Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-12-08 / 98. szám

Brass«, 187Ü. ílásod évi folyam 98. szám. Vasárnap, (közember 8. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer csötörtökön és vasárnap. Ara: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . lit. 50 kr. A szerkesztő irodája: Nagypiaez 322 szám. Lakása : Bolgárszeg 1425 sz. Politikái, közgazdászai és társadalmi lap. Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (I—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden iktatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetéseit fölvé­tetnek a szerkesztőségnél. Napi sajtó, nemzetiség* és közvélemény. A napi sajtó a ténynyé vált civilisatió mindennapi kenyere ; magában foglaló mindazon elemeket, melyek a culturatest, a társadalom rendes egészséges vérkerin­gését előmozdítják; a koriratok azon szellemi táplá­lék, mely miveit ember asztaláról nem hiányozhatik. A hírlapirodalom mértéke a polgárosultságnak, éltető eleme a művelődésnek és tényezője a morális önál­lóságnak. Az irodalom lépést tart az előre törekvéssel, a folyó iratok pedig a haladás hírnökei. Használnak min­den fejlődésnek és felhasználnak minden fejlődést; első rakhelyei az ismereteknek, szolgálatukban áll lelény és találmány, részükre működik gőz és villany. A hírla­pok az ipar és kereskedelem mercuriusi sarkszárnyai, a tudomány minervai paizsa, a művészet apollói lantja s a történelem jupiteri sássá. A folyó iratok az esz­mék folyói, mik a világirodalom tengerébe szakadnak. Az újságok az újkor bulletinjei; a koriratok a jelenkor manifestumai az emberiséghez, apostolai a szabadságnak. A nap eszméi felhőkként szállongjak szét, meg­termékenyítvén bérez ormát völgy mélyét, s ismét visz- szaszivárognak, hogy újból szerteszálljanak. Az eszme, az igazság egy és változatlan, tiszta mint a felhő vize — de megjelenése alakjai különfélék. A napi sajtóban történik az eszmék vegytani processussa, a gondolat­elemek vegyülésének és különválásának harcza. A miveit nép koriratot szükségei, s a korirat né­pet mivel; hatásuk viszonyos. A szabad civilizált Hel- vethonban 7000 emberre esik egy hirlap; ott a nyáj között és eke megett jelenik meg a törekvések és ese mények hírnöke — sa nép boldog, erkölcsös. A hír­lapi statistika mértéké a nemzet tökély fokának. S hogy állunk mi e tekintetben ? A királyhágón inneni részeknek, hol kivált délkeleten a magyarság min­den érdekei elhanyagolvák, 600,000 magyar mellett 6 politikai s néhány más tartalmú korirata van. Pedig itt j a sajtónak nem annyira általán emberi, az Összes miveit és mivelödö társadalmi világot szervesen összefűző kos-; mopolita feladata, hanem nemzeti, hazai hivatása van, mind mindenütt, hol a nemzetnek magának kell még önálló, független körré alakulnia, hogy szilárd tagja le- ! hessen a világcultura lánczának. S ez a valódi politika, minden hazafias törekvés iránya ; ezen szempontból a napi sajtó állami intézmény, mely az ország polgárait egymáshoz fűzi. Hol a nemzet háborithatlan fejlődik, hol antagon elemek nem fenyegetik léteiét, hol nem kell fegyverben állva építenie a tökélyes - ülés templomát, ott a közlés természetes szüksége, a napi események iránti érdeklődés; a közvetlen anyagi érdek elegendő arra, hogy hirlapot életbe léptessen és fentartson, ott a folyóiratok önkénytelen kifolyásai a közönséges cultur­viszonyoknak. De hol a nemzet vagy annak életre való töredéke veszélyeztetve van, ott a haza nemtöjének el- odázhatlan követelése minden hazafihoz, ott minden nem­zettagnak morális kötelessége teljes önzetlen feláldozás­sal közreműködni erősítése s terjesztésére a hazafias napi sajtónak, mely akkor támadó és védő fegyverzet a nemzetiségi harezban. Korunk nem kívánja Ivodrus, Decius, Seaevola feláldozása, ’ -őst nem egyesek elszánt­sága győzi le a balsorsot — a mi hanyatlásunkat, a mi vesztünket