Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-03-28 / 25. szám
99 zongoráu Póesa Flóra, Szentiványi Gizella, Zatbureczky Bertha kisasszony által a karmesterrel előadva. 2. „Repülj fecském ablakára“ Reményi E.-től Szeutiványi G. k. a. által zongorán. 3. „Fantasie de Concert C h. Go un ve Faust“ dalműből hegedűn a karmester, Cseh Győző ur zongora kísérettel. 4. „Hozzá“ Egresy B.-tól, dalolja Bánya Berta úrnő. 5. „Vörösmarty emlék csárdás“ Zapf A.-tói zongorán Cseh Győző ur. 6. „La danse sylphides“ J. A. Paschertól zongorán Póesa FI. k. a. 7. „L’Orgie Bach a rale“ J. A. Pa-i schertől, Zatbureczky B. k. a. s a karmester. 8. “Rap- sodie Hongrois“ Liszttől, zongorán a karmester. 9. „Rákoczy Induló“ zongorán Bánya B. úrnő, Póesa FI., Szentiványi Gizella és Záthureczky B. k. a. A hangversenyt tánczestély zárja be. Helyiség a tanácsház. Belépti díj 1 írt. o. ó. Kezdete 7 !/2 órakor. Román lapszemle. „Albina“ 21. sz. A magyar képviselőházban előforduló eseményekről beszél; mondja: a parlamentaris harcz még mindig kitartással foly; a szenvedélyek tüze pedig valamennyire lankadott. A harczfelek hősei alkudozáshoz kezdettek, legalább egy rövid fegyverszünet létrehozására, ha állandó frigyet kötni lehetetlennek tartják. A tárgyalás még mindig a hírhedt törvjavaslat czi- ménél van, melynek módosítására az indítványok halomra adatnak be. Ezen tárgyalások máskülönben usque ad infinitum folynának, ha az elnök olykor olykor nem zavarná a szólókat és egy egy scandalumot nem idézne elő a gyakori közbeszólások által. Egy közelebbi ülésen Simo ! nyi Ernőt szakitá meg beszédében. Simonyi ezen megzavart beszéde megvilágítja politikai helyzetünket, midőn azt | mondja: a kormány vonja vissza magát a hatalomtól, vagy pedig oszlassa fel az országgyűlést. Csak ezen alternativa! menthet meg a jelen helyzettől. Simonyi azon ajánlatára, hogy az országgyűlés osz- lattassék fel: Tóth Vilmos egy gyöngéd mosolylyal válaszolt ilyeténkép: hát aztán fel is oszlatjuk. Láthatjuk ebből, hogy a kormánynak milyen inten- ! tiói vannak, de mi még sem hisszük, hogy a kormány ezt tehetné, mert akkor nemcsak a maga existentiáját, hanem az egész országot is egy nagyon veszedelmes játéknak tenné ki. — Politikai szemle. A franczia közvéleményt nagy mértékben felzavarta egy bécsi feudális lap azon hire, hogy Olasz- és Németország közt véd- és daczszövetség köttetett volna. A ,,Jour. des Débats“ még az olasz-német szövetség léteiében szm akar hinni. Gambetta lapja a „République française“ sajnálja ugyan, hogy a Habsburgok „vak alkot mányossága“ s a Bonaparték „ostoba caesarismusa“ ma- : gától az európai ügyek vezetését Porosz-, Orosz- és Olaszország által elhagyta raboltatui, de mégsem hiszi, hogy az j olasz kormány könyelmüen ily kalandba vetette volna magát.“ — A franczia kormánykörökben e hírek kellemetlen be- ; nyomást okoztak, mert érzik azon nyomasztó helyzetet, : melyet az ultramontán pázt üzelmeivel teremtett. A nemzetgyűlés közelebbi ülésén Thiers a vita czélszerütlenségét fejtegeté a katholikus petitiók tárgyá ban, és kijelenti, hogy a kormány ezt alkalomszerütlennek ; tartja. A kormány politikája a római kérdésben változatlan maradt. Francziaország mindenkor védeni fogja a pápai szék függetlenségét, de a kérvények fölötti vita e pillanatban a kormányra nézve polikai hátrányokkal járna, a pápának pedig semmi előnyt sem nyújtana. Dupanloup érsek ezen nyilatkozattal szemben eláll a