisz a három gráczia nem művészi babérért, fizetésért, fitogtatásból játszott, hanem jószivök sugallatából a czél iránt, t. i. a polgári zenekar megalapitásárá, vagyis hang­szerei kifizetésére a város érdekében. Különben Pócsa F. „Dars des Sylphides“-je, Szenti- ványi G. „Repülj fecském“-je, Zathureezky B. „L’Orgie Bachanale“-ja, Cseh Győző „Vörösmarthy emlék csárdása“ s végre a karmester Liszt. „Magyar Rapsodie“-ja, úgy Bá­nyainé hangdallama „Ördög Robert“-ből, sok tapsot, szép virágcsokrokat nyertek jutalmul, szép kezektől és forró szi­vektől! Tíz óra után mintegy másfélóráig tánczoltunk. — A tánczolók és nézők közül ki kell emelnem az elegáns öltözékü kedves Kinizsinét, lilla szinü selyem ruhájával, Gyárfás Beucziuét, a nyájos és szép kisarczu nőt al páccá ruhában, a szép Csorvánét elegáns selyem szürke öltözékben, fekete bársony és fekete csipkével diszitve, Benedek főhadnagynét, a kedvelt és szép Matildot, fekete selyem ruhában, a nemes vonásokkal biró szép Fried- samm Corneliat, lilla szin ruhában büszke királyné ö, ki azonban kegyteljesen mosolyg rabszolgáira. Szép tánczosnő volt a három mükedvellő kisasszony, Könczei Miklósné bordeaux szin öltönyben, fejér molltuni- quel, és elválhatlan barátnője Szacsvainé fekete selyem ruhában , Zachariás Vilma rózsaszín selyem tunicában, szép magas növésével kedves jelenség volt, valamint P. B., P. A., S. A. és P. M kisasszonyok. Román lapszemle. Babesiu, az erdélyi románokat arra szólítja fel, hogy az activitás terére lépjenek. Babesiu elbeszéli, hogy több napig N.-Szebenben mu­latván — nem sikerült ugyan neki a vidék értelmiségének egy értekezletre egybegyűjtése, de egyenként találkozott és értekezett ezen értelmiség legkitűnőbb tagjaival s mit ebből tanult, ezt a következőkben adja elő : Activ, passiv, vagy egyik párthoz sem tartozó tekin­télyek az az: független gondolkozása románok közt — nincs semmi lényeges nézetkülönbség arra nézve, hogy az erdélyi román nemzet jogait s ezek közt az ország auto­nómiáját — nagyobb erélylyel szükség védelmezni. A nézet eltérés inkább csak személyek s az ezek felöli vélemény különbségben rejlik. A passivisták elismerik, hogy eddigi maguktartásával kevés eredményre számíthatnak; az acti visták is megvannak győződve, hogy kevés leend a nye­remény, ha az elnyomó kormánynyal tartó s mindig „igénk­nél szavazó képviselőket választanak. Babesiu tehát ezennel lemond a passivitásról s haj­landó a pesti országgyűlésre erdélyi román követeket kül­deni , —• csakhogy : nem Deák, vagy kormánypártiakat, hanem független— azaz ellenzéki képviselőket! Isten ke­gyelméből Erdélyben roman értelmiség — szépecskén van, meg kell hát valósítani ezen 10 — 15 képviselőt, kik fen- tartás mellett Pestre jőve, reklamálják az erdélyi román nemzet jogait. Miután tapasztalás szerint a magyar egykönnyen nem enged, — az eddigi renyhe eljárás pedig semmi eredményt föl nem mutathat: a passivistáknak nincs többé okuk a visszatartásra, mely módhoz különben is — csak kénysze­rűség s biztosítékok hiányában folyamodtak. Politikai szemle. A külpolitika terén szélcsend uralkodik. Francziaországban a politikai kérdések legna- gyobbját — ma azon találgatás képezi, mely Thiers be­szédének főleg azon részével foglalkozik, a hol Thiers a külpolitikát érinti, és a hol ezt mondja: Francziaország nem áll elszigetelve és szövetségesek nélkül Európában. Beszélik, hogy ezen utóbbi meggyőződését Thiers egy ér­tekezletből meritette, mely a múlt hetekben közte és az orosz követ közt végbement. Hogy az illető lapok hon­nan kapták a hirt nem tudjuk, de úgy Iái szik, hogy a franczia nemzet sauguinismusa ismét oly álmokban ringa­tózik, melyekből talán ép oly kellemetlenül fog fölocsudni mint 1870 ben, midőn szintén a szövetségek reméuyével rohant a háborúba. A német birodalmi gyűlés harmadik ülésszaka hét­főn vette kezdetét, s nem Vilmos császár, hanem Bis­marck herczeg által nyittatott meg, miután a császár még mindig betegeskedik. Az ülésszak mintegy nyolez-tiz hé­tig tartand. Az eléje