csak általános lelkesülés és áldozatkézség, de legalább kivéletnélküli jó akarat és közreműködés fordíthatja el tőlünk. S a nemzetnek önmaga iránti kö­telessége, töredékének rnesszeszakadt szigetén a napi­sajtót, a hazafiság eme világitó tornyát magasra emelni, rajta nemzeti szinben lángoló tüzet gyújtani, hogy irányt mutasson a néptengernek elnyeléssel fenyegető hullá­mokkal küzdő pártviharoktól hányt - vetett fajrokonok­nak az egyetértő, erős nyugodalmat kivívott nemzet biztos révpartjához. Kém egy példát mutat a történelem, hogy egv nemzetnek az idők rohama, a körülmények viszontag-1 ságai, a végzet határozata előtt meg kellett magát húz­nia félreeső, nehezen hozzáférhető szigetre, s meny­nyire üdvös és erősítő, ha ott faját tisztán megőrzött, ősi erényben dus rokonokat talál. — Nem kell magya­ráznunk , hogy a Magyarság menhelyét, nyelvünk és j önállóságunk oltártü'zének hu őrét, szép bérezés Erdé­lyünket és napi sajtóját értettük a fennebbiekben. A közvélemény és a napi sajtó közti viszonyt al- | kalomszerüleg említjük, helyre igazitandók bizonyos helyi avatlanok ebbeni hely fi fon felfogását azért is, mert árthatna a józan közvéleménynek magának. Azt mond­ják: legyen a politikai napi sajtó, kifejezése a közvéle­ménynek, — mintha valami divatlapról szóllanának, noha I még ez is inkáob maga alkotja a divatot, mintsem ál­tala határoztatik. A napi sajtó legyen ugyan delejtü, mely tántorithatlan az igazság sarka a józan elvi köz- j meggyőződés felé mutat, de ne induljon minden ha-! szontalan vashulladék után. Nem szélkakas ám a po­litikai napisajtó, hogy bármely hebehurgyi szélfuvatka szerént igazodjék. A kívül még az is megtörténik, hogy valaki saját egyéni véleményét közvéleménynek tartja: miféle bábeli zavar keletkeznék, ha a napi sajtó minden ilyes közvélemények kifejezője lenni kényte len volna. De ha a közvélemény csakugyan egészen közös, teljesen általános volna is, abból sem következik, hogy a napi sajtóban kifejezést nyerjen. Mert viszo.- nyaink közt megesik az is, hogy egyeseknek sikerül, utópiái, badar vagy önző ezélzatu véleményüket a nagy tömegre tukmálni. S a hazafias sajtó rabja le-, gyen az általános ámításnak, legyezője a köztévelynek? j Sajnos, hogy vaunak ily közlönyök nyerészkedés, üzés­kedés vagy hiú dícsvágy szolgálatában — de mi haza­fias sajtóról beszéltünk, melynek feladata az önzetlen honfiúi törekvések irányítása, a felvilágosítás. Valamint a színház csak úgy felel meg nemzeti és művészi hi­vatásának, ha felkelti és neveli a közönségben a hazai nyelv, történelem és erkölcsök iránti érdekeltséget, ha nemesíti, irányítja mííizlését -— nem pedig hóbortos sze­szélynek, frivol viszketegnek hódolva. Igaz, hogy nem teljesítheti ezen hivatását, ha merev ellentétbe helyezi magát a ferde közízléssel. Törekednie kell, anélkül hogy állását feladná, érintkezési pontokat találni, kö­zeledést eszközölni; ha máskép nem teheti, megindul­hat a helytelen utón, hogy magához édesgetvén és szok­tatván a közönséget, azt észrevétlenül a helyes útra te­relje a tökélyesülés felé. S igy kell tenni a napisajtó­nak is. Nem arról van szó, hogy minden a helyes iránynyal meg nem egyező eszme elutasítandó, sőt épen tér nyitandó az eszmecserének a fogalmak tisztázása és az igazság felderítésére, mi az irány elvkövetke- zetessségének semmikép sincs hátrányára. Sőt a legde­mokratikusabb jellemű lapnak épen aristokratikus jel­leggel kel bírnia a szók eredeti értelme szerint, a mennyiben a szellem, a hazafiság legjobbjai — aris- tokratiája— vezéreljék a népet a valódi nemes demokra­tára, az eszme uralmára, a munka szabadságára — a szellemi és anyagi jóllétre. S ebben, mint legszentebb érdekében támogatnia kell a közvéleménynek s a nemzetnek a napi sajtót! Országgyűlés. Decz. 2-iki gyűlés. ELNÖK : a mai ülés napirendjére a házszabályok átvizsgálására kiküldendö