megvitatás iránti kívánságától, de fen tartja a kérvényezők jogait. A nemzetgyűlés az elemi oktatásra 11 millió 600 ezer frankot szavazott meg. A dél-németországi pártok közt nagy az el térés az iránt, hogy mily magatartás követessék a birodalom s Poroszországgal szemben. A két nézet közül az egyiket a müncheni „Süddeutsche Post“ képviseli , föl akarja adni a foderalismust, és az adott alapon akar a szabadelvű fejlődésre törni. A másik nézet, s ennek a stuttgarti „Beobachter“ s a „Frankfurter Ztg. “ a szóvivői, — az ellenállást hirdeti a Bismarck keltette centralisáló áramlattal szemben. A „Frankfurter Zgt.“ állását a következőkben jelzi: „Az a kérdés: hogy térjünk-e el föderativ elveinktől s csatlakozzunk az egységes államhoz, — részünkről nem szorul feleletre ; — ha évek előtt is megvoltunk győződve, hogy a szövetséges államformában legjobban valósítható a szabadság, s legjobban ápoltatbatik a fajok sajátossága , hogy önkényi kedvteléseknek leghatályosabban e kormányforma alatt lehet ellenállni: — úgy az eseményük nem téritetettek el meggyőződésünktől. Sőt inkább, ha nem valljuk azt előbb, reá vezettek volua. Vegyes. (A Deákpárt és balközép) közt fennforgó viszályos ügyben a képviselőházi pártok által választott 18-as bizottság e hó 23-ikáu bevégezte értekezéseit. E tanácskozás tárgyát — mint már említve volt — a pártok közt létrehozandó compromissum képezte. Alternativa állitatott fel, hogy a pártoka választási javaslat vagy az öt évi mandátum tárgyában egymás iránt mily engedményekre készek, s erre nézve 4 pontban történt a megállapodás, melyekre a döntő feleletet e hó 22-ikén a pártértekezletek megadták olyaténkép, hogy az értekezések eredménye semmi. Tehát nemcsak hogy a ezélzott eredményt: „kiegyezést“ el nem érték, hanem utánok úgy áll a dolog, hogy hinnünk kell, miszerint a parlamenti időszak közelgő vége a jelenlegi kinzóhelyzetben fog találni. A jobboldal a következő két kérdést állította fel : 1-ször visszavehető e az 5 éves országgyűlésről szóló javaslat, és ha igen, mily engedmények lennének kivánandók az ellenzéktől a választási tjavaslatot illetőleg? — 2-szor: ha az 5 éves ülésszak el nem ejtetik, mily engedmények nyujtathatnának az ellenzéknek a választási törvényt illetőleg ? jelent a városban, ismét siratta második nejét, de egy harmadikra is vetette már szemeit s ez feliiint. A kolozsváriak már azzal a rémhírrel tépelődnek, hogy feleségeit eladta, tehát az emberkereskedők legveszedelmesebb fajtájához tartozik ; s a rendőrség már el is fogta volta. (Japánból) szomorú liirek érkeznek a bennszülött keresztények ellen újólag folyamatba vett üldöztetésekről. Nangasáki vidéken a sagai fejedelem a főüldöző s bizonyos Ewakura nevű főhivatalnok vezeti a kivégzéseket. Hir szerint két ezer keresztyént ítéltek halálra. A keresztre feszítés s a halálra forralás helyett más kegyetlen kivégzési módot találtak fel. A szerencsétleneket halálra éheztetik, ruházat nélkül földalatti börtönökbe zárják, azután öszekötözik s ruhátlanul a megfagyott vizekre teszik ki, vagy szájokba tüzes parázsot nyomnak. Az idegen consulok már értesiték kormányaikat ez iszonyuságokról, s most az angol kormány beavatkozását várják a szerencsétlen üldözők javára. (NecrolOg.) Uzoni Pünkösti Lajos 11 hónapos fia Jenő, napa özv. Pünkösti Mi hál y né született G i- do falvi Ágnes, édes atya Sepsi-Szent Györgyi királyi törvényszéki elnök Vájná Tamás és neje a szerető szivü