terjesztendő tárgyak közül a kö­vetkezőket kell kiemelnünk: a birodalmi tisztviselőkről szóló javaslatot, a katonai bíráskodásról szóló nagy javas­latot, s végül a sajtótörvéuyjavaslatot, melynek benyújtá­sára a kormány csak legutóbb határozta el magát, miután az egyes kormányok észrevételei a kidolgozott javaslatra csak márcz. végén érkeztek Berlinbe. Spanyolországban a képviselőválasztások befe­jeztettek. A fővárosban az ellenzék győzött, mig a vidé­ken az eredmény a kormánypártra nézve kedvező. A cortes 400 tagja közül valószínűleg 250 — 270 kormány párti s 130 — 150 ellenzéki lesz. A kormány roppant eről­ködése ellenében ez még mindig elég siker. Az angol kormány végre is meggyőződött azon ada­tok valóságáról , hogy a franczia kormány az egyszerű száműzetésre Ítélt commune embereit a legnagyobb nyo­morban az angol partra szállítja, Lyons ez iránt kérdést intézett a franczia kormányhoz s a köztársaság elnökétől azt a feleletet nyeré, hogy ezután az elitéltek nem fog­nak a fenntartásukra szükséges eszközök nélkül Angliába küldetni. — __________ V egyes. (A Iiorvát országgyűlés) király ö felségének Vaka- novics báni helyetteséhez intézett következő legmagasabb kéziratával ez év juuius 15-ikére hivatik össze. Mi első Ferencz József, isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya és Magyar- Horvát- Szlavon- és Dalmatországainak apostoli királya, tekintetes és nagysá­gos Vakanovics Antalnak, Horvát-, Szlavón- és Dalmát országaink báni helyettesének, őszintén kedvelt hívünknek. Kedvelt hívünk ! Midőn önnek előterjesztését Horvát-, Szlavón , és Dalmátországaiuk országgyűlésének 1872. évi junius 15- ére Zágráb országos fővárosba leendő összehivatása iránt jóváhagynék, fölhatalmazzuk önt, hogy az uj választások tekintetében a szükséges intézkedéseket a törvény értel­mében ideje korán megtegye. Kihez egyébiránt császári és királyi kegyünkkel és kegyelmünkkel hajlandók maradunk. Kelt Budán, az 1872. év marcz. 29-ikén. (P. H.) Ferencz József s. к Gr. Pejachevich Péter s. k‘ (Az országgyűlés befejezésének) napját a lapok mindegyre találgatják. Az egyik april 15-ike, a másik 21- ikére teszi. A mint értesültünk azonban a befejezés napja még nincs megállapítva, de valósziuii, hogy az országgyű­lés befejezése a mandátum tartamának lejártától csak ne­hány nap fogja elválasztani. (A képviselői választások.) a „P. N.“ értesülése szerint a törvényhatóságok a választási központi bizottmá­nyok alakítására még e hó végnapjaiban fogják megtar­tani a közgyűléseket. Az orsz. képviselő választások az aratás előtt mennek végbe ; az uj országgyűlés júliusra fog egybehivatni. (Az alvidéken uralkodó Ínség enyhítésére) a bel­ügyminiszter már megtette a lehető intézkedéseket. 'Fe­mes és Toront,almegyéknek egyenként 40,000 forintnyi (5°/0 — és hat évre fizetendő) kölcsönt bocsátott rendel­kezésökre. Ezenkívül segélyképen Torantálmegyének 6000 frtot, Máramarosnak 1000 irtot; Dobokamegyének is je­lentékeny összeget adott. (Okos gazdálkodás.) Az egri káptalan csak a na­pokban bocsátá haszonbérbe egyik legszebb birtokát, mely csak 40,000 holdacskát foglal magában. Hogy haszon­bérbe adja, ám lássa, ez az ő dolga; de hogy kinek, arra egy kis figyelmet a káptalannak nem ártott volna fordí­tani. A kicsinké birtok — miből igazánrendkivüli csoda ha élhetnek — egy külföldi consortiumnak adatott át. Ezzel természetesen ki is szakították ama kicsiny terü­letet a haza földjéből. A példa tetszik, s az esztergomi káptalan is összes birtokát külföldi consortiumoknak szán­dékozik kiadni. Ennél kormányunk helyesebben gazdál­kodik , mert midőn az állam és közalapítvány javakat bérbe bocsátá, igen helyesen uemzetgazdászati okokból a nagyobb birtokokat részletezte, hogy azon középosztályok­nak nyisson tért a megélhetésre, melynek hiányát állam­életünk oly érezhetőleg sínyli. (Tisza Lajos közlekedési miniszter) lemondását az „Ellenőr“ mint határozott tényt említi. (Czáíólal.) Lapunk 24-ikJszámában egy kis adoma jelent meg, mely a sorozás alkalmával itt a