bizottság tagjaira beadott sza­vazatok eredményének kihirdetése és a főváros rende­zéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának foly­tatása volt kitűzve. De időközben azon hivatalos érte­sítést vettem, hogy a kormány beadván lemondását, ő felsége ezen lemondást elfogadta, és az uj kormány alakításával Szlávy József volt kereskedelmi miniszter urat bizta meg. Egyidejűleg megbízta a volt miniszter urakat, bogy az uj kormány alakításáig tárczáikat ve­zessek. Azt hiszem, ily körülmények közt érdemleges tárgyalásokat folytatni, ülést tartani alig lehetséges. CSERNATONY Lajos bemutatja dr. Cseh Károly, a kézdi-orbai kerület képviselőjének megbizó levelét^ mely az állandó igazoló bizottsághoz utasittatik. Végül előterjesztetik a szokásos havi kimutatás a függőben maradt tárgyakról. aanssKassacMS жАштй, Századok előtt. Brassai magyar okmányok. Anno 1701, Die 27 Novembri. Mü Bolonnyában az Csorgo kutuczában lakó Szász Szomszédságnak elei, Kupás János Szoszollo, Prásmári Lukács Szomszéd Attya, és az asztalnál lévő böcsületes személyek, az egész Communitással együt, adgyuk tud­tára mindeneknek az kiknek illik; Hogy tudni illik hol mi Controversiánk lévén az Sütő ház iránt, ugyan ezen uczában lévő böcsületes Magyar Szomszédsággal meg egygyezvén, mind a két böcsületes Szomszédság­ban illyenképpen. 1. Midőn fél böjt első Vasárnap az Béker (avagy Sütő) fel szokott állani az böcsületes Szomszédság kö­zött az Sütőért szollani (instálni) elsőben annak az Sütőnek böcsületes Gazdáját talállya meg a Sütöháznak meg szegődése felöl, molly Sütővel (avagy Békerrel) az Gazda beszélgetvén igazitassék mi elünkben, és hogy ha a Sütőt (avagy Bekért) alkalmatosnak itéllyük, mi azon meg egygyezvén, mingyárást az böcsületes Magyar Szomszédságnak tartozzunk tudtára adni, és ö kegyel­mek is tartozzanak böcsületes személyeket a mi Szom­széd Ságunkban bocsátani, a melly böcsületes személyek előtt az Sütővel egy gyet értvén, egy más jo akarat tyábol confirmáltassék. 2. Hogy ha vétni talál az Sütő, akár melly Szom- szedságbéli Személy ellen is, az két böcsületes Szom­szédság egymás consensussából meg büntesse. Gáli Adrás Ur, az Sütő háznak gazdája, ő ke­gyelme maga szabad jo akarattyábol conferált s ígért esztendőnként adni egy véka tiszta búzát az Magyar Szomszédságnak, annakfelette egy egy fél veder bort mindenik Szomszédságban az patak tisztítás iránt. Az Sütő (avagy Béker) is tartozzék az böcsületes Magyar Szomszédságban adni egy kalácsot s fél veder bort mint szintén minékünk annuatim. Jidem qui Suprá Anno dieque supra notato. Actum coram nos. Jahann. Budai Pastor Ecclae. Hung, coron. A Andrea Gall.. Coron. Anno 1765. Minek utánna itten Bolonyában az Malom utzában, mind az Szász, mind pedig az Magyar betsülotes Szomszédságoknak egyenlő el végezett tet­szésekből egy vono kút épitetett volna fel, tetszet mind az két meg nevezet betsiiletes Szomszédságoknak azon felépitetett kútnak következendő fogyatkozásairól, rom­lásáról, és annak meg jobbításáról és építéséről is gon­dolkodni, és végezni; Melly szerint egyenlő akarattal végeztetett mind az két részről, illyen állandó es meg másolhatlan Egyezés: hogy a ki ebben az Szomszéd­ságban magának tulajdon házat vészen, az kútnak to­vább való jo rendben való meg tartására tartozzék de­nar — 50 le tenni. A ki pedig másunnan eäen Szom­szédságban ház bérbe jő lakni denar — 24, egy özvegy Aszszony pedig denar — 6. Azt pediglen illyen Con­ditio val hogy kiki ide jövetelének első esztendőben meg adni tartozik, annak utánna pedig ha ezen Szomszéd­ságban meg marad, holtig egy esztendőről sem tarto­zik többé. Coram me Andr. Tarder m. p. Jud. Coron. Michael Wagner Wortm. Hannes Krämer Nachbar Vater. Marti Ceides. Szilágyi János Szoszollo. Коре András Somszéd Attya. Csorik András. Török János. Nagy András.

Next

/
Oldalképek
Tartalom