édes anya született Gi dó falvi Zsuzsán a, s testvérek Amália és Miklós, a hirtelen haláltól lesújtva vigasztalhatatlau fájdalommal jelentik, a feledhetetlenül sze retett jó nőnek, édes anyának, menynek, a forrón szeretett jó gyermeknek és testvérnek PÜNKÖSTI LAJOSNE született VÁJNÁ BEETi IÁNAK E két kérdésnek megfelelőleg az ellenzék előtt a következő két kérdés állott volna: 1-ször: egyáltalán hajlandó e az öt éves országgyűlésről szóló tvjavaslat tárgyalását lehetségessé tenni, és ha igen, mily feltételek alatt? — 2-szor! ha nem, mily engedményeket tehetne az ellenzék a választási törvényt illetőleg a jobboldalnak, ha ez az 5 éves ülésszakot elejti. Miután a Deákpárt oda nyilatkozott, állásával össze- egyezhetlennek tartja, hogy egy általa elfogadott törvény- javaslat a baloldal ellenzése következtében visszavonassék, a jobboldalhoz intézett első kérdés a dolog természeténél fogva tagadó választ lelt. Ehhez képest csak a második kérdés szolgálhatott kiindulási pontul, mire nézve a kilen- czes bizottság tagjai bizonyos meghatalmazással ruháztat- tak fel. A 18-as bizottság közös ülésén Zsedényi előterjesz tette a tényállást, a baloldal részéről Tisza, Ghyczy és Simonyi Ernő határozottan kijelentették, hogy az ellenzék az 5 évi mandátum elejtésének követelésétől sémi szin alatt el nem állhat. (Szerb COIll'Ci'eilCZia.) A „Zastava“ szerint az újvidéki polgároknak egy nagy szerb conferenczia megtartása czéljából e hó 17 ikón tartott összejövetelén Miletics a nagy értekezlet elő terjesztendő következő pontok fölötti tanácskozások szükségességét adta elő: l.-ör. Vegyenek e részt a szerbek a jövő országgyűlésen; ehhez képest bo- csátkozzauak-e a követvátasztásokba? 2 or. Ha igen, mily programúi, az eddigi vagy egy megújított szolgáljon e a követek működése, illetőleg a ^nemzeti párt“ működésének alapjául? 3-or. Miként szervezkedjék a párt, hogy jelöltjeit megválasztathassa? A conferenczia Becskereken tartandó meg , s azt a becskereki szerbek hívják majd öszsze. — (A romániai vaspályáknak) a magyarországiakhoz való csatlakozása tárgyában a „P. N.“-bau ezt olvassuk: A kamara utolsó ülésében megkerestetett a külügyminiszter által, hogy állapítsa meg végre azon pontokat, melyeken a romániai pályák csatlakozása a magyarországiakhoz eszközöltetni fog. Erre felolvastatott Moscuna és társai terve mely a Jiulvölgyön és a Vulkán szoroson át kívánja a csatla kozást. E tervet a kormány is támogatja és kinyilatkoztatja, hogy a Vulkán-szorosi csatlatkozást az osztrák-magyar kor mánynál már kieszközölte, és ragaszkodik hozza, hogy ezen csatlakozás „mint a közérdekben szükséges“ azonnal megszavaztassék. A képviselők között azonban sokan vannak, kiknek jószágaik fekvésénél fogva nagyobb érdekük van abban, hogy a csatlakozás pontjául a vörös torony-, vagy az ojtozi, vagy más szoros fogadtassák el, és ezek kívánják, hogy javaslataik legalább vizsgálat alá vétessenek. Az indítványhoz tehát, miszerint a vulkán szorosi csatlakozás szükségesnek nyilváníttassák, három módositvány adatott be, melyek szerint a vörös-toronyi, az ojtozi és más csatlakozási pontok szintén szükségeseknek jelentetnek ki. Ennek következtében valamennyi terv meg fog vizsgáltatni, a mi által az eldöntés minden esetre elhalasztatik. (Egy emberkereskedő Kolozsvárit.) Egy Kairóba megtelepedett magyar iparos, ki évekkel ezelőtt Kolozsvárról nősült, a házasság után mintegy két évvel ismét megjelent s előadván, hogy ifjú neje meghalt, ott helyben is- ! mét nősült, s visszatért Kairóba. S e napokbau ismét megélete 21-dik s boldogházas élete 2-ik évében rohamos mell- vizkorság következtében folyó év mafez. 22-én délután 3 órakor történt gyászos kimúlták Az istenben boldogult nemes keblű nőnek férje Pünkösti Lajos, feledhetlen emlékű nejének nevét hallhntat- laná tette az által, hogy a székelyföldön szokásos torozást — mint helytelen és valóban időszerűtlen szokást — elhagyván, — a helyett az uzoni népiskola javára 200 frt. alapítványt tett le. Midőn ezen nemes tette által a bánatos férj szeretett nejének örök emléket emelt nevezett község lakói között, egyszersmind példát adott — a torozásnak — mint társadalmi életünk egyik ferde kinövésének fokozatos kiküszöbölésére. (A „fleli Krónika“) előfizetési felhívását mellékeljük lapunk mai számához. A lap uj alakot és uj szerkesztőséget nyert. A lap szerkesztője és tulajdonosa Bródy Zsig- mond A „Heti Krónika“ első száma magvas programúi czikket közöl, a további hasábokon találkozunk egy Horváth Lajos, Fáik Miksa, Kemény Gábor, Pulszky Fermiez stb. névvel. A lap két tömött ivén szerdánként jelenik meg s előfizetési ára egész évre 6 frt. Olvasóink figyelmébe őszintén ajánlhatjuk a lapot, melynek a változás nagy előnyére vált. (Uj líősülési szabályzat) a közös hadsereg részére, melyet a közös hadügyminiszter legfelsőbb helyre nyújtott be szentesítés végett. A szabályzat föelvei következők : megszünteti a házasságok korlátozását, meghagyja a kan czió letételét, kényszerét és e mellett életbelépteti a biztosítást is, minélfogva minden tiszt köteles lesz halála esetére családja fenntartására bizonyos töke vagy évi járadék biztosítása által gondoskodni. (JÓ bor.) Egy korcsmában bort adat magának egy ! vendég. Az első korty azonban meggyőzi, hogy a legborzasztóbb csigerrel van dolga. Ott hagyja tehát a bort ; és kérdi az árát. „Tizenhat krajezár,“ felel a korcsmáros. A vendég 32-öt tesz le azt mondja: „A másik 16 kraj- czárt fájdalompénzül szánom azon szerencsétlen részére, kinek jutni fog a kegyetlen sors, hogy borom maradványát megigya.“ (Meggyalázla a familliát . . .) A napokban egy meglehetős ittas állapotban levő ember ment el a debre- czeni kapitányi hivatalhoz és panaszkodott, hogy rokonai őt megakarják ölni, és hogy az életre török, szám szerint haton egy korcsmába ülnek. A tisztviselő elövezetteté a vádlottakat, kik felhozták védelmükül, hogy nem igaz az : mintha ők irigykednének bátyjukra, hanem azért haragusz- nak rá, hogy meggyalázta a familliát, mert jobboldali lett. A tisztviselő megértvén a baj forrását, bókülesre intette őket, de minden szép szó hasztalan volt, mert az atyafiak nem tűrhetik azt a „gyalázatot,“ hogy családokban valaki jobboldali legyen. (SlUJTnábÓl) írják febr. hó végéről; Perzsiából még mindig szivszaggató tudósítások érkeznek. Perzsia deli részei, melyeket az éhség és nyomor annyira meglátogatott, épen abban a szörnyű helyzetben vaanak, mint voltak hónapok előtt; az állami és magán segélyezések nem képesek az éhhalál sötét árnyékát elriasztani. Újabban ismét egy csapat ármeniai hagyta el szülőföldjét, hogy Georgiában keressen kenyeret. Hogy találnak-e, nagyon bizonytalan, miután orosz részről mindent elkövetnek a bevándorlás megakadályozására. Perzsiában különösen a síkságok lakói vannak kitéve a nélkülözések kínjainak. Ezek a városba menekülnek, abban a reményben, hogy ott segélyt I