városon szájról szájra járt; mely szerint Grusz miniszterbiztos egy apa részéről mentegetési czélból átadott 500 frtot a minisztériumhoz felküldött volna. Nem tartottuk szükségesnek buroecratikus nyomozást indítani, hogy mennyiben igaz e hir; hanem mint jelemzőt és Grusz urra nézve mindenesetre disséretest fölemlí­tettük. — Most a honvédelmi minisztériumtól azon értesítést vesszük, hogy említett liirnek semmi alapja sincs. Szolgál tudomásul. (A feuntebbivei kapcsolatban) eszünkbe jut megkér­dezni a minisztériumtól, hogy vajon Grusz ur biztoskodásá­nak megvan-e a kellő eredménye; mert tudtunkkal több több százra megy most is azon katona kötelezettek száma, a kik még mindig nem állottak elő. Szeretnénk erre is kapni egy kis feleletet. (ilonvédzaszlóanya.) Az itteni honvédzászlóalj tisz­tei gr. Nemes Jánosuét Hidvégről kérték föl zászlóanyául; mit a nemes grófné készséggel elfogadott. Yalahára tehát itt is szentelünk honvédzászlót. (Értesítés.) A m. k. kereskedelmi minisztérium idei márczius hó 21-én, 7-ik szám alatt kibocsátott rendelete, megrendelte a m. k. postahivataloknak, hogy jövőre uézt csak is nyomtatott, vagy lithographirozott szálitóleveleket fogadjanak el. Mindazon szálitólevelek, melyek nem a postahivatalokból vétetnek 5 kr. bélyeggel ellátva, vagy pedig nem a fenni módon vannak nyomtatott és litografi- rozott ivekre kiállítva, hanem egyszerű kéziratok : vissza- utasitandók. (A tl*ÓnbeSZéd,) melylyel az országgyűlés be fog fe­jeztetni, a minisztertanácsok által főbb pontjaiban már meg- állap itatott. (Az országgyűlés bezárása) e hó 16 ikán fog meg­történni biztos hírek szerint. A törvényhatóságok köze­lebbről felhivatnak, hogy april 22-ikén tartsák meg a közgyűléseket a választási központi bizottmány alakí­tására. •— (A szerb confercnczia.) Az újvidéki „Zasztava“ tu­datja az illetőkkel, hogy a folyó hó 14-dik napjára Becs­kerekre összehívott nagy couferenczia nem fog azon a na­pon megtartatni, hanem a románoknak, legkivált pedig az országgyűlési román követeknek határozott kivánatára, kik szintén részt akarnak venni, de az országgyűlés berekesz­tésénél is jelen kiváunak lenni, az értekezlet a szerb vi­rágvasárnapra (április 22-dik napjára) halasztatik. (Eslváu) ezredes bünpere, ki Miksa császár halála után Bécsbe adósság csinálással és csalással töltötte idejét, közelebb kezdődött tárgyaltatni Bécsben. A kalandor neve csak álnév s a csalót Heinrich Péternek hívják és Bécs­ben született. Bebarangolván Ámérikát, Mexikót Miksa császár halála után haza jött s annak örve alatt, hogy az elveszett császár jó ismerőse volt és adósa maradt, 100,000 írtnál többet sikerült a hitelezőktől kicsikarnia, mig végre lépre került. Nevét a magyar Estvántól kölcsönözte, ki az északámerikai háborúban, mint ezredes harczolt s annak mozzanatairól hadtani müvet is irt. (Az EÖÍVÖS Szobor) javára a legutóbbi kimutatás szerint 27,471 fit. 13 kr. o. é. és 576 frt. 46 kr. vegyes pénzérték gyűlt be. (A franczia hadsereg) jelenleg áll 106 gyalog sor- ezredből, s egy egy ezredben van 4 zászlóalj ; 20 ideig­lenes gyalog, 4 zuáv, 1 idegen, s 4 turco-ezredből ; a gyalog haderőhöz számítandó még 30 könnyű-vadász zász­lóalj, zászlóaljankint 8 századdal. A lovasság áll 56 ez­redből, melyből 12 vértes, 20 draganyos, 14 chasseur, s 10 huszár ezred, végre 4 afrikai chasseur és spahi ezred. A tüzérség 20 ezredből áll 30 vár, 240 tábori és 45 re­pülő üteggel, 1 ezred hidász stb.-böl. Fölemlithetők még: a párisi republikánus gárda 2 zászlóaljjal, a 28 légióból álló zsandárcsapat, s a 2 ezredből álló genie-csapat. A franczia sereg tehát e pillanatban 462,000 emberből áll, s ugyancsak ezen szám vétetett föl az idei költségvetésbe 548 milliónyi előirányzat mellett. A franczia kormány azonban, mely a hadügy körül legnagyobb buzgalmat fejt ki, még 319 milliót lciván hadi czélokra fordittatni, mely összeg azonbau öt évre osztatván fel, évenkint nyolezvan millió fordittatnék leginkább az elpusztult anyagszerek pótlására. -—

Next

/
Oldalképek
